hirdetés
balaton_cimkep
4 misztikus balatoni legenda, amely feledésbe merült
Tudtátok, honnan ered a tihanyi visszhang, a kecskekörmök vagy a szív alakú sírkövek regéje? Most kiderül.
Szöveg: Dömötör Niki, címkép: Fortepan - szmo.hu
2015. június 16.


hirdetés

A Balaton és a Haláp-hegy legendája

A rege úgy tartja, egykor óriások laktak a Balaton vidékén, az erdők mélyén. Szelídek voltak, a légynek sem ártottak, nem sok dolguk volt az emberekkel, de ha feldühödtek, abban nem volt köszönet. Lábdobogásuk nyomán források törtek fel a föld mélyéről, elhaladtukban patakmedreket vájtak a talajon, fákat csavartak ki, hogy csak úgy zúgott belé a Bakony erdeje. A gyorsan múló évezredek alatt aztán kihaltak. Utolsó képviselőjük, akit Balatonnak hívtak, a Badacsony környékén élt egyetlen lányával, Haláppal egy magas sziklavárban. Az óriáslány kedves és vidám volt, karcsú, mint egy nyírfa, csak éppen nagyon magányos és szomorú, hiába adott meg neki mindent apja, ami csak az erejéből telt.

balaton4

Kilátás a Badacsonyról a Tapolcai medencére, jobbra a Gulács, mögötte a Csobánc, balra hátul a Haláp (1959). Fotó: Fortepan

Egy napon aztán Haláp összetalálkozott egy emberrel, egy kislánnyal, akivel gyorsan megbarátkozott, és keszkenőjében hazavitte a sziklavárba. A napok attól fogva vidáman és gondtalanul teltek, játékkal, kirándulással és hosszú-hosszú beszélgetésekkel; Csilla, a kis emberlány mesélt arról, milyen az élet odalent a völgyben, milyenek a földi halandók, mi az örömük-bánatuk, Haláp pedig, aki egyedül, egy morgolódó öreg óriással nőtt fel, irigykedve hallgatta őt. Egyszer aztán Csilla meghallotta az erdőből mátkája vadászkürtjének hangját és hirtelen belehasított, mennyire hiányzik neki egykori élete. Haláp hiába kérlelte, elmenekült tőle, ebbe azonban az óriáslány belebetegedett. Öngyilkos lett, levetette magát a meredélyről, az északi szél nyelte el utolsó sikolyát.

Apja, miután megtalálta a holttestét, egy hatalmas sziklával akart neki emléket állítani, de éppen ez a szikla lett a veszte: maga alá temette, miközben szörnyű vihar támadt, mintha a pokol minden ördöge egyszerre szabadult volna el. A kimozdított szikla helyén feneketlen örvény tátongott, zúgott elő belőle a víz, az égből pedig az özönvízszerű eső. A hullámok elborították a hegyek aljában elterülő, teknő alakú síkságot – a monda szerint így keletkezett a Balaton. Az utolsó óriás pedig ma is ott pihen a tó mélyén, a hatalmas kőtömb alatt, leánya emlékét pedig a koporsó alakú hegy, a Haláp őrzi.

balaton2

Egy, a Haláp-hegyről készült 1920-as fotográfia

Rege a tihanyi visszhangról

Élt egyszer a Balaton vidékén egy tündérszép királylány, aki aranyszőrű kecskenyáját a tihanyi hegy fokán legeltette. Nemcsak hogy gyönyörűnek, de szelídnek, jószívűnek, okosnak és türelmesnek teremtette a Jóisten, csakhogy néma volt. Apja, a király bármi áron gyógyírt akart találni szótlanságára; messze földről hozatott orvosságokat, javasasszonyokat, kuruzslókat, varázsfüvek, de hasztalan, lányán senki sem segíthetett.

Egy napon azonban úgy tűnt, felfénylik a szerencsecsillaga. Felmerült a Balaton vízéből az ősz szakállú hullámkirály és alkut ajánlott neki. Arra kérte, gyógyítsa meg halálos betegségbe esett fiát, cserébe visszakaphatja a hangját. A szerencsétlen ifjúba csak hálni járt a lélek, bajára orvosság csak egy volt: a szerelem. Abban a pillanatban azonban, amikor a királylány rámosolygott, visszatért belé az élet és visszamosolygott (mióta eszét tudta, először), a lány pedig ugyanakkor csengő és kristálytiszta hangon megszólalt.

balaton1

A tihanyi visszhang regéje Garay János tollából

Mátkaságuk egy ideig felhőtlen boldogságban telt, mígnem a királylány szívébe befészkelte magát a kevélység. Annyira el volt telve a hangjától, hogy dölyfös lett, lenéző – meg volt róla győződve, hogy ő a legtökéletesebb lény a földön. Hamarosan már senkihez sem szólt, úgy gondolta, egyetlen ember sem érdemli meg, hogy hallja az ő hangját. Vissza is adta a hullámkirály fiának a jegygyűrűt, akit csakhamar elsorvasztott a bánat. Apja dühe aztán hatalmas vihart kavart: felkorbácsolta a Balatont, a föld is megnyílt, tüzet okádtak a tihanyi hegyek, izzó sziklák hullottak, égő szurokpatakok folytak le a selymes füvű legelőkön. Az aranyszőrű kecskenyáj a víznek ment, körmeiket, a tihanyi kecskekörmöket máig kivetik a hullámok. A királylány nyomtalanul eltűnt, senki nem tudta, hol érte utol a hullámkirály förtelmes bosszúja. Végső csapásként arra lett átkozva, hogy a tihanyi visszhang formájában mindenkinek feleljen, akitől életében kevélysége miatt sajnálta a szót.

balaton3

A balatoni kecskekörmök

Sió, az átoksújtotta tavi tündér

A Balaton tündére, Sió egy gyönyörű, aranyhajú szépség volt, nem is csoda, hogy elcsavarta minden férfi fejét, akinek csak megmutatta magát. A rajongás és a könnyű siker azonban elbizakodottá, önhitté és gőgössé tette, egyiküket sem volt képes szeretni, csupán játszott velük, jól szórakozott a pórul jártak bánatán. Nem tett kivételt a Bakony erdejében élő varázsló, Kamor fiával sem, aki pedig halálosan szerelmes lett a mindenkit megbabonázó szépségbe. Sió kihasználta a fiú epekedését; egy napon arra kérte, hogy hozzon neki hársfavirágvizet a Bakony legmeredekebb ormairól, hadd locsolgathassa vele szőke fürtjeit – ezzel bizonyítsa be neki, hogy szereti.

balaton5

Balatoni naplemente 1943-ból. Fotó: Fortepan

A fiú minden erejét és bátorságát összeszedve, életét kockáztatva megszerezte az esszenciát, de a tóhoz közeledve rajtkapta imádottját, amint egy másik ifjút szédít. Annyira összetört, hogy levetette magát a tihanyi sziklákról és szörnyethalt. Apjának, az öreg varázslónak a szíve szakadt meg, amikor eltemette őt a sziklák alá és bosszút esküdött Sió ellen. Öreg pásztor képében látogatta meg a mit sem sejtő tündért, azt mondta, ő hozta el a hársfavirágvizet, amit szerelmese küldött. Azonban amikor Sió felnyitotta az üvegcsét, kígyók lepték el a fejét. Kamor átka úgy szólt: hófehér nyakát ölelő aranyló tincseit addig vissza nem kaphatja, amíg az igaz, szívből jövő szerelem, melyet annyiszor kigúnyolt, fel nem oldozza.

Sok csalódás és viszontagság után végül egy ifjú szerelmespár, Helka és Kelén váltották meg őt visszataszító hajkoronájától egy aranyszőrű bárány gyapjával. A történet végén pedig igazán minden jóra fordul: a pár, rengeteg ármánykodás ellenére bár, de egybekel, Kamor megáldja őket és a megszelídült, tettéért megbűnhődött Siót is, akinek békejobbot nyújt. A fáma szerint Sió örömében a békekötés szent helyszínére, Füredre terelte vizeinek legjótékonyabb áramlatait is; abban a percben, azon a vidéken fakadtak föl a gyógyító források.

balaton6

Kossuth Lajos savanyúvíz-forrás Füreden (1956). Fotó: Fortepan

A balatonudvari kőszívek története

A balatonudvari temetőben ma is láthatjátok a titokzatos, szív alakú sírköveket. Eredetükről nem sokat tud mondani a tudomány, a nevek, feliratok, évszámok alig látszanak rajtuk, a néphagyomány azonban, ahogy az lenni szokott, egy szép és szomorú történetet szőtt köréjük. Tulajdonképpen egy szerelmi háromszög történetét, amelynek szereplői egy halászleány, Veronka, egy szerencsepróbáló, szép szál kőfaragó legény és maga a Balaton.

Veronka a legnagyobb balatonudvari halászbokor gazdájának leánya volt, aki, szinte mióta az eszét tudta, elkísérte apját és a kemény, maguknak való, kevés szavú halászembereket a vízre – előbb csak játékból vitték magukkal, de később már hiányzott is nekik a csendes, éberen figyelő, mindig derűs kislány, aki lassacskán kitanulta a mesterségüket. És bár a halászok arcán ritka ajándék volt a mosoly, Veronkának mindig jutott belőle.

balaton7

Egy pillanatkép a 70-es évekből. Fotó: Fortepan

Hanem egyszer csak eljött az idő, amikor a kislányból szemrevaló hajadon lett, nemsokára egy idegen vidékről való, fiatal kőfaragó kezdett neki udvarolni, hamarosan már a kézfogót tervezték. Veronka ugyan ódzkodott attól, hogy kövesse a fiút a távoli vidékre, a bányához, a hegyek közé, ahonnan ő jött, de a szerelem végül erősebbnek bizonyult a Balatonhoz és apjához való ragaszkodásánál. Eldöntötte, hogy az utolsó napon elbúcsúzik a víztől, ahol gyermekkorát töltötte és amely annyira a részévé vált, hogy fájdalommal tud csak megválni tőle.

Késő délután volt, amikor beszállt az öreg halászladikba és egyre beljebb evezett. A víz egyre csak vonzotta, úgy, mint egy féltékeny szerető – nem akarta elengedni. Veronka annyira belefeledkezett a Balaton varázsába, hogy későn vette észre a Badacsony fölött tornyosuló viharfelhőket, de akkor már nagyon messze járt a parttól. Hiába küzdött, a tó, amelyben mintha a pokol minden ördöge egyszerre szabadult volna el, nem eresztette a messzi hegyek közé. Mátkája soha nem tudta őt feledni, a faluban letelepedve egész életében szív alakú sírköveket faragott. Aki arra jár, ma is megtalálja őket.

balaton8

Az összeállítás Lipták Gábor Aranyhíd című mondagyűjteménye alapján készült.

Ha érdekes volt a cikk, nyomj egy lájkot!


KÖVESS MINKET:




hirdetés
13-14 éves korukban elkezdtek szexuális életet élni a honfoglaló magyarok
Őseink számára a szerelmeskedés egyáltalán nem számított tabunak: a világ legtermészetesebb dolgának tartották, a gyerekek gyakorlatilag belenőttek.
Jánosi Vali írása az Emelt töri érettségi blogon, Címkép: László Gyula rajza - szmo.hu
2019. március 27.



A történelemkönyvek mindig csak a nagy csatákról, háborúkról és a híres emberek tetteiről szólnak. Pedig az elmúlt korok hétköznapi élete legalább ilyen érdekes. Ez a blog arról szól, ami a történelemkönyvekből kimaradt.

A meztelen test látványa természetes

Köztudott, hogy a honfoglaló magyarok jurtákban vagy félig földbe ásott házakban éltek. A fekvőhelyük 2-2,5 méter hosszú és ugyanilyen széles ágy volt, ezen aludt a férj, a feleség valamint a kicsi gyerekek 6-8 éves korukig. Éjjelre az ágyat függönnyel választották el a jurta többi részétől, ahol a család többi tagja és a szolgák aludtak. Így tehát

a legintimebb kapcsolat is hallótávolságon belül zajlott. A gyerekek egészen kicsi koruktól kezdve megszokták, hogy a szüleik és más felnőttek a fülük hallatára szeretkeznek, olykor látták is őket.

Így aztán a világ legtermészetesebb dolgának tartották, és semmi szükség nem volt arra, hogy serdülő korukban bárki is felvilágosítsa őket.

Hasonlóképpen természetes volt a meztelen emberi test látványa is. A honfoglalók rendszeresen tisztálkodtak,

gyakran használták a feltehetően magyar találmánynak számító bőrből készült, összecsukható, könnyen szállítható fürdőkádjukat.

Valószínű tehát, hogy a fürdő révén a gyerekek megszokták a meztelenséget, és már kisgyermekként is ismerős volt számukra a másik nem testének látványa.

Ha kíváncsi vagy, milyen volt a szex ezer éve, lapozz!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
Ezek voltak Adolf Hitler utolsó szavai - magánpilótája a naplójában fedte fel a titkot
Hans Baur beszélt a náci vezérrel percekkel annak öngyilkossága előtt.
Daily Mail - szmo.hu
2019. április 03.



Hans Baur altábornagy (alsó kép) évtizedeken át komolyan kötődött Adolf Hitlerhez. Ő volt a magánpilótája, de a vezérkar több más, magas rangú tisztjét is rendszeresen szállította. A Sasfészekben - Hitler magánrezidenciáján - többször is együtt ebédelt és vacsorázott vele, saját bevallása szerint is baráti kapcsolatban voltak.

Baur ott volt a náci vezér utolsó napján is, 1945. április 30-án, abban a berlini, föld alatti bunkerben, ahol Hitler a vezérkar néhány tisztjével együtt meghúzta magát. A pilóta naplója, amely élettörténetét és Hitler utolsó heteit örökíti meg, egyszer, 1956-ban már megjelent, de most újra kiadták, Hitler pilótája voltam címmel.

Öngyilkosságának napján a náci vezér őszintén elbeszélgetett Baurral. Tudta, hogy nincs tovább, úgy érezte, tábornokai elárulták őt, az oroszok pedig mindenképp megkeresik, és elgázosítják a bunkerben. Tisztában volt vele, hogy Berlin elestével az ő utolsó órája is ütött.

Baur ugyan felajánlotta neki, hogy egy magángépen szökjön el Japánba vagy Argentínába, de Hitler azt mondta, szembe kell néznie a következményekkel, nem menekül. Utolsó szavai pilótájához és barátjához állítólag ezek voltak: "Ma befejezem. Tudom, hogy holnap már milliók fogják átkozni a nevemet."

Röviddel ezután feleségével, Eva Braunnal együtt öngyilkos lett. Baur a háború után tíz évig volt egy szovjet börtönben, állítása szerint sokszor megkínozták, hogy kiszedjék belőle Hitler titkait. Egyébként végig azt állította, semmit nem tudott a nácik bűneiről, mert "ő csak egy pilóta volt, nem politikus." Baur 1993-ban halt meg, 96 éves korában.

DLH pilot Hans Baur standing in front of Rohrbach Roland 1935s Photo: Luft Hansa - - #rohrbachroland #hansbaur #lufthansa #lufthansapilot #lufthansavintage #rohrbachroVIIIroland

259 Likes, 3 Comments - Lufthansa Vintage (@lufthansavintage) on Instagram: "DLH pilot Hans Baur standing in front of Rohrbach Roland 1935s Photo: Luft Hansa - -..."


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Mátyás király tizenéves lányokkal jegyezte el magát
Első felesége csupán 14 éves volt, amikor belehalt a szülésbe.
Orosz Emese cikke - szmo.hu
2019. április 03.



Az elrendezett házasságok teljesen természetesek voltak az elmúlt századokban. Illetve azt is jól tudjuk, hogy jóval fiatalabb korban keltek egybe a párok. Ritkán gondolunk bele azonban úgy igazán, hogy a fiatal tulajdonképpen gyereket jelentett. Mátyás király első menyasszonya csupán 10 éves volt, amikor elígérték.

Mátyás király fiatalkori eszményesített dombormű-képmása a milánói Castello Sforzesco múzeumában

Az elrendezett házasság nem valamiféle kegyetlen önkény volt a szülők részéről. Praktikus okai voltak: a tehetősebb réteg a házasságot eszköznek tekintette, ami által szövetségesekre tehettek szert, és gondoskodhattak családjuk hatalmának és vagyonának fenntartásáról, növeléséről.

Az átlagéletkor akkoriban jóval alacsonyabb volt mint manapság. Egy 30 éves nő már öregasszonynak számított. Így tulajdonképpen nem is meglepő, hogy jóval fiatalabban házasodtak. Ha pedig belegondolunk, hogy mi tizenéves fejjel mennyire voltunk érettek, és milyen döntéseket hoztunk, nem is meglepő hogy az akkori tinik helyett is a bölcs öreg harmincas szüleik döntöttek. Nem volt ez másképp Hunyadi Mátyás esetében sem.

Mátyást 12 éves sem volt, amikor 1445-ben eltervezték házasságát a szintén gyermek Cillei Erzsébettel.

A rekorder

A fiatalkori eljegyzések tekintetében II. Lajos királyunk a magyar csúcstartó, ő ugyanis még meg sem született, amikor eljegyezték Habsburg Máriával.

Természetesen szó sem volt szerelemről. A Cillei-család hatalmas vagyonának Erzsébet volt az egyetlen örököse. Hunyadi János és Brankovics György szerb fejedelem közti békeszerződés értelmében Brankovics hozzájárult, hogy a kis Mátyás eljegyezze unokáját.

A kor szokásaihoz híven a 10 éves kislány a Hunyadi-családhoz költözött. Az eljegyzésre 3 évvel később került sor. Az esküvő azonban elmaradt. Alig három hónapos jegyesség után a 13 éves Erzsébet 1455 év végén elhunyt.

Mátyás második menyasszonya sem volt sokkal idősebb. Podjebrád Katalin 11 éves volt, amikor 1461 májusában Magyarországra hozták. Az eljegyzésről Vitéz János váradi püspök és Podjebrád György cseh király egyeztek meg. Mátyásnak ebben az esetben sem volt sok beleszólása, ugyanis a szerződéskötés pillanatában fogoly volt Podjebrád György udvarában.

Věnceslav Černý: Podjebrád Katalin elutazása hazájából Magyarországra

Miután a Hunyadi-család kifizette a tetemes váltságdíjat, Mátyás hű maradt az egyezséghez, és a családja javaslata ellenére is feleségül vette az akkor 13 éves kislányt, aki hamarosan teherbe is esett.

Itt akkor álljunk is meg egy pillanatra, és mindenki gondolkozzon el azon, hogy milyen szerelmi élete volt 13 évesen. Nekem nagyjából semmilyen, és jobban lekötötte az érdeklődésemet a barbizás, mint a házasság.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Megoldódott a rejtély, hogyan maradtak meg tökéletesen az agyaghadsereg fegyverei
A föld összetétele lehetett az oka, hogy a fegyverek páratlan minőségben maradtak meg.
MTI, Címkép: Pixabay - szmo.hu
2019. április 05.



Kínai és brit kutatók több mint tíz éven át tartó kutatással kiderítették, hogy a körülötte lévő föld összetétele és nem a fegyvereken talált krómbevonat az oka annak, hogy a több mint 2200 éves kínai agyaghadsereg katonáinak fegyverei páratlan minőségben maradtak fenn.

A legkorábbi rozsdamentesítő technológiának tartott krómbevonat a terrakotta hadsereg bronzfegyverein inkább dekorációs lakkozási célokat szolgált, nem pedig állagmegóvást - állapították meg a University College of London és a kínai Agyaghadsereg Múzeum kutatói a Scientific Reports című tudományos folyóiratban bemutatott tanulmányukban.

"Az agyagkatonákat és a mauzóleumban talált szerves anyagokból készült tárgyakat lakkbevonattal vonták be még az előtt, hogy felvitték volna rájuk a színezőanyagokat, a bronzfegyvereket azonban nem. Jelentős mennyiségű krómot találtunk a lakkban, de a színezőanyagokban és a földben alig bukkantunk króm nyomára - amit találtunk az inkább szennyeződésből ered. A fegyverek bronzból készült részein találtuk a legnagyobb mennyiségű krómot"

- idézte Marcos Martinón-Torres professzort, a tanulmány vezető szerzőjét a londoni egyetem közleménye.

Az agyaghadsereget az első kínai császár, Csin Si Huang-ti, a Csin-dinaszita (Kr.e. 259-210) alapítójával együtt temették el Kr.e. 209-210-ben, három nagy egységre tagolt árok- és gödörrendszerben helyezték el őket. A földalatti mauzóleum 1974-es felfedezése óta több mint 7000 életnagyságú, bronzfegyverzettel - köztük 40 ezer nyílheggyel - ellátott katona, ló és egyéb hadi felszerelés nyomára bukkantak.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x