hirdetés
hadik.jpg

23 tér különleges történetével ismerkedhetsz meg az idei Budapest100-on

Százéves épületek helyett ezúttal közterek, illetve az őket körülvevő házak szerepelnek a programban. Tettünk egy sétát a hétvégi kavalkád előtt.
Szöveg: Dömötör Nikolett, fotó: Violette - szmo.hu
2018. április 25.


hirdetés

Május első hétvégéjén, 5-én és 6-án ismét be lehet barangolni a főváros különleges történetekkel teli helyszíneit: parkjait, eldugott zugait, zajos csomópontjait, piacait, kávézóit, múzeumait, templomait, zsinagógáit, ugyanis jön a 8. Budapest100. Aki ismeri a kétnapos eseménysorozatot, tudja, hogy évről évre más a rendezőelve - míg korábban például a körút, a rakpart és az ott található épületek szerepeltek a tematikában, idén a mottó "Nyissunk a térre!". Ennek megfelelően

most 23 téren 45 ház nyit meg több mint 150 önkéntes, a lakók és az intézmények közös munkájának köszönhetően.

Minden szabadon és ingyen látogatható, ha egy program mégis regisztrációhoz kötött, azt külön jelzik a honlapon.

A Budapest100 az egész várost megmozgató civil esemény, amely 2011-ben hagyományteremtő szándékkal indult az OSA Archívum és a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) kezdeményezésére. Felhívja a figyelmet épített környezetünk értékeire, és különböző társadalmi hátterű embereket hoz közelebb egymáshoz. 2017-ben innovatív társadalmi programként SozialMarie díjjal tüntették ki.

Még mielőtt mindez elkezdődne, mi már tettünk egy sétát, az idei programkínálat néhány kiemelt helyszínét bejárva. A VIII. kerületi Lőrinc pap téren kezdtük, ahol megismerkedtünk nemcsak a tér történetével, de a 3-as szám alatt álló, impozáns méretű, négyszintes neobarokk házéval is. Magát a teret 1951 óta hívják mai nevén, megemlékezve a Dózsa-féle parasztháború alvezéréről. Épült itt egy jezsuita templom is, amely gróf Zichy Nándor támogatását élvezhette, az ő tiszteletére szobrot is állítottak a tér közepén. Egykori palotája ma luxusszállóként működik.

_MG_5870_1_MG_5910

A templommal szemben épült házat szokás Darányi-palotaként is emlegetni - Darányi István, akiről a nevét kapta, befolyásos italkereskedő volt, 1933-ban költözött oda. Eredetileg Liebner Józsefné építtette 1894-ben, az ő

férje császári és királyi asztalnok volt, és mint ilyen, egészen leleményes: volt egy mézraktára a házban, bár a helyiek inkább ugyanott működő kocsmáját látogatták, a jezsuita templom híveinek és a közeli leányotthon lakóinak megbotránkozására.

_MG_5950_MG_5956

Innen átsétáltunk a IX. kerületi Markusovszky térre, amely a Ferencvárosi Dohánygyár épületeinek lebontása és a II. világháború pusztítása után nyerte el szokatlan formáját. Az Országos Közegészségügyi Egyesület alapítója, Markusovszky Lajos orvosprofesszorról nevezték el.

Miután a 19. században épült dohánygyárat kiköltöztették a város külsőbb részére, a századforduló tájékán a Semmelweis kórház menzája működött a falai között. A világháborúban bombatalálat érte, ezek után már nem is újították fel, gyakorlatilag csak a romjait kellett eltakarítani. A negyvenes években, a háború után már működött itt közpark (hasonlóan a Kerekerdő parkhoz), ami tényleg jótékonyan hat a sűrű városi szövetre, már csak a jobb levegő, a több napsütés miatt is, de a közösségépítés sem utolsó szempont - ottjártunkkor is láttuk, hogy többen üldögéltek az ötvenéves, nagy lombú fák alatti padokon. Az utóbbi években alakítottak ki egy teljesen modernizált játszóteret, kutyafuttatót is.

_MG_6001

A '90-es, 2000-es években itt működött a város egyik legmeghatározóbb alternatív kulturális központja, a Kultiplex, benne a Tilos Rádióval. Az épület, amiben helyet kapott, korábban moziként is funkcionált, ma már azonban csak a hűlt helyét találjuk, legfeljebb a sziluettjét lehet látni az egyik ház tűzfalán.

_MG_5996

Nem mellesleg

a dohánygyár a Pál utcai fiúk történetében is megjelent: ahogy Molnár Ferenc írja, Csónakos és Nemecsek a pinceablakban megült dohányport szippantották fel arrafelé menet.

Ehhez szervesen kapcsolódik az egyik szombati program: Fodor Tamás, a Stúdió K Színház alapítója kezdi azt a maratoni felolvasást a regényből, amibe bárki szabadon bekapcsolódhat.

Ezután a Károlyi-palotához indultunk, az V. kerületbe, ahol ma a Petőfi Irodalmi Múzeum kap helyet.

Az épület 1768 és 1929 között állt a család tulajdonában, a mellette lévő park 1932 óta közpark, és már a középkortól kezdve kertként működött - a legenda szerint itt volt Hunyadi Mátyás vadaskertje.

_MG_6031_MG_6037_MG_6072_MG_6068

A palotának gazdag történeti múltja van, már csak több évszázados fennállását tekintve is. A nagy pesti árvíz után a reformkor egyik legjelentősebb irodalmi szalonja működött benne, ahol megfordult a korabeli Pest színe-java. Gyakori vendég volt többek között Szemere Pál, Toldy Ferenc, Vörösmarty Mihály, Kölcsey Ferenc, Wesselényi Miklós, Batthyány Lajos is. Híres volt fényes estélyeiről, Liszt Ferenc is többször adott koncertet a falai között. A szabadságharcot követő megtorlás idején Haynau itt alakíttatta ki hadiszállását.

A XX. század elején Károlyi Mihály modern fürdőszobákkal, új konyhai felszereléssel korszerűsítette, az istállók egy részét is átalakíttatta autógarázzsá. 1928-ban a főváros tulajdonába került a palota, a Fővárosi Képtár gyűjteményét költöztették be. 1946-ban Károlyi Mihály visszakapta az épületet, de ünnepélyes keretek között újból fel is ajánlotta a közművelődés javára. A család részére ugyan fennmaradt egy lakosztály egészen 1997-ig, az északi szárny végében. 1957-ben megnyílt az épületben a három évvel korábban alapított Petőfi Irodalmi Múzeum.

_MG_6043

Maga a környék jelentősen átalakult az elmúlt évszázadok alatt, némely tér teljesen el is tűnt, részben az Erzsébet híd építésének köszönhetően. Különös belegondolni, hogy

a régi terek helyén ma épületek állnak, az egykori épületek helyét pedig terek foglalják el.

A falak között Pest alig 20 hektárt foglalt el a korai időkben, a 15. század környékén főként erre a területre koncentrálódott az egész város. Az Egyetem tér túlsó végén, a Királyi Pál utca elejénél konkrétan már egy másik település, Szentfalva kezdődött.

A sétát végül a XI. kerületben, Újbudán, a Gárdonyi téren fejeztük be.

A néhány éve felújított tér közepén Gárdonyi Géza szobra áll, körülötte pedig minden adott, hogy az ember a tavaszi napsütésben sétálva egy kellemes piazzán érezze magát.

_MG_6093

Padok, szépen rendben tartott virágágyak, szökőkút, na és persze az egyik legkultikusabb irodalmi kávéház, a Hadik - ez a látvány fogadja azt, aki leszáll a villamosról a Szent Gellért téri és a Móricz Zsigmond körtéri megállók között. A környéken egyébként több galéria, múzeum, antikvárium, kávéház is van, úgyhogy ezek remek alapot szolgáltatnak egy kulturális körúthoz.

_MG_6140_1

A tér egyik legfőbb nevezetessége és ékessége kétségkívül az 1911-ben épült Hadik-ház, ami a földszintjén nyitott kávéházról vált híressé, főként Karinthyéknak köszönhetően - a magyar irodalom legnagyobb alakjai (és a hozzájuk tartozó hölgyek is) előszeretettel múlatták itt az időt. Azonban maga az épület nem kevésbé figyelemre méltó, érdemes megnézni a gyönyörű, szecessziós-eklektikus-orientalizáló homlokzatot. A ház különleges kultúrtörténeti múltját az is színesíti, hogy Csontváry Kosztka Tivadar bérelt benne műtermet, ami egyben emlékhellyé is teszi.

_MG_6079_MG_6116

A Budapest100 honlapján letölthető programfüzetben böngészhettek a hétvégi programok, bejárások, látnivalók között. Az épületek és a terek fotói, a róluk készült kutatási anyagok segítenek kiválasztani a két nap alatt kinek-kinek a legérdekesebb állomásokat.

Aki kézben szeretné tartani az eseményeket, az április 24-től kapja fel a nyomtatott programfüzetet a Blinken OSA Archívumban (V. Arany János u. 32.), a Kortárs Építészeti Központ irodájában (XI. Bartók Béla út 10-12.), a Sütő utcai Tourinformban (V. Deák tér/Sütő utca), vagy a FUGÁ-ban (V. Petőfi Sándor u. 5.).


KÖVESS MINKET:





hirdetés
klinikak-metro.jpg

Átnevezik a Klinikák metróállomást

Miután befejezték a felújítási munkálatokat a 3-as metró vonalán.
Fotó: Wikipedia - szmo.hu
2019. szeptember 06.



A Semmelweis Egyetem jubileumi, 250. tanévének megnyitóján Palkovics László innovációs és technológiai miniszter mondott köszöntő beszédet, aki hangsúlyozta,munkájában számít valamennyi, a felsőoktatásban érintett résztvevő együttműködésére.

Tarlós István főpolgármester ugyanitt bejelentette, hogy a fővárosi önkormányzat és az egyetem között 2011-ben létrejött együttműködési megállapodást megújítják az évforduló alkalmából.

A fővárosi önkormányzat, miután befejezték a felújítási munkákat, a 3-as metró Klinikák nevű állomását átnevezi Semmelweis-klinikákra, ezzel is kifejezve az elismerését az egyetem iránt.

Ez egyébként már a második alkalom, hogy egy egyetem bekerül egy metróállomás nevébe: nemrég a 4-es metró Szent Gellért téri állomását keresztelték át Szent Gellért tér - Műegyetemre.


KÖVESS MINKET:



hirdetés
gulyasgergely-kormanyinfo-tarlos-istvan.jpg

Gulyás Gergely: ha nem Tarlós a főpolgármester, értelmetlenné válhat a kormány és főváros közti egyezség

Szerinte Tarlós István marad a helyén, az ettől eltérő verziót horrorforgatókönyvnek nevezte. Karácsony Gergely zsarolásnak tartja a kijelentést.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. szeptember 12.



Amennyiben nem Tarlós István lesz a főpolgármester, érvényét veszti a Tarlós és Orbán közti megállapodás. Ez derül ki abból, amit hétfőn este Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában mondott.

Emlékeztetőül: a 15 pontos megállapodást Tarlós István tavaly ősszel szabta indulása feltételéül, és olyan pontokat tartalmaz, mint a főváros önállósága, illetve a főpolgármester jogainak csorbítatlansága, a rendszeres egyeztetések - ezen belül egy egyeztető fórum, a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának létrehozása, egy 2030-ig szóló városfejlesztési terv, illetve az M3-as metró felújításához szükséges állami fedezet biztosítása.

Azt mondta: kifejezetten egy Tarlós István főpolgármester és Orbán Viktor miniszterelnök között létrejött megállapodás. "Az egy politikai megállapodás, és ilyen értelemben nem közjogi, az ő kettejük között érvényes, illetve a jelenlegi magyar kormány és a jelenlegi városvezetés közötti politikai szándéknyilatkozat."

"Ez azt jelenti, hogy Tarlós István főpolgármestersége idejére érvényes, mint ahogyan a szövegben ez olvasható?" - kérdezte a riporter. "Igen" - válaszolta Gulyás Gergely. Arra kérdésre, hogy a választás hogyan befolyásolná az ügyeket, azt felelte, hogy a Közfejlesztések tanácsának addig van értelme, amíg a főváros vezetése partnernek tekinti a kormányt.

A riporter arról érdeklődött, mi történik, ha Tarlós Istvánnak nem lesz többsége, vagy nem ő a főpolgármester, a megállapodásokkal mi történik. Gulyás Gergely azt válaszolta „ilyen horrorforgatókönyvekkel” nem szeretne foglalkozni. És inkább „a papírformából kiindulva” Tarlós István magabiztos győzelmét, illetve a fővárosi közgyűlés fideszes többségének megtartását tartja valószínűnek.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
svabhegy-budapest-livia-villa-mysecretbudapest-12.jpg

Fák között megbújó romantikus hely a Svábhegyen: a Lívia-villa és környéke

Gyönyörű épületet, burjánzó kertet és egy sor látnivalót fedezhetsz fel.
My Secret Budapest - szmo.hu
2019. szeptember 07.



A Svábhegy is egy külön világ, külön kis univerzum – mint Budapest annyi más negyede. Úgy alakult, hogy nem sűrűn jártam itt, éppen ezért volt izgalmas számomra még ismeretlen részeinek felfedezése.

Gyermekkoromban azt hittem, azért ez a neve, mert itt mindig svábok éltek, pedig azért hívják így, mert Buda visszafoglalásakor a sváb tüzérség a Kis-Svábhegyen állomásozott – valószínűleg innen ment át a névhasználat a Nagy-Svábhegyre is.

A környék tele érdekes épületekkel, műemlékekkel, akár több napot is érdemes rászánnotok, ha szeretnétek kifürkészni a titkait.

Legutóbb a fák között rejtőző szép kis klasszicista épületet, a Lívia-villát térképeztem fel. Megmutatom nektek és azt is elmondom, mi mindent láthattok még a környékén.

A Svábhegy a Budai-hegység 480 méter magas tönkröge, ami kapcsolódik a János-hegyhez és a Széchenyi-hegyhez is. Már az őskortól lakott. A XVIII. században sváb és szerb szőlőművesek laktak itt (a birtokaikat tönkretette a XIX. századi filoxérajárvány).

A reformkortól kezdett divatossá válni és benépesedni, a Normafa legendája is ehhez a korszakhoz kapcsolódik. A pesti és budai színészek, művészek, építészek, közéleti személyiségek vagy éppen módos polgárok kezdték maguknak felfedezni a Svábhegyet, és egyre többen építették ide nyaralójukat vagy lakóházukat. Jókai Mór például 1853-ban vásárolt a mai Lívia-villától nem messze egy több holdas, kopár telket, amelyen szívós munkával gyönyörű kertet, szőlőst és gyümölcsöst hozott létre, büszke is volt erre kis oázisra.

Fejlődést a Svábhegynek részben a kiegyezés, részben a tömegközlekedés elindítása, például a fogaskerekű kiépítése hozott. 1874. június 24-én helyezték üzembe, akkor még gőzmozdonnyal, és a legenda szerint Jókai Mór azt kiáltotta, amikor meghallotta az érkezését: „Egy tapodtat se nélkülem, míg föl nem vettetek arra a teaforraló masinátokra!”

A lényeg az, hogy a XIX. század során egymás után húzták fel a mai XII. kerület területén a klasszicista vagy klasszicizáló villákat, mint amilyen a Hild József által tervezett Libasinszky-villa a Mátyás király út 14. szám alatt.

Ezek közé tartozik a Költő utca elején álló Lívia-villa is (az Istenhegyi út és a Béla király út torkolatánál). A Kraits-, mai nevén Lívia-villaként ismert ház szintén a budai hegyvidéken és a Városmajorban is annak idején divatos

klasszicista stílusban épült 1845–1846-ban.

Bejárati homlokzata timpanonnal koronázott, négy dór oszlopos, mély portikusszal. Az északi és déli oldal portikuszai jóval később, 1912 után készültek.

A telket a Költő utca mentén kő támfal övezi, ebben nyílik a keskeny, kapubálvánnyal és puttókkal szegélyezett bejára. A telken egyébként más épületek is állnak, például a szecessziós jegyeket mutató élénk, napsárga színű, emeletes Magda-villa.

A Lívia-villa ma kortárs kiállítóteremként, vizuális művészeti kiállítótérként működik. Rendszeresen mutatják be képző-, fotó- és médiaművészek munkáit. Tényleg egészen különös érzés és nagy kontraszt belépni a romantikus lépcsőkkel, támfallal és nagy fákkal körülvett, klasszicista épületbe, és megpillantani letisztult, egyszerű térben a kortárs munkákat. Amikor ott jártam, hogy készítsek pár képet, Deim Balázs fotográfus Space című kiállítása volt látható.

Mit érdemes még megnéznetek a környéken?

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
mammut2-szokokut-lebontottak2.jpg

Kész, ennyi volt: lebontották a Mammutban a legendás mozaikos szökőkutat

A bevásárlóközpont szerint a szökőkút az utóbbi időben többet állt, mint működött, ezért is szüntették meg.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. szeptember 15.



Eltűnt Budapest egyik ikonikus szökőkútja. Bár csupán beltéri kút volt, sokan emlékeznek rá, és a mi gyerekeink is gyakran játszottak vele.

A Mammut 2 bevásárlóközpont mozaikcsempés, színes szökőkútja lett a múlté.

VIDEÓ: Ilyen volt 2012-ben:

Mint arról több híroldal is beszámolt, nemrég körbekerítették a területet, le is volt takarva, nem lehetett tudni, hogy pontosan mi történik. Az volt kiírva, hogy építési terület.

Most viszont sehol sincsen a szökőkút, erről többek közt az Index is közölt fotót.

A Mammut üzemeltetése a 24.hu kérdésére az alábbi közleményt küldte:

"A szökőkút elbontásának technikai okai voltak elsősorban, az utóbbi időben többet állt, mint működött.

Egy majdnem húszéves állapotú szerkezetről van szó, mely tudomásom szerint már a megépülésekor sem volt problémamentes.

Az elbontás a Mammut következő években történő műszaki és esztétikai megújulásának egyik lépése. Erről majd a késő őszi hónapokban áll módunkban nyilatkozni, a tervezés most folyik,

és a megújulás egy hosszabb folyamat lesz, hiszen egy működő bevásárlóközpontot kell teljesen felújítani. Tisztában vagyunk vele, hogy a szökőkút most hiányozni fog, de reméljük a végeredmény kárpótolja a vásárlókat."


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x