hirdetés
100_6849.jpg

5 budapesti legenda és titok: hihetetlen történetek fővárosunk kanyargós utcáiról

Tudtátok, hogy a Thököly úti ház erkélyén az I. világháború óta áll egy asszony, és hogy az Állatkertben afrikai bennszülöttek is éltek?
Abonyi Tímea - szmo.hu
2013. november 19.


hirdetés

Gondoltátok volna, hogy számos titok és legenda forog Budapest kanyargós utcái, évszázados épületei és természeti kincsei körül? Közülük némelyik a főváros színes történelmének része, másokat a képzelet szülte, és az évek során szájhagyomány útján terjedtek a helyiek között.

Íme 5 városi legenda, aminek most utánajártunk. De járjatok ti is nyitott szemmel, mert ezek a történetek az utcán hevernek!

1. Az erkélyre kizárt kőasszony

A Thököly úton áll egy ház, melynek ajtó nélküli erkélyén egy női szobor áll. A legenda szerint, az első világháború idején a lakásban egy fiatal házaspár élt. A férfi a háború alatt a fronton harcolt. Ifjú felesége hűségesen várta, míg egy nap a férfi halálhírét hozták, amit a nő nem hitt el. Úgy érezte, hogy férje él, és egy napon hazatér hozzá. Attól kezdve minden napját az erkélyen állva töltötte, és várta, hogy a szeretett férfi hazatérjen.100_6847100_6850

A spanyolnátha-járvány idején a fiatalasszony is megbetegedett. Utolsó leheletéig várta haza szerelmét, végül az erkélykorlátra dőlve, az utcát szemlélve érte a halál.

hirdetés

A reménye viszont beigazolódott: halála után egy nappal férje hazatért a frontról. A megözvegyült tiszt vigasztalhatatlan volt. Mély fájdalmában szobrot állíttatott hűséges kedvesének, az erkély ajtaját pedig befalaztatta, hogy többé senki ne léphessen ki rajta.

Az igazság:

Ahogy a videóban is elhangzik, minden a szerelmes történet csupán a képzelet szüleménye. Eredetileg Ybl Lajos építész tervezte ezt a házat, még az első világháború előtt. Fia a párizsi Sorbonne Egyetemen tanult, és onnan hozta haza az erkélyen figyelő alak ötletét. Ezt a díszítőelemet apja csupán egyetlen egyszer, ennél a háznál alkalmazta.

S az RTL Klub kamerája felderíti az igazságot: valóban szép arcú és dermesztő a tekintete, de a menyasszonynak nincs is lába. Sőt egyáltalán nem létezik deréktól lefelé. Az erkély sem erkély, csak egy kiugró faldarab, amit erkélynek álcáztak.

2. Bennszülöttek az állatkertben

A legenda szerint az 1800-as évek végén az állatok mellett mást is megnézhettek azok, akik ellátogattak a Fővárosi Állatkertbe. Az egyik elkerített területen ugyanis egy néger törzs élt, akikről a Vasárnapi Újság 1896. augusztus 30-i száma is beszámolt: "Valóban érdekes látvány az a 250 néger atyafi, kik az ezredévi ünnep tiszteletére Afrikából Budapestre jöttek, s most ott tanyáznak az állatkertben" – kezdődik az írás.

"Ruházatuk mindössze egy tarka szövetű lepel, melyet festői ránezokba szednek; azt vélné az ember, tógás rómaiak. Testök egy része mindig kilátszik. Sokszor alig van rajtuk valami takaró, mert — aránylag — igen tiszták lévén, van mindig egy-kettő, a ki nagy hévvel mosakodik a vizérben, mely telepükön át csörgedez. Van tehát mód tanulmányozni testalkatukat s ez már magában is megérdemli az 50 krajezárnyi belépti díjt, mivel e négerek mitőlünk annyira elütő emberek. De fokozza a látvány becsét a határozott esztétikai élvezet. Szebb idomokat alig lehetne találni. Főleg fürdés közben egy ily karcsú néger alak, amint fénylik a róla lefutó víztől, valóságos eleven bronz szobor."negerekallatkert

Az Afrikából érkezett családnak még egy fiúgyermekük is született itt tartózkodásuk alatt. A családok az akkori újságok szerint önként jelentkeztek a költözésre, és jól érezték itt magukat. Gondoskodtak arról is, hogy lehetőleg azt az életmódot folytassák az állatkertben, amelyet hazájukban megszoktak.

A cikkből az is kiderül, hogyan kerültek ide. Az állatkert igazgatója a francia haditengerészetnél szolgált és eljutott Afrikába. Mikor hazatért, fenntartotta a kapcsolatot egykori lakhelyével. Minden évben kiválaszt a négerek közül egy-egy új csapatot, melyet a világ különböző állatkertjeiben bemutatott, köztük Budapesten is.

Az igazság:

Több forrást is megvizsgálva, úgy tűnik tényleg igaz a legenda: 1884-től kezdve a hajdani állatkereskedő, Carl Hagenbeck valóban hívott az állatkertbe távoli népcsoportokat. Első alkalommal szingalézek jöttek 20 idomított elefánttal, de a nagyközönség megismerkedhetett a lappokkal és a sziúkkal is. 1896-ban pedig egy teljes afrikai törzset is az állatkertbe költöztettek, mely nagy látványosság volt a maga idejében.

3. Norma, a faóriás

Nincs több olyan fa a budai hegyekben, amelynek emléke több mint száz évvel a halála után is élénken élne a város lakóinak körében.

Magáról a fáról – annak ellenére, hogy legalább a nevét sok nemzedék óta szinte mindenki ismeri – alig tudunk valamit. A mai Normafa lejtőjén állt egy vén bükkfa, amely egy legenda szerint Mátyás király születésekor sarjadt. Az évek során többször is villámcsapás érte, de nemcsak a természet, hanem emberi kéz rongálását is elszenvedte.normafakeletigusztavfestmenye

Keleti Gusztáv festménye - Forrás: Wikipédia

A Normafa különösen sokat szenvedett az ilyesfajta beavatkozások miatt. Az 1800-as évek végére vált általános városi divattá, hogy Pest és Buda szerelmesei nevüknek a fa kérgébe vésett kezdőbetűivel tették egymás számára hivatalossá „eljegyzésüket”. 1840-ben itt énekelte Bellini: Norma című operájának nagyáriáját Schodelné Klein Rozália, európai hírű énekesnőnk. Ettől kezdve a korábban Viharbükknek nevezett fát Normafának nevezték.

Érdekes tény, hogy magának a szónak van egy, a színjátszással összefüggő jelentése is. Normanapoknak hívták azokat, amelyeken a római katolikus egyház érvényes rendelete szerint tilos volt játszani.

A korhadt faóriás 1927. június 19-én, vasárnap délelőtt dőlt ki. Emlékére a főváros 1962-ben egy új bükkfát ültetett, az eredeti fa helyén ma emléktábla áll. A matuzsálem utóélete is legendák tárgya, újra és újra nekifutnak a kérdésnek: mi lett vele azután, hogy a a Fővárosi Múzeum munkatársai óvatosan leszállították maradékát a hegyről?normafa2Normafakoszoru3

A kidőlt fatörzset a margitszigeti artézi forrás medencéjében helyezték el, hogy a mészköves bevonat örök időkre konzerválja. Időközben azonban megfeledkeztek róla, és a vízesés falához támasztott törzset a rárakódott, vastag mészbevonat elválaszthatatlanul odakötötte a falhoz. Ma is ott látható.

4. Ki volt Gül Baba?

Gül Baba türbéje emlékeztet a közel 150 éves török uralomra Magyarország jelentős részén. Amikor az ország török uralom alá került, a szultán Budára érkezése előtt a bektasi rend tagjainak szerzeteseit, derviseit bízta meg egy iszlám vallási központ alapításával.

A kolostor vezetője Gül Baba volt, aki békés természetéről, természetszeretetéről, verseiről volt híres. Nevének eredete az arab írás alapján többféleképpen is olvasható: gül, mint rózsa, vagy gülm - nevetni, vagy kel - kopasz, kül – hamu. Az sem kizárt, hogy azért nevezték így, mert rendházfőnöki sapkájának jelvénye is szintén gül - azaz rózsa volt. A legenda szerint mindig viselt egy rózsaszálat turbánján - erről kapta a becenevét: Rózsák-Atyja.gulbaba2DSC_2502

Fotó: Mag VeronikaDSC_2498

Fotó: Mag Veronika

A legenda szerint Gül Baba különös körülmények között halt meg. 1541. augusztus 29-én a török hadsereg megszállta Budát, és szeptember 2-án a dzsámivá átalakított Nagyboldogasszony templomban hálaadó istentiszteletet tartottak, és ott érte a halál.

A törökök viszont úgy tartják, hogy Buda várának elfoglalásakor a csatában a dervis megsebesült, s a dzsámivá alakított Nagyboldogasszony templomban halt bele sérüléseibe. Ám ez azért is érdekes, mert Buda csellel, harc nélkül került a szultán kezére. Ezért sokkal sokkal valószínűbb, hogy halálának oka egyszerűen az idős kora volt.

Halála után a rendház mellett egy rózsakertben Szulejmán parancsára sírkápolnát (türbe) emeltek neki. A hely felszentelése óta iszlám zarándokhely lett.

5. Ilyen volt a középkori belváros

A főváros lakói közül kevesen tudják, hogy a Belváros házainak egy része középkori polgárok házmaradványaira épültek. A 19-20. századi várostörténeti kutatások feltárták, hogy a Belváros mai telekbeosztása, utcahálózata a 13. században kezdett kialakulni, a kibővített, végleges formáját az 1480 körüli időszakban, a késő középkori városfal felépítésével érte el.

A középkori városalaprajz a Belváros egyik legfontosabb történelmi emléke. A síkságon elterülő Pestet hadászati, védelmi okból Mátyás király 1450–70 között fallal vetette körbe. A városfal pontos helyét, elhelyezkedését 16–17. századi ábrázolásokból, és 18–19. századi felmérésekből, továbbá régészeti és műemléki kutatások eredményeiből ismerjük.

Az egykori metszeteken mindenhol megfigyelhető, hogy a középkori falszakasz félkörösen vette körbe a várost. A Dunától indult, és a jelenlegi Kiskörút vonalán végighúzódva, szintén a Dunánál ért véget.pest_varosfalpest_varosfal1

A városfal hossza meghaladta az 1,7 km-t, 12 kisebb rondella és kerek bástya, illetve a kapukat védő nagy rondella tagolta. A városfal az 1780-as évekig érintetlen maradt. A 18. század végére Pest rohamos fejlődését, gazdasági megerősödését akadályozta a várost körül ölelő, azt szinte a külvilágtól elzáró fal.

A városfal vonala azonban Pest további fejlődésében szinte minden korszakban fontos szerepet kapott. Erre az útvonalra épült a reformkori kulturális fellendülés és a városi kereskedelem számos intézménye, köztük a Nemzeti Múzeum, a régi Képviselőház, a Vásárcsarnok, a Fővámház.

rtzu


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
bkng.jpg

Bezárja a Burger King a Nyugatinál lévő egységét

Az üzemeltető cég szerint a koronavírus után a kétéves metrófelújítás miatti várható csökkenés az ok.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. augusztus 07.


hirdetés

A Burger King megszünteti a Nyugati téri aluljáróban lévő egységét. A koronavírus-járvány kezdetén bezárt már, de akkor a Fusion Befektetési Zrt. Group még nem erősítette meg a Napi.hu-nak, hogy a bezárás végleges lenne.

Dara Zsolt vezérigazgató-helyettes most viszont már ezt válaszolta a lapnak:

"A Nyugati téri metróállomás felújítása a jövő hónapban megkezdődik. A metró előreláthatólag több mint két évre leáll. Mivel az étterem a Nyugati aluljáróban helyezkedik el, így az üzlet nyitva tartása nem racionális üzleti szempontból ezen időszak alatt.

Figyelembe véve a következő években lejáró bérleti szerződésünket, megállapodtunk a bérbeadóval, hogy a bérleti szerződésünket valamivel idő előtt megszüntetjük."

A cég helyzete Magyarországon ezzel együtt stabilnak mondható, az előző években fokozatosan nőtt a bevétel és a nettó profit is.

hirdetés

A mostani bezárással párhuzamosan a Burger King vidéken terjeszkedik. Idén három autós éttermet is indítanak: a múlt héten megnyílt a veszprémi, a jövő hónapban a kaposvári, és októberre tervezik a miskolci étterem nyitását - írja a lap.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
lanchid_pixabay.jpg

Lezárják a Lánchidat szombat éjjel

Este fél nyolctól nem lehet a hídra hajtani.
Fotó: Pixabay/Rudy and Peter Skitterians - szmo.hu
2020. augusztus 01.


hirdetés

Állagmegóvási munkák és egy futóverseny miatt szombat éjjel lezárják a Lánchidat - közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) az MTI-vel.

A közlemény szerint a hidat nem lehet használni szombaton 19.30-tól vasárnap hajnalig.

A korlátozás miatt változik a 16-os, a 105-ös, a 916-os és a 990-es buszjárat közlekedése - tették hozzá.

Az 1849-ben átadott budapesti híd egyre rosszabb állapotban van. A teljeskörű felújítása jövő tavasszal kezdődhet meg:

hirdetés

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
normafa-budapest-mysecretbudapest-hegyvidek-hatalmas-fa-tortenete.jpg

A környék hatalmas, legendás fájáról kapta a nevét a Normafa

Állítólag Mátyás születésekor sarjadt. Emlékét ma egy másik fa őrzi Budapest egyik legszebb kirándulóhelyén.
My Secret Budapest - szmo.hu
2020. augusztus 01.


hirdetés

A Svábhegy ma is szép panorámát nyújtó kirándulóhelye és kilátópontja a Normafa.

Egykor a környék erdőkkel borított, tisztásokkal tarkított, zöld, beépítetlen terület volt. Még a XX. század elején sem pöttyözték színesre az épületek a hegyoldalakat, és messze el lehetett látni.

A Normafa egy legendás fáról, a korábbi Viharbükkről kapta a nevét - korának hatalmas fája volt.

"A XIX. században vadászterület volt a mai János-hegy és Széchenyi-hegy közti fennsík, vagyis a Normafa, ahol főleg szalonkára, nyúlra, fogolyra és rókára vadásztak. A budai polgárok ősi joga volt a február 2-i medvevadászat, amelyet 1855-ben betiltottak, majd 1871-ben felújítottak, de ekkorra már medve híján inkább a mulatság és az ivászat lett az esemény fő jellemzője" - írja Druzsin József "A Budai-hegység útikalauz" című könyvében.

Az öreg bükk a Normafa lejtő peremén állt, és a legenda úgy tartja, hogy Mátyás király születésekor nőtt ki, de az is elterjedt történet volt, hogy Mátyás vadászatai során megpihent az árnyékában. Egyikre sincsen bizonyíték.

hirdetés

Az viszont szinte biztos, hogy több száz éves fa lehetett. Többször is belecsapott a villám, innen kapta a Svábhegy német anyanyelvű lakóitól a Wetterbaum nevet; magyarul Viharbükknek hívták.

A környék már a XIX. században kedvelt kirándulóhely volt, a pesti és budai írók, költők, művészek, színészek is kijártak ide. Petőfi Sándor itt írta A hegyek között című versét, Keleti Gusztáv pedig képen örökítette meg.

És hogy honnan ered a Normafa név? A Pesti Magyar Színház, 1840-től Nemzeti Színház művészei játékszüneti napokon, az úgynevezett normanapokon gyakran jártak ki a kirándulóhelyre.

1840-ben egy ilyen kirándulás alkalmával Schódelné Klein Rozália, a híres énekesnő, koloratúrszoprán állítólag a Viharbükknél énekelte el Bellini "Norma" című operájának nagyáriáját.

Az éneklés apropója az volt, hogy Nyáry Pál ott adta át Schodelné Klein Rozáliának a közönség ajándékát, egy ezüst sarlót. A Norma című opera Casta Diva című nagyáriája ezekkel a szavakkal kezdődik "Casta Diva, che inargenti Queste sacre antiche piante" vagyis "Szűzi Istennő, ki beezüstözöd e szent, öreg fákat". Ettől kezdve a korábbi Viharbükköt már Normafának nevezték.

A szó szerint viharvert fa a XX. század elején még állt, ez a Fortepan fotóin is látszik, és látható a törzsén a sérülés. 1927. június 19-én már nem tudta tovább tartani magát, kidőlt. Törzsét a margitszigeti artézi forrás medencéjében helyezték el, hogy a mészköves bevonat örök időkre konzerválja.

1962-ben a Normafa nevű öreg bükk emlékére kissé arrébb egy másik fát ültettek. A tövében emléktábla áll Devecseri Gábor költő szavaival.

"Normafa,

Hajdanidőn itt lengett lombod a szélben,

Ünnepi hegymászók víg dala szállt körülötted,

Normafa,

Majdanidőn lombod közt éled az ének,

Győzve sivár közönyön, győzve dühös viharon."

Devecseri Gábor

További képekért lapozz!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
virag3.jpg

Így néz ki madártávlatból a virágba borult Budapest, látványos videót készített a Főkert

A legszebb helyeket mutatják meg, szuper kikapcsolódást ígér a színpompás látvány.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. július 29.


hirdetés

Kedden egy képes beszámolóból megtudhattuk, hogy hamarosan jogszabályi tiltás lép érvénybe a glifozát nevű gyomirtó szerrel kapcsolatban Európa-szerte. Ezt a szert széles körben alkalmazták a főváros zöldfelületein is, ugyanakkor a méhekre gyakorolt negatív hatását több tanulmány is kimutatta.

Ám most egy már meglévő, de környezetbarát módszert próbálnak ki Budapesten.

Ennek lényege, hogy forró vízzel főzi meg a burkolatból kinőtt növényt, lehatol a lágyszárúak gyökérzónájáig, sterilizálja a magvakat, elpusztítja az avarban megbúvó kártevők lárváit. Hogy ez a forró víz hatékony legyen, ezért növényi olaj, szőlőcukor és keményítő, valamint víz keverékéből habosítják a 95 fokos gőzt, amely az így szigetelt védőburok alatt 2 mp helyett 18 mp-ig marad ennyire forró, s már képes megfőzni a szöveteket. A habosított keverék a minősítése szerint biokertészetekben is használható.

Jelenleg a Városháza I. udvarának macskakövei között kinőtt gyomokon kísérletképpen próbálja ki a Főkert a módszert.

A gyomirtás mellett a virágok ültetésével is igyekeznek szebbé varázsolni a fővárost. A kertészeti cég most

hirdetés

egy látványos videót készített Budapest legszebb virágos helyeiről.

Ráadásul csupa olyan nézőpontból, ahonnan mi nem nagyon láthatjuk. Madártávlatból egészen mást mutatnak a színes virágágyások.

VIDEÓ: A virágzó Budapestért - Főkert

hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!