hirdetés
hadik.jpg

23 tér különleges történetével ismerkedhetsz meg az idei Budapest100-on

Százéves épületek helyett ezúttal közterek, illetve az őket körülvevő házak szerepelnek a programban. Tettünk egy sétát a hétvégi kavalkád előtt.
Szöveg: Dömötör Nikolett, fotó: Violette - szmo.hu
2018. április 25.


hirdetés

Május első hétvégéjén, 5-én és 6-án ismét be lehet barangolni a főváros különleges történetekkel teli helyszíneit: parkjait, eldugott zugait, zajos csomópontjait, piacait, kávézóit, múzeumait, templomait, zsinagógáit, ugyanis jön a 8. Budapest100. Aki ismeri a kétnapos eseménysorozatot, tudja, hogy évről évre más a rendezőelve - míg korábban például a körút, a rakpart és az ott található épületek szerepeltek a tematikában, idén a mottó "Nyissunk a térre!". Ennek megfelelően

most 23 téren 45 ház nyit meg több mint 150 önkéntes, a lakók és az intézmények közös munkájának köszönhetően.

Minden szabadon és ingyen látogatható, ha egy program mégis regisztrációhoz kötött, azt külön jelzik a honlapon.

A Budapest100 az egész várost megmozgató civil esemény, amely 2011-ben hagyományteremtő szándékkal indult az OSA Archívum és a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) kezdeményezésére. Felhívja a figyelmet épített környezetünk értékeire, és különböző társadalmi hátterű embereket hoz közelebb egymáshoz. 2017-ben innovatív társadalmi programként SozialMarie díjjal tüntették ki.

Még mielőtt mindez elkezdődne, mi már tettünk egy sétát, az idei programkínálat néhány kiemelt helyszínét bejárva. A VIII. kerületi Lőrinc pap téren kezdtük, ahol megismerkedtünk nemcsak a tér történetével, de a 3-as szám alatt álló, impozáns méretű, négyszintes neobarokk házéval is. Magát a teret 1951 óta hívják mai nevén, megemlékezve a Dózsa-féle parasztháború alvezéréről. Épült itt egy jezsuita templom is, amely gróf Zichy Nándor támogatását élvezhette, az ő tiszteletére szobrot is állítottak a tér közepén. Egykori palotája ma luxusszállóként működik._MG_5870_1_MG_5910

A templommal szemben épült házat szokás Darányi-palotaként is emlegetni - Darányi István, akiről a nevét kapta, befolyásos italkereskedő volt, 1933-ban költözött oda. Eredetileg Liebner Józsefné építtette 1894-ben, az ő

hirdetés

férje császári és királyi asztalnok volt, és mint ilyen, egészen leleményes: volt egy mézraktára a házban, bár a helyiek inkább ugyanott működő kocsmáját látogatták, a jezsuita templom híveinek és a közeli leányotthon lakóinak megbotránkozására. _MG_5950_MG_5956

Innen átsétáltunk a IX. kerületi Markusovszky térre, amely a Ferencvárosi Dohánygyár épületeinek lebontása és a II. világháború pusztítása után nyerte el szokatlan formáját. Az Országos Közegészségügyi Egyesület alapítója, Markusovszky Lajos orvosprofesszorról nevezték el.

Miután a 19. században épült dohánygyárat kiköltöztették a város külsőbb részére, a századforduló tájékán a Semmelweis kórház menzája működött a falai között. A világháborúban bombatalálat érte, ezek után már nem is újították fel, gyakorlatilag csak a romjait kellett eltakarítani. A negyvenes években, a háború után már működött itt közpark (hasonlóan a Kerekerdő parkhoz), ami tényleg jótékonyan hat a sűrű városi szövetre, már csak a jobb levegő, a több napsütés miatt is, de a közösségépítés sem utolsó szempont - ottjártunkkor is láttuk, hogy többen üldögéltek az ötvenéves, nagy lombú fák alatti padokon. Az utóbbi években alakítottak ki egy teljesen modernizált játszóteret, kutyafuttatót is._MG_6001

A '90-es, 2000-es években itt működött a város egyik legmeghatározóbb alternatív kulturális központja, a Kultiplex, benne a Tilos Rádióval. Az épület, amiben helyet kapott, korábban moziként is funkcionált, ma már azonban csak a hűlt helyét találjuk, legfeljebb a sziluettjét lehet látni az egyik ház tűzfalán._MG_5996

Nem mellesleg

a dohánygyár a Pál utcai fiúk történetében is megjelent: ahogy Molnár Ferenc írja, Csónakos és Nemecsek a pinceablakban megült dohányport szippantották fel arrafelé menet.

Ehhez szervesen kapcsolódik az egyik szombati program: Fodor Tamás, a Stúdió K Színház alapítója kezdi azt a maratoni felolvasást a regényből, amibe bárki szabadon bekapcsolódhat.

Ezután a Károlyi-palotához indultunk, az V. kerületbe, ahol ma a Petőfi Irodalmi Múzeum kap helyet.

Az épület 1768 és 1929 között állt a család tulajdonában, a mellette lévő park 1932 óta közpark, és már a középkortól kezdve kertként működött - a legenda szerint itt volt Hunyadi Mátyás vadaskertje. _MG_6031_MG_6037_MG_6072_MG_6068

A palotának gazdag történeti múltja van, már csak több évszázados fennállását tekintve is. A nagy pesti árvíz után a reformkor egyik legjelentősebb irodalmi szalonja működött benne, ahol megfordult a korabeli Pest színe-java. Gyakori vendég volt többek között Szemere Pál, Toldy Ferenc, Vörösmarty Mihály, Kölcsey Ferenc, Wesselényi Miklós, Batthyány Lajos is. Híres volt fényes estélyeiről, Liszt Ferenc is többször adott koncertet a falai között. A szabadságharcot követő megtorlás idején Haynau itt alakíttatta ki hadiszállását.

A XX. század elején Károlyi Mihály modern fürdőszobákkal, új konyhai felszereléssel korszerűsítette, az istállók egy részét is átalakíttatta autógarázzsá. 1928-ban a főváros tulajdonába került a palota, a Fővárosi Képtár gyűjteményét költöztették be. 1946-ban Károlyi Mihály visszakapta az épületet, de ünnepélyes keretek között újból fel is ajánlotta a közművelődés javára. A család részére ugyan fennmaradt egy lakosztály egészen 1997-ig, az északi szárny végében. 1957-ben megnyílt az épületben a három évvel korábban alapított Petőfi Irodalmi Múzeum._MG_6043

Maga a környék jelentősen átalakult az elmúlt évszázadok alatt, némely tér teljesen el is tűnt, részben az Erzsébet híd építésének köszönhetően. Különös belegondolni, hogy

a régi terek helyén ma épületek állnak, az egykori épületek helyét pedig terek foglalják el.

A falak között Pest alig 20 hektárt foglalt el a korai időkben, a 15. század környékén főként erre a területre koncentrálódott az egész város. Az Egyetem tér túlsó végén, a Királyi Pál utca elejénél konkrétan már egy másik település, Szentfalva kezdődött.

A sétát végül a XI. kerületben, Újbudán, a Gárdonyi téren fejeztük be.

A néhány éve felújított tér közepén Gárdonyi Géza szobra áll, körülötte pedig minden adott, hogy az ember a tavaszi napsütésben sétálva egy kellemes piazzán érezze magát. _MG_6093

Padok, szépen rendben tartott virágágyak, szökőkút, na és persze az egyik legkultikusabb irodalmi kávéház, a Hadik - ez a látvány fogadja azt, aki leszáll a villamosról a Szent Gellért téri és a Móricz Zsigmond körtéri megállók között. A környéken egyébként több galéria, múzeum, antikvárium, kávéház is van, úgyhogy ezek remek alapot szolgáltatnak egy kulturális körúthoz._MG_6140_1

A tér egyik legfőbb nevezetessége és ékessége kétségkívül az 1911-ben épült Hadik-ház, ami a földszintjén nyitott kávéházról vált híressé, főként Karinthyéknak köszönhetően - a magyar irodalom legnagyobb alakjai (és a hozzájuk tartozó hölgyek is) előszeretettel múlatták itt az időt. Azonban maga az épület nem kevésbé figyelemre méltó, érdemes megnézni a gyönyörű, szecessziós-eklektikus-orientalizáló homlokzatot. A ház különleges kultúrtörténeti múltját az is színesíti, hogy Csontváry Kosztka Tivadar bérelt benne műtermet, ami egyben emlékhellyé is teszi._MG_6079_MG_6116

A Budapest100 honlapján letölthető programfüzetben böngészhettek a hétvégi programok, bejárások, látnivalók között. Az épületek és a terek fotói, a róluk készült kutatási anyagok segítenek kiválasztani a két nap alatt kinek-kinek a legérdekesebb állomásokat.

Aki kézben szeretné tartani az eseményeket, az április 24-től kapja fel a nyomtatott programfüzetet a Blinken OSA Archívumban (V. Arany János u. 32.), a Kortárs Építészeti Központ irodájában (XI. Bartók Béla út 10-12.), a Sütő utcai Tourinformban (V. Deák tér/Sütő utca), vagy a FUGÁ-ban (V. Petőfi Sándor u. 5.).


hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
kiurult-halaszbastya.jpg

A szellemvárossá vált Budapest is feltűnik egy brit hírcsatorna összefoglalójában

Az üres Andrássy út, a Hősök tere és a Halászbástya is feltűnik a brit Channel 4 videójában.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. március 28.


hirdetés

A brit Channel 4 készített egy összefoglalót, melyben összefűzték a világ nagyvárosairól készült korábbi és jelenlegi felvételeiket. A koronavírus-járvány miatt ugyanis még a népszerű helyek is kiürültek világszerte. A legtöbb helyen nem, vagy csak alig látni embereket, autókat az utcákon.

Ebbe az összeállításba került be Budapest is. A magyar fővárosban már akkor észre lehetett venni, hogy jóval kevesebben vannak az utcákon, a népszerű helyeken, amikor még nem vezették be a kijárási korlátozást.

A szellemvárossá vált Budapestről Kálló Péter is készített fotókat, illetve drónos felvételeket. Abban az időben forgatott, amikor egyébként csúcsforgalom szokott lenni a fővárosban.

hirdetés

De az üres Andrássy út, a Hősök tere és a Halászbástya bekerül a brit Channel 4 összefoglalójába is. A magyar főváros a videóban 5 percnél látható.

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
regi-jarvanyok-nyoma-budapesten.jpg

Régi járványok nyomai és emlékei a mai Budapesten

Lepra, pestis, kolera - nevek, épületek és szobrok őrzik a kórság emlékét.
My Secret Budapest - szmo.hu
2020. március 29.


hirdetés

Az elmúlt évszázadok alatt gyakran ütötték fel a fejüket pusztító járványok Európában, így Magyarországon is. Pestis, kolera, spanyolnátha (influenza), himlő, tífusz - ezek ellen eleinte az elkülönítésen kívül semmilyen védekezési módot nem tudtak bevetni.

Pesten és Budán számtalan épület és szobor emlékeztet ma is az egykori járványokra; de azt is tudhatjuk, hol voltak olyan temetők a mai Budapest területén, ahol a betegségekben elhunytakat kísérték utolsó útjukra. Ezek közül mutatok most néhányat.

1737-ben (nem először és nem is utoljára) pestisjárvány tarolta végig Budát és Óbudát. Később többször is felütötte a fejét a kór.

A budai Kapás utca által határolt régi budai temetőt az 1738-40-es pestisjárvány idején pestistemetőnek használták. Ez a hely nagyjából a mai Szász Károly utca két oldalán, a mai lakóházak helyén volt.

Ezt a temetőt 1740-ben lezárták, és egy kicsivel arrébb, a mai Medve utcában létesítettek új temetkezési helyet. A mai Csík Ferenc Általános Iskola régi épületének helyén.

hirdetés

Ebben az újabb temetőben helyezték végső nyugalomra az 1740. szeptember 10-én meghalt Pretelli Ignác vízivárosi jezsuita plébánost is. Ám 1760 körül ez a temető is megtelt, és ezután a Városmajor keleti sarkánál, a mai Széll Kálmán tér és a Szilágyi Erzsébet fasor találkozásánál nyitottak új sírhelyeket.

A Pestistemetőt és a Medve utcai temetőt a 19. század végén számolták fel. A területből építési telek lett, és be is építették mindkettő helyét. A Medve utcai elemi iskola 1874-ben épült.

A pesti oldalon a mai Molnár utca területén is pestistemető volt a XVIII. században.

Az egykori pestistemetőtől nem messze, a vízivárosi Mária téren szobor emlékeztet a járványra. Eredetileg egy nyílt kápolnában állt a vízivárosi Felsővásártéren, a jelenlegi Batthyány tér területén. A pestisjárványok idején ugyanis a templomokat bezárták, a hívek kint a szabadban hallgathattak misét.

A szobrot annak idején mellékalakokkal készítette el Hörger Antal: a Szeplőtelen Szűz és a kis Jézus figuráján kívül Sienai Szent Katalin és Nepomuki Szent János volt látható. A szobrot 1748-ban áthelyezték a tér egy másik részére, 1826-ban pedig lebontották. A mellékalakok a budai kapucinusok Fő utcai zárdájának a kertjébe kerültek, ahol száz évvel később nyomuk veszett, a Mária-szobor viszont az Irma-térre került az oszloppal együtt 1834-ben.

1938 tavaszán a szobor felső részét ellopták, ekkor Visnyovszky Lajos faragta újra, 1945-ben az ostrom alatt megsérült, 1984-ben Szomolányi Péter faragta újra. A tér nevét a XX. században a szobor tiszteletére változtatták Mária térre.

Ugyancsak pestisjárványra emlékeztet bennünket a Mátyás-templom közelében álló Szentháromság-oszlop is.

A pesti oldalon a Szent Rókus és Szent Rozália tiszteletére épült templomot 1711-ben húzták fel, és ez az épület is a pestisjárványokra emlékeztet: Rókus a pestisbetegek védőszentje volt, Rozália pedig állítólag járvány idején segített a hozzá fohászkodóknak.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
marriott_.jpg

Budapest üres szállodák kivilágított ablakain keresztül üzen a világ nagyvárosainak

A budapesti ablakokban március utolsó hétvégéjén sötétedéskor volt látható a 4U! felirat. A kezdeményezéshez eddig 12 budapesti hotel csatlakozott.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. március 30.


hirdetés

Közös kampányt indít a Fővárosi Önkormányzat és a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége: az üresen álló budapesti szállodák ablakaiban sötétedés után a 4U! üzenetet jelenítik meg. A For You!, vagyis az Érted! Értetek! feliratot a szobák fényei adják ki - közölte a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ (BFTK) az MTI-vel hétfőn.

A közlemény szerint Budapest ezzel az apró, mindenki számára érthető gesztussal próbál szolidáris lenni a világ többi városával, ahol hasonló gondokat eredményez a koronavírus okozta válság.

A turizmus és a vendéglátóipar teljes leállása, a kijárási korlátozás és a bizonytalanság egyformán sújt minden nagyvárost, céget, polgárt és azokat, akik ebben a rendkívüli helyzetben is működtetik a várost. A 4U! felirat nekik is szól - hangsúlyozták.

hirdetés

A kampánnyal arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a válságot a városok és városlakók csak közösen, egymásra odafigyelve tudják átvészelni és leküzdeni.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
feher-diszkivilagitast-kapott-a-lanchid.jpg

Fehér díszvilágítást kap a Lánchíd az egészségügyiek tiszteletére

A hírt Karácsony Gergely jelentette be.
MTI, Fotó: Videó képernyőkép - szmo.hu
2020. március 28.


hirdetés

A koronavírus-járvány ellen küzdő egészségügyi dolgozók tiszteletére péntektől fehér díszkivilágítást kapott a Lánchíd - tudatta Budapest főpolgármestere szombaton, a Facebook-oldalán közzétett videójában.

Karácsony Gergely úgy fogalmazott, hogy a Lánchíd "apró gesztusként" péntektől az orvosok, ápolók köpenyének színét viseli. A fehér "egy újrakezdés lehetősége is, egy olyan világé, ahol azokat az embereket, akik életeket mentenek, a baj elmúltán is jobban meg fogjuk becsülni" - tette hozzá.

"A fehér a köpeny színe, az újrakezdés lehetőségét fejezi ki, egy olyan világ színe, ahol azokat az embereket, akik most életeket mentenek, a baj elmúltával is jobban fogjuk becsülni."

Azt mondta, "bár az elmúlt években hajlamosak voltunk róla megfeledkezni, de most a járvány idején mindenki számára világossá vált, hogy milyen fontosak azok az emberek, akik az egészségügyben dolgoznak". Az egész város, az egész ország egy emberként drukkol az orvosoknak, az ápolóknak és az őket segítőknek, hogy az ország legyőzhesse a járványt - fűzte hozzá.

A főpolgármester a budapestiek nevében köszönetet mondott az egészségügyben dolgozók munkájáért.

hirdetés

VIDEÓ: Fehérbe öltözött a Lánchíd az egészségügyi dolgozók tiszteletére:

hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!