hirdetés
hadik.jpg

23 tér különleges történetével ismerkedhetsz meg az idei Budapest100-on

Százéves épületek helyett ezúttal közterek, illetve az őket körülvevő házak szerepelnek a programban. Tettünk egy sétát a hétvégi kavalkád előtt.
Szöveg: Dömötör Nikolett, fotó: Violette - szmo.hu
2018. április 25.


hirdetés

Május első hétvégéjén, 5-én és 6-án ismét be lehet barangolni a főváros különleges történetekkel teli helyszíneit: parkjait, eldugott zugait, zajos csomópontjait, piacait, kávézóit, múzeumait, templomait, zsinagógáit, ugyanis jön a 8. Budapest100. Aki ismeri a kétnapos eseménysorozatot, tudja, hogy évről évre más a rendezőelve - míg korábban például a körút, a rakpart és az ott található épületek szerepeltek a tematikában, idén a mottó "Nyissunk a térre!". Ennek megfelelően

most 23 téren 45 ház nyit meg több mint 150 önkéntes, a lakók és az intézmények közös munkájának köszönhetően.

Minden szabadon és ingyen látogatható, ha egy program mégis regisztrációhoz kötött, azt külön jelzik a honlapon.

A Budapest100 az egész várost megmozgató civil esemény, amely 2011-ben hagyományteremtő szándékkal indult az OSA Archívum és a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) kezdeményezésére. Felhívja a figyelmet épített környezetünk értékeire, és különböző társadalmi hátterű embereket hoz közelebb egymáshoz. 2017-ben innovatív társadalmi programként SozialMarie díjjal tüntették ki.

Még mielőtt mindez elkezdődne, mi már tettünk egy sétát, az idei programkínálat néhány kiemelt helyszínét bejárva. A VIII. kerületi Lőrinc pap téren kezdtük, ahol megismerkedtünk nemcsak a tér történetével, de a 3-as szám alatt álló, impozáns méretű, négyszintes neobarokk házéval is. Magát a teret 1951 óta hívják mai nevén, megemlékezve a Dózsa-féle parasztháború alvezéréről. Épült itt egy jezsuita templom is, amely gróf Zichy Nándor támogatását élvezhette, az ő tiszteletére szobrot is állítottak a tér közepén. Egykori palotája ma luxusszállóként működik._MG_5870_1_MG_5910

A templommal szemben épült házat szokás Darányi-palotaként is emlegetni - Darányi István, akiről a nevét kapta, befolyásos italkereskedő volt, 1933-ban költözött oda. Eredetileg Liebner Józsefné építtette 1894-ben, az ő

hirdetés

férje császári és királyi asztalnok volt, és mint ilyen, egészen leleményes: volt egy mézraktára a házban, bár a helyiek inkább ugyanott működő kocsmáját látogatták, a jezsuita templom híveinek és a közeli leányotthon lakóinak megbotránkozására. _MG_5950_MG_5956

Innen átsétáltunk a IX. kerületi Markusovszky térre, amely a Ferencvárosi Dohánygyár épületeinek lebontása és a II. világháború pusztítása után nyerte el szokatlan formáját. Az Országos Közegészségügyi Egyesület alapítója, Markusovszky Lajos orvosprofesszorról nevezték el.

Miután a 19. században épült dohánygyárat kiköltöztették a város külsőbb részére, a századforduló tájékán a Semmelweis kórház menzája működött a falai között. A világháborúban bombatalálat érte, ezek után már nem is újították fel, gyakorlatilag csak a romjait kellett eltakarítani. A negyvenes években, a háború után már működött itt közpark (hasonlóan a Kerekerdő parkhoz), ami tényleg jótékonyan hat a sűrű városi szövetre, már csak a jobb levegő, a több napsütés miatt is, de a közösségépítés sem utolsó szempont - ottjártunkkor is láttuk, hogy többen üldögéltek az ötvenéves, nagy lombú fák alatti padokon. Az utóbbi években alakítottak ki egy teljesen modernizált játszóteret, kutyafuttatót is._MG_6001

A '90-es, 2000-es években itt működött a város egyik legmeghatározóbb alternatív kulturális központja, a Kultiplex, benne a Tilos Rádióval. Az épület, amiben helyet kapott, korábban moziként is funkcionált, ma már azonban csak a hűlt helyét találjuk, legfeljebb a sziluettjét lehet látni az egyik ház tűzfalán._MG_5996

Nem mellesleg

a dohánygyár a Pál utcai fiúk történetében is megjelent: ahogy Molnár Ferenc írja, Csónakos és Nemecsek a pinceablakban megült dohányport szippantották fel arrafelé menet.

Ehhez szervesen kapcsolódik az egyik szombati program: Fodor Tamás, a Stúdió K Színház alapítója kezdi azt a maratoni felolvasást a regényből, amibe bárki szabadon bekapcsolódhat.

Ezután a Károlyi-palotához indultunk, az V. kerületbe, ahol ma a Petőfi Irodalmi Múzeum kap helyet.

Az épület 1768 és 1929 között állt a család tulajdonában, a mellette lévő park 1932 óta közpark, és már a középkortól kezdve kertként működött - a legenda szerint itt volt Hunyadi Mátyás vadaskertje. _MG_6031_MG_6037_MG_6072_MG_6068

A palotának gazdag történeti múltja van, már csak több évszázados fennállását tekintve is. A nagy pesti árvíz után a reformkor egyik legjelentősebb irodalmi szalonja működött benne, ahol megfordult a korabeli Pest színe-java. Gyakori vendég volt többek között Szemere Pál, Toldy Ferenc, Vörösmarty Mihály, Kölcsey Ferenc, Wesselényi Miklós, Batthyány Lajos is. Híres volt fényes estélyeiről, Liszt Ferenc is többször adott koncertet a falai között. A szabadságharcot követő megtorlás idején Haynau itt alakíttatta ki hadiszállását.

A XX. század elején Károlyi Mihály modern fürdőszobákkal, új konyhai felszereléssel korszerűsítette, az istállók egy részét is átalakíttatta autógarázzsá. 1928-ban a főváros tulajdonába került a palota, a Fővárosi Képtár gyűjteményét költöztették be. 1946-ban Károlyi Mihály visszakapta az épületet, de ünnepélyes keretek között újból fel is ajánlotta a közművelődés javára. A család részére ugyan fennmaradt egy lakosztály egészen 1997-ig, az északi szárny végében. 1957-ben megnyílt az épületben a három évvel korábban alapított Petőfi Irodalmi Múzeum._MG_6043

Maga a környék jelentősen átalakult az elmúlt évszázadok alatt, némely tér teljesen el is tűnt, részben az Erzsébet híd építésének köszönhetően. Különös belegondolni, hogy

a régi terek helyén ma épületek állnak, az egykori épületek helyét pedig terek foglalják el.

A falak között Pest alig 20 hektárt foglalt el a korai időkben, a 15. század környékén főként erre a területre koncentrálódott az egész város. Az Egyetem tér túlsó végén, a Királyi Pál utca elejénél konkrétan már egy másik település, Szentfalva kezdődött.

A sétát végül a XI. kerületben, Újbudán, a Gárdonyi téren fejeztük be.

A néhány éve felújított tér közepén Gárdonyi Géza szobra áll, körülötte pedig minden adott, hogy az ember a tavaszi napsütésben sétálva egy kellemes piazzán érezze magát. _MG_6093

Padok, szépen rendben tartott virágágyak, szökőkút, na és persze az egyik legkultikusabb irodalmi kávéház, a Hadik - ez a látvány fogadja azt, aki leszáll a villamosról a Szent Gellért téri és a Móricz Zsigmond körtéri megállók között. A környéken egyébként több galéria, múzeum, antikvárium, kávéház is van, úgyhogy ezek remek alapot szolgáltatnak egy kulturális körúthoz._MG_6140_1

A tér egyik legfőbb nevezetessége és ékessége kétségkívül az 1911-ben épült Hadik-ház, ami a földszintjén nyitott kávéházról vált híressé, főként Karinthyéknak köszönhetően - a magyar irodalom legnagyobb alakjai (és a hozzájuk tartozó hölgyek is) előszeretettel múlatták itt az időt. Azonban maga az épület nem kevésbé figyelemre méltó, érdemes megnézni a gyönyörű, szecessziós-eklektikus-orientalizáló homlokzatot. A ház különleges kultúrtörténeti múltját az is színesíti, hogy Csontváry Kosztka Tivadar bérelt benne műtermet, ami egyben emlékhellyé is teszi._MG_6079_MG_6116

A Budapest100 honlapján letölthető programfüzetben böngészhettek a hétvégi programok, bejárások, látnivalók között. Az épületek és a terek fotói, a róluk készült kutatási anyagok segítenek kiválasztani a két nap alatt kinek-kinek a legérdekesebb állomásokat.

Aki kézben szeretné tartani az eseményeket, az április 24-től kapja fel a nyomtatott programfüzetet a Blinken OSA Archívumban (V. Arany János u. 32.), a Kortárs Építészeti Központ irodájában (XI. Bartók Béla út 10-12.), a Sütő utcai Tourinformban (V. Deák tér/Sütő utca), vagy a FUGÁ-ban (V. Petőfi Sándor u. 5.).


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
4-es-metro.jpg

Leállt a 4-es metró, pótlóbusz sincs helyette

Egy biztosítóberendezés hibásodott meg.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. november 26.


hirdetés

Az M4-es metró a biztosítóberendezés hibája miatt a teljes vonalon nem közlekedik - adta hírül csütörtök reggel a BKK.

A BKK nem indít pótlóbuszokat, helyette a 7-es és a 133E autóbusz, illetve a 47-es és a 49-es villamos sűrűbben közlekedik.

Alternatívaként a fentieken kívül még a 19-es villamost javasolják.

Frissítés, 8:15:

A BKK Info tájékoztatása szerint az M4-es metró újra a teljes vonalon közlekedik.

hirdetés


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
normafa_ősz.jpg

Kirándulók, figyelem: a Normafánál visszafordítják az autósokat, ha betelt a parkoló

A hegyvidéki önkormányzatnak lépnie kellett, akkora volt a tömeg. Más helyeket is ajánlanak a környéken.
MTI / Fotó: Normafa Park / Facebook - szmo.hu
2020. november 27.


hirdetés

Visszafordítja a rendészet az autósokat Normafán, ha betelt az ottani parkoló, a szabálytalanul, tiltott helyen, zöldfelületeken, a környezetet károsító módon parkolókat pedig megbüntetik - tudatta a XII. kerületi önkormányzat pénteken az MTI-vel.

Az önkormányzat az előző héthez hasonlóan, ismételten arra kéri a kirándulni vágyókat, hogy a Normafa helyett a budai hegyek kevésbé látogatott területeit válasszák.

Az előírt és biztonságos távolság megtartását célzó figyelmeztetés ellenére a múlt hétvégén is tömegek kirándultak a Normafára. Ez a fertőzés veszélye mellett komoly közlekedési és parkolási gondokat is okozott - olvasható a közleményben.

Kiemelték, a Normafán hétvégén is folyamatos a rendészeti, rendőri jelenlét. Az önkormányzat kéri továbbá azokat, aki mégis a Normafát választják szabadidős tevékenységükhöz, minden esetben tartsák egymástól a megfelelő távolságot. Ahol a 1,5-2 méteres távolság nem tartható, mindenképpen viseljenek az orrot és a szájat eltakaró maszkot.

hirdetés

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés

Nem lehet többé állati szőrmét árulni a fővárosi vásárokon

Elfogadta a főpolgármesteri hivatal a Magyar Szőrmeellenes Liga petícióját.
Forrás: Főpolgármesteri Hivatal, fotó: leo2014 képe a Pixabay-en - szmo.hu
2020. november 27.


hirdetés

Az idei adventi vásárok elmaradnak, de a főpolgármester a veszélyhelyzetet követően a lehető leghamarabb a Közgyűlés elé terjeszti, hogy a Fővárosi Önkormányzat a továbbiakban ne adjon közterület-használati hozzájárulást az állati eredetű szőrmetermékek árusításához (ide nem értve a háziasított állatok bőréből készített termékeket, azok szőrzettartalmától függetlenül); illetve vagyonának hasznosítása során az ilyen célú hasznosítást kizárja - írta a Főpolgármesteri Hivatal.

A vészhelyzet után benyújtható határozat előterjesztői Szabó Rebeka fővárosi állatvédelmi megbízott és Dorosz Dávid klímavédelemért és fejlesztésért felelős főpolgármester-helyettes voltak.

A főváros vezetése elkötelezett a társként és a természetben velünk élő állatok védelméért, a természet megőrzéséért, mindazért, ami környezetünk élhetőbbé tételéhez, a biodiverzitás fenntartásához szükséges.

– írták a közleményben.

hirdetés

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés

Újra veszélyben a ferencvárosi Kiserdő és a környék a Galvani-híd miatt?

A helyiek attól tartanak, az évekig tartó építkezés és a környékre rátolt plusz autósforgalom ellehetetleníti az életüket. Budapest élhetőbbé válásához szerintük nem új utakra, hanem forgalomcsillapításra lenne szükség.
Szegedi Éva, Nyitókép: Holtzl Éva - szmo.hu
2020. november 26.


hirdetés

Korai volt az öröm 2019-ben, amikor a helyiek tiltakozása és kitartása miatt egy időre megmenekült attól a Határ útnál húzódó Kiserdő, hogy rajta keresztül húzódjon egy új gyorsforgalmi út.

A Kispesten és Ferencvárosban élők ugyanis csak egy időre lélegezhettek fel. Újra napirendre került a Galvani híd megépítése és az ezzel járó új autóutak kialakítása.

Hogy az is értse, akinek ez eddig kimaradt: a Galvani híd Újbudát kötné össze a Ferencvárossal (a rávezető utak pedig akár a repteret a Balatonnal). Az ötlet évtizedek óta napirenden volt, majd a magyar kormány 2016-ban vette elő újra, amikor a 2024-es olimpia megrendezésére pályázott. A kiemelt kormányzati beruházás miatt azonban ki kellett volna vágni Ferencvárost a XIX. kerülettel összekapcsoló Kiserdő egy részét, mivel a Galvani-hídról levezető út azon keresztül haladt volna, de erről nem egyeztettek az érintett kerületek lakóival.

Lakossági tiltakozás és a helyi szervezetek munkája nyomán lekerült ugyan a napirendről a Kiserdőben tervezett fakivágás, ám a hídépítési projekt nyáron újabb lendületet kapott, és egymás után jelentek meg az erről szóló posztok Facebookon.

hirdetés

A Galvani hídról levezető úthoz többféle terv született. Csakhogy a IX. és XIX. kerületben élők egy részének és a helyi aktivistáknak, civil szervezeteknek egyik ötlet sem tetszik.

„Az az álláspontunk, hogy egyik változat sem fogadható el, hanem egyéb alternatív közlekedési megoldásokra van szükség” -mondja Németh Krisztina, a Van más út – Kiserdővédők csoport aktivistája.

„Mert a Galvani-híd a Budapesti Fejlesztési Központ kommunikációja szerint is azért épülne meg, hogy a belváros forgalmát tehermentesítse. Mi viszont azt mondjuk, nem fogadható el úgy a belváros tehermentesítése, hogy közben a külvárosra tolják át a forgalmat.”

Megkérdezem, szerintük megoldást jelenthet-e együttesen a kerékpáros közlekedés fejlesztése és a vasút erőteljesebb bekapcsolása a közösségi közlekedésbe? Németh Krisztina válasza az, hogy mindenképpen fontos lenne a közösségi közlekedés erősítése és a biztonságos kerékpárutak kialakítása, ahelyett, hogy újra egy autóút épüljön hatalmas összegből, ami csak további autós forgalmat generál. A környéken sokan bicikliznek, és ahol normális lehetőség nyílik a kerékpározásra, ott az emberek átülnek rá. Ugyanígy, ahol a tömegközlekedés jól kiépített, és van átszállási lehetőség az autóból, például Kelenföld környékén, ott az emberek azt használják.

Ők, a civilek jelenleg azt nézik, mit lehetne tenni fővárosi szinten, hogy ne épüljön meg a környékükön tervezett új útvonal.

Milyen útvonalról vagy útvonal tervekről van szó? Nos, hivatalosan egyetlen projekt a Galvani híd és a levezető útjai, de két szakaszra bontották: külön munkafázis, így külön tervezési folyamat és feladat a Galvani-híd, és a másik az arról levezető utaké.

A Galvani-híd koncepciótervei már megszülettek, és a hivatalos álláspont szerint mindenképpen megépítik. A kérdés 2020 őszén még mindig a levezető utak nyomvonalának helye.

Idén februárban a Budapesti Közfejlesztések Tanácsának ülésén, amelyen a főváros és a kormány 5-5 fővel vesz részt, az a határozat született, hogy nem a főváros által előbbre preferált Albertfalvai, hanem a Galvani híd épül meg. Ehhez készítettek is tanulmányterveket, és meghatároztak 6 nyomvonalat: két verzió az Ecseri úton haladva érné el az Üllői utat a ferencvárosi rendező pályaudvar alatt vagy felett megépítve, négy verzió pedig a Határ úti csomópontnál. Bár az eredeti, Kiserdőt átszelő nyomvonalról már nem volt szó, a jelenlegi változatok közül kisebb-nagyobb mértékben mind a négy Határ út melletti/alatti terv is érinti kisebb-nagyobb mértékben az erdőt.

„Augusztus 31-ig vizsgálták a 6 nyomvonalat, és akkor arról volt szó, hogy a vizsgálat után következik a lakossági véleményezési szakasz, majd idén december 31-ig újabb FKT (Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa) döntés fog születni arról, hogy melyik nyomvonal épüljön meg” - mondja Németh Krisztina. A tanulmányterveket elkészítették, és első körben elküldték őket az érintett területek, a IX. és XIX. kerület polgármestereinek, akik megnézték, de nem bocsátották lakossági véleményezésre.

Baranyi Krisztina, bár korábban a rendező pályaudvari irányt támogatta volna, mivel az egyrészt nem érintette volna a Kiserdőt, másrészt a rozsdaövezetet fejlesztette volna, mostanra attól elállt, sőt kifejezetten ellenzi, és a döntést a kispesti polgármesterre bízná. Így persze már csak a wekerlei oldal van veszélyben.

Baranyi most azt mondta, hogy ugyan a rendezői pályaudvarnál is lehetett volna olyan tervet rajzolni, ami nem jár lakóházak bontásával, de BFK által készített tervek éppen a lakóházak bontása miatt elfogadhatatlanok. Mivel a wekerlei oldal nem az ő hatásköre, abban a döntést tehát Gajda Péterre és a kispestiekre bízná, amit ők elfogadnak, az Ferencvárosnak is jó.”

„Gajda Péter, közvetlenül a tervek átnézése után a 3. nyomvonalverzió mellett (ami a Határ út felbontásával, kéregalagút építésével járna) tette le a voksát. Ez a verzió azonban csak első látásra szimpatikus, ugyanis a tervezők által készített látványtervek csak a középső szakaszát mutatják, ahol a 2x2 sáv nem is látszik, felette pedig a megmaradó 2 sávon a mostaninál jóval alacsonyabb forgalmat jósolnak. De jobban megnézve látszik, hogy az alagút mindössze kb. 800 méteren húzódna, és annak fel- és lemeneti szakaszánál a fent megmaradó 2 sávval együtt összesen 6 sáv futna fedetlenül, napi 30-40.000 autóval (ami egyébként a jelenlegi forgalom kb. háromszorosa lenne). Mindezt 10 méterre a műemlék jellegű, alap nélküli 100 éves házaktól.

És bár ez a nyomvonal nem a Kiserdő területén húzódna, még ezzel sem lehetne elkerülni a fakivágást, mert ebben az esetben a jelenlegi Határ út és a házak kerítései közötti, részben a lakók által ültetett fasor kivágása lenne szükséges. Emellett a BFK saját bevallása szerint is sérülne az alagút be- és kijárata mellett az erdősáv, ugyanis ezeken a helyeken a 6 sávnyivá bővült autóút mellett kellene elférnie a most is használatban lévő villamosvonalnak is, amit így beljebb kell helyezni az erdőbe. Végül ez az egész torkollik bele a már egyébként is kaotikus Határ úti csomópontba.

Az építkezés pedig évekig elhúzódna, míg felszíni nyomvonal esetén kb. 2 évig, kéreg alatti építés esetén akár négy évig is tarthatna. A Határ úti lakók számára ez a verzió tehát több szempontból elfogadhatatlan.”

A helyi aktivisták szerint hiába nem látszik a Határ út közepén, mi van a föld alatt, ha az út két végén a környék teljesen élhetetlenné válik.

A tanulmánytervek nyilvánosság elé kerülése is kalandos történet. Bár a Kiserdővédők a 2017-es kezdetek óta kérték, hogy vonják be a civileket a tervezési és véleményezési folyamatba, ez ügyben leveleztek Vitézy Dáviddal, a BFK vezetőjével is, az elkészült terveket először csak az érintett polgármestereknek küldték ki véleményezésre. A lakosság szeptember közepén mégis csak a polgármesterek Facebook posztjaiból értesült, hogy döntés készül a már kész tervekről a fejük felett.

A teljes tanulmányt végül az Átlátszó szivárogtatta ki. Még éppen időben, hiszen így az emberek annak ismeretében mehettek el a Ferencvárosban végül meghirdetett lakossági fórumra. Ott viszont a tervezők nem a teljes tanulmányt, csak a ferencvárosi területen húzódó rendező pályaudvari verziókat mutatták be. Kispesten pedig nem is volt lakossági fórum.

„Ezután tartott Vitézy Dávid és a BFK a tervezőkkel együtt egy olyan lakossági tájékoztatót, ami nem mindenkinek szólt, csak a folyamatba korábban ügyfélként bejelentkezett civil szervezeteknek.

Ezen részt vett a Wekerlei Társas Kör Egyesület, a Wekerlei Polgári Egyesület és mi, a Kiserdővédők, akik az elmúlt 3 évben gyakorlatilag inkább bekiabáltuk magunkat a folyamatba. Ezen a tájékoztatón derültek ki a részletek, hogy hogyan néz ki a 3-as verzió, milyen lenne a végeken élőknek, és az is, hogy az út megépülése ellenére is forgalomnövekedésre számítanak a későbbiekben Budapesten” – magyarázza Németh Krisztina.

„Ami számunkra megkérdőjelezi az egész projekt létjogosultságát, az, hogy Budapest rendelkezik egy Balázs Mór tervvel és az ez alapján 2019-ben elfogadott Mobilitási tervvel, és mindkettő forgalomcsökkentést ír elő. Azt mondják ki, hogy az autós közlekedés arányát csökkenteni kell. Mi úgy látjuk, ez ellentétes ezzel a beruházással.

Azzal, hogy az autós közlekedésnek új utakat teremtünk, a forgalom nem fog csökkenni, ráadásul a statisztikák is azt mutatják, hogy egyre többen lesznek az agglomerációban a városból kiköltözők majd Budapestre ingázók, akik, ha új autós utakat fognak látni, akkor alapvetően autóval fognak közlekedni.

A BFK tanulmányában is az szerepel, hogy forgalomnövekmény várható, amennyiben nem lesznek forgalomkorlátozó intézkedések.”

Októberben a BFK honlapján – „Budapest új körútja” – megnyílt ugyan a szélesebb körű véleményezési lehetőség az összes nyomvonalvariációhoz, az aktivisták manipulatívnak tartják az erről szóló kérdőívet. A kérdéseket szerintük úgy fogalmazták meg, mintha muszáj lenne a tervek közül választani. „Nem abból indult ki, hogy valóban mondhass pozitív vagy negatív kritikát a tervekre, hanem abból, hogy a felkínált lehetőségek közül valamelyik tetszik neked. Ráadásul olyanok isvéleményezhették, akik nemhogy nem laknak a környéken, de még csak nem is használnák a megépülő utat, mert nem erre járnak.”

A tervtanulmányban szereplő +1-es verzió sem nyugtatja meg a helyi aktivistákat. Németh Krisztina azt mondja, ebben a változatban, ha december végéig nem születik döntés, melyik nyomvonal legyen kialakítva a hatból, a hidat megépítik, és a Soroksári út-Gubacsi út vonalában megáll az út tervezése. Vagyis a hídon átjövő forgalom szétszóródik a környéken. Ez leginkább a József Attila lakótelepnek volna rossz, de tulajdonképpen az egész környék sokkal nagyobb terhelést kapna.

Létezik egy nyolcadik verzió is, amit a Wekerlei Társaskör Egyesület kifejezetten a wekerleiek és a Határ úton élők szempontját figyelembe véve alkotott meg: ők visszahelyeznék a nyomvonalat a Kiserdőbe. Ez az útvonal is kéreg alatt menne, így minimális érintettsége lenne a lakott területnek.

Ezt a változatot viszont a Kiserdővédők szintén nem tudják támogatni, hiszen ez ugyanúgy az erdő egy részének elpusztításával járna, másrészt ugyanúgy el kell fogadni, hogy az autós közlekedés segítése, nem pedig az emberek jólléte, a város fenntartható fejlesztése érdekében építenek új utat.

„Azzal egyetértünk, hogy a Határ út mellett/alatt, felszínen vagy kéreg alatt vezetett verziók elfogadhatatlanok, ezért közös levélben fordultunk Baranyi Krisztina és Gajda Péter polgármesterekhez, hogy ne támogassák egyik nyomvonalat se, mert még a kéreg alatt futó változat is rossz lesz a környéken élők számára.”

Az érdekesség a helyzetben még az is, hogy a nyomvonalról végül nem a lakosság és nem is a polgármesterek döntenek, hanem a Közfejlesztések Tanácsának két vezetője, Gulyás Gergely és Karácsony Gergely. Döntésükben ők maximum figyelembe vehetik az addig beérkezett véleményeket.

A civilek nem adják fel, most a kerületi polgármestereken kívül Karácsony Gergellyel, illetve a fővárossal és a kormányzattal is próbálnak egyeztetni az építkezésről. Indítottak egy petíciót, amit Karácsony Gergelynek és Gulyás Gergelynek címeztek. Ez arról szól, hogy decemberben ne válasszák egyik nyomvonalat sem a hatból, helyette a híd megépülése esetén a már meglévő infrastuktúrán, átfogó forgalomcsillapítási intézkedésekkel védjék meg a lakótelepeket (és a várost) a megnövekedő forgalomtól.

„Már látható, hogy a még több autóút építésével mára a budapesti zöldterületek és lakóterületek kerültek veszélybe. Úgy gondoljuk, a beruházásra fordított pénzt és időt más, fenntarthatóbb célok megvalósítására is lehetne fordítani. Ha nem akarjuk benzingőzbe fojtani a várost, azt kell elérni, hogy kevesebb autó járjon a város már meglévő útjain. Budapest élhetőségéhez nem új utakra, hanem forgalomcsillapításra van szükség.”

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!