hirdetés
hadik
23 tér különleges történetével ismerkedhetsz meg az idei Budapest100-on
Százéves épületek helyett ezúttal közterek, illetve az őket körülvevő házak szerepelnek a programban. Tettünk egy sétát a hétvégi kavalkád előtt.
Szöveg: Dömötör Nikolett, fotó: Violette - szmo.hu
2018. április 25.


hirdetés

Május első hétvégéjén, 5-én és 6-án ismét be lehet barangolni a főváros különleges történetekkel teli helyszíneit: parkjait, eldugott zugait, zajos csomópontjait, piacait, kávézóit, múzeumait, templomait, zsinagógáit, ugyanis jön a 8. Budapest100. Aki ismeri a kétnapos eseménysorozatot, tudja, hogy évről évre más a rendezőelve - míg korábban például a körút, a rakpart és az ott található épületek szerepeltek a tematikában, idén a mottó "Nyissunk a térre!". Ennek megfelelően

most 23 téren 45 ház nyit meg több mint 150 önkéntes, a lakók és az intézmények közös munkájának köszönhetően.

Minden szabadon és ingyen látogatható, ha egy program mégis regisztrációhoz kötött, azt külön jelzik a honlapon.

A Budapest100 az egész várost megmozgató civil esemény, amely 2011-ben hagyományteremtő szándékkal indult az OSA Archívum és a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) kezdeményezésére. Felhívja a figyelmet épített környezetünk értékeire, és különböző társadalmi hátterű embereket hoz közelebb egymáshoz. 2017-ben innovatív társadalmi programként SozialMarie díjjal tüntették ki.

Még mielőtt mindez elkezdődne, mi már tettünk egy sétát, az idei programkínálat néhány kiemelt helyszínét bejárva. A VIII. kerületi Lőrinc pap téren kezdtük, ahol megismerkedtünk nemcsak a tér történetével, de a 3-as szám alatt álló, impozáns méretű, négyszintes neobarokk házéval is. Magát a teret 1951 óta hívják mai nevén, megemlékezve a Dózsa-féle parasztháború alvezéréről. Épült itt egy jezsuita templom is, amely gróf Zichy Nándor támogatását élvezhette, az ő tiszteletére szobrot is állítottak a tér közepén. Egykori palotája ma luxusszállóként működik.

_MG_5870_1_MG_5910

A templommal szemben épült házat szokás Darányi-palotaként is emlegetni - Darányi István, akiről a nevét kapta, befolyásos italkereskedő volt, 1933-ban költözött oda. Eredetileg Liebner Józsefné építtette 1894-ben, az ő

férje császári és királyi asztalnok volt, és mint ilyen, egészen leleményes: volt egy mézraktára a házban, bár a helyiek inkább ugyanott működő kocsmáját látogatták, a jezsuita templom híveinek és a közeli leányotthon lakóinak megbotránkozására.

_MG_5950_MG_5956

Innen átsétáltunk a IX. kerületi Markusovszky térre, amely a Ferencvárosi Dohánygyár épületeinek lebontása és a II. világháború pusztítása után nyerte el szokatlan formáját. Az Országos Közegészségügyi Egyesület alapítója, Markusovszky Lajos orvosprofesszorról nevezték el.

Miután a 19. században épült dohánygyárat kiköltöztették a város külsőbb részére, a századforduló tájékán a Semmelweis kórház menzája működött a falai között. A világháborúban bombatalálat érte, ezek után már nem is újították fel, gyakorlatilag csak a romjait kellett eltakarítani. A negyvenes években, a háború után már működött itt közpark (hasonlóan a Kerekerdő parkhoz), ami tényleg jótékonyan hat a sűrű városi szövetre, már csak a jobb levegő, a több napsütés miatt is, de a közösségépítés sem utolsó szempont - ottjártunkkor is láttuk, hogy többen üldögéltek az ötvenéves, nagy lombú fák alatti padokon. Az utóbbi években alakítottak ki egy teljesen modernizált játszóteret, kutyafuttatót is.

_MG_6001

A '90-es, 2000-es években itt működött a város egyik legmeghatározóbb alternatív kulturális központja, a Kultiplex, benne a Tilos Rádióval. Az épület, amiben helyet kapott, korábban moziként is funkcionált, ma már azonban csak a hűlt helyét találjuk, legfeljebb a sziluettjét lehet látni az egyik ház tűzfalán.

_MG_5996

Nem mellesleg

a dohánygyár a Pál utcai fiúk történetében is megjelent: ahogy Molnár Ferenc írja, Csónakos és Nemecsek a pinceablakban megült dohányport szippantották fel arrafelé menet.

Ehhez szervesen kapcsolódik az egyik szombati program: Fodor Tamás, a Stúdió K Színház alapítója kezdi azt a maratoni felolvasást a regényből, amibe bárki szabadon bekapcsolódhat.

Ezután a Károlyi-palotához indultunk, az V. kerületbe, ahol ma a Petőfi Irodalmi Múzeum kap helyet.

Az épület 1768 és 1929 között állt a család tulajdonában, a mellette lévő park 1932 óta közpark, és már a középkortól kezdve kertként működött - a legenda szerint itt volt Hunyadi Mátyás vadaskertje.

_MG_6031_MG_6037_MG_6072_MG_6068

A palotának gazdag történeti múltja van, már csak több évszázados fennállását tekintve is. A nagy pesti árvíz után a reformkor egyik legjelentősebb irodalmi szalonja működött benne, ahol megfordult a korabeli Pest színe-java. Gyakori vendég volt többek között Szemere Pál, Toldy Ferenc, Vörösmarty Mihály, Kölcsey Ferenc, Wesselényi Miklós, Batthyány Lajos is. Híres volt fényes estélyeiről, Liszt Ferenc is többször adott koncertet a falai között. A szabadságharcot követő megtorlás idején Haynau itt alakíttatta ki hadiszállását.

A XX. század elején Károlyi Mihály modern fürdőszobákkal, új konyhai felszereléssel korszerűsítette, az istállók egy részét is átalakíttatta autógarázzsá. 1928-ban a főváros tulajdonába került a palota, a Fővárosi Képtár gyűjteményét költöztették be. 1946-ban Károlyi Mihály visszakapta az épületet, de ünnepélyes keretek között újból fel is ajánlotta a közművelődés javára. A család részére ugyan fennmaradt egy lakosztály egészen 1997-ig, az északi szárny végében. 1957-ben megnyílt az épületben a három évvel korábban alapított Petőfi Irodalmi Múzeum.

_MG_6043

Maga a környék jelentősen átalakult az elmúlt évszázadok alatt, némely tér teljesen el is tűnt, részben az Erzsébet híd építésének köszönhetően. Különös belegondolni, hogy

a régi terek helyén ma épületek állnak, az egykori épületek helyét pedig terek foglalják el.

A falak között Pest alig 20 hektárt foglalt el a korai időkben, a 15. század környékén főként erre a területre koncentrálódott az egész város. Az Egyetem tér túlsó végén, a Királyi Pál utca elejénél konkrétan már egy másik település, Szentfalva kezdődött.

A sétát végül a XI. kerületben, Újbudán, a Gárdonyi téren fejeztük be.

A néhány éve felújított tér közepén Gárdonyi Géza szobra áll, körülötte pedig minden adott, hogy az ember a tavaszi napsütésben sétálva egy kellemes piazzán érezze magát.

_MG_6093

Padok, szépen rendben tartott virágágyak, szökőkút, na és persze az egyik legkultikusabb irodalmi kávéház, a Hadik - ez a látvány fogadja azt, aki leszáll a villamosról a Szent Gellért téri és a Móricz Zsigmond körtéri megállók között. A környéken egyébként több galéria, múzeum, antikvárium, kávéház is van, úgyhogy ezek remek alapot szolgáltatnak egy kulturális körúthoz.

_MG_6140_1

A tér egyik legfőbb nevezetessége és ékessége kétségkívül az 1911-ben épült Hadik-ház, ami a földszintjén nyitott kávéházról vált híressé, főként Karinthyéknak köszönhetően - a magyar irodalom legnagyobb alakjai (és a hozzájuk tartozó hölgyek is) előszeretettel múlatták itt az időt. Azonban maga az épület nem kevésbé figyelemre méltó, érdemes megnézni a gyönyörű, szecessziós-eklektikus-orientalizáló homlokzatot. A ház különleges kultúrtörténeti múltját az is színesíti, hogy Csontváry Kosztka Tivadar bérelt benne műtermet, ami egyben emlékhellyé is teszi.

_MG_6079_MG_6116

A Budapest100 honlapján letölthető programfüzetben böngészhettek a hétvégi programok, bejárások, látnivalók között. Az épületek és a terek fotói, a róluk készült kutatási anyagok segítenek kiválasztani a két nap alatt kinek-kinek a legérdekesebb állomásokat.

Aki kézben szeretné tartani az eseményeket, az április 24-től kapja fel a nyomtatott programfüzetet a Blinken OSA Archívumban (V. Arany János u. 32.), a Kortárs Építészeti Központ irodájában (XI. Bartók Béla út 10-12.), a Sütő utcai Tourinformban (V. Deák tér/Sütő utca), vagy a FUGÁ-ban (V. Petőfi Sándor u. 5.).


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Eldőlt: elbontják a Nyugati téri felüljárót
A döntést viszont még a Fővárosi Közgyűlésnek és a kormánynak is jóvá kell hagynia.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. május 17.



A Főváros Közfejlesztések Tanácsa 2019. május 14-i ülésén döntött arról, hogy hamarosan elbontják a Nyugati téri felüljárót - írja a pestbuda.hu. A felüljáró bontása már évek óta tervben volt, de úgy tűnik, hamarosan tényleg eltűnik. Tarlós István főpolgármester a szerda reggeli Kossuth Rádiónak adott interjújában azt mondta,

a bontásra azért van szükség, mert a felüljáró városképi szempontból rendkívül csúnya.

A Nyugati téri, kétszer egysávos, 420 méter hosszú felüljárót 1981. november 10-én adtak át, építése az észak-déli metró beruházásához kapcsolódik, ugyanis akkor úgy gondolták, hogy az autós felszíni közlekedésnek kell előnyt adni. A felüljáró bontása viszont az elmúlt években többször is felmerült a portál szerint, de eddig a szakemberek azt mondták, csak akkor lehet elbontani a felüljárót, ha épül helyette egy közúti aluljáró. Ez pedig a portál szerint azért lett volna költséges, mert a "Nagykörút tele van nagy átmérőjű alapközművekkel, így azok alá kellett volna vinni az alagutat".

A főpolgármester viszont azt mondta, hogy a tervezést végző FŐMTERV szerint mégis megoldható a szintbeli keresztezés. A közfejlesztési tanács pedig ezt a javaslatot elfogadta. Ugyan utaltak rá, hogy a megoldás nem lesz egyszerű, hiszen azt is biztosítani kell, hogy az ott közlekedő a 4-es és a 6-os villamosok a jelenlegi gyakorisággal közlekedhessenek.

Tarlós István ugyanakkor azt is elmondta, hogy a felüljáró lebontását még a Fővárosi Közgyűlésnek és a kormánynak is jóvá kell hagynia, de a portál szerint azt is megemlítette, hogy eddig mindkét testület minden esetben jóváhagyta a közfejlesztési tanácsi döntéseket, így most is erre számít.


KÖVESS MINKET:



hirdetés
Agyonszerkesztett fotóval hirdeti Budapestet egy thaiföldi utazási iroda
Hát, így még biztos soha nem láthattuk a magyar fővárost... De talán nem is baj. :D
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. május 15.



Érdekes hirdetésre bukkant egy thaiföldi utazási iroda oldalán a Bangkok Charlie Facebook-oldal. A plakáton ugyanis eredetileg egy európai körutazását hirdetnek, viszont az egész tulajdonképpen egy Photoshop-katasztrófának tűnik.

Ha ránézünk a fotóra, akkor először a magyar főváros, Budapest ugrik be, igen ám, de közben egy képen igazából minden szerepel, amit egy turista a Magyarország-Csehország-Ausztria körúton láthat.

A másik poén, hogy az utazás igazából 7 nap és 4 éjszaka, tehát körülbelül mondjuk pont ennyi fog megmaradni egy turista fejében a körútról. A Facebook-oldal, ami rátalált a különleges ajánlatra tulajdonképpen csak "szelfikörútnak" nevezi ezeket az ajánlatokat.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Látványos videó: így néz ki madártávlatból a megújuló Városliget
A magasból is megnézhetjük, hol tartanak a Liget Budapest Projekt fejlesztései.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. május 11.



A Városligetbe látogatók idén is több elkészült projektelemet vehetnek majd birtokba.

Még ebben az évben átadják Magyarország egyik legkomplexebb játszóterét. Befejeződik az egyik legszebb épület, az Olof Palme Ház rekonstrukciója is, az épületet Millennium Háza néven ősszel nyílik meg a századfordulós Budapestet megidéző interaktív tárlattal. A Millennium Háza előtt egy kialakítanak egy új, gyönyörű rózsakertet is.

Hamarosan elkészül az Európa legnagyobb és legmodernebb múzeumi háttérintézménye, az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) is.

A végéhez közelít a Szépművészeti Múzeum szoborgyűjteményének a jövőben otthont adó Komáromi Csillagerőd. A Magyar Zene Háza kivitelezési munkálatai a tervek szerint haladnak, a kivitelezés magasépítési szakaszba lépett, az új ismeretterjesztő központ várhatóan 2021 végén nyitja meg kapuit. Idén elkezdődik az egykori Petőfi Csarnok területén felépülő Új Nemzeti Galéria, valamint a Magyar Innováció Házaként megnyíló Közlekedési Múzeum épületének kivitelezése.

A jövő évben újabb sportpályákat és egy két kilométeres futókört is átadnak.

Az ifjúsági sportpályákat rengeteg iskolás és hobbi futó használja, de oda járnak edzeni a Rippel fivérek és a Rippel Brothers Akadémia artista növendékei is.

A nemzetközi hírű magyar artisták, többszörös Guinness-rekorderek Rippel Ferenc és Rippel Viktor gyakran tart növendékeinek órát a modern pályákon.

2020-ban az autóval érkező már használhatják a Dózsa György úti 800 férőhelyes mélygarázst.

A Néprajzi Múzeum ikonikus épületének kivitelezése már javában zajlik az 56-osok terén, a világ legjobb középületének választott múzeum 2021-re készülhet el.

Jövőre a Városligeti Gyermek és Ifjúsági Színház építése is elindul, 2022-ig pedig megvalósul a Városliget 100 hektáros parkjának teljes kert- és tájépítészeti megújítása.

A megújuló Városliget parkrészei igazán népszerűek. A Kutyás élményparkban negyedmillióan jártak az elmúlt évben. Gyakori vendégek itt a sztárok is, köztük Kulcsár Edina, aki kiskutyájával Fifikével elsőként tesztelte a parkot.

Látogatott a látássérültek pihenését szolgáló Vakok Kertje, amit Agárdi Szilvi énekesnő is kipróbált sorstársaival.

A Liget Budapest Projekt keretében tavaly befejeződött a Szépművészeti Múzeum történetének legátfogóbb rekonstrukciója és modernizációja is, így újra régi pompájában látható a több mint 70 évig lezárt Román Csarnok.

Ha érdekel a látványos videó is, lapozz

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Gül Baba türbéjének kertjével nyerte el az Év Tájépítésze Díjat a tervező
Mutatjuk a fotókat Andor Anikó munkájáról.
My Secret Budapest - szmo.hu
2019. május 21.



Évszázadok óta legendás hely Gül Baba síremléke, és a török szent ember is legendává vált. Számtalan történet fűződik a nevéhez, türbéje és annak környéke nem csak a muszlim zarándokok, a turisták és a romantikus randihelyet keresők számára.

Budapesten szinte mindenki várta már, hogy a felújított épületegyüttes és a hozzá kapcsolódó kert újra megnyisson. Az építményekkel és történetükkel, illetve azzal, hogy ez a magyarországi rózsakultusz központi helye, korábban már foglalkoztunk.

Most a kertet mutatjuk meg nektek, mivel Gül Baba Türbe komplex táj- és környezetrendezési munkáinak köszönhetően a tervező, Andor Anikó kapta idén az Év Tájépítésze Díjat.

„Budán a József- vagy Kálvária-hegyen a császárfürdő közelében szőlőtőkékkel környezve áll magánosan egy csekélykerek épület, mellynek sárszinü falai, kúpos fedele s az alatta elszórt többi épületektől egészen kiváló alakja első pillanatra mutatják, hogy nem a mostani kor művei közé tartozik.” – írta 1855-ben a Vasárnapi Ujság Gül Baba Türbéjéről.

Az épületet és a környékét többször is átalakították a törökök kiűzése óta; az egyik legnagyobb átalakítást Wagner János végezte, aki megszerezte a szomszédos telkeket a 19. század második felében, majd a villájával körbeépítette a síremléket.

Budapest ostromakor a villa megsérült, és türbe, valamint a környékének 1974-es átalakításakor a földszintig bontották, létrehozva a kerengő alapját. 1994–ben újabb rekonstrukció történt, de a 2010-es évekre újabb felújításra volt szükség.

A rekonstrukció magában foglalta a kert felújítását is. Ennek egyik legfontosabb elem az volt, hogy a türbe és környezete egyensúlyba kerüljön, hogy megőrizzenek karakterisztikus és izgalmas részleteket, valamint továbbra is szerepet kapjanak a rózsák – hiszen a Gül Baba név a legenda szerint azt jelenti, a rózsák atyja, sőt, a legendárium része az is, hogy a Rózsadomb a szent dervis virágairól kapta a nevét.

A teljes képet koronázza meg a kert. A felújított épületegyüttes látványát hangsúlyozza mind a függőkert, mind a síremléket magában foglaló udvar.

Tavalyi képeinka hivatalos átadás előtt:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x