hirdetés
farkasfej-sziberia.jpg

40 ezer éves levágott farkasfejet találtak Szibériában

Egyre több, korábban megfagyott állatra bukkannak, amióta a globális felmelegedés miatt a szibériai permafroszt, vagyis az állandóan fagyott talaj kiolvad.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. június 14.


hirdetés

Egy farkas levágott fejére bukkantak Szibéria déli részén, amely már 40 ezer éves, de még mindig látható rajta a bunda és a fogak - írja a CNN.

Az állat tetemét helyiek fedezték fel a Tirekhtykh-folyó partján Jakutföldön, akik eredetileg mammutagyart kerestek a területen. A fejet a Szaha Köztársaság Tudományos Akadémiájának mamutkutató intézetébe vitték, ahol alaposan megvizsgálták.

Fotó: Albert Protopopov

Az intézet igazgatója, Albert Protopopov azt mondta, errefelé már többször találtak megfagyott farkaskölyköket, a most előkerült felnőtt példány feje viszont újdonságnak számít.

Ugyanis ez az első alkalom, hogy egy olyan farkast találnak, amelynek még 40 ezer év után is ilyen jó állapotban megmaradtak a lágyszövetei.

A kutatók most további vizsgáltoknak vetik alá a koponyát és az agyat egy digitális modell segítségével, egy Stockholmban tevékenykedő csapat pedig a ragadozó DNS-ét analizálja.

A farkas koponya CT-je - Fotó: Naoki Suzuki

Protopopov szerint

egyre több, korábban megfagyott állatra bukkannak, amióta a globális felmelegedés miatt a szibériai permafroszt, azaz az állandóan fagyott talaj kiolvad, így ezzel együtt az évszázadokkal vagy akár évezredekkel ezelőtt leletek és élőlények is újra megjelennek.

Ebben az évben már előkerült egy szintén 42 ezer éves csikó teteme, amelynek még folyékony vére és vizelete is volt. A maradványokat mammutagyar-vadászok találták meg a Verhojanszki-hegyvidékben. A kutatók reményei szerint klónozni is tudják majd a rendkívül jó állapotban megmaradt csikót. Nem sokkal korábban pedig szintén Jakutföldön egy barlangioroszlán-kölyköt fedeztek fel, amely már egy kihalt állatfaj, ezért még fontosabb a vizsgálata.


KÖVESS MINKET:





hirdetés
slums.jpg

Különösen súlyos katasztrófa fenyeget 2050-re 9 országot – a klímaváltozás nem válogat

Bár a klímaváltozás globális jelenség, annak hatásai nem egyformán oszlanak el.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. július 15.



Egyes országoknak súlyos élelmiszerhiánnyal kell szembenézniük, mert a hőség tönkreteszi a gabonatermést, a mélyen fekvő csendes-óceáni szigetek pedig víz alá kerülhetnek a tengerszint emelkedése miatt.

A Business Insider annak a kilenc országnak a helyzetét mutatta be, amelyeket a legnagyobb katasztrófa fenyegeti.

Indiában az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előrejelzése szerint 25%-kal többen halhatnak meg a klímaváltozás okozta éhínségben, mint napjainkban. A rendkívüli időjárás nemcsak a gabonatermést csökkenti, hanem annak tápértékét is.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló Facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Ez a jelenség már eddig is megfigyelhető volt abban is, hogy nőtt a mezőgazdaságban élők öngyilkossági aránya. Az elmúlt három évtizedben közel 60 ezer gazda és mezőgazdasági munkás vetett véget életének, és ehhez minden bizonnyal a klímaváltozás is hozzájárult – figyelmeztetett egy 2017-es tanulmány.

2050-re az országban évente a jelenleginél 30-cal több olyan nap lehet, amikor a hőmérséklet meghaladja a 35 C fokot, éves átlaghőmérséklete pedig 2 C fokkal több lesz.

Namíbiában májusban a kormány rendkívüli állapotot hirdetett, mert az országban hat éven belül már ötödször pusztít szárazság. Nemcsak az emberek, az állatok is éheznek, ezért a kormány bejelentette, hogy több mint ezer vadállatot elad külföldre, hogy megmentse az életüket, és pénzt gyűjtsenek fennmaradásukhoz. A kelet-afrikai országban a gabonatermés 53%-os csökkenésével számolnak. A világélelmezési program (WFP) szerint Namíbiában 2050-re 45%-kal csökken az élelmiszer-biztonság 2010-hez képest.

Még rosszabb a helyzet Mauritániában, ahol 50%-kal csökkenhet 4 évtized alatt a lakosság ellátásának lehetősége. Ez különösen veszélyes, mivel az ország mezőgazdaságának 90%-a az önfenntartást szolgálja. A Világbank előrejelzése szerint Indiához hasonlóan egy teljes hónappal nő a 35 C fok feletti napok száma, rövidülnek az esős évszakok, de ez idő alatt az esők intenzívebben lesznek és áradásokat okoznak, az év többi részét viszont kíméletlen szárazság jellemzi 2050-re Mauritániában.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
fecskefioka.jpg

A redőnyszerelő söpörte le a kisfecskéket Túrkevén, mert nem fért fel a redőnytok

Leszedte a fészkeket, hogy fel tudja rakni a tokot. A fiókák kiestek, ő pedig lesöpörte őket. Minimum természetkárosítás miatt kell felelnie.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. július 15.



Mi is megírtuk, hogy nemrég Túrkevén, a Petőfi téren 12 molnárfecske fiókát találtak, amelyből már csak hat volt életben.

Egy túrkevei kerékpáros vette észre 2019. június 29-én délután az útra hullott madárfiókát - írja a police.hu. Ahogy leszállt a bringáról, az út melletti füves területen további kis fiókákat talált.

A Mezőtúri Rendőrkapitányság a feljelentést követően természetkárosítás miatt indított nyomozást. A rendőrök adatokat gyűjtöttek, és egy debreceni lakost gyanúsítanak az ügyben. Az 56 éves férfit kihallgatták.

A férfi elmondta, hogy 2019. június 29-én délelőtt egy túrkevei társasháznál redőnyöket szerelt fel egy harmadik emeleti lakás ablakaira, teraszajtójára. A redőnytokok felrakása miatt az ablakpárkány felső részén lévő fecskefészkeket levette, abból a molnárfecske fiókák kiestek, amelyeket lesöpört az erkélyről.

A Hortobágyi Nemzeti Park tett az esetet követően egy megrázó bejegyzést a Facebook-oldalán.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
pataki-csokay-doktor-sziami-ikrek.jpg

Közeleg a végső műtét: a magyar orvoscsapat Bangladesben operálja a fejüknél összenőtt sziámi ikreket

A több szakaszból álló műtétsorozat első fázisát 2018-ban végezték el Rabeyán és Rukayán, dr. Hudák István vezetésével. Idén nyáron esedékes a harmadik műtét, ekkor történik meg az agyak és a koponyák végleges szétválasztása.
Kép: Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány / Bemer Miklós - szmo.hu
2019. július 16.



A fejüknél összenőtt bangladesi sziámi ikrek jól vannak: műtétsorozatuk fél éves magyarországi plasztikai sebészeti szakasza sikerrel zárult, a gyermekek állapota optimális, így hamarosan sor kerülhet a végső szétválasztásukra - adta hírül a Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány közleménye.

Az alapítvány orvoscsapatát 2017 novemberében, 15 évnyi hazai és 7 évnyi missziós tevékenység után kérték fel a szülők és a bangladesi kollégák az akkor másfél éves Rabeya és Rukaya szétválasztására.

A több szakaszból álló, sok szempontból innovatív megközelítést kívánó műtétsorozat első fázisát 2018-ban végezték el Bangladesben, dr. Hudák István vezetésével.

Ahogy korábban megírtuk: a már két és féléves gyerekek 2019. január 5-én érkeztek Magyarországra családjukkal, január 25-én, az akklimatizációt és végső szétválasztást elősegítő vizsgálatokat követően megtörtént egy implantátum rendszer beültetése is, a fejbőr és a lágyrészek tágítására.

Az orvoscsoport vezetője korábban úgy nyilatkozott: óriási kihívásra vállalkoztak, hiszen az ikreknek nemcsak az agya van összetapadva, de közös óriásvénáik is vannak, az ilyen szétválasztó műtétek csaknem fele során pedig mindkét gyerek meghal.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
zacsi.jpg

Hogyan lehet műanyagmentes a július, ha a kutyapiszkot műanyag zacskókkal szedjük fel?

10-ből 8 állattartó fölszedi kedvence után a kutyapiszkot, de a többség ezt műanyag zacskóval teszi, többszáz évre konzerválva ezzel az amúgy lebomló anyagot.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. július 15.



Az RTL riportjából kiderül, vajon mit gondolnak a kutyatartók arról, hogy a legtöbben közülük műanyag zacskót használnak a kutyapiszok felszedéséhez, ami így, minden egyes nap használva rengeteg nehezen lebomló szemetet termel. A legtöbbjük egyetértett abban:

nem jó a megoldás, de annál jobb, mintha az utcán hagynák a kutyapiszkot.

A riport szerint

naponta 1 tonna kutyaürülék keletkezik csak Budapesten. Ma már 10-ből 8 állattartó fölszedi kedvence után a kutyapiszkot, de a többség ezt műanyag zacskóval teszi, több száz évre konzerválva ezzel az amúgy lebomló anyagot.

A műanyag szatyroknak 200-1000 év közötti időszak kell a lebomláshoz, és egy korább kísérletből kiderült: a drágább, lebomló zacskók is sértetlenül megúsznak néhány évet.

Akkor a Plymouth-i Egyetem kutatói akkor öt különböző, biológiailag lebomló szatyrot teszteltek, amelyeket számos üzletben be lehet szerezni Angliában. Mindegyiket olyan környezetben helyezték el, ahová használat után dobhatták volna, tehát szárazföldön, földben, tengerben, majd három éven keresztül bizonyos időközönként megnézték, milyen állapotban vannak. Az eredmény elég elkeserítő volt:

egyik szatyor sem bomlott le, csak a minőségük romlott egy keveset.

Itt látható az RTL riportja:

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló Facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x