hirdetés
iskolakezdes1.jpeg

3+1 tipp, hogy ne kínlódással induljon az iskolakezdés

Olyan trükköket fogunk bevetni, aminek köszönhetően a kis mókusok egy fokkal jobban viselik a becsengetést és így nem arról szólnak majd a hétköznapok, hogy győzködni, rimánkodni és veszekedni kell minden ébredés után.
Forrás: A mókusok spórolnak blog - szmo.hu
2019. augusztus 29.


hirdetés

Nem ismered még a Mókusunkat?

Házi praktikák, receptek, DIY, napi mókusmóka, hasznos tippek, női lélek, gondolatébresztő témák... mindezekkel jön napról napra, úgyhogy érdemes követned!

A szeptember egyet jelent a gyerkőcök visszakerülésével az iskolába, ami valljuk be végeláthatatlan ellenállás és az iskolaundorítisz elszabadulását jelenti reggelente. Azok a szülők, akinek a gyerekei szeretnek iskolába járni el sem tudják képzelni, hogy micsoda ötöst húztak ők a sors lottón. Mert azok a kicsik, akik a sírástól a hisztiig mindent képesek bevetni, hátha aznap megúszhatják a sulit bizony embert próbálók tudnak lenni az első korty kávé előtt, hiába imádjuk őket teljes szívünkből.

Bár sokszor eszünkben sem jut, hogy milyen fontos és jövőre kiható hatása van annak, hogy hogyan sikerül és mi az alap érzése a csemetének az iskolával a kezdeti időszakban.

A szeptember egy remek lehetőség arra, hogy pozitív hangulatban és lelkesen vagy legalább kevésbé szenvedősen induljon a tanév

és ahol csak lehet minél többet meg kell tenni, annak érdekében, hogy kellemesebbé tegyük a vissza (vagy be) szokást az iskolapadba.

Most hoztunk néhány trükkök, amik segítenek megkönnyíteni ezt a nehéz időszakot, amíg visszaszoknak a gyerekek a rendes kerékvágásba.

1. Ébredést könnyítő zsákbamacska

Az első számú veszekedést kirobbantó probléma, a

"kelj már fel kérlek, hányszor szóljak még"

típusú harc a csábító ágy elhagyásáért. Kell egy kis motiváció, amivel rá tudod venni a kis mókust, hogy különösebb balhé nélkül, első szóra kiugorjon az ágyból.

Az iskolakezdés első egy maximum két hetében minden reggel készíts a reggeliző asztalra egy kis meglepetést. Amikor a gyerkőc kinyitja a szemét mindjárt arra gondol, hogy "ajándék, huuu de jó" és már rohan is öltözködni és mosakodni, csak, hogy minél előbb megtudja, hogy mi lesz az aznapi ajándék. Nem kellenek nagy dolog, csak néhány a sulihoz úgyis kellő apróság, amit majd mosolyogva használ az órákon pl. jégvarázsos vonalzó, kis kedvencek titkos élete füzet, minionos ceruzavég dísz, barbies tolltartó, flitteres matricák amivel díszítheti a könyveit stb.

Az a legjobb, ha először azokat adod oda, miket már az első napokban kell majd használnia, mint például a füzet, mert a radírt bármikor lecserélheti a későbbiek során is.

Tipp:

Amikor bevásárolsz a sulihoz kötelező és kiegészítő holmikból, ne mutass meg minden új, klassz holmit a gyereknek, hogy legyen mit a zsákbamacskába rakni. Jobban is fogja értékelni, mintha augusztus végén végigrángatod magaddal az összes papírbolton és hirtelen kap egy csomó új sulis felszerelést.

Anélkül, hogy a csemete rájönne, hogy tulajdonképpen mire ment ki a játék igazából, már meg is szokta a reggeli korán keléseket és nagy örömmel pakolja ki a felszerelését a leginkább rettegett tanórákon is.

Lapozz a továbbiakért:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





hirdetés
temeto3.jpg

Akik megérdemelnek egy misét: tabuk nélkül a sírásók élete

Kire gondol a legtöbb ember, ha a sírásó kifejezést használj? A gumicsizmás, bajszos emberre, aki sáros lábbal tartja az ásót, és földeli el a holtakat, időnként kissé illuminált állapotban. A valóság azonban teljesen más.
Veres Mónika írása a Tabuk nélkül - temetés, gyász, halál blogon, Képek: Pixabay - szmo.hu
2019. augusztus 28.



A halálozás, temetés és gyász témakörét a mai napig átjárja egy félelemmel vegyes misztikum. Elszakadva a sokszor felemlegetett “velünk úgysem történhet meg, minek foglalkozni vele, vajon milyen a vízi hulla” kissé bárdolatlan kérdéskörén túl.

Temetési szakemberként, sokak szemében látok megdöbbenést, amikor megtudják mivel is foglalkozom. “Hogyan lehet ezt bírni” szokott lenni általában a reakció rá. Az első gondolatokat követik a kérdések, hogy biztos egész nap síró emberek vesznek körül. Pedig itt a blogon nem csak erről lesz szó. (Nem mindenki sír és vannak sírva nevetők is, de erről bővebben, majd később).

A napokban értesültem róla, hogy sírásó versenyt rendeznek Magyarországon, immár többedik alkalommal. Ennek kapcsán jutott eszembe, hogy nézzük meg ezt a szakmát. Hiszen ez egy nagyon régi szakma, ami manapság egy felújított köntöst kapott. A szíkmában is változás történt: nincsen már külön sírásó vagy hullaszállító, hanem ma már temetésrendezőnek nevezik őket.

A magánvállalkozások esetében, ők azok, akik akár az éjszaka közepén is felkelve elmennek a házhoz az elhunytért. Elmondják, hogy mit szükséges tudnia a hozzátartozóknak, tájékoztatást adnak, hogy hova kell menni a további ügyintézés érdekében. Majd ugyanezek az emberek napközben ügyintéznek, elvégzik a temetést, gyászzenét biztosítanak a temetéskor, mindezt megelőzve felöltöztetik az elhunytakat szép ruhába, kiássák a sírhelyet már előre, majd gépkocsiba ülnek, temetnek, és ez így megy tovább nap-nap után.

Akkor miért is kap ez a szakma még mindig negatív visszacsengést?

Ezek nem szem előtt lévő dolgok vagy információk, de a halottszállítások időnként embertpróbáló feladatok elé állítják ezeket az embereket. Gondolok olyan példára, amikor vasúti szerencsétlenség után kell összeszedni elhunytakat, gyilkosságok- öngyilkosságok után, és sok esetben több hónapos, véletlenül felbukkanó tetemekre találva mennek és teszik a dolgukat.

Ez egy összetett feladat, amihez olyan emberi tulajdonságokra van szükség, mint fizikai erő, kommunikációs készség és bizony ehhez való lelkület. Ha gondolunk a külföldről vagy külföldre történő halottszállításra akkor ezek az emberek még idegen nyelvtudás birtokában is lehetnek. Bár ez igazából a szakma elitje, kanyarodjunk vissza a mindennapok sírásójához.

Persze mivel itt is emberek dolgoznak, akadnak hibák is bőven.

Eszembe jut egy eset, amikor egy koporsós temetés esetén a visszahantolást egy pesti temetőben 40 perc alatt sikerült elvégeznie az ott dolgozó 6 úriembernek. (Ez jó esetben átlag 10 perc alatti tevékenység, 4 ember számára). Előtte jó hangosan megbeszélték a gyászoló közönség füle hallatára, hogy majd ki és hova álljon, közben kicsit meg-megpihenve az ásóra támaszkodva. Ezzel persze senkit nem kívánok megbántani, hiszen mindannyian örültünk, hogy végül sikerült az elhunytat örök nyugalomra helyezni. (Ha volt humorérzéke az elhunytnak, még lehet nevetett is fentről, hogy az ő temetése bizonyára emlékezetes maradt minden résztvevő számára.)

Bizonyos temetőkben csak a kirendelt emberek végezhetik el a temetkezési szolgáltatást. Ez a bürokrácia, amin változtatni nem lehet. Nyilván a hozzátartozók nem tudják előre, hogy ki fogja elvégezni a temetést.

Esetleg könnyebb, ha voltunk már temetésen és láttuk, hogy az adott vállalkozó milyen színvonalú temetést nyújt. Tájékozódhatunk környezetünk köreiből is, de próbáljunk meg időben közelebbi “temetési élményekből” következtetni, a 10 évvel ezelőtti esetek már nem biztos, hogy helytállóak. És van, ahol nem válogathatunk, csak örülünk annak, ha a meglévő sírhelyünkbe bekerül az elhunyt. Akkor inkább a lehető legegyszerűbben próbáljunk elbúcsúzni.

Végezetül a legjobb amit tehetünk, ha csendes segítőként tekintünk ezekre az emberekre, akik azért vannak jelen, hogy elhunytainkat végső nyugalomra helyezzék.

A Tabuk nélkül - temetés, gyász, halál blogon olvashattok még temetkezésről, protokollról, pszichológiáról, történelemről, szokásokról, vallásról és pozitív példákról, érdekes esetekről...

KÖVESS MINKET:



hirdetés
sport_futas_ck.jpg

Szükséged van mozgásra? Szokj rá a futásra!

Az egyik legegyszerűbb, legolcsóbb és legegészségesebb mozgásforma. Mégis utálod? A cikkből kiderül, hogy lehet rászokni.
Forrás: SMARTA blog - szmo.hu
2019. augusztus 26.



Ha könnyen elkészíthető recepteket és a háztartáshoz hasznos tippeket keresel, akkor nézz szét a Smarta YouTube csatornán! Ha pedig a fenntarthatóság, a modern otthoni megoldások és utazási tippek érdekelnek, akkor irány a Smarta blog!

A rendszeres testmozgás az utóbbi pár évben igencsak elmaradt.

Nem mondom, hogy nem voltak periódusok, amikor belelendültem valamilyen sportba, de pár hét vagy hónap után ilyen-olyan okokból kifulladt.

Tudom, hogy csak akarás és jó időbeosztás kérdése, de szabadúszó anyukaként túl sok a változó a mindennapokban, nehéz előre tervezni, és akár másokhoz csatlakozva tudatosan mozogni. Viszont a futócipő kéznél, pár percre van egy mező, így már csak az hiányzott, hogy ne kényszerből menjek rendszeresen futni, hanem azért, mert élvezem is. És hogy hogyan szoktam rá a futásra, amikor egész gyerekkoromban utáltam? Hát így!

Utáltam futni!

Testnevelés-tagozatos általános iskolába jártam, ahol elég kemények voltak a tesiórák. De a legrosszabb a futás volt.

Utáltam a „háztömbfutásokat”, főleg, amikor versenyekre készültünk, és időre kellett.

Voltak az osztályban jó futók, akik olyan iramot diktáltak, hogy már a rajtnál feladtam, és csak túl akartam élni. Innen indultam, és most ott tartok, hogy várom, hogy felhúzhassam a futócipőt, keressek egy jó zenelistát, betegyem a fülhallgatót és nekivágjak a futásnak.

Persze ez a fordulat nem egyik napról a másikra történt, időközönként mindig nekiveselkedtem a futásnak, de pár alkalom után, amikor már majdnem meghaltam a második kilométer végén feladtam, de irigykedve néztem azokat, akik szinte mosolyogva, könnyedén futották a köröket a szigeten.

Aztán persze rájöttem, hogy ez is olyan, mint egy finom étel, kell hozzá egy recept, nem elég az összetevők ismerete. Így

az észnélküli futást felváltotta a tudatos mozgás, amihez persze kellett néhány segítő eszköz is. Az egyik a pulzusmérő, amihez nem kellett beruházás, mert az okos órám mutatja, a másik pedig egy olyan fülhallgató, ami nem esik ki a fülemből, könnyű és kényelmes, no meg megfelelő ütemű zene.

Hogyan kezdtem el újra futni?

Amit én elrontottam az elején, és ezért éreztem már 500 méter után, hogy nem kapok levegőt az az volt, hogy nem figyeltem a pulzusomra. Igaz, hogy

olvastam több helyen, hogy 2 perc futás 1 perc séta, és ezeknek a különböző kombinációival érdemes kezdeni, de nem értettem az okát és azt, hogy ez miért lenne fontos, így csak futottam.

Az áttörés akkor volt, amikor a triatlonos barátommal beszélgettem erről, aki heti 10-12 edzést toll le, és ő magyarázta el, hogy

először az állóképességemet kell növelni, amit úgy tudok, hogy a pulzusomat a 130-150-es tartományban tartom, és így mozgok legalább 45 percet. Ez pedig azt jelentette a gyakorlatban, hogy elég sokszor le kellett állni a futással és sétálni.

Ekkor értettem meg, hogy miért javasolják mindenhol, hogy úgy kezdjünk futni, hogy sétálunk.

A zene azért maradt el az elején, mert a telefonom fülhallgatója mindig kicsúszott, nem győztem igazgatni, a kábel pedig zavart. Aztán eszembe jutott, hogy tavaly nyáron volt nálam néhány fülhallgató és fejhallgató tesztelésen, és a VerveLoop+ -ba nagyon beleszerettem, mert volt hozzá egy plusz szilikon kiegészítő, ami a fülem belső részéhez is rögzítette a vezeték nélküli eszközt.

Pár hete rendeltem is egyet, és azóta, még könnyebben megy a futás, hiszen nem kell azzal foglalkoznom, hogy a folyton kieső fülhallgatóval szenvedjek, a zene üteme pedig segít a sebesség megtartásában. Azt gondolom, hogy lassan léphetek a következő szintre, azaz az időt kezdem növelni szépen fokozatosan, de

figyelve arra, hogy a pulzusom továbbra se szaladjon el, mert az okozta régebben is azt, hogy a futás után vörös fejjel levegő után kapkodtam, és nem volt kedvem újra futni.

A pulzustartományban maradni könnyebb, ha van egy megfelelő ütemszámú zene, amire tudok futni. Amikor elkezdtem, zene nélkül futottam, és általában begyorsultam, így hamar át kellett váltani sétára. De amióta megvan az sportfülhallgatóm és találtam egy jó track listát végig tudom futni az 5 km-es távot szinte megállás nélkül. Egyetlen emelkedős szakasz van, ami még mindig kikészít

Ha gyakorlati tanácsokat keresel, ITT, ITT, ITT, ITT vagy ITT találsz

KÖVESS MINKET:




hirdetés
mobiltelefon-fuggoseg-1000x667.jpg

„Napi hat órát lógok a telefonomon” – döbbenetes, amennyi időt töltünk a mobilunkra tapadva

A kutatást a The Guardian című, brit lap végezte. Van, aki napi tíz (!) órát lóg a telefonján, de szinte minden válaszadó szerint tönkrevágja az idegeit a mobilfüggőség.
The Guardian. Fotók: Pexels - szmo.hu
2019. augusztus 27.



A tekintélyes angol napilap a saját olvasói között végezte el a felmérést. Azt kérdezték tőlük, naponta mennyi a "képernyő-idejük", vagyis hány percet, órát töltenek a telefonjuk kijelzőjét bámulva.

Arról is faggatták őket, hogy mit éreznek: vajon ők kontrollálják a mobiljukat, vagy a mobiljuk őket, és melyek azok az alkalmazások, amelyek annyira lekötik a figyelmüket, hogy a való életet is kiütik a fontossági listáról?

A körülbelül félezer válaszadó mindegyike arról számolt be, hogy napi több órát lóg a telefonján.

A vizsgálatban részt vevő emberek átlagban 2,5 órát mobiloztak naponta, de ebben benne van az is, aki csak két percre veszi kézbe a telefont, hogy felhívja a távol élő gyerekeit, és az is, aki gyakorlatilag a telefonon él: naponta 8-10 órát tölt mobilozással.

Ha belegondolunk abba, hogy az átlag, tehát a napi 2,5 óra is egy héten már 17,5 óra, a jelenség légyegesen ijesztőbb.

A The Guardian felmérésében azonban az emberek magyarázata is nagyon érdekes volt, vagyis az, hogy általában mire használják a telefonjukat, és hogyan hat a több órás képernyő-idő a közérzetükre.

A beszámolókért kérjük, lapozz.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
dobozolas7.jpeg

Így dobozolj költözéskor!

Rohamléptekkel közeledik a költözés kitűzött időpontja? Lassan nem lehet tovább halogatni, hogy nekiállj elcsomagolni az életedet? Adunk néhány tippet, hogy jobban sikerüljön a dobozolás!
Forrás: Házmestermedve blog, Képek: Pixabay - szmo.hu
2019. augusztus 25.



Érdekelnek a lakóközösséggel kapcsolatos sztorik, hírek vagy egyszerűen csak a tanácsok? Akkor a Házmestermedve a TE embered! Lájkold, és nem maradsz le róla!

Ebben a cikkben igyekszünk a leggyakoribb, költözéskor felmerülő csomagolós kérdésekre választ adni. Adunk néhány jó tippet, amivel egy fokkal kevesebbet kelljen majd bosszankodnod az egyébként is nagy próbatételnek számító költözés közben.

Milyen dobozokat válasszak?

* Strapabíró, masszív kartondobozokat gyűjts (nehogy leszakadjanak a súly alatt)!

* Tiszta dobozokkal dolgozz! Ez elsőre alapnak tűnik, de ha boltból kaptad a dobozokat nem árt alaposan átnézni, kirázni belőle az esetleges morzsákat és ne felejts el beleszagolni se! Biztos nem örülnék, ha az összes könyved lisztes lenne vagy bűzlene a különféle kaja vagy kemikália szagoktól.

* Ha van más választásod, akkor kerüld a lyukas aljú banános dobozokat! (Nagyon bosszantó bepakolásnál erre külön figyelni, ráadásul hacsak nincs otthon 10-20 gyúródeszkád, akkor nem könnyű a lyukat úgy betakarni, hogy a dobozok alja biztos kitartson a költözés végéig és ne potyogjon ki semmi.)

* Lehetőleg 2-3 különböző, közepes-nagy mérettel dolgozz! (Ha csak egy méret van, akkor vagy félig rakod a nehéz holmikkal, vagy nem lesz olyan ember, aki képes lesz egyedül megemelni őket vagy a sok apró dobozkával fog fölöslegesen sok időtök elmenni.)

Hogyan pakoljak a dobozokba?

* Először mindig azok a holmik kerüljenek a dobozba, amik ritkábban (vagy a költözést megelőző/követő hetekben nem) fognak kelleni! A napi rendszerességgel használt tárgyak a csomagolás utolsó napjába kerüljenek csak dobozba. Nagyon bosszantó, amikor te próbálsz mindent eldobozolni a család többi tagja pedig sorra nyitogatja ki a már kész dobozokat, mert ez vagy az pont most kell.

* Alapszabály, hogy sérülést kerülően! Tudom furán hangzik, itt arra gondolok, hogy a tárgyak ne ütődjenek/koccanjanak össze. Az éles sarkok ne szakítsák ki a többi holmi csomagolását, ne karcolódjanak, amikor a doboz mozgatva van. Ide tartozik az is, hogy az éles tárgyak ne tudják kivágni a doboz oldalát vagy alját, ne álljanak bele senkinek a kezébe a dobozból kilógó alkatrészek.

* Használd a tárgyaidat egymás védelmére! Ha nem muszáj, ne használj fölösleges térkitöltő vagy sérülést csökkentő újságpapírt, buborékos fóliát stb. Ezeket csak kidobnád, amikor odaérkezel az új helyre, de ugyan annyiba került az ő elszállításuk is mint a többi hasznos holminak. A tányérok, poharak stb. bélelésére inkább fogd be a törölközőket, konyharuhákat, télikabátokat, sálakat és sapkákat.

* Leszámítva az eggyel korábbi pontban foglaltakat igyekezz logikusan pakolni! Amennyire a helyzet engedi helyiségenként dobozolj pl. a nappali holmikat ne keverd össze a gyerekszoba holmikkal, mert hamar kitör majd a káosz kipakolásnál.

* Próbáld meg kitölteni a dobozokat! Igyekezz elkerülni, hogy a holmik önálló életet élhessenek, ne tudjanak felborulni, eldőlni stb.! Minél kevesebb olyan doboz legyen, amiben csak úgy "kóvályognak" a holmik és kétszer ennyi tárgy is bőven beleférne. Persze lesz ilyen is, de minimalizáld a számukat! Minél üresebb a doboz annál nagyobb az esélye, hogy felborul benne a rend és sérülnek a cuccok.

* Helytakarékosan! Ha valami túl nehéz a nagyobb dobozhoz vagy más ok miatt saját dobozt érdemel, akkor kerüljenek elő a kisebb dobozok! Több kisebb dobozt lehet egyszerre vinni. Ha sok doboz van csak félig pakolva, akkor fölöslegesen kell jóval nagyobb szállítóautót bérelni, és többször fordulni a ki és be pakolásoknál.

* Ne terheld túl a dobozokat! A könyveket és más nehéz tárgyakat, inkább több közepes mint egy nagyobb dobozba tedd be vagy felesbe dobozold el valami jóval könnyebb holmival! Ha kiszakad/leszakad a doboz alja, mert nem bírja a súlyt, akkor nem, hogy nem nyertél időt a kevesebb dobozzal, de még plusz feladatot is fog adni és meg is sérültnek a csomagjaid.

* Készíts egy "első nap" nevű dobozt! Ebben pakold azokat a dolgokat, amiket a megérkezés után, de még a kicsomagolás előtti időben feltétlen használni szeretnél. Lehet benne fogkefe, törölköző, pizsama, tisztítószerek, harapnivaló a cipekedés utánra stb. Hidd el szörnyű tudd lenni, amikor hulla fáradtan 13 különböző dobozból kell összevadászni azokat a holmikat, amikre égető szükséged lenne az első este.

* Csak akkor zárj le egy dobozt, ha már tuti nem kell kinyitni többet! Az is megoldás, ha utolsó nap mész végig az összes dobozon és akkor zárod le őket, de legtöbbször az egymásra (sarokba) halmozás miatt a fele úgyis korábban lezárul.

* Ne spórolj a ragasztószalaggal! Amikor lezárod a dobozokat használj bőven vastagabb fajta ragasztószalagot! Gondolom nem kell külön magyarázni az okokat.

Azonban mielőtt eljutnál a dobozba pakolásig és főleg annak lezárásáig, olvasd el a következő pontot is!

Mit érdemes ráírni a dobozok külsejére?

Tömören a következőket: sorszám, helyiség ahová tartozik, nehéz-e, törékeny-e. Biztos csodálkozol, hogy a doboz tartalma nem került fel a listára, de ennek okát mindjárt kifejtem.

Minél több információ van felírva egy költözős dobozra, annál kevesebb információt ad a költöztetőknek! Ez elsőre helytelen megállapításnak tűnik, pedig csak bele kell gondolni. Melyik feliratot fogják inkább elolvasni a kapkodásban, azt ami 2 szóból áll vagy azt ami 3 egész mondatból? Na látod! Éppen ezért kerülni kell a felesleges locsogást a dobozokon és csak a valóban szükséges adatokat ráírni!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x