hirdetés
mag2.jpg

Varázslatos 100 éves budapesti házak

Ezeket a százéves épületeket ti is bebarangolhatjátok a Budapest100 alkalmából!
Szöveg: Dömötör Niki, fotó: Nagy Szabolcs - szmo.hu
2015. április 09.


hirdetés

Április 18-án és 19-én, immár ötödszörre ismét lesz Budapest100 és ismét bebarangolhatjátok a századik születésnapjukat ünneplő épületeket, számos helyszínen a háztörténeti séták mellett pedig igazán izgalmas programok várnak benneteket. Tettünk egy kis kedvcsináló sétát.

Kis körutunkat a Március 15. tér 6-7-es szám alatt álló Mátyás Pincénél kezdtük, amelyet 1904 januárjában nyitott meg Baldauf Mátyás. Csakhamar a főváros közismert-közkedvelt sörözője lett, repertoárja később a kiválóan elkészített halételekről híresült el. Magát az épületet Schütz Rezső tervezte, megrendelője után sokáig Barabás-házként emlegették a pestiek. Az eredeti kovácsoltvas liftet sajnos már nem láthatjuk, de a növénymotívumokkal díszített gyönyörű kovácsoltvas korlátokat igen, ahogy a Zsolnay-csempéket is, bár magukon viselik az idő vasfogának nyomait.

Mi a Budapest100?

A Budapest100 egy rendhagyó, az egész várost megmozgató civil esemény, amely 2011-ben hagyományteremtő szándékkal indult az OSA Archívum és a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) kezdeményezésére. Elsődleges célja, hogy felhívja a figyelmet a körülöttünk lévő épületekre, valamint az ott élők történeteire, épített környezetünk értékeire.

1914-ben a Pince zeneteremmel és konyhával bővült, ekkoriban kezdett kialakulni a törzsgárda és a kisebb-nagyobb asztaltársaságok is. Az alapítás huszonötödik évfordulójának megünnepléséről fennmaradt egy megmosolyogtató anekdota: a tulajdonos, Baldauf Mátyás azon a napon az 1904-ben érvényes árakon kínálta ízletes fogásait. Ajánlata olyan népszerű volt, hogy rendőri segítséget kellett bevetni a tömegoszlatáshoz, annyian rohanták meg az éttermet.

gg

1937-ben Dávid Károly építész tervei alapján nagyszabású felújításon esett át az épület, ablakait ekkor cserélték színes mozaiküvegre és a Mátyás királyt ábrázoló freskók is ekkor kerültek a falakra. (Egyébként máig vitatott, hogy a Pince vajon a tulajdonosról vagy az uralkodóról kapta-e a nevét.) A Mátyás Pince második aranykorát élte, amikor közbeszólt a háború. Az ostrom ideje alatt zárva tartott, óvóhelyként működött, később egy ideig népi konyha üzemelt a helyén. 1949-ben államosították is, majd az ötvenes években végre megkezdődhetett restaurációja, már a Mátyás király korát megidéző hangulat jegyében.

A helyszínen többek között Mihályi Balázs hadtörténész tart majd előadást április 18-án és 19-én Budapest ostromához kapcsolódóan, amelyről néhány kulisszatitkot nekünk is elárult. Az ostrom idején rengeteg óvóhely-térkép készült, ezek nemcsak a védelmi hálózatot mutatták, de azt is, hogy hol bontották át a falakat az egyes épületekben menekülőutakként – a föld alatti rendszert ugyanis a németek és a szovjetek is használták. Egy másik kuriózum az amerikai bombázógépek pilótáinak vízálló selyemből készült térképe, amely a fő magyarországi közlekedési útvonalakat, vasútvonalakat ábrázolja. Sálként is lehetett viselni, később a Vöröskereszten keresztül csempészték a német hadifogolytáborba került pilótáknak, akik közül sokan így tudtak egérutat nyerni.

A Mátyás téri Magda-udvarnak egészen különleges hangulata van, sajnos nem csak a homlokzat egyedi építészeti megoldása, a gyönyörű, üvegezett, bár jócskán tatarozásra szoruló téli erkélyek és a domborművek miatt. (Mint egy lakótól megtudtuk, a felújítás hatalmas költségeket emésztene fel, az épület pedig semmiféle műemléki védettséget nem élvez.) A házat már csak az elnevezés tisztázatlansága miatt is titokzatosság lengi körül, hiszen arra, hogy miért lett Magda-udvar, több verzió létezik a városi legendáriumban.

_NSZ1484

Lehetséges, hogy azért, mert egykor szegény sorsú anyáknak nyújtott szállást és menedéket, vagy mert a Magdolna-negyedben található. Egy kissé hátborzongató magyarázat szerint pedig a néhai tulajdonos öngyilkos, Magda nevű lányának állít emléket, aki levetette magát az ötemeletes bérház tetejéről. Több korabeli újságcikkből rekonstruálható egyébként, hogy az épület, mivel sokáig a környék legmagasabbja volt, sajnos gyakran vált célpontjává az öngyilkosságra készülőknek.

_NSZ1521

_NSZ1517

_NSZ1505

Az 1912-ben épült, a Löffler-fivérek által jegyzett ház másik érdekessége, hogy a húszas évekig itt működött a Mátyás mozi. És még egy kis aktualitás: itt forgatták nemrég a Liza, a rókatündér című magyar film néhány jelenetét is.

A Bródy Sándor utca 17-es szám előtt elhaladva senki nem gondolná, hogy az itt magasodó bérház belső tere nem is egy, de három, valóságos oázisnak tűnő díszkertet rejt. Az eredeti, 1885-ben klasszicista stílusban épített ház csak kétemeletes volt, Podmaniczky László császári-királyi kamarás tulajdonában állt, akkor még hosszan benyúló, gyönyörű díszkertjének városszerte csodájára jártak.

_NSZ1531

1908 környékén Szávozd Richárd gazdasági főtanácsosé lett a már akkoriban is előkelőnek számító környéken található ingatlan, aki ekkor nagyléptékű vállalkozásba kezdett. A bérpalota bérházzá alakult, két emelettel bővült. Szávozd Schannen Ernő műépítészt – aki számos palotát, például a Blaha Lujza téren épült Nemzeti Szállót is jegyezte, többször dolgozott együtt Ybl Miklóssal és Hauszmann Alajossal is – bízta meg a kivitelezéssel. A homlokzat különleges, táncoló kisfiúkat-kislányokat ábrázoló dekorációs elemei is hozzá köthetőek. A Bródy utca mellett a Szentkirályi utca is a Palotanegyed egyik legrégibb utcája, ahol a Budapest100 hétvégéjén szerveznek helytörténeti sétát is, meglátogatva a környék – zömében Ybl által tervezett – híres bérpalotáit a Múzeumkerttől kezdve a Gutenberg-térig.

_NSZ1542

_NSZ1538

A Ráday utcán járva belestünk még a 14-es szám alatt álló Mellinger-házba, amelynek belső falai máig őrzik az eredeti, 1910-es években rákerült mintákat. A házban – a kor szokásainak megfelelően – élesen elkülönült egymástól a nagypolgári családok és cselédjeik lakrésze. Az „urak” mindig a főlépcsőházban közlekedtek, ahova a cselédeknek nem volt engedélyezett a bejárás. Eredeti főliftjüknek ma már csak az ajtaja maradt meg, de tudjuk, hogy a háromszög alaprajzú utasteret egykor bársony borította, még egy kis ülést is kialakítottak benne a komfort kedvéért (természetesen ezzel a cselédek egyáltalán nem közlekedhettek, csak a melléklépcsőn, amely a másik udvarral köti össze az elülső épületrészt). A gazdag családok százötven négyzetméteres (vagy akár még nagyobb) otthonainak nagy részét széttagolták a háború után, a cselédlakások bejáratait kisebb ajtók rejtették.

_NSZ1571

_NSZ1576

A háborúban jelentős kárt nem szenvedett a ház, ami csak az isteni gondviselésnek köszönhető: ugyan bezuhant a pincébe egy bomba, de csodával határos módon nem robbant fel. A föld alatt egyébként egy hatalmas, 400 négyzetméter alapterületű légópincét alakítottak ki, az alagútrendszeren keresztül pedig akár a szomszéd házba is át lehet jutni. Az április 19-ére szervezett épülettörténeti sétán részt vesz majd Kádár Béla festőművész unokája is, aki 1956-ig élt itt, és rengeteg alkotása született a falai között. Emellett zsonglőrködés, hastánc-előadás, koncertek és kreatív írás workshop is vár benneteket, ha ellátogattok a Ráday utcába.

_NSZ1560

_NSZ1558

A Budapest100 részletes programjait itt, a születésnapos házak térképét pedig itt tudjátok böngészni. Fontos, hogy néhány eseményen csak előzetes regisztrációval tudtok részt venni, ezért tanácsos észben tartani a határidőt, nehogy lecsússzatok egy-egy kuriózumról!

Ha szerinted is izgalmasak a százéves házak, nyomj egy lájkot!


KÖVESS MINKET:





hirdetés
ujpest-latnivalok-mysecretbudapest-budapest-titkai-5.jpg

Újpest sokkal több a focinál, és annál, amit a többség gondolhat róla – megmutatjuk a rejtett kincseit

10 dolog, amiért érdemes turistaként odamenni.
My Secret Budapest - szmo.hu
2019. szeptember 14.



Újpest különleges hely és telis tele van rejtett kincsekkel. Bár elsőre lehetséges, hogy neked is az újpesti csapat és a stadion vagy a "kék metró" kifejezés ugrik be, ez a kerület sokkal, de sokkal többet kínál annál, mint amit gondolnál róla.

Azért, hogy megmutassak nektek néhány szép vagy izgalmas látnivalót, úgy mentem oda, mintha turista lennék, aki a programokra és a nevezetességekre vadászik.

Újpest történetének hosszadalmas leírásával nem untatnálak benneteket, Wikipédián elolvashatjátok, annyit azonban érdemes tudnotok, hogy a XIX. század első felében gróf Károlyi István alapította a mai Újpest elődjét Új-Megyer néven az István-hegy nevű pusztán. A szobrát is bemutatom a cikkben. Újpest különálló település volt, 1950-ben csatolták Budapesthez.

A városnéző sétához a legegyszerűbb, ha metróval/villamossal/busszal az Újpest-Központ megállóig mentek, és onnan indultok tovább a séta állomásaihoz.

Rögtön az István úton továbbhaladva a Szent István térnél (hogy mennyi itt az istvános dolog!) találjátok a Városházát, Károlyi István gróf szobrát, mögötte a Budapesti Egek Királynéja templomot. Ha pedig a piac oldalán a Liszt Ferenc utcán indultok tovább, egy szép műemléki házat láthattok, a Berzeviczy utcára lefordulva pedig az újpesti zsinagógát.

1. Városháza

1898-ban írtak ki pályázatot a tervezésére, amit Böhm Henrik és Hegedűs Ármin nyert meg. Az eklektikus stílusú palota 1900-ban készült el. Egyik érdekessége, hogy annak idején a földszinten az egyik üzlethelyiségben kávéház működött.

A másik pedig, hogy az épület oromzatán egy szobrot szúrhat ki a figyelmes szemlélő. Szent Rolandot ábrázolja lovagi páncélban. Ő az urát hűségesen szolgáló harcos jelképe lett a középkorban, egyébként 778-ban halt hősi halált Nagy Károly hispániai hadjárata során.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

MySecretBudapest (@mysecretbudapest) által megosztott bejegyzés,

2. Gróf Károlyi István szobra

A gróf nem csak megalapította a mai Újpestet, hanem támogatta helyi ipar fejlődését azzal, hogy mestereket és gyárosokat telepített le a községben. A zsidók letelepedését is támogatta. Új-Megyer házainak kialakításáról ezt írta a gróf, akit a városkép is érdekelt: "Ezen új gyarmat díszítése, és a tűzkár elmellőzése végett köteleztetnek a vállalkozók és minden építeni vágyók házokat homlokkal az utca felé építeni és úgy, hogy oda semminémű dísztelen és a jó ízléssel ellenkező épületek ne tétessenek, a tető cserépből, vagy zsindelyből legalább, a kerítés kőfal vagy deszkából engedtetik, sövényezés és körül árkolás egyáltalán tiltatik…"

3. Az Egek Királynéja templom

A templomhoz tartozó plébánia és a katolikus iskola hamarabb megvolt, 1873-ban, a templom csak 1875 és 1881 között épült fel. Később hozzátoldották a két mellékhajót és a toronyot. Eredetileg 5 harangja volt, ám az egyik elpusztult a második világháborúban.

Thaler Tamás fotója a belső térről:

4. Az újpesti védett műemléki ház

1900-ban épült, és ha bekukucskáltok a kapun, láthatjátok, hogy egy titkos, belső kert is tartozik hozzá...

5. A zsinagóga

"Újpest 1835-ben 'keletkezett”' és 'zsidó gyarmatként' volt ismert, abban az 1835-ben kelt szerződésben, melyet gróf Károlyi István kötött a Nagysurányból érkező első telepessel, Lőwy Izsákkal" - olvasható az Újpesti Zsidó Hitközség honlapján. "Burg Károly a Károlyi gróf jószágkormányzója ismerte Lőwyt Nagysurányból és ajánlatára a gróf elfogadta és megkötötte letelepedési szerződését. (...) Az Újpesti Zsidó Közösség 1838-ban alakult." Összesen tizenhárom zsidó család alapította. Az első zsinagógát 1840-ben adták át, ám amikor a hitközség növekedésével kicsinek bizonyult, újat építettek. 1886-ban adták át.

A vészkorszakban az újpesti zsidókat a Magdolna városi pályaudvarra vitték, és onnan a békásmegyeri és budakalászi téglagyárba, majd a haláltáborokba hurcolták őket. Erre a borzalomra emlékeztetnek a zsinagógánál holokauszt-emlékmű domborművei.

6. A káposztásmegyeri vizes játszótér

A Szilas-parkban a fák között bújik meg. (Furcsa volt számomra, hogy random megkérdezett 7 káposztásmegyeren lakó közül 2 tudta megmondani, merre található, és két megkérdezett közül csak egyikük találta el a pontos helyet.) Elsősorban nyári melegben érdemes idejönni, ahol a vizes játszótér gátjain vezetik a vizet a kövekkel kirakott medrekben. Ősszel a mászókák nyújtanak élményt, illetve mellette a közlekedési pálya és maga a park a fákkal, bokrokkal, sétautakal.

7. A Szilas-park a kutyabarát területtel

Beleszerettem.

8. Újpest Wekerléje

A 14-es villamos vonalán, a Görgey utcán és a mögötte húzódó területen hangulatis, csendes utcákat talátok századfordulós villákkal, tündéri kertes házakkal. Akad olyan utca, amelyik még macskaköves. Elsőre a kispesti Wekerle-telep ugrott be róla.

9. Az Újpesti Lepkemúzeum

A fent említett csendes, romantikus utcák egyikén egyedülálló gyűjteményt láthattok, az Újpesti Lepkemúzeumot. Alapítója cukrász volt, ám érdeklődése a lepkék felé fordult, elkezdte gyűjteni a rovarokat, járni a világot, és az utazással telt évtizedek alatt hatalmas gyűjteményre tett szert.

A múzeum 2003. január 23-án nyílt a Dessewffy utcában (az újpesti rendelőintézet mögött) Juhász György a saját otthonában rendezte be a kiállítást. Nem csak pillangókat láthattok, hanem többek közt elképesztő rovargyűjteményt is, valamint preparált állatokat, ásványokat és egy sor, az utazások emlékeként hazahozott egzotikus tárgyat.

10. A Népsziget

Ha szereted a városi túrázást, érdemes kiránduló szerkót húznod, és Újpest-Városkapunál az északi összekötő hídon átmenni a Népszigetre és ott sétálni egyet, gyönyörködni az őszi színekben és borzongani az elhagyott épületeken és szellemüdülőkön.

Katt a videóra:

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

MySecretBudapest (@mysecretbudapest) által megosztott bejegyzés,

Plusz tipp: ugyancsak Újpesten, illetve Káposztásmegyeren, a Farkaserdőnél találjátok a Rex Alapítvány által működtetett Állatszigetet - ez nem csak a gyerekeknek, hanem a felnőtteknek is élmény.


KÖVESS MINKET:



hirdetés
puskas-ferenc-stadion.jpg

A Rammstein egyik dala üvöltött hétfő éjjel az új Puskás Ferenc Stadionból

A feltételezett hangpróba este nyolctól hajnali fél háromig tartott, és végig egyetlen szám ismétlődött.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. szeptember 17.



Csak úgy zengett az új Puskás Ferenc Stadion és környéke a német rockegyüttes ütemeitől, a közelben lakók pedig több rendőrségi bejelentést is tettek, de eredménytelenül.

Az indulatokat nem egy Rammstein koncert szülte, hanem csupán egyetlen szám, a Deutschland, ami olyan hangerővel bömbölt a stadionban, hogy még a környező lakásokban is tisztán lehetett hallani.

Az Index egyik olvasója dokumentálta is a rendhagyó hangpróbát, ami egyesek szerint este nyolctól hajnali fél háromig, míg mások szerint délután öttől reggel fél nyolcig tartott.

A stadion nyitómeccse november 15-én lesz, a magyar válogatott Uruguay csapatával mérkőzik majd meg.

A 2020-as Európa-bajnokság három csoportmeccsét és egy nyolcaddöntőjét is itt rendezik.

A létesítményt kivitelező Magyar Építők Zrt. nemrég a honlapján számolt be az építkezés állapotáról. Látványos fénypróbát tartottak az aréna külső karéján, és kiderült, hogy már javában zajlik a pálya füvesítése és szinte az összes szék a helyére került.

Az Indexnek beküldött olvasói videó tanúsága szerint a hangtechnikával sem lesz probléma.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
mammut2-szokokut-lebontottak2.jpg

Kész, ennyi volt: lebontották a Mammutban a legendás mozaikos szökőkutat

A bevásárlóközpont szerint a szökőkút az utóbbi időben többet állt, mint működött, ezért is szüntették meg.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. szeptember 15.



Eltűnt Budapest egyik ikonikus szökőkútja. Bár csupán beltéri kút volt, sokan emlékeznek rá, és a mi gyerekeink is gyakran játszottak vele.

A Mammut 2 bevásárlóközpont mozaikcsempés, színes szökőkútja lett a múlté.

VIDEÓ: Ilyen volt 2012-ben:

Mint arról több híroldal is beszámolt, nemrég körbekerítették a területet, le is volt takarva, nem lehetett tudni, hogy pontosan mi történik. Az volt kiírva, hogy építési terület.

Most viszont sehol sincsen a szökőkút, erről többek közt az Index is közölt fotót.

A Mammut üzemeltetése a 24.hu kérdésére az alábbi közleményt küldte:

"A szökőkút elbontásának technikai okai voltak elsősorban, az utóbbi időben többet állt, mint működött.

Egy majdnem húszéves állapotú szerkezetről van szó, mely tudomásom szerint már a megépülésekor sem volt problémamentes.

Az elbontás a Mammut következő években történő műszaki és esztétikai megújulásának egyik lépése. Erről majd a késő őszi hónapokban áll módunkban nyilatkozni, a tervezés most folyik,

és a megújulás egy hosszabb folyamat lesz, hiszen egy működő bevásárlóközpontot kell teljesen felújítani. Tisztában vagyunk vele, hogy a szökőkút most hiányozni fog, de reméljük a végeredmény kárpótolja a vásárlókat."


KÖVESS MINKET:




hirdetés
gulyasgergely-kormanyinfo-tarlos-istvan.jpg

Gulyás Gergely: ha nem Tarlós a főpolgármester, értelmetlenné válhat a kormány és főváros közti egyezség

Szerinte Tarlós István marad a helyén, az ettől eltérő verziót horrorforgatókönyvnek nevezte. Karácsony Gergely zsarolásnak tartja a kijelentést.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. szeptember 12.



Amennyiben nem Tarlós István lesz a főpolgármester, érvényét veszti a Tarlós és Orbán közti megállapodás. Ez derül ki abból, amit hétfőn este Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában mondott.

Emlékeztetőül: a 15 pontos megállapodást Tarlós István tavaly ősszel szabta indulása feltételéül, és olyan pontokat tartalmaz, mint a főváros önállósága, illetve a főpolgármester jogainak csorbítatlansága, a rendszeres egyeztetések - ezen belül egy egyeztető fórum, a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának létrehozása, egy 2030-ig szóló városfejlesztési terv, illetve az M3-as metró felújításához szükséges állami fedezet biztosítása.

Azt mondta: kifejezetten egy Tarlós István főpolgármester és Orbán Viktor miniszterelnök között létrejött megállapodás. "Az egy politikai megállapodás, és ilyen értelemben nem közjogi, az ő kettejük között érvényes, illetve a jelenlegi magyar kormány és a jelenlegi városvezetés közötti politikai szándéknyilatkozat."

"Ez azt jelenti, hogy Tarlós István főpolgármestersége idejére érvényes, mint ahogyan a szövegben ez olvasható?" - kérdezte a riporter. "Igen" - válaszolta Gulyás Gergely. Arra kérdésre, hogy a választás hogyan befolyásolná az ügyeket, azt felelte, hogy a Közfejlesztések tanácsának addig van értelme, amíg a főváros vezetése partnernek tekinti a kormányt.

A riporter arról érdeklődött, mi történik, ha Tarlós Istvánnak nem lesz többsége, vagy nem ő a főpolgármester, a megállapodásokkal mi történik. Gulyás Gergely azt válaszolta „ilyen horrorforgatókönyvekkel” nem szeretne foglalkozni. És inkább „a papírformából kiindulva” Tarlós István magabiztos győzelmét, illetve a fővárosi közgyűlés fideszes többségének megtartását tartja valószínűnek.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x