hirdetés
balaton_cimkep.jpg

4 misztikus balatoni legenda, amely feledésbe merült

Tudtátok, honnan ered a tihanyi visszhang, a kecskekörmök vagy a szív alakú sírkövek regéje? Most kiderül.
Szöveg: Dömötör Niki, címkép: Fortepan - szmo.hu
2015. június 16.


hirdetés

A Balaton és a Haláp-hegy legendája

A rege úgy tartja, egykor óriások laktak a Balaton vidékén, az erdők mélyén. Szelídek voltak, a légynek sem ártottak, nem sok dolguk volt az emberekkel, de ha feldühödtek, abban nem volt köszönet. Lábdobogásuk nyomán források törtek fel a föld mélyéről, elhaladtukban patakmedreket vájtak a talajon, fákat csavartak ki, hogy csak úgy zúgott belé a Bakony erdeje. A gyorsan múló évezredek alatt aztán kihaltak. Utolsó képviselőjük, akit Balatonnak hívtak, a Badacsony környékén élt egyetlen lányával, Haláppal egy magas sziklavárban. Az óriáslány kedves és vidám volt, karcsú, mint egy nyírfa, csak éppen nagyon magányos és szomorú, hiába adott meg neki mindent apja, ami csak az erejéből telt.

balaton4

Kilátás a Badacsonyról a Tapolcai medencére, jobbra a Gulács, mögötte a Csobánc, balra hátul a Haláp (1959). Fotó: Fortepan

Egy napon aztán Haláp összetalálkozott egy emberrel, egy kislánnyal, akivel gyorsan megbarátkozott, és keszkenőjében hazavitte a sziklavárba. A napok attól fogva vidáman és gondtalanul teltek, játékkal, kirándulással és hosszú-hosszú beszélgetésekkel; Csilla, a kis emberlány mesélt arról, milyen az élet odalent a völgyben, milyenek a földi halandók, mi az örömük-bánatuk, Haláp pedig, aki egyedül, egy morgolódó öreg óriással nőtt fel, irigykedve hallgatta őt. Egyszer aztán Csilla meghallotta az erdőből mátkája vadászkürtjének hangját és hirtelen belehasított, mennyire hiányzik neki egykori élete. Haláp hiába kérlelte, elmenekült tőle, ebbe azonban az óriáslány belebetegedett. Öngyilkos lett, levetette magát a meredélyről, az északi szél nyelte el utolsó sikolyát.

Apja, miután megtalálta a holttestét, egy hatalmas sziklával akart neki emléket állítani, de éppen ez a szikla lett a veszte: maga alá temette, miközben szörnyű vihar támadt, mintha a pokol minden ördöge egyszerre szabadult volna el. A kimozdított szikla helyén feneketlen örvény tátongott, zúgott elő belőle a víz, az égből pedig az özönvízszerű eső. A hullámok elborították a hegyek aljában elterülő, teknő alakú síkságot – a monda szerint így keletkezett a Balaton. Az utolsó óriás pedig ma is ott pihen a tó mélyén, a hatalmas kőtömb alatt, leánya emlékét pedig a koporsó alakú hegy, a Haláp őrzi.

balaton2

Egy, a Haláp-hegyről készült 1920-as fotográfia

Rege a tihanyi visszhangról

Élt egyszer a Balaton vidékén egy tündérszép királylány, aki aranyszőrű kecskenyáját a tihanyi hegy fokán legeltette. Nemcsak hogy gyönyörűnek, de szelídnek, jószívűnek, okosnak és türelmesnek teremtette a Jóisten, csakhogy néma volt. Apja, a király bármi áron gyógyírt akart találni szótlanságára; messze földről hozatott orvosságokat, javasasszonyokat, kuruzslókat, varázsfüvek, de hasztalan, lányán senki sem segíthetett.

Egy napon azonban úgy tűnt, felfénylik a szerencsecsillaga. Felmerült a Balaton vízéből az ősz szakállú hullámkirály és alkut ajánlott neki. Arra kérte, gyógyítsa meg halálos betegségbe esett fiát, cserébe visszakaphatja a hangját. A szerencsétlen ifjúba csak hálni járt a lélek, bajára orvosság csak egy volt: a szerelem. Abban a pillanatban azonban, amikor a királylány rámosolygott, visszatért belé az élet és visszamosolygott (mióta eszét tudta, először), a lány pedig ugyanakkor csengő és kristálytiszta hangon megszólalt.

balaton1

A tihanyi visszhang regéje Garay János tollából

Mátkaságuk egy ideig felhőtlen boldogságban telt, mígnem a királylány szívébe befészkelte magát a kevélység. Annyira el volt telve a hangjától, hogy dölyfös lett, lenéző – meg volt róla győződve, hogy ő a legtökéletesebb lény a földön. Hamarosan már senkihez sem szólt, úgy gondolta, egyetlen ember sem érdemli meg, hogy hallja az ő hangját. Vissza is adta a hullámkirály fiának a jegygyűrűt, akit csakhamar elsorvasztott a bánat. Apja dühe aztán hatalmas vihart kavart: felkorbácsolta a Balatont, a föld is megnyílt, tüzet okádtak a tihanyi hegyek, izzó sziklák hullottak, égő szurokpatakok folytak le a selymes füvű legelőkön. Az aranyszőrű kecskenyáj a víznek ment, körmeiket, a tihanyi kecskekörmöket máig kivetik a hullámok. A királylány nyomtalanul eltűnt, senki nem tudta, hol érte utol a hullámkirály förtelmes bosszúja. Végső csapásként arra lett átkozva, hogy a tihanyi visszhang formájában mindenkinek feleljen, akitől életében kevélysége miatt sajnálta a szót.

balaton3

A balatoni kecskekörmök

Sió, az átoksújtotta tavi tündér

A Balaton tündére, Sió egy gyönyörű, aranyhajú szépség volt, nem is csoda, hogy elcsavarta minden férfi fejét, akinek csak megmutatta magát. A rajongás és a könnyű siker azonban elbizakodottá, önhitté és gőgössé tette, egyiküket sem volt képes szeretni, csupán játszott velük, jól szórakozott a pórul jártak bánatán. Nem tett kivételt a Bakony erdejében élő varázsló, Kamor fiával sem, aki pedig halálosan szerelmes lett a mindenkit megbabonázó szépségbe. Sió kihasználta a fiú epekedését; egy napon arra kérte, hogy hozzon neki hársfavirágvizet a Bakony legmeredekebb ormairól, hadd locsolgathassa vele szőke fürtjeit – ezzel bizonyítsa be neki, hogy szereti.

balaton5

Balatoni naplemente 1943-ból. Fotó: Fortepan

A fiú minden erejét és bátorságát összeszedve, életét kockáztatva megszerezte az esszenciát, de a tóhoz közeledve rajtkapta imádottját, amint egy másik ifjút szédít. Annyira összetört, hogy levetette magát a tihanyi sziklákról és szörnyethalt. Apjának, az öreg varázslónak a szíve szakadt meg, amikor eltemette őt a sziklák alá és bosszút esküdött Sió ellen. Öreg pásztor képében látogatta meg a mit sem sejtő tündért, azt mondta, ő hozta el a hársfavirágvizet, amit szerelmese küldött. Azonban amikor Sió felnyitotta az üvegcsét, kígyók lepték el a fejét. Kamor átka úgy szólt: hófehér nyakát ölelő aranyló tincseit addig vissza nem kaphatja, amíg az igaz, szívből jövő szerelem, melyet annyiszor kigúnyolt, fel nem oldozza.

Sok csalódás és viszontagság után végül egy ifjú szerelmespár, Helka és Kelén váltották meg őt visszataszító hajkoronájától egy aranyszőrű bárány gyapjával. A történet végén pedig igazán minden jóra fordul: a pár, rengeteg ármánykodás ellenére bár, de egybekel, Kamor megáldja őket és a megszelídült, tettéért megbűnhődött Siót is, akinek békejobbot nyújt. A fáma szerint Sió örömében a békekötés szent helyszínére, Füredre terelte vizeinek legjótékonyabb áramlatait is; abban a percben, azon a vidéken fakadtak föl a gyógyító források.

balaton6

Kossuth Lajos savanyúvíz-forrás Füreden (1956). Fotó: Fortepan

A balatonudvari kőszívek története

A balatonudvari temetőben ma is láthatjátok a titokzatos, szív alakú sírköveket. Eredetükről nem sokat tud mondani a tudomány, a nevek, feliratok, évszámok alig látszanak rajtuk, a néphagyomány azonban, ahogy az lenni szokott, egy szép és szomorú történetet szőtt köréjük. Tulajdonképpen egy szerelmi háromszög történetét, amelynek szereplői egy halászleány, Veronka, egy szerencsepróbáló, szép szál kőfaragó legény és maga a Balaton.

Veronka a legnagyobb balatonudvari halászbokor gazdájának leánya volt, aki, szinte mióta az eszét tudta, elkísérte apját és a kemény, maguknak való, kevés szavú halászembereket a vízre – előbb csak játékból vitték magukkal, de később már hiányzott is nekik a csendes, éberen figyelő, mindig derűs kislány, aki lassacskán kitanulta a mesterségüket. És bár a halászok arcán ritka ajándék volt a mosoly, Veronkának mindig jutott belőle.

balaton7

Egy pillanatkép a 70-es évekből. Fotó: Fortepan

Hanem egyszer csak eljött az idő, amikor a kislányból szemrevaló hajadon lett, nemsokára egy idegen vidékről való, fiatal kőfaragó kezdett neki udvarolni, hamarosan már a kézfogót tervezték. Veronka ugyan ódzkodott attól, hogy kövesse a fiút a távoli vidékre, a bányához, a hegyek közé, ahonnan ő jött, de a szerelem végül erősebbnek bizonyult a Balatonhoz és apjához való ragaszkodásánál. Eldöntötte, hogy az utolsó napon elbúcsúzik a víztől, ahol gyermekkorát töltötte és amely annyira a részévé vált, hogy fájdalommal tud csak megválni tőle.

Késő délután volt, amikor beszállt az öreg halászladikba és egyre beljebb evezett. A víz egyre csak vonzotta, úgy, mint egy féltékeny szerető – nem akarta elengedni. Veronka annyira belefeledkezett a Balaton varázsába, hogy későn vette észre a Badacsony fölött tornyosuló viharfelhőket, de akkor már nagyon messze járt a parttól. Hiába küzdött, a tó, amelyben mintha a pokol minden ördöge egyszerre szabadult volna el, nem eresztette a messzi hegyek közé. Mátkája soha nem tudta őt feledni, a faluban letelepedve egész életében szív alakú sírköveket faragott. Aki arra jár, ma is megtalálja őket.

balaton8

Az összeállítás Lipták Gábor Aranyhíd című mondagyűjteménye alapján készült.

Ha érdekes volt a cikk, nyomj egy lájkot!


KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
artemisia-1.jpg

„60 férfiból álló háremet tartott, és egy éjszaka után mindet kivégezte” – a történelem legkönyörtelenebb női

Girl power! Boudicca, Zenobia, Artemiszia és Dzsinga nem épp a tűzhely őrzőjeként vált ismertté.
Orosz Emese cikke - szmo.hu
2019. október 09.



Az elmúlt évtizedekben mi nők megtanultunk kiállni magunkért, de még ma is bizonygatnunk kell a világnak, hogy bizonyos szerepkörökben egyenrangúak vagyunk a férfiakkal.

Ha a hagyományokat tekintjük, a háborúzás sem éppen női szerepkör. A történelem folyamán a királynőktől maximum azt várták, hogy lelkesítő beszédeket tartsanak az ütközetek előtt. Ez a négy uralkodónő azonban már az ókorban bebizonyította, hogy a nők is lehetnek olyan tökös hadvezérek, mint a férfiak.

Lányai megerőszakolása miatt indított hadjáratot Boudicca királynő

A római hadsereg erejével kevés vezető szállt szembe. Egy ilyen kivételes királynő volt Boudicca királynő, aki jelentős csapásokat mért a birodalomra.

A rómaiak i.sz. 60-ban megszállták Britannia nagy részét, és elfoglalták az Icenus törzs földjét is. A király hitvesét, Boudiccát is foglyul ejtették, a nyilvánosság előtt megverték, lányait pedig meggyalázták.

A királyné bosszúból később bősz támadásokat intézett a római települések ellen Colchesterben, St. Albansben és Londonban. Hadserege porig égette e városokat, és ezzel körülbelül 70 000 rómait pusztított el.

A birodalom végül összevonta erőit, és legyőzték a királynő 80 ezer icenus harcosát. Boudicca és lányai ekkor inkább megmérgezték magukat, minthogy fogságba essenek.

Boudica, a britek királynője (John Opie festménye)

Zenobia hódításai a Római birodalomban

Zenobia arab nemes hölgy a Szíriában fekvő Palmüra város királynéja volt a 3. században. Gyakran kísérte el férjét hadjáratokra, együtt lovagolva vagy menetelve a csapatokkal. A király meggyilkolása után fia trónra lépéséig Zenobia uralkodott.

Bár Palmüra római fennhatóság alatt állt, Zenobia kinyilvánította a város függetlenségét. Megtorlásul Marcus Aurelianus császár megtámadta a várost, és menekülés közben elfogták a királynőt.

Zenobiának részt kellett vennie Marcus Aurelianus győzelmi parádéján, a megalázáson kívül azonban nem esett baja. Sőt az élelmes hadvezérnő végül feleségül ment egy római szenátorhoz, és fényűzően élt tovább.

Zenobia királynő utolsó pillantása Palmyrára (Herbert Gustave Schmalz)

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x

hirdetés
alsonemedi_ck.jpg

Megszöktek a szerelmesek, hogy együtt lehessenek - hepienddel végződő Rómeó és Júlia-történet a szocializmusban

A 60-as években az alsónémedi fiatalokat a szüleik akarták elszakítani egymástól. A Nők Lapja végigkísérte a történetüket és az évek során beszámolt a fiatal szerelmesek életéről és - egy véletlennek köszönhetően - a fiúk is mesél a családról.
Tóth Eszter Zsófia írása a Napi Történelmi Forrás online magazinban, Címkép: alsónémedi utcarészlet/www.alsonemedi.hu - szmo.hu
2019. október 11.



A Napi Történelmi Forrás szerkesztősége történész kutatókból álló progresszív csapat, amely 2015-től napról napra, képekkel illusztrált, idézeteket és visszaemlékezéseket interpretáló cikkeivel kívánja bemutatni a múlt történéseit, megragadni a hátunk mögött hagyott évszázadok hangulatát. Céljuk, a "nem mindennapi történelem" bemutatása.

A szerelem mindent legyőző és házassághoz vezető erejéről például a következő cikket olvashatjuk a Nők Lapjában 1964-ből. Alsónémedin nem lehettek egymáséi a szerelmesek, mert a szülők eltiltották őket. A fiú és a lány gyermekkoruk óta ismerték egymást, szembeszomszédok voltak. A Kádár-korszak elején ilyesmi még előfordulhatott.

Az alsónémedi Romeó és Júlia esetét a Nők Lapja a modernitás és az elmaradottság ellentétére építette, ugyanis a fiú és a lány családját olyan értékek állították egymással szembe, amelyeket a szocialista időszak hivatalos értékrendjében elvetendőnek tartottak. Mindkét család módosnak számított a községben, a fiatalok eltiltásában tehát vélhetően a szülők eltérő életfelfogása játszhatott közre. A lány szülei azzal vádolták a fiú apját, hogy iszákos, míg a fiú szülei a lány anyját azzal, hogy zsarnokoskodó természet és nagyon vallásos, gyakran járt templomba – s ez utóbbi nem számított jó pontnak a korban.

A fiú családjában három testvér volt, rajta kívül két lány. A lánynak egy öccse volt.

A fiú szüleit a párttitkár úgy jellemezte, mint akik szintén hívők, azonban modernebb gondolkodásúak, nem járnak templomba. Azonban a cikk szerint győztek az érzelmek, a 15 éves lányt megszöktette a fiú a szomszéd faluban, Kerekegyházán lakó nagybátyjához. Motorral ment a lány elé a gimnáziumhoz Ócsára, úgy szöktette meg. Gyermekük Kerekegyházán született.

Majd visszatértek, és a fiú szüleihez költöztek. A lány édesanyja azonban az újságíró közvetítési kísérlete ellenére sem békélt meg annak választottjával. A Nők Lapja írása a szocialista intézményrendszert atyáskodó szerepben mutatja, ugyanis fiatalok a megoldhatatlannak látszó családi konfliktusban egy állami szervhez, a dabasi járási tanácshoz fordultak segítségért: arra kérték a tisztviselőket, segítsenek nekik összeházasodni annak ellenére, hogy a lány még nem volt nagykorú, és a szülei nem egyeztek bele a házasságkötésbe.

A dabasi járási tanács támogatta is a házasodási szándékot, azonban a Pest megyei tanács ezt megfellebbezte, és a lányt felszólították arra, hogy térjen vissza a szülői házba, különben a pomázi ifjúságvédelmi intézetben fogják elhelyezni.

A Nők Lapjában 1965 augusztusában visszatértek a történetre. A cikk folytatásában az újságíró azt hangsúlyozta, hogy nem ért egyet a döntéssel, a szerelem erejére és arra hivatkozott, hogy a fiatalok öt hónapja boldogan élnek együtt, ezért ez az állami beavatkozás káros lenne számukra. Közel egy évvel később a szerző visszautazott a helyszínre, és ismét kíváncsian kérdezősködni kezdett, mi lett a szerelmespár sorsa.

Végül nem kellett a lánynak ifjúságvédelmi intézetbe mennie, tanácsi engedéllyel összeházasodhattak, és megszületett első gyermekük is.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
1-1.jpg

Az év egyik legjobb kémfilmje Budapesten forgott - bemutatjuk a főhős, Eli Cohen igazi történetét

Sacha Baron Cohen remekel a Netflix minisorozatában. Egy igazi legendát alakít, Eli Cohent, aki izraeli kémként legfőbb ellenfelük, a szír elnök egyik legjobb barátja lett.
G. N. L. - szmo.hu
2019. október 09.



Aki szereti az izgalmas kémsorozatokat, az nem fog csalódni a Netflix új szériájában. A The Spy című hatrészes minisorozatban Sacha Baron Cohen személyesíti meg névrokonát, Eli Cohent, aki minden idők egyik legmegdöbbentőbb titkos küldetését hajtotta végre.

A film egy részét Budapesten forgatták, igaz, a magyar utcák ezúttal svájci és argentin helyszínekként szerepelnek. Ez a cikk nem elsősorban a sorozatról szól, hanem arról, ki is volt a főszereplő a valóságban. Mivel a széria elég pontosan követi a történteket, aki nem szeretne spoilert olvasni, csak akkor folytassa, ha már látta a sorozatot.

Cohen 1924-ben született Alexandriában, hívő zsidó családban. Bár rokonainak többsége 1949-ben az újonnan alakult Izrael államba költöztek, ő Egyiptomba maradt, hogy befejezze elektromérnöki tanulmányait, és közben egy szabotázsakciókat tervező titkos zsidó csoportot segítsen. Később több ezer zsidót csempészett ki Egyiptomból a Gosen fedőnevű akció keretében, amikor az országban felütötte a fejét az antiszemitizmus. Egy alkalommal le is tartóztatták. 1956-ban azután ő is Izraelbe költözött.

Megpróbált csatlakozni a Moszadhoz, de a titkosszolgálatnak akkor még nem kellett.

Cohen egy Tel-Aviv-i biztosítási cég könyvelője lett, megnősült, három gyermeke született, tisztes polgári életet élt. A Moszad azonban nem feledkezett el róla. Sőt, arra készültek, hogy rábízzák élete legfontosabb feladatát.

1960-ban azt a feladatot kapta, hogy épüljön be a szíriai társadalom legbefolyásosabb köreibe, barátkozzon össze politikusokkal és magas rangú katonatisztekkel, és szerezzen minél több bizalmas információt.

VIDEÓ: a sorozat trailere

Azért esett Cohenre a választás, mert kiválóan beszélt angolul, arabul és franciául, ráadásul külseje alapján elment volna szíriainak is. Igaz, egyiptomi arab akcentusát le kellett vetnie. Fedőneve Kamel Amin Thabeet lett, sikeres szíriai üzletembernek kellett kiadnia magát, aki Argentínában bukkant fel, az ottani szír közösségben. Célja az volt, hogy minél befolyásosabb támogatókkal barátkozzon össze, majd hazatérjen szülőföldjére. Küldetéséről még felesége, Nadia sem tudott, neki annyit árult el, hogy az izraeli védelmi minisztérium alkalmazottjaként megy kiküldetésre.

Miután 1962-ben Damaszkuszba érkezett, gyorsan a társasági élet középpontjába került, élvezte a nők társaságát, a finom borokat az előkelő estélyeken, és bőkezűen szórta a pénzt.

Rendszeresen meghívta egy-egy nagy orgiára otthonába az ország legbefolyásosabb embereit, köztük szíriai hadsereg nagykutyáit, majd türelmesen hallgatta részegen elmondott titkaikat.

Gyakori vendég volt itt Amin al-Háfiz tábornok is, akivel még Argentínában ismerkedett meg. Al-Háfiz az 1963. márciusi katonai puccs után az államfői székbe került, és Cohen rajta keresztül felbecsülhetetlen értékű információkhoz jutott.

A jóképű kém egy idő után Damaszkusz legkelendőbb agglegénye lett, küldetése alatt állítólag 17 gyönyörű szeretője volt. A sorozat egyébként ezen a ponton másképp ábrázolja a szuperkémet. A film szerint végig rajongott feleségéért, és csak alibiként tartott Szíriában egy barátnőt, akinek a kezét is kényszerből kérte meg, nehogy lebukjon.

Cohen egyik legnagyobb eredménye, hogy eljutott a szír-izraeli határra, a szigorúan őrzött, lezárt Golán-fennsíkra. Itt volt az egyik legtitkosabb és legnagyobb szíriai katonai bunker-hálózat Izrael határánál.

Cohen azt ajánlotta az egyik tisztnek, hogy ültessenek eukaliptuszfákat a legfontosabb pontokra, hogy azok árnyékot adjanak a katonáknak és elrejtsék a katonai objektumokat. Ezek a fák segítettek azután 1967-ben, a „hatnapos háborúban” az izraelieknek, hogy pontosan behatárolhassák a szír állásokat. Alig két nap alatt elfoglalták a Golán-fennsíkot.

Cohen olyan hitelesen játszotta szerepét, hogy még az is felmerült, hogy Szíria védelmi miniszter-helyettese lesz. Azonban kezdett elege lenni kettős életéből és 1964-ben, amikor titokban hazautazott Izraelbe, azt kérte megbízóitól, hogy visszatérhessen családjához, újszülött gyermekéhez, és arra is utalt, hogy a szír titkosszolgálat új parancsnoka nemigen kedveli őt.

De információi túlságosan értékesek voltak a Moszad számára, ezért visszaküldték Damaszkuszba. Cohen akkor megígérte feleségének, Nadiának, hogy ez lesz az utolsó alkalom.

Csakhogy a szíriaiak valóban kezdtek gyanút fogni, és hajtóvadászatot indítottak a kémek ellen. Ehhez szovjet elit ügynökök segítségét kérték, akik olyan különleges rádiófelszereléseket hoztak magukkal, amelyekkel képesek voltak bemérni Damaszkuszban a titkos rádióadásokat. És a jelek Cohen luxusotthonába vezettek.

Amikor rátörtek a fegyveresek, ott találták Cohent, aki épp kódolt rádióadását továbbította. Esélye sem volt a védekezésre. Elfogták, iszonyú kínzásoknak vetették alá, de az elszánt kém nem volt hajlandó kiadni titkait.

A szíriai hatóságok kirakatpert rendeztek Cohennek, amelyben még védőügyvédet sem kapott, és halálra ítélték. Nagy nemzetközi kampány indult a megmentésére, még VI. Pál pápa is szót emelt érte, hiába.

Kivégzése előtt Cohen szívszorító levelet írt feleségének, amelyben arra kérte, hogy bocsásson meg neki, menjen újra férjhez, hogy gyermekeiknek legyen apja, adják meg nekik a legjobb nevelést, ne szűkölködjenek semmiben.

„Kérlek, kedves Nadiám, ne töltsd az idődet azzal, hogy egy elmúlt dolgot siratsz. Magaddal törődj, hogy jobb jövőd legyen” – írta a mesterkém.

Eli Cohent 1965. május 18-án akasztották fel a damaszkuszi Mardzseh téren, ahol már korábban is több nyilvános kivégzést hajtottak végre. Az eseményt a szíriai tv élőben közvetítette. Cohen testére egy pergamenzsákot rögzítettek, amelyre anticionista üzeneteket írta fel, és a kém holttestét hat órán keresztül otthagyták, mielőtt eltemették.

Cohen emlékét a Moszad és Izrael a mai napig ápolja, és immár több mint fél évszázada folyik a diplomáciai küzdelem földi maradványainak hazaszállításáért. Senki nem tudja biztosan, hogy pontosan hol nyugszik. Fivére, Maurice a Times of Israelnek azt mondta, hogy az egyik változat szerint al-Háfiz egy olyan táborba vitette a holttestét, amit egy egész harckocsi-zászlóalj őrzött, majd az idősebb Aszad elnök egy mély kútba temettette el, amit lebetonoztatott.

Eli Cohenről több utcát is elneveztek. 1977-ben az akkori miniszterelnök Menachem Begin személyesen vett részt Cohen fia, Saul bar-micváján.

Tavaly pedig a titkosszolgálat külön akciót indított azért, hogy visszaszerezze Cohen zsebóráját.

Mint Sofi Ben-Dor, a néhai kém lánya elmondta, ez az egyetlen személyes emlék a kémtől, amit visszakerült Izraelbe. Az órát a Moszad főhadiszállásán állították ki.


KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
ket_polgarmester_ck1.jpg

Amikor két polgármestere volt egyszerre Budapestnek

1872-ben egyesült Budapest, amelyet ettől fogva két vezető irányított: a főpolgármester és a napi ügyekért felelős polgármester.
Forrás: Budapest romantikája blog - szmo.hu
2019. október 14.



Budapest egy csodás város, tele szívvel és rejtett titkokkal. Vajon milyen lehetett ez a gyönyörű város a XIX. és a XX. században? Elsősorban romantikus...

Budapest 1872 decemberében jött létre Buda, Pest és Óbuda egyesülésével,

Az erről szóló törvény pedig karácsony előestéjén 23-án lett hatályos, miután a császár, Ferenc József szentesítette azt aláírásával. A három városrész küldötteiből alakult meg a várost irányító 34 fős bizottság, akik rohamtempóban készítették el az új város igazgatási szerkezetét, jelölték ki a kerületeket.

Az új törvény szabályozta a városvezetés struktúráját is, mely szerint Budapest élén minden esetben két fő tisztviselő állt: egy fő- és egy sima polgármester.

Előbbi elsősorban reprezentációs feladatokat látott el, illetve az uralkodó és az országos törvényhozás felé képviselte Budapestet, míg a polgármester a város közigazgatási feladatait irányította, szerepe a mai főpolgármesteréhez volt hasonló.

Központi Városháza középattikája a város címerével és allegórikus szobrokkal. A latin felirat, fordítása: "Mindenkor felséges VI. Károly császár, a haza atyja ezen épületet emelte az aggkor, betegségek és sebek által megrokkant katonák számára, az Üdv. 1728. esztendejében." Erdélyi Mór felvétele/FSzEk/Budapest Gyűjtemény.

Az uralkodó jelölte ki minden esetben azt a 3-3 személyt, akiket alkalmasnak tartott a két pozícióra, és belőlük választotta meg a választmányi bizottság a főpolgármestert és polgármestert.

Az új főváros születését egyébként baljós előjelek kísérték, 1872 őszén kolerajárvány kezdődött, amelynek 2000 halottja volt, és az újdonsült város emellett igen komoly pénzügyi nehézségekkel nézett szembe első éveiben.

Akik az elsők voltak

Ilyen körülmények között vállalta el a főpolgármesteri tisztséget

Ráth Károly 1873-ban,

aki ekkorra már komoly jogi karriert tudhatott maga mögött. Szoros kapcsolatok fűzték Budapesthez, hiszen itt szerezte jogi diplomáját és a királyi táblai jegyzője is volt. A hatgyermekes boldog családapa mindig is fontosnak tartotta lakóhelyének sorsát. Már ügyvédként is részt vett a pesti városi politikában, 1865-ben például Lipótváros képviselőjének is jelölték, de megbízását igen rövid ideig látta el, ugyanis kinevezték a korona ügyészének, majd bírájának.

A császár megbízható embereként nem volt kérdés, hogy az uralkodó őt is a három lehetséges főpolgármesteri jelölt közé választja az egyesülést követően, végül Ráth Házmán Ferencet, Buda addigi polgármesterét és Havas Sándort győzte le a szavazás során. Budapest első főpolgámestere 24 évig volt hivatalban, és hivatali ideje alatt hihetetlen fejlődésen ment keresztül a főváros.

Ebben a sikerben azonban komoly szerepe volt a mellette tevékenykedő, mindennapi feladatokat irányító

Kamermayer Károlynak is,

aki szintén szorosan kötődött Budapesthez. Itt született egy polgári család sarjanként, s mivel egészen fiatalon már önmagát kellett eltartania, a fiatal Kamermayer Buda városigazgatási hivatalához csatlakozott napidíjas titkárként, itt tanulta ki a városvezetés csínját-bínját. Később főjegyzővé és pesti tanácsnokká nevezték ki, ebben a pozícióban a város a közegészségügyi és köztisztasági ügyeiért felelt.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x




Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!