hirdetés
abcug-svajc-magyar-prostitualtak-1000x563.jpg

470-et adott, és csak egy kicsit fojtogatott

Zsilák Szilvia írása az Abcúgon, címkép: Flickr CC, Blemished Paradise - szmo.hu
2019. október 02.


hirdetés

Továbbra is virágzik az illegális prostitúció

Dés Fanni a kint tartózkodása alatt azt tapasztalta, hogy az illegális prostitúció az új zónák ellenére ugyanúgy virágzik a belvárosban, a Langstrassén és környékén, mint korábban. Ezeken a helyeken a nők továbbra is teljesen kiszolgáltatottak, a kézzelfogható változás csak annyi, hogy a futtatók láthatóan nincsenek jelen a környéken.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy teljesen eltűntek volna, egyszerűen jobbnak látják távol maradni. A kutatásban megkérdezett nők egy “baráton” keresztül jutottak ki Zürichbe, ők az úgynevezett kápók. A rendőrségi szigorítás után a mögöttük álló futtatók biztonságosabbnak érezték Magyarországról irányítani az üzletet, így ezek a kápók sokszor az otthon élő futtatók meghosszabbított kezeként működnek.

Az interjúalanyok folyamatos félelemben élnek, az illegalitásban dolgozó nők teljesen ki vannak szolgáltatva nem csak a használóiknak, de a futtatóiknak és a főbérlőiknek is. A rendőrök a legtöbb esetben nem védik meg őket a jogsértésekkel szemben, a mélyszegénységből érkező nőknek pedig szinte válogatás nélkül, minden üzletet el kell vállalniuk a pénz miatt.

"Egy csávó egyszer azt akarta, hogy üssön engem 400 frankért (kb. 110 ezer forint – a szerk.). És mondtam, hogy nem, bolond vagy? Pusztulj el innen. És az egyik lány meg nem értette, hogy mit mond a csávó, bár a domot érthetné. Ez azt jelenti, hogy ő üt meg fojtogat, meg ilyenek. A csávó ezt csinálja, és felvitte. Én mondtam neki, hogy de ne vidd fel, tudod, ez mit jelent? De mondta, hogy kell a pénz, a 400 frank. Mondtam, hogy hát jó, akkor vigyed. Jön le, piros volt a nyaka. Tudtam. Na, mondom, mi van? Oh, hát 470-et (kb. 130 ezer forint – a szerk.) adott, és csak egy kicsit fojtogatott, miközben szexeltünk"

– mondta az egyik interjúalany.

Túllépik a 90 napos engedélyt

A kutató szerint a Strichplatz sem tudja biztosítani azt, hogy a szegényebb országokból érkező nők legálisan dolgozhassanak szexmunkásként. A többség a 90 napos munkavállalási engedélyt váltja ki, amit az évben úgy oszthatnak be, ahogy szeretnék. Elmehetnek néhány napra Svájcba, utána hazamehetnek, majd visszatérhetnek. Ha letelepednének, akkor nem vonatkozna rájuk ez a 90 napos korlátozás, azonban a magas albérleti díjak mellett nem engedhetnek meg maguknak saját bérleti szerződést, ami a letelepedés feltétele lenne.

Dés Fanni szerint a magyar nők többsége 90 napnál tovább is árul szexet a városban, akár azért, mert a futtatójuk nem engedi őket haza három hónap után, akár azért, mert nem tudnak ennyi idő alatt elég pénzt összeszedni.

Tíznaponta. Változó, van úgy, hogy négy napra megyek haza, van, hogy többre. Hát, hogy tíz napnál többet itt nem bírok tovább, és nem is keresnék, próbáltam a legelején három hetet kint lenni. Azt a pénzt én nem keresem meg három hét alatt. Meg természetesen ugye a férjem miatt

– mondta egy nő. Lejárt engedéllyel pedig nem tudnak a kijelölt zónákban dolgozni, így illegalitásba kényszerülnek.

Nem tudják megfizetni a napijegyet

A Strichplatzon napijegyeken keresztül kell adót fizetni, amiket az erre létrehozott jegyautomatákban lehet megvásárolni. Az itt dolgozók egy része (köztük magyarok is) inkább kockáztat, és nem váltja ki a napijegyet, hiszen sok nő eleve lejárt munkaengedéllyel dolgozik. A szociológus szerint a magyar nők többsége azért sem tudja kifizetni a legális zónákba szükséges napijegyet, mert a lakásbérlés nagyon sokba kerül, a futtatóik is sok pénzzel húzzák le őket, és az itthon maradt családot is ők tartják el.

A megkérdezettek nagy része azt nyilatkozta, hogy a megkeresett pénz nagy részét, körülbelül felét a magas szobaárakra kénytelenek költeni. “Hát azért lehetne szebb. Ez a szoba száz frankért… Azért én egy szép szobát képzelek el egy napra, nem? Ott van egy ágy, egy szekrény, egy tévé, azt’ ennyi. Meg egy asztal” – mondta az egyik interjúalany.

A megkérdezett nők közül már egyikük se szeretne tíz év múlva szexet árulni, és többségük Magyarországon képzeli el a jövőjét, ahol saját vállalkozást vezetnének és/vagy háztartási munkát végeznének.

"Hát tíz év múlva én már mindenképpen szeretnék családot és otthont. Hát otthont, jó itt, vagy Magyarországon, de szeretnék egy saját lakást, mindenképpen egy stabil családot, gyereket, tehát semmiképpen se szeretném ezt csinálni. Most úgy vagyok vele, hogy jó, még várok három évet, hogyha semmit se sikerül ebből kihozni, akkor viszont abbahagyom. Akkor így jártam, ráfáztam. Tehát tényleg még ezt a három évet megvárom, akkor már ott leszek, hogy 25, és ha addig semmi nem sikerül, akkor ennek nincs értelme. Így is már 22 vagyok, öregnek számítok, mert mindenki 18-19 éves, igen, úgyhogy ez elég kellemetlen. Saját házat, kocsit szeretnék, és a gyerekeim szaladgálnak körülöttem, és dolgozom otthon [Magyarországon]. Így képzelem el. Nem tudom, recepció vagy ilyesmi állásban"

– mondta az egyik lány.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
jocobacsi.jpg

Jocó bácsi: „Tesztelik végre a beteg, lázas gyerekeket, tanárokat, vagy csak menjen haza, és #maradjotthon?”

Több kérdése is van a kihirdetett kötelező iskolai lázmérés kapcsán. 'És ez nem negatív hozzáállás, nem panaszkodás. Szimplán gyakorlatias, reális kérdések. Semmi más' - írja Balatoni József pedagógus.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. szeptember 12.


hirdetés

Jocó bácsi már több posztban is foglalkozott az idei iskolakezdéssel, a koronavírus-kezeléssel, az oktatással és a pedagógusokra háruló feladatokkal.

Most az egyre jobban terjedő koronavírus-fertőzés miatt elrendelt hőmérőzés kapcsán írta meg a véleményét a közösségi oldalán.

"A miniszterelnök úr az Operatív Törzzsel közösen döntött ma arról, hogy október 1-től kötelező a lázmérés az iskolába lépéskor reggel.

Természetesen elfogadom, hisz valahogy szűrni kell a betegeket, védeni kell az egészségeseket. Csak halkan mondom, pár napja azt adta utasításba a tankerület, hogy nem lehet lázat mérni. Akkor most hogy is van ez?

hirdetés

De ezért még lenne még néhány kérdésem...

1. Ki fogja reggel a közel 500, de máshol akár 1500 diákot meglázmérni?

2. Amíg a lázmérés zajlik, addig mindenki kint fog állni, végeláthatatlan sorokban, másfél méterre egymástól?

3. Mivel is fogják mérni? Az iskolák többsége kapott egy, azaz EGY darab érintkezés nélküli homlokhőmérőt, ami azért nem a legmegbízhatóbb szerkezet...

4. Mi lesz azzal a gyerekkel, aki lázas? Haza kell küldeni? El kell különíteni?

5. Ha haza kell küldeni, és a szülő nem tud érte jönni, akkor mi lesz a gyerekkel? Hisz be nem engedhetjük.

6. Aki mér, annak ugye közel kell mennie. Kap védőruhát? Vagy minden nap más ember kerül 500-1500 diákkal kapcsolatba?

7. Tesztelik végre a beteg, lázas gyerekeket, tanárokat, vagy csak menjen haza, és #maradjotthon?

8. Nekem van jogom lázat mérni? Egyáltalán lehet úgy lázat mérni, hogy azt mások látják?

9. A melegebb hőjű gyereket ki kell emelnünk a többiek szeme láttára? Van erre jogunk? Nem fogják utána rossz szemmel nézni az adott gyereket a többiek?

Lehetne egyszer úgy meghozni egy rendelkezést, hogy

- megvannak hozzá a megfelelő feltételek (eszköz, ember)

- reálisan megvalósítható legyen

- részletesen ki van dolgozva az is, mi történik ha

- nem nekünk kell kitalálni mit és hogyan???

De most komolyan.

És ez nem negatív hozzáállás, nem panaszkodás. Szimplán gyakorlatias, reális kérdések. Semmi más.

Security Check Required

null


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
woman-in-white-long-sleeve-jacket-shopping-for-fruits-3962291_b-1000x710-2.jpg

Tényleg nyugati szintre drágultunk? Megnéztük a skóciai élelmiszerárakat és ledöbbentünk

Megkértem egy barátnőmet, aki hat éve Skóciában él, fotózzon le pár alap dolgot bevásárláskor, árcédulával. Aztán megnéztük ugyanezeket itthon. Persze ez csak szemezgetés. De azért...
Hargitay Judit. Címkép: Pexels - szmo.hu
2020. szeptember 18.


hirdetés

Szerintem nincs ma ember Magyarországon – hacsak nem valami áldott buborékban él –, aki ne szembesülne nap, mint nap a (fogalmazzuk finoman) megszokottnál jóval nagyobb iramban emelkedő árakkal. Most az alapvető élelmiszerekről, háztartási "kellékekről" beszélek, amelyek nélkül nem lehet meglenni, ha van járvány, ha nincs. Tehát szó sincs luxusról.

Amikor másfél éve meglátogattam a barátnőmet Skóciában, már akkor feltűnt, hogy az egyik legismertebb és legolcsóbb üzletlánctól házhoz rendelt nagybevásárlás-pakkban (ott megszokott a netes nagybevásárlás) szinte teljesen a magyarországival megegyező árú élelmiszereket láttam.

Kíváncsi lettem, hogy is áll ez most. A barátnőm ezen a héten, egész pontosan szeptember 16-án, szerdán küldte át az alábbi fotókat. Én és két kollégám tegnap és ma reggel készítettük itthon a többit.

Elvárás volt, hogy a lehető legolcsóbb termékeket keressük meg, egy-két kivétellel, ahol a minőség felülírta az árat (márkanevet nem írok, de körülbelül mindenki ismeri az üzletláncokat, amelyekben a képek készültek). Az árakat a Magyar Nemzeti Bank mai középárfolyamán számoltuk át angol fontból (395 forint).

Ez persze nem reprezentatív felmérés, inkább csak szemezgetés, de azért sokatmondó. Először is kell hozzá néhány alapadat.

hirdetés

Skóciában a minimálbér 8,72 font óránként, tehát 3444 forint. Ha felszorozzuk egy havi átlagos munkaidőre, 551 ezer forintot kapunk.

Egy háromszobás (1 nappali, két háló, külön konyha, fürdőszoba) lakás Glasgow egyik szép, zöld elővárosában havi 600 fontot visz el, ez 237 ezer forint. Ebben benne van a bérleti díj, az önkormányzati adó (amely tartalmazza a korlátlan vízhasználat díját), valamint a többi rezsi.

A márciusban kezdődő COVID-kijárási korlátozások miatt ott is többen megszorultak, elvesztették az állásukat, félmunkaidőre küldték őket, a magánvállakozók bevétele is kiesett. Ők mind, valamint a főiskolai, egyetemi hallgatók is egyéni megítélés szerint, de havonta átlag több száz fontra rúgó (mondjuk 300 font az körülbelül 120 ezer forint) keresetkiegészítést, vagyis tulajdonképpen ingyen adományt kaptak az államtól. A múlt hónap végéig még biztos kapták, a többit a jövő dönti el.

És akkor nézzünk most néhány árat.

15 darabos tojás – 1,18 font, azaz 466 forint. Itthon 10 darabos tojás – 549 forint.

1.

2.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
korhaz-apolo-egeszsegugy-sziv-pixabay.jpg

„Mélyen meg vagyunk döbbenve” – támogatás helyett most „agressziót, méltatlan kritikákat és számonkérést” kapnak az egészségügyi dolgozók

„A járvány második hulláma idején nem kérjük, hogy etessetek, nem kérjük, hogy szépítsetek, csak annyit kérünk, hogy szeressetek” – írják a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet Facebook-posztjában.
A címkép illusztráció: Gerd Altmann/Pixabay - szmo.hu
2020. szeptember 20.


hirdetés

Megrendítő és egyben nagyon megható posztot tettek közzé a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet Facebook-oldalán.

"Nem kertelünk, mélyen meg vagyunk döbbenve. Míg a járvány első hulláma alatt felfoghatatlan támogatást kaptunk a magyar társadalomtól, most a második hullám elején agresszióval és méltatlan kritikákkal, számonkérésekkel találkozunk"

- kezdik a posztot, amelyben leírják, hogy szombaton rendőrségi feljelentést is kellett tenniük egy bent fekvő gyermek édesapjának agresszív fellépése miatt.

"Egy bent fekvő gyermek édesapja nem volt hajlandó megállni a járvány megfékezése céljából felállított szűrési ponton. Az ott dolgozó kollégák, hiába mondták, hogy látogatási tilalom van érvényben, az elkövető félrelökte a biztonsági őrt, majd berohant az épületbe és meg sem állt a Gyermekszív Központ második emeletéig. A biztonsági őr itt utol érte és felszólította, hogy tegyen eleget az Intézet COVID-19 protokolljában előírt szűrési kötelezettségének és vegye fel - az ingyenesen biztosított - szájmaszkot. Az illető erre sem volt hajlandó, sőt, megütötte a szolgálatot teljesítő kollégát."

hirdetés

A posztban azt is hozzáteszik: az elmúlt napokban nem ez volt az egyetlen fájó történés, ugyanis a járványügyi helyzet miatt bevezetett eljárásrendekért is több kritika érte őket.

"Higgyétek el, minden intézkedésünk a nálunk gyógyulók és gyógyítók érdekét védik. Az emberi életnél nincs fontosabb, a járvány második hulláma minket sem kerül el, a szív-és érrendszeri megbetegedéssel küzdők pedig a legveszélyeztetettebbek. Mi szívvel dolgozunk!" - fogalmaznak.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
korhaz-betegagy-pixabay.jpg

„Sajnos az, hogy senki nem marad ellátatlanul, egyáltalán nem igaz” – a kórházi helyzetről írt egy intenzíves orvos

„Míg van 16 ezer lélegeztetőgépünk és 10 ezer üres kórházi ágyunk, speciálisan képzett szakápolóból kevesebb mint 2000 van – de senki nem figyel rájuk, pedig ők viszik a hátukon az össztársadalmi felelősséget” – írja dr. Máté-Horváth Nóra.
Címkép: illusztráció (Pixabay) - szmo.hu
2020. szeptember 20.


hirdetés

Magyarországot is elérte a koronavírus-járvány második hulláma, folyamatosan emelkedik az igazolt fertőzöttek és a kórházban ápoltak száma. Az orvosok most is mindent megtesznek a betegek gyógyításárért, ám az érezhető feszültségben most a páciensek a tavaszi szeretet és támogatás helyett sokkal inkább kritizálják az egészségügyi dolgozókat, sőt előfordul, hogy agresszívak velük szemben. Megrendítő és egyben nagyon megható posztot tettek közzé a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet Facebook-oldalán.

Hogy mit tapasztalnak az orvosok, hogyan élik meg a jelenlegi egyre keményedő helyzetet, arról egy szakember is a közösségi oldalán írt. Dr. Máté-Horváth Nóra, aneszteziológus, intenzív terápiás szakorvos hosszú posztban magyarázza el, miért nehezebb most a helyzetük.

"Aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvosként, valamint a magyar társadalom tagjaként arra kérlek mindannyiótokat, egy világjárvány idején ne a széthúzást, az egymás szidását, a politikai sárdobálást, számháborúzást helyezzük előtérbe, hanem az összefogást, együtt gondolkodást és a megoldáskeresést.".

"Mi nem állig felfegyverkezve várjuk a járványt. Leginkább félve várjuk" - írja az orvos. Aggódnak a napi számok láttán. Most a COVID-osztályok mellett a többi osztály is működik, folynak műtétek, kezelések, nincs korlátozás. Eközben pedig "nap nap után szólunk rá betegeinkre, hogy vegyék fel a maszkot, hozzátartozóikra, hogy sajnos nem tudjuk beengedni őket látogatni az intézményeinkbe".

hirdetés

"Mindennaposak a konfliktusok páciens és orvos, orvos és orvos, orvos és fenntartó, fenntartó és döntéshozók között - érezhetően nagy a feszültség."

Az orvosok aggódva figyelik a politikusokat is, akik egymással veszekednek: "egymásra licitál, számháborúzik, bezzegel, olykor minket használ fel (és semmi kétség: ezt a levelet is felhasználja majd) saját népszerűségének növelésére ahelyett, hogy most, ebben a kritikus időszakban kivételesen összefognának. A koronavírus nem tesz különbséget ugyanis kormánypárt és ellenzék között, támad bárkit, miközben a politikai elit leginkább egymás ellen van állig felfegyverkezve".

"Hogy mi van a kórházakban?" - teszi fel a kérdést. "Aggodalom és várakozás". Bár felszerelés és lélegeztetőgép is van, emellett "van helyileg nagy óvatossággal kitalált, az elmúlt hat hónapban rutinosra gyakorolt COVID ellátási protokoll, vannak bátor, igényes kollégák, akik követik a nemzetközi szakirodalmat, és van egy növekvő pszichés készültség".

"Van azonban egy olyan fokú tisztánlátás is, amit minden egyes döntéshozói megnyilvánulásból hiányolunk: mi reálisan látjuk, mire képes a rendszer."

"Sajnos az, hogy senki nem marad ellátatlanul, valamint az, hogy “a kórházi kapacitások szinte korlátlanul állnak rendelkezésre”, egyáltalán nem igaz. Tudjuk ugyanis, hogy annak, hogy hány intenzív osztályos beteget tud ellátni a magyar egészségügy, nem a szabad ágyak száma, és már biztos, hogy nem a lélegeztetőgépek száma fog gátat szabni.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!