33 órát várt 130 utas étlen-szomjan a budapesti repülőtéren egy másfél napot késett gép miatt
2019. július 18.
33 órát várakozott 130 utas a budapesti repülőtéren, mert egy prágai légitársaság Korfuba induló repülője másfél napot késett - számolt be róla a Tények.
A Liszt Ferenc repülőtér várójában dühösen és csalódottan, étlen-szomjan virrasztottak a pórul járt utasok. A gyerekek a földre terített takarókon aludtak.
A Korfura tartó repülőgép felszállási ideje az utasok szerint legalább négy alkalommal változott. Eredetileg kora délután, fél 3-kor kellett volna indulnia Budapestről, de még másnap este is bizonytalan volt a felszállás.
Egy férfi videóra vette, ahogy a felháborodott emberek követelik a reptér dolgozóitól, hogy hívjanak valakit, aki megoldja ezt a kellemetlen problémát. A felvétel készítője szerint
kisgyerekek és idősek is voltak köztük, akik jobb híján a földön aludtak, de nagyon fáradtak voltak, míg a szülők és a felnőttek egyfolytában idegeskedtek. Nem volt se ennivalójuk, se vizük.
A pórul járt utasok mindezek miatt feljelentették az utazási irodát és a légitársaságot is. Az iroda viszont azt közölte, hogy nekik nem kellett volna szállást biztosítani a repülőtéren,
a légitársaság pedig nem tartja magát felelősnek, mert szerintük vis major helyzet alakult ki.
A Tényeknek nyilatkozó ügyvéd szerint viszont nem erről volt szó, ezért mind a légitársaságnak, mind az utazási irodának kompenzálni kell az utasokat, a repülőjegyek árat pedig biztosan vissza kell térítenie a repülőt üzemeltető cégnek.
A Tények riportja:
447 millió forint EU-támogatást fizetett ki a kormány egy nem létező katonai beruházásra
2019. július 17.
A 24.hu írta meg, hogy 447 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást fizetett ki a kormány egy speciális haditechnikai logisztikai és felújító központ létesítésére Szerencsen. Ebből azonban végül semmi sem lett, a kormányzati nyilvántartásban mégis megvalósult beruházásként szerepel.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő bejelentette, hogy feljelentést tesz, mivel vagy a központ tűnt el, vagy a majdnem félmilliárd forint európai uniós pályázati forrás.
A politikus el is ment a szóban forgó helyszínre, de ott elmondása szerint csak hatalmas gaz és néhány méhkaptár található.
A 24.hu cikke szerint a pénzt még 2014-ben nyerte el a Licet ’95 Ipari és Gazdasági Kft. nevű cég, akiknek eredetileg 960 millió forint vissza nem térítendő támogatást ítéltek meg a 2,4 milliárd forintba kerülő logisztikai központhoz, de végül 2015 végéig 447 millió forintot fizettek ki az összegből.
A terkepter.nfu.hu oldalon az szerepel, a beruházást 2015. november 30-án befejezték. Hadházy megkereste a Pénzügyminisztériumot, hogy kiderítse, hová lett a logisztikai központ és az uniós pénz. Erre válaszul kiderült, hogy a tárca jelenleg is – tehát a projekt lezárása után négy évvel – ellenőrzést folytat a beruházás körül.
120 millió éhező, hontalan menekült indulhat meg Európa felé a klímakatasztrófa sújtotta Dél-Ázsiából
Több mint száz halott, több százezer kitelepített ember, hatmillió lakos még közvetlen veszélyben. Eddig ez a szomorú "mérlege" a Dél-Ázsiát elöntő árvíznek, amelyről mi is beszámoltunk. A legrosszabb helyzetben India van, de Nepál, Banglades és Pakisztán is küzd az áradásokkal.
Az időjárás ráadásul döbbenetes végletekkel készíti ki a kontinensnek azt a részét.
Indiában júniusig, tehát a monszun megérkezéséig elviselhetetlen forróság tombolt, hivatalosan 137-en haltak meg a hőségtől, ráadásul a tartós szárazság nélkül a legnagyobb városokban, de falvak százaiban is alig van ivóvíz.
Az emberek szó szerint azért kénytelenek elvándorolni otthonaikból, hogy szomjan ne haljanak. Új-Delhiben megdőlt a júniusi rekord 48 fokkal. A radzsasztáni Csuruban kis híján megdőlt az 50,6 fokos országos rekord.
Bangladesh-ben, Myanmarban és Afganisztánban szintén több millió ember éhezik, mert az áradások elúsztatták a termést, a földművelésből élő falvak nagy részét a hatalmas vizek el is vágták a külvilágtól, tehát még élelmet sem tudnak vinni nekik.
'█▓▒░Asiannewshub ®░▒▓█#Watch
— Asian News Hub (@AsianNewsHub) July 15, 2019
Flood like situation in warpora,dooru villages of Apple town Sopore due to heavy Rains,Hailstorm. pic.twitter.com/Mlnow0uI0x
Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!
A klímamigrációról szóló ENSZ előrejelzésért kérjük, lapozz!
Többször is leszakad az ég - heves zivatarok csapnak le szinte az egész országban
2019. július 18.
Csütörtökön az ország nagy részében előfordulhat eső, zápor, zivatar, helyenként felhőszakadás és jégeső is - írja az Időkép előrejelzése.
Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megye kivételével az ország minden területére elsőfokú figyelmeztetést adott ki zivatarveszély miatt csütörtökre az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Éjfélig a Dunántúlon több alkalommal valószínű zivatar, kelet, északkelet felé haladva a zivatarok várható száma és erőssége csökken.
A Dunántúlon a zivatarokat elsősorban
csütörtök délután viharos (60-80 kilométer/órás) szél, általában kis méretű jég, délnyugaton, délen helyenként jelentős mennyiségű csapadék, esetleg felhőszakadás kísérheti.
Az országos előrejelzés szerint a legalacsonyabb hőmérséklet többnyire 10-17 Celsius-fok között alakul, de az északi völgyekben néhol 8, 9 fok is lehet. A legmagasabb hőmérséklet 24-29 fok között valószínű.
A meteorológiai szolgálat a csütörtökön kezdődő Kékszalag verseny előrejelzésére külön aloldalt nyitott. Itt azt írják, összességében gyengén szeles versenyre lehet számítani.
Az amerikai hadsereg egyik elhibázott kísérlete okozhatta a Lyme-kór elterjedését?
2019. július 17.
A Guardian azt írja, nyomozást rendeltek el egy republikánus képviselő, Chris Smith javaslatára, hogy kiderüljön, az Egyesült Államok „kísérletezett-e 1950 és 1975 között kullancsokkal és más rovarokkal, hogy azokat biológiai fegyverként használhassa”.
Arra is kíváncsiak, mekkora volt a kísérlet hatóköre, és a felhasznált kullancsok vagy más rovarok kijuthattak-e a laboratóriumból, akár véletlenül akár szándékosan.
A politikus azután állt bele az ügybe, hogy számos könyvet és cikket elolvasott a témában, amelyek arra utaltak: több helyen is sor került ilyen kísérletekre.
Az egyik ilyen könyvet a Stanford egyetem tudósa, Kris Newby – aki maga is átesett a Lyme-kóron – írta, és ugyanezt a kérdést feszegeti, hozzátéve: a betegség jelenleg évi 400 ezer amerikait érint.
