hirdetés
malenkij_robot_ck.jpg

4 dolog, amit nem biztos, hogy tudtál a malenkij robotra elhurcoltakról

1945 után az országot megszálló szovjet csapatok több százezer magyar állampolgárt fogtak el és szállítottak munkatáborokba. Az indokok között a hadifogolylétszám kiegészítése, etnikai tisztogatás és a németek internálása is szerepelt.
Jánosi Vali írása az Emelt töri érettségi blogon, a képek illusztrációk - szmo.hu
2019. augusztus 17.


hirdetés

A történelemkönyvek mindig csak a nagy csatákról, háborúkról és a híres emberek tetteiről szólnak. Pedig az elmúlt korok hétköznapi élete legalább ilyen érdekes. Ez a blog arról szól, ami a történelemkönyvekből kimaradt.

1945 után nemigen volt olyan magyar család, ahonnan ne vittek volna el valakit. A fogságból hazatérőkre a kommunista rezsim hallgatást parancsolt, és persze a kínszenvedések túlélői nem is szívesen elevenítették fel az emlékeiket. A magyar fogolyügy körül még ma is sok a félreértés, félinformáció.

Nem csak hadifoglyok

Bár a foglyok hazahozatala körül kialakult politikai közbeszédben hadifoglyokként emlegették a Szovjetunióba elhurcoltakat, az egész ország tisztában volt vele, hogy nem csak a magyar hadsereg elfogott katonáiról van szó. A tömeges elhurcolások három nagy csoportba sorolhatók:

* hadifogolylétszám-kiegészítés

* etnikai tisztogatás

* németként való internálás

1. Létszámkiegészítés

A hadifogolylétszám-kiegészítés oka a szovjet hadműveleti kudarcok voltak, legfőképpen Budapest ostromának elhúzódása. Sztálin 1944 őszén siettette Budapest elfoglalását, és azt a parancsot adta, hogy a Vörös Hadsereg menetből szállja meg a magyar fővárost. Tudjuk jól, hogy ez egyáltalán nem sikerült, sőt Budapest 108 napos ostroma a világháború harmadik leghosszabb városcsatájává vált. Az ostrom elhúzódását Malinovszkij marsall az ellenséges magyar-német erők nagy számával magyarázta, és jelentésében 180-200 ezer fős ellenséges seregről számolt be. Ezzel szemben a fővárost egy 79 ezres sereg védte.

Az ostrom végeztével Malinovszkijnak gondot okozott a valós és fiktív számok közti különbség, ugyanis így kénytelen volt 138 ezer hadifogolyról beszámolni Sztálinnak, és őket le is kellett szállítania.

Ehhez képest valójában csak 35-40 ezer főnyi hadifoglyot ejtett, hiányzott tehát 100 ezer fő, akiket össze kellett szedni a fővárosból és környékéről.

Fortepan/Vörös Hadsereg

Ezért történt, hogy a szovjet hadsereg elkezdte malenkij robotra (kis munkára) összegyűjteni a munkaképes magyar lakosságot. Különös előszeretettel vitték el az egyenruhás közalkalmazottakat (postásokat, vasutasokat, beszkártosokat, rendőröket), mert könnyen rájuk lehetett fogni, hogy valamelyik fegyveres testület tagjai voltak. A civil foglyokra gyakran meghalt német és magyar katonák ruháit adták.

De vittek el embereket óvóhelyekről, lakásokról, munkahelyekről, utcáról is.

Nem számított semmi, csak a létszám meglegyen.

Gyakran kerültek a foglyok közé koncentrációs tábort megjárt zsidók, az ellenállási mozgalom tagjai, kommunisták is. A kommunista pártnak szinte semmiféle eszköze nem volt arra, hogy az embereit kimenekítse a fogságból. A Budapest környékéről elhurcolt civilek összeszedése decembertől egészen március végéig tartott.

2. Az etnikai tisztogatások áldozatai

A Szovjetunióval szövetségre lépett szomszédos államok a tömeges elhurcolásokat igyekeztek a magyar lakosság eltávolítására, megfélemlítésére felhasználni.

Így járt el Csehszlovákia és Románia is, és ez történt Kárpátalján is. A kárpátaljai magyar és német férfiak nagy része már a hadifogoly-táborokban volt, amikor Munkácson egy gyűlésen a helyi kommunisták közfelkiáltással megszavazták Kárpátalja elválását Csehszlovákiától, és a Szovjetunióhoz csatlakoztak.

Fortepan/Vörös Hadsereg

3. A németek internálása

Még a teheráni találkozón Sztálin kérte szövetségeseitől, hogy engedélyezzék 5 millió német kényszermunkásként való elhurcolását. Ebbe a tervbe illeszkedett bele a hazai németek (férfiak, nők egyaránt) elhurcolása.

Hogy ki számított németnek, azt a szovjetek teljesen önkényesen határozták meg.

A deportáltak közé szép számmal kerültek színmagyar települések lakói, németes nevű zsidók is. Voltak olyan falvak, ahol a jegyzővel összeíratták azokat a lakosokat, akinek a neve r-re végződött, és őket vitték el németként. A németként elhurcoltak számára pici könnyebbség volt, hogy ők vihettek magukkal meleg ruhát, váltás lábbelit, fehérneműt, evőedényt és 15 napi élelmet. Így nagyobb eséllyel élték túl a táborokig tartó utazást, mint azok, akiket az utcán fogdostak össze, és nem volt náluk még egy melegebb ruhadarab sem.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
furby-tamagotchi.jpg

21 tárgy, ami szinte biztosan ott volt a gyerekszobádban a '90-es években

Tamagotchi, Furby, lakattal zárható napló... Valld be, hogy ismerősek!
Forrás: Inspirációk magazin, Képek: Apartment Therapy, Buzzfeed, Home Stratosphere, SheKnows - szmo.hu
2019. október 28.


hirdetés

Csorba Anita és lelkes csapata a kreatív energiáikat csak arra összpontosítják, hogy nektek érdekes és inspiráló tartalmakat állítsanak elő. Tarts velük az Inspirációk Magazin felületein!

A kilencvenes évek – a rendszerváltás, a grunge bandák, az eredeti normcore, a kosaras kártyák, a matricaalbumok, a betárcsázós internet, a Dallas, a Jóbarátok, a Szupercsapat, a Twin Peaks, a dél-amerikai szappanoperák, a Dragon Ball, a Spice Girls, a Backstreet Boys Britney Spears, a Macarena, és a Mambo No. 5 korszaka.

Rengeteg dolog történt, és fokozatosan nyílt ki a világ: megjelentek az új rádió- és tévécsatornák, megnyílt az első McDonald’s (aztán jöttek a kötelező mcdonaldsos szülinapi bulik), az évtized végén kiadták magyarul is az első Harry Potter könyvet, alakult (és fel is oszlott) egy csomó király zenekar, felépültek az első “amerikai” plázák, és felbukkant egy csomó új márka.

Elképesztően sok új impulzus érte itthon az embereket – és akkor még nem is beszéltünk a kilencvenes évek esztétikájáról, ami nemcsak a ruházatra, de a lakberendezésre is rányomta bélyegét. A nyugati hatásnak köszönhetően furcsa, színes és műanyag dolgok jelentek meg az otthonokban – és persze a gyerekszobákban is.

Ezekből gyűjtöttünk össze most párat. Ha a kilencvenes években nőttél fel (vagy akkor nőtt fel a gyermeked), biztosan találsz köztük régi ismerősöket. Persze a lista nem lesz teljes, úgyhogy kommentben várjuk a kihagyott kedvenceiteket. Nézzük meg a kilencvenes évek legmenőbb gyerekszobai cuccait!

21. Babzsákfotel

... amiből mindig baromi nehéz volt felkelni.

20. Átlátszó telefon

… amin órákig csacsogtál a barátaiddal.

19. (Másolt) CD-gyűjtemény

… amiben tuti ott volt a Now That’s What I Call Music válogatás.

18. És persze a hifi, amin lejátszottad

17. Felfújható fotel

… ami mindenféle fura hangot adott ki, ahogy mocorogtál rajta.

16. Action Man vagy Barbie figura

…amihez mindig kellett valami új menő kiegészítő.

15. Függöny fából készült gyöngyökkel

… aminek néha szándékosan nekimentél.

14. Fura, homokkal töltött izé

…aminek a világon semmi értelme nem volt.

13. Furby (vagy valami hasonlóan ijesztő játék)

Hogy a viharba nem voltak tőle rémálmaink?

12. Lávalámpa

… amit néha esténként megigézve bámultál.

11. Összevarrt kezű, ajtóra akasztható plüssmaci

… ami akkor aranyosnak tűnt – ma inkább ijesztő. Miért varrták össze szegény kezeit – és miért kellett felakasztani az ajtóra?

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Mihály_Zichy_-_Studies_Of_Nudes_6.jpg

Tabudöngető cári erotika Zichy Mihály szignójával

Az idilli romantika festészetének magyar csillaga rengeteg erotikus rajzot készített az orosz cárnak.
Kovács-Tóth Noémi - szmo.hu
2019. október 29.


hirdetés

Zichy Mihály (1827-1906)  festő, grafikus és illusztrátor a korszak festészetének emblematikus figurájának számított. A második legismertebb magyar művészt „rajzoló fejedelemnek” nevezték Munkácsy Mihály festőfejedelem mellett, akivel egyébként jó viszonyt ápolt. Ám Zichynek volt egy kevéssé ismert, színfalak mögötti pornográf munkássága is, amely azért maradt jó ideig rejtve a nyilvánosság elől, mert a prüdéria érájában tabunak számított a meztelen test és a szexualitás ábrázolása.

Senki nem vetheti a festő szemére, hogy ecsetét másra is szerette volna használni, nem csak portrék és nyomasztó képi világú kompozíciók tökéletesítésére. Így is elég szolgálatot tett a hazának örökérvényű munkásságával: elég csak a Batthyány-portréra, A Rombolás géniuszának diadalára, a Mentőcsónakra, illetve Az ember tragédiája és Arany-balladák illusztrációira gondolni.

A pajzán rajzok elkészítésére pedig nem más adta ki az ukázt, mint maga az orosz uralkodó. Zichy Mihály ugyanis majdnem 50 évet töltött második hazájában, Oroszországban, és ezalatt három cár is alkalmazta őt udvari festőnek.

hirdetés

A források nem egyöntetűek abban, hogy melyikőjük volt a fő felbujtója az erotikus tusrajzok elkészítésénél, de valószínűleg II. Sándor cár kérte fel efféle huncutságra az ügyes kezű művész urat.

Aki nyilván jobban élvezte az efféle felkéréseket – még ha rutinból is dolgozott –, mint amikor I. Miklós cár szolgálatában az udvar ifjú hölgyeinek ölebjeit kellett pingálnia. Bár azokban az időkben is talált örömöt, csak a vásznak mögött: romantikus szál fűzte ugyanis tanítványához, a cár testvérének lányához, Karolina nagyhercegnőhöz, akit 1847-től oktatott.

Eleve nem túl szerencsés az ilyen szerelmi história, főleg nem azokban az időkben, amikor a cári seregek osztrák kérésre elindulnak a szabadságharc honvédseregei ellen. 1849-ben ezekre hivatkozva felmondta  a szerződését, de alapvetően mindvégig szemben állt az uralkodó osztállyal.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





hirdetés
colosseum_ck.jpg

Állatok és emberek százai is meghalhattak a Colosseumban egyetlen, vérgőzösen brutális nap alatt

Délelőtt állatviadalokat, délben – pihenésként – kivégzéseket, délután pedig gladiátorjátékokat rendeztek.
Jánosi Vali írása az Emelt töri érettségi blogon, Címkép: Colosseum/Pixabay - szmo.hu
2019. november 10.


hirdetés

A történelemkönyvek mindig csak a nagy csatákról, háborúkról és a híres emberek tetteiről szólnak. Pedig az elmúlt korok hétköznapi élete legalább ilyen érdekes. Ez a blog arról szól, ami a történelemkönyvekből kimaradt.

Jegyek és napirend

A játékok idejét és menetrendjét falragaszokon hirdették. Ezekből kiderült, hogy ki rendezi az eseményt, hány gladiátor és vadállat szerepel majd. A pontos jegyárakat nem ismerjük, de az biztos, hogy

a római plebs nagy része ezt nem tudta volna megfizetni, így a jótevő szerepében tetszelgő császárok rendszeresen ingyenjegyeket osztottak ki a körükben.

A Colosseumban rendezett játékok különösen népszerűek voltak, mert lényegesen ritkábban tartottak gladiátorjátékokat mint kocsiversenyeket.

A colosseumbeli játékok napi programja a következőképpen nézett ki:

reggel állatviadalokat tartottak, majd állathajszák következtek. Délben bűnözőket, szökött rabszolgákat, keresztényeket végeztek ki, délután pedig jött a nap fénypontja: a gladiátorviadal.

Állathajszák és viadalok

A délelőtti műsor az állatviadalokkal kezdődött. Hogy milyen állatok küzdenek majd meg egymással, és milyen párosításban, az rendszerint meglepetés volt.

Gyakori volt a medve-bika párosítás, de a források említenek bika-elefánt, oroszlán-leopárd, orrszarvú-bölény küzdelmet is.

A harcból győztesen kikerült állat sem számíthatott kegyelemre, vele a vadászok végeztek.

Az állatviadal után idomított állatokat küldtek az arénába: elefántok táncoltak, idomított leopárdok, tigrisek, medvék, vaddisznók mutattak be különféle mutatványokat. Előfordult az is, hogy

nyulakat engedtek az arénába az idomított vadállatok közé, akik elkapták az áldozatukat, és úgy adták át őket gondozóiknak, hogy a nyulaknak nem esett semmi bajuk.

Carole Raddato from FRANKFURT, Germany

A délelőtti műsor utolsó része a vadászat volt. A vadászok egy szál dárdával "harcoltak" eleinte, később pajzzsal, mellvérttel védték magukat, és karddal mészárolták az állatokat. A műsorszám eleje tényleg valódi mészárlás volt, mert ártalmatlan állatokat engedtek az arénába: struccokat, antilopokat, gazellákat, szarvasokat, szamarakat. A vadászok pedig sorra lemészárolták őket. Amikor ezzel végeztek, és a szolgák megtisztították az arénát, jöhetett a műsor izgalmasabb része: ekkor már igazi vadállatokra vadásztak. Medvék, tigrisek, leopárdok, oroszlánok, elefántok érkeztek a porondra, és

a vadászat addig tartott, amíg valamennyien el nem pusztultak. Ebben a küzdelemben már előfordult, hogy a vadász húzta a rövidebbet.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





hirdetés
posteleki-kastely-hellogyula-romok-urbex-elhagyott-szellemvaros-szellemkastely.jpg

Megrázó látvány fogad a gyönyörű őszi erdőben sétálva - egy elhagyott kastély romjai

A pósteleki kastély maradványai elszomorítóak, különösen, ha ismerjük a történetét.
SzÉ - szmo.hu
2019. november 09.


hirdetés

Még ma is emlékszem, amikor gyermekkoromban, egy osztálykiránduláson először pillantottam meg a pósteleki kastély romjait. Egyszerre volt lenyűgöző és hátborzongató a látvány.

Megragadta a fantáziámat, és megpróbáltam elképzelni, milyen élet zajlott a falai között, és hogyan nézhetett ki teljes pompájában. Az osztálytársaimmal a tiltás ellenére bemásztunk a romok közé és bejártuk.

Azóta sem tudok szabadulni a látványtól, különösen azért, mert azóta megismertem a történetét és elszomorít, milyen sorsra jutott az épület - ami egyébként egy gyönyörű erdő közepén fekszik.

hirdetés

Ilyen volt:

Ilyen lett:

Póstelek Gyula és Békéscsaba között fekszik, a XIX. században a Wenckheim család gerlai birtokának része volt.

1895-ben, amikor Wenckheim Krisztina grófnő feleségül ment gróf Széchényi Antalhoz, hozományul megkapta a szülői birtokokhoz közel található, erdős, körülbelül 3000 hold nagyságú pósteleki birtokrészt.

A neobarokk stílusú kastélyt Széchenyi Antalné Wenckheim Krisztina építtette az 1900-as évek elején, a körülötte elterülő kert kialakítása pedig az 1920-as évekig zajlott. A szabadkígyósi és a nagymágocsi Wenckheim-kastélyokból is hoztak ide növényeket, egzotikus ritkaságokat. Egykor csónakázó és kilátó is volt a kastélypark területén, és a korabeli források szerint negyvenezer rózsatő pompázott a parkban.

Az épület sorsát az pecsételte meg, amikor tulajdonosai a front elől menekülve kiköltöztek. "1944 őszén, amikor a grófi család elhagyta a kastélyt termeit a környékbeli lakosok kifosztották, fel is gyújtották, s három helyiség jórészt kiégett. 1945 augusztusától indult folyamatos széthordása. 1947-ben a gyulai Gyógypedagógiai Leánynevelő intézet külső telephelyként a kastélyba történő elhelyezéséről intézkednek, de a tervek nem valósultak meg, a kastély továbbra is a lakosság szabad prédájaként pusztult" - írja a Wenckheim.hu. Már az 1970-es évekre borzasztó állapotba került - a helyzetet tovább rontotta, hogy 1983-ben a munkásőrség gyakorlatozása során egyszerűen felrobbantották a nagy részét...

Mindenképpen megér egy kirándulást, mivel még romjaiban is csodálatos a kastély, másrészt a romokat körülölelő erdő is fennséges, és az őszi színek és fények csak kiemelik a szépségét.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!