hirdetés
hadik.jpg

23 tér különleges történetével ismerkedhetsz meg az idei Budapest100-on

Százéves épületek helyett ezúttal közterek, illetve az őket körülvevő házak szerepelnek a programban. Tettünk egy sétát a hétvégi kavalkád előtt.
Szöveg: Dömötör Nikolett, fotó: Violette - szmo.hu
2018. április 25.


hirdetés

Május első hétvégéjén, 5-én és 6-án ismét be lehet barangolni a főváros különleges történetekkel teli helyszíneit: parkjait, eldugott zugait, zajos csomópontjait, piacait, kávézóit, múzeumait, templomait, zsinagógáit, ugyanis jön a 8. Budapest100. Aki ismeri a kétnapos eseménysorozatot, tudja, hogy évről évre más a rendezőelve - míg korábban például a körút, a rakpart és az ott található épületek szerepeltek a tematikában, idén a mottó "Nyissunk a térre!". Ennek megfelelően

most 23 téren 45 ház nyit meg több mint 150 önkéntes, a lakók és az intézmények közös munkájának köszönhetően.

Minden szabadon és ingyen látogatható, ha egy program mégis regisztrációhoz kötött, azt külön jelzik a honlapon.

A Budapest100 az egész várost megmozgató civil esemény, amely 2011-ben hagyományteremtő szándékkal indult az OSA Archívum és a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) kezdeményezésére. Felhívja a figyelmet épített környezetünk értékeire, és különböző társadalmi hátterű embereket hoz közelebb egymáshoz. 2017-ben innovatív társadalmi programként SozialMarie díjjal tüntették ki.

Még mielőtt mindez elkezdődne, mi már tettünk egy sétát, az idei programkínálat néhány kiemelt helyszínét bejárva. A VIII. kerületi Lőrinc pap téren kezdtük, ahol megismerkedtünk nemcsak a tér történetével, de a 3-as szám alatt álló, impozáns méretű, négyszintes neobarokk házéval is. Magát a teret 1951 óta hívják mai nevén, megemlékezve a Dózsa-féle parasztháború alvezéréről. Épült itt egy jezsuita templom is, amely gróf Zichy Nándor támogatását élvezhette, az ő tiszteletére szobrot is állítottak a tér közepén. Egykori palotája ma luxusszállóként működik._MG_5870_1_MG_5910

A templommal szemben épült házat szokás Darányi-palotaként is emlegetni - Darányi István, akiről a nevét kapta, befolyásos italkereskedő volt, 1933-ban költözött oda. Eredetileg Liebner Józsefné építtette 1894-ben, az ő

hirdetés

férje császári és királyi asztalnok volt, és mint ilyen, egészen leleményes: volt egy mézraktára a házban, bár a helyiek inkább ugyanott működő kocsmáját látogatták, a jezsuita templom híveinek és a közeli leányotthon lakóinak megbotránkozására. _MG_5950_MG_5956

Innen átsétáltunk a IX. kerületi Markusovszky térre, amely a Ferencvárosi Dohánygyár épületeinek lebontása és a II. világháború pusztítása után nyerte el szokatlan formáját. Az Országos Közegészségügyi Egyesület alapítója, Markusovszky Lajos orvosprofesszorról nevezték el.

Miután a 19. században épült dohánygyárat kiköltöztették a város külsőbb részére, a századforduló tájékán a Semmelweis kórház menzája működött a falai között. A világháborúban bombatalálat érte, ezek után már nem is újították fel, gyakorlatilag csak a romjait kellett eltakarítani. A negyvenes években, a háború után már működött itt közpark (hasonlóan a Kerekerdő parkhoz), ami tényleg jótékonyan hat a sűrű városi szövetre, már csak a jobb levegő, a több napsütés miatt is, de a közösségépítés sem utolsó szempont - ottjártunkkor is láttuk, hogy többen üldögéltek az ötvenéves, nagy lombú fák alatti padokon. Az utóbbi években alakítottak ki egy teljesen modernizált játszóteret, kutyafuttatót is._MG_6001

A '90-es, 2000-es években itt működött a város egyik legmeghatározóbb alternatív kulturális központja, a Kultiplex, benne a Tilos Rádióval. Az épület, amiben helyet kapott, korábban moziként is funkcionált, ma már azonban csak a hűlt helyét találjuk, legfeljebb a sziluettjét lehet látni az egyik ház tűzfalán._MG_5996

Nem mellesleg

a dohánygyár a Pál utcai fiúk történetében is megjelent: ahogy Molnár Ferenc írja, Csónakos és Nemecsek a pinceablakban megült dohányport szippantották fel arrafelé menet.

Ehhez szervesen kapcsolódik az egyik szombati program: Fodor Tamás, a Stúdió K Színház alapítója kezdi azt a maratoni felolvasást a regényből, amibe bárki szabadon bekapcsolódhat.

Ezután a Károlyi-palotához indultunk, az V. kerületbe, ahol ma a Petőfi Irodalmi Múzeum kap helyet.

Az épület 1768 és 1929 között állt a család tulajdonában, a mellette lévő park 1932 óta közpark, és már a középkortól kezdve kertként működött - a legenda szerint itt volt Hunyadi Mátyás vadaskertje. _MG_6031_MG_6037_MG_6072_MG_6068

A palotának gazdag történeti múltja van, már csak több évszázados fennállását tekintve is. A nagy pesti árvíz után a reformkor egyik legjelentősebb irodalmi szalonja működött benne, ahol megfordult a korabeli Pest színe-java. Gyakori vendég volt többek között Szemere Pál, Toldy Ferenc, Vörösmarty Mihály, Kölcsey Ferenc, Wesselényi Miklós, Batthyány Lajos is. Híres volt fényes estélyeiről, Liszt Ferenc is többször adott koncertet a falai között. A szabadságharcot követő megtorlás idején Haynau itt alakíttatta ki hadiszállását.

A XX. század elején Károlyi Mihály modern fürdőszobákkal, új konyhai felszereléssel korszerűsítette, az istállók egy részét is átalakíttatta autógarázzsá. 1928-ban a főváros tulajdonába került a palota, a Fővárosi Képtár gyűjteményét költöztették be. 1946-ban Károlyi Mihály visszakapta az épületet, de ünnepélyes keretek között újból fel is ajánlotta a közművelődés javára. A család részére ugyan fennmaradt egy lakosztály egészen 1997-ig, az északi szárny végében. 1957-ben megnyílt az épületben a három évvel korábban alapított Petőfi Irodalmi Múzeum._MG_6043

Maga a környék jelentősen átalakult az elmúlt évszázadok alatt, némely tér teljesen el is tűnt, részben az Erzsébet híd építésének köszönhetően. Különös belegondolni, hogy

a régi terek helyén ma épületek állnak, az egykori épületek helyét pedig terek foglalják el.

A falak között Pest alig 20 hektárt foglalt el a korai időkben, a 15. század környékén főként erre a területre koncentrálódott az egész város. Az Egyetem tér túlsó végén, a Királyi Pál utca elejénél konkrétan már egy másik település, Szentfalva kezdődött.

A sétát végül a XI. kerületben, Újbudán, a Gárdonyi téren fejeztük be.

A néhány éve felújított tér közepén Gárdonyi Géza szobra áll, körülötte pedig minden adott, hogy az ember a tavaszi napsütésben sétálva egy kellemes piazzán érezze magát. _MG_6093

Padok, szépen rendben tartott virágágyak, szökőkút, na és persze az egyik legkultikusabb irodalmi kávéház, a Hadik - ez a látvány fogadja azt, aki leszáll a villamosról a Szent Gellért téri és a Móricz Zsigmond körtéri megállók között. A környéken egyébként több galéria, múzeum, antikvárium, kávéház is van, úgyhogy ezek remek alapot szolgáltatnak egy kulturális körúthoz._MG_6140_1

A tér egyik legfőbb nevezetessége és ékessége kétségkívül az 1911-ben épült Hadik-ház, ami a földszintjén nyitott kávéházról vált híressé, főként Karinthyéknak köszönhetően - a magyar irodalom legnagyobb alakjai (és a hozzájuk tartozó hölgyek is) előszeretettel múlatták itt az időt. Azonban maga az épület nem kevésbé figyelemre méltó, érdemes megnézni a gyönyörű, szecessziós-eklektikus-orientalizáló homlokzatot. A ház különleges kultúrtörténeti múltját az is színesíti, hogy Csontváry Kosztka Tivadar bérelt benne műtermet, ami egyben emlékhellyé is teszi._MG_6079_MG_6116

A Budapest100 honlapján letölthető programfüzetben böngészhettek a hétvégi programok, bejárások, látnivalók között. Az épületek és a terek fotói, a róluk készült kutatási anyagok segítenek kiválasztani a két nap alatt kinek-kinek a legérdekesebb állomásokat.

Aki kézben szeretné tartani az eseményeket, az április 24-től kapja fel a nyomtatott programfüzetet a Blinken OSA Archívumban (V. Arany János u. 32.), a Kortárs Építészeti Központ irodájában (XI. Bartók Béla út 10-12.), a Sütő utcai Tourinformban (V. Deák tér/Sütő utca), vagy a FUGÁ-ban (V. Petőfi Sándor u. 5.).


hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
arpadhid.jpg

Átnevezik az Árpád híd metróállomást

A Közlekedő Tömeg Egyesület szerint ez nagyon rossz ötlet: nyílt levélben kérik a fővárost, hogy gondolják át a dolgot.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. január 15.


hirdetés

A Közlekedő Tömeg információi szerint idén januárban ismét új nevet kap egy nagyobb csomópont, ezúttal az Árpád híd metróállomás veszíti el jól megszokott elnevezését. A csomópont január végétől a Göncz Árpád városközpont metróállomás nevet viseli majd.

A Facebook posztban az egyesület kijelenti, hogy ellenzi az átnevezést, és arra kéri az érintetteket, hogy még a bevezetés előtt álljanak el tőle.

A Közlekedő Tömeg szerint Budapest csomópontjainak neve az elmúlt időben „egyfajta sajátos játszótérré alakult”, és úgy érvelnek: „Milyen városközpont az, amelyik 4 kilométerre van a város tényleges központjától? Milyen félreértésekhez vezethez ez angolul?”

Az egyesület azt javasolja a posztjában, hogy a pusztán politikai indíttatásból végrehajtott névváltoztatások helyett gyűjtsék össze a ténylegesen szerencsétlenül elnevezett csomópontokat, és ezeket egy csomagban változtassák meg.

„Amikor az is fél évbe telik, hogy a városban lévő térképek utólagosan lekövessék az M3 metrópótlás következő fázisát, ezek a zavaró, ad-hoc átnevezések pazarlóak és indokolatlan többletmunkát rónak az egyébként is leterhelt közlekedési dolgozókra” – írták a bejegyzésben.

hirdetés

Közlekedő Tömeg

Újabb átnevezés Budapesten Ferencváros vasútállomás - Málenkij Robo... t emlékhely, Szent Gellért tér - Műegyetem M, Semmelweis Klinikák M... És a lista nem ér véget. Információink szerint január végén újabb fővárosi közlekedési csomópont veszíti el megszokott nevét: az Árpád híd metróállomás ezentúl a Göncz Árpád városközpont metróállomás nevet viseli majd.


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
bkk_balogh-zoltan_mti.jpg

Megvan a BKK új vezérigazgatója

Az új vezető Varga Ivett, eddigi stratégiai és innovációs igazgató lett.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán - szmo.hu
2020. január 23.


hirdetés

Varga Ivett lesz a Budapesti Közlekedési Központ új vezérigazgatója 2020. február elsejétől

- írja a Budapesti Önkormányzat honlapja.

Varga Ivett mellett pályázott Nemesdy Ervin eddigi vezérigazgató, Kerékgyártó János, a BKK közlekedésszervezési vezérigazgató-helyettese és Somodi László, a BKK korábbi vezérigazgató-helyettese is. Karácsony Gergely korábban szerette volna a posztra a BKK első vezetőjét, Vitézy Dávidot is, de ő az újonnan alakuló Budapest Fejlesztési Központ vezetője lesz.

Az új vezérigazgató feladata a főváros közlekedésszervezési és fejlesztési programjainak megvalósítása, a tömegközlekedés szervezése, a kiemelt közlekedési projektek, valamint a közútkezelés és a közúti forgalomirányítással összefüggő tevékenységek megújítása - írja a fővárosi önkormányzat.

„Az egyik legkomolyabb szakmai verseny a BKK vezérigazgatói pályázói között folyt. Örülök, hogy egy olyan szakember nyerte el a megbízást, aki már ismeri a vállalat életét belülről. Biztos vagyok benne, hogy Varga Ivett kiváló partnere lesz a fővárosnak abban, hogy Budapest közlekedése egyre jobban megfeleljen a globális kihívásoknak.”

hirdetés

- mondta a kinevezésről Karácsony Gergely főpolgármester.

A Twitteren Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár is gratulált az új vezetőnek.

Fürjes Balázs on Twitter

@vitdavid és magam is jó munkát kívánunk Varga Ivettnek, a @bkkbudapest új vezetőjének! Jó szakember, ismerjük egymást, részünkről nincs akadálya a közös munkának #Budapest érdekében. A budapestiek együttműködést várnak, #Budapestnemcsatatér


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
arenaplaza.jpg

Másfélszeresére bővítenék az Aréna Plazát

Így már nem a Westend, hanem ez lenne a legnagyobb budapesti pláza.
Illusztráció: Google Street View - szmo.hu
2020. január 16.


hirdetés

Engedélykérelmet adott be a Symmetry Arena Ingatlankezelő Kft. az Aréna Mall bővítésére – írja a HVG.hu.

Az Aréna Plazáról nemrég átkeresztelt bevásárlóközpont jelenleg 42 ezer négyzetméteres alapterületű, a tervek szerint azonban ennek másfélszeresére bővítenék. Ha ez megvalósul, azzal a Westendet megelőzve a legnagyobb budapesti plázává válna.

Az eddigiekhez egy 18 ezer négyzetméteres új részt építenének hozzá. Ebben egy kétszintes mélygarázs is helyet kapna, 500 parkolóhellyel. Emellett természetesen újabb boltok, éttermek, valamint egy edzőterem is lesz az új részben.

Ha megkapják az engedélyt, 2020 második felében indulhat az építkezés.

A pláza átnevezéséről korábban itt írtunk:

hirdetés


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
carllutz.jpg

Lezárják a pesti alsó rakpartot az autók elől a nyári hétvégéken

Karácsony Gergely programjában is szerepelt, most hivatalosan bejelentették.
MTI, SZM - szmo.hu
2020. január 17.


hirdetés

Karácsony Gergely egyik ígérete volt a megválasztása előtt, hogy a nyári hétvégéken lezárják az autók elől a pesti alsó rakpartot, és átadják a gyalogosoknak. A sajtótájékoztatóján elmondta: olyan terveket szeretnének megvalósítani, amelyek alkalmassá teszik a rakpartot arra, hogy legalább ideiglenesen elzárják az autóforgalom elől.

Olyan elképzelés azonban nincs, amely szerint ebben a ciklusban megszüntetnék a rakparton az autós közlekedést. Mint az a választási programjában is szerepelt, nyári hétvégenként szeretnék átadni a rakpartot a gyalogosoknak

Az új fővárosi főtájépítész, Bardóczi Sándor, akit a minap nevezett ki Karácsony, azt mondta az indexnek, hogy "nem a rakpartok fizikai átalakításával kell kezdeni, hanem az emberek mentális térképének átállításával".

A másik fő közlekedési téma a parkolás volt, Karácsony szerint a mobilitási tervnek is része volt, hogy rendszeresen megnézzék, hogy a belvárosban a közterületi parkolás milyen problémákat jelent. A főpolgármester azt mondta, hogy lehetőségeket akarnak kínálni az autósoknak, hogy kiválthassák a belvárosban parkolást. A parkolóhelyek a gyalogosok elől veszik el a területeket, és az utcákat sem lehet zöldíteni.

hirdetés

hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!