hirdetés
hirdetés
hirdetés
 
 
hirdetés
hadik
23 tér különleges történetével ismerkedhetsz meg az idei Budapest100-on
Százéves épületek helyett ezúttal közterek, illetve az őket körülvevő házak szerepelnek a programban. Tettünk egy sétát a hétvégi kavalkád előtt.
Szöveg: Dömötör Nikolett, fotó: Violette - szmo.hu
2018. április 25.


hirdetés

Május első hétvégéjén, 5-én és 6-án ismét be lehet barangolni a főváros különleges történetekkel teli helyszíneit: parkjait, eldugott zugait, zajos csomópontjait, piacait, kávézóit, múzeumait, templomait, zsinagógáit, ugyanis jön a 8. Budapest100. Aki ismeri a kétnapos eseménysorozatot, tudja, hogy évről évre más a rendezőelve - míg korábban például a körút, a rakpart és az ott található épületek szerepeltek a tematikában, idén a mottó "Nyissunk a térre!". Ennek megfelelően

most 23 téren 45 ház nyit meg több mint 150 önkéntes, a lakók és az intézmények közös munkájának köszönhetően.

Minden szabadon és ingyen látogatható, ha egy program mégis regisztrációhoz kötött, azt külön jelzik a honlapon.

A Budapest100 az egész várost megmozgató civil esemény, amely 2011-ben hagyományteremtő szándékkal indult az OSA Archívum és a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) kezdeményezésére. Felhívja a figyelmet épített környezetünk értékeire, és különböző társadalmi hátterű embereket hoz közelebb egymáshoz. 2017-ben innovatív társadalmi programként SozialMarie díjjal tüntették ki.

Még mielőtt mindez elkezdődne, mi már tettünk egy sétát, az idei programkínálat néhány kiemelt helyszínét bejárva. A VIII. kerületi Lőrinc pap téren kezdtük, ahol megismerkedtünk nemcsak a tér történetével, de a 3-as szám alatt álló, impozáns méretű, négyszintes neobarokk házéval is. Magát a teret 1951 óta hívják mai nevén, megemlékezve a Dózsa-féle parasztháború alvezéréről. Épült itt egy jezsuita templom is, amely gróf Zichy Nándor támogatását élvezhette, az ő tiszteletére szobrot is állítottak a tér közepén. Egykori palotája ma luxusszállóként működik.

_MG_5870_1_MG_5910

A templommal szemben épült házat szokás Darányi-palotaként is emlegetni - Darányi István, akiről a nevét kapta, befolyásos italkereskedő volt, 1933-ban költözött oda. Eredetileg Liebner Józsefné építtette 1894-ben, az ő

férje császári és királyi asztalnok volt, és mint ilyen, egészen leleményes: volt egy mézraktára a házban, bár a helyiek inkább ugyanott működő kocsmáját látogatták, a jezsuita templom híveinek és a közeli leányotthon lakóinak megbotránkozására.

_MG_5950_MG_5956

Innen átsétáltunk a IX. kerületi Markusovszky térre, amely a Ferencvárosi Dohánygyár épületeinek lebontása és a II. világháború pusztítása után nyerte el szokatlan formáját. Az Országos Közegészségügyi Egyesület alapítója, Markusovszky Lajos orvosprofesszorról nevezték el.

Miután a 19. században épült dohánygyárat kiköltöztették a város külsőbb részére, a századforduló tájékán a Semmelweis kórház menzája működött a falai között. A világháborúban bombatalálat érte, ezek után már nem is újították fel, gyakorlatilag csak a romjait kellett eltakarítani. A negyvenes években, a háború után már működött itt közpark (hasonlóan a Kerekerdő parkhoz), ami tényleg jótékonyan hat a sűrű városi szövetre, már csak a jobb levegő, a több napsütés miatt is, de a közösségépítés sem utolsó szempont - ottjártunkkor is láttuk, hogy többen üldögéltek az ötvenéves, nagy lombú fák alatti padokon. Az utóbbi években alakítottak ki egy teljesen modernizált játszóteret, kutyafuttatót is.

_MG_6001

A '90-es, 2000-es években itt működött a város egyik legmeghatározóbb alternatív kulturális központja, a Kultiplex, benne a Tilos Rádióval. Az épület, amiben helyet kapott, korábban moziként is funkcionált, ma már azonban csak a hűlt helyét találjuk, legfeljebb a sziluettjét lehet látni az egyik ház tűzfalán.

_MG_5996

Nem mellesleg

a dohánygyár a Pál utcai fiúk történetében is megjelent: ahogy Molnár Ferenc írja, Csónakos és Nemecsek a pinceablakban megült dohányport szippantották fel arrafelé menet.

Ehhez szervesen kapcsolódik az egyik szombati program: Fodor Tamás, a Stúdió K Színház alapítója kezdi azt a maratoni felolvasást a regényből, amibe bárki szabadon bekapcsolódhat.

Ezután a Károlyi-palotához indultunk, az V. kerületbe, ahol ma a Petőfi Irodalmi Múzeum kap helyet.

Az épület 1768 és 1929 között állt a család tulajdonában, a mellette lévő park 1932 óta közpark, és már a középkortól kezdve kertként működött - a legenda szerint itt volt Hunyadi Mátyás vadaskertje.

_MG_6031_MG_6037_MG_6072_MG_6068

A palotának gazdag történeti múltja van, már csak több évszázados fennállását tekintve is. A nagy pesti árvíz után a reformkor egyik legjelentősebb irodalmi szalonja működött benne, ahol megfordult a korabeli Pest színe-java. Gyakori vendég volt többek között Szemere Pál, Toldy Ferenc, Vörösmarty Mihály, Kölcsey Ferenc, Wesselényi Miklós, Batthyány Lajos is. Híres volt fényes estélyeiről, Liszt Ferenc is többször adott koncertet a falai között. A szabadságharcot követő megtorlás idején Haynau itt alakíttatta ki hadiszállását.

A XX. század elején Károlyi Mihály modern fürdőszobákkal, új konyhai felszereléssel korszerűsítette, az istállók egy részét is átalakíttatta autógarázzsá. 1928-ban a főváros tulajdonába került a palota, a Fővárosi Képtár gyűjteményét költöztették be. 1946-ban Károlyi Mihály visszakapta az épületet, de ünnepélyes keretek között újból fel is ajánlotta a közművelődés javára. A család részére ugyan fennmaradt egy lakosztály egészen 1997-ig, az északi szárny végében. 1957-ben megnyílt az épületben a három évvel korábban alapított Petőfi Irodalmi Múzeum.

_MG_6043

Maga a környék jelentősen átalakult az elmúlt évszázadok alatt, némely tér teljesen el is tűnt, részben az Erzsébet híd építésének köszönhetően. Különös belegondolni, hogy

a régi terek helyén ma épületek állnak, az egykori épületek helyét pedig terek foglalják el.

A falak között Pest alig 20 hektárt foglalt el a korai időkben, a 15. század környékén főként erre a területre koncentrálódott az egész város. Az Egyetem tér túlsó végén, a Királyi Pál utca elejénél konkrétan már egy másik település, Szentfalva kezdődött.

A sétát végül a XI. kerületben, Újbudán, a Gárdonyi téren fejeztük be.

A néhány éve felújított tér közepén Gárdonyi Géza szobra áll, körülötte pedig minden adott, hogy az ember a tavaszi napsütésben sétálva egy kellemes piazzán érezze magát.

_MG_6093

Padok, szépen rendben tartott virágágyak, szökőkút, na és persze az egyik legkultikusabb irodalmi kávéház, a Hadik - ez a látvány fogadja azt, aki leszáll a villamosról a Szent Gellért téri és a Móricz Zsigmond körtéri megállók között. A környéken egyébként több galéria, múzeum, antikvárium, kávéház is van, úgyhogy ezek remek alapot szolgáltatnak egy kulturális körúthoz.

_MG_6140_1

A tér egyik legfőbb nevezetessége és ékessége kétségkívül az 1911-ben épült Hadik-ház, ami a földszintjén nyitott kávéházról vált híressé, főként Karinthyéknak köszönhetően - a magyar irodalom legnagyobb alakjai (és a hozzájuk tartozó hölgyek is) előszeretettel múlatták itt az időt. Azonban maga az épület nem kevésbé figyelemre méltó, érdemes megnézni a gyönyörű, szecessziós-eklektikus-orientalizáló homlokzatot. A ház különleges kultúrtörténeti múltját az is színesíti, hogy Csontváry Kosztka Tivadar bérelt benne műtermet, ami egyben emlékhellyé is teszi.

_MG_6079_MG_6116

A Budapest100 honlapján letölthető programfüzetben böngészhettek a hétvégi programok, bejárások, látnivalók között. Az épületek és a terek fotói, a róluk készült kutatási anyagok segítenek kiválasztani a két nap alatt kinek-kinek a legérdekesebb állomásokat.

Aki kézben szeretné tartani az eseményeket, az április 24-től kapja fel a nyomtatott programfüzetet a Blinken OSA Archívumban (V. Arany János u. 32.), a Kortárs Építészeti Központ irodájában (XI. Bartók Béla út 10-12.), a Sütő utcai Tourinformban (V. Deák tér/Sütő utca), vagy a FUGÁ-ban (V. Petőfi Sándor u. 5.).


KÖVESS MINKET:




Kamu drogokról fújt a járdára figyelmeztető feliratot a Szimpla két dolgozója, de őket vitték be a rendőrök
Este az utca tele van kamu dílerekkel, akik zaklatják a járókelőket, a rendőrség mégsem lép fel velük szemben kellőképpen.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. március 21.


hirdetés

Felfújtak egy feliratot a Kazinczy utcában az úttestre, amin a kamu drogokat árusító dílerekre figyelmeztetnek: "Don't buy fake drogs!" Emiatt a rendőrök a felirat készítőit hallgatták ki.

"A Szimpla két munkatársáról van szó, a klub szerint azért is fújták fel a feliratot, mert este az utca tele van kamu dílerekkel, akik zaklatják a járókelőket, a rendőrség mégsem lép fel velük szemben kellőképpen"

- írja a 444.

A police.hu-n a következő hír jelent meg "Tetten érték a rongálókat" címmel: "Az erzsébetvárosi térfigyelő központba 2019. március 20-án 11 óra 10 perckor érkezett bejelentés, hogy két férfi festékszóró flakonnal Budapesten a VII. kerület Kazinczy utcában több helyen is angol nyelvű feliratokat fújt a járdára.

A rendőrök a bűncselekmény elkövetésén tetten ért két férfit elfogták és előállították a kerületi rendőrkapitányságra, ahol gyanúsítottként hallgatták ki őket és kezdeményezték bíróság elé állításukat.

Ellenük rongálás vétség megalapozott gyanúja miatt folyik az eljárás, szabadlábon védekeznek. A több, mint 50 helyen kifújt feliratokkal okozott kár értéke közel 500 ezer forint."​

Az ügyről a Kazinczy utca Facebook-oldal így írt: "Ma ismét megjelent néhány felirat az utcában dél körül, ami a kamu drogkereskedésre és a turisták lehúzására, átverésére hívja fel a figyelmet. A rendőrök hamar kiszálltak, és Danit, valamint Bencét, akiket a Kazinczyban jól ismernek sokan, vádolják ezeknek felfújásával, és be is vitték őket a kapitányságra.

Szomorú dolog, hogy a rend őrei, ahelyett, hogy a drogkereskedőket állítanák le, és ilyen szempontból koncentrálnának délután és este az utcára,

olyanokat fegyelmeznek és visznek be, akik itt dolgoznak évek óta, és sokat tesznek ezért a helyért!"


KÖVESS MINKET:




Dühös utcai 'pesti cetliből' tudtuk meg, mi az a faszádizmus
A városvédők évtizedek óta harcolnak a jelenség ellen. Mi ez? És tényleg hatalmas probléma?
Szöveg és fotó: My Secret Budapest - szmo.hu
2019. március 23.


hirdetés

Még októberben, az egyik sétámon ütköztem bele az Építészpincénél egy haragos hangvételű falragaszba. A kapu mellett virított a papírlap, rajta az ütős cím:

„Reviczky utca 6. - Budapest gyilkosai akcióban!”

Megálltam, megörökítettem egy fotón az utókornak, és elolvastam a falra ragasztott kiáltványt. Szó szerint idézem nektek a szövegét:

„A faszádizmus nem káromkodás, hanem egy alávalóan szemét építészeti irányzat neve. Lényege az, hogy a régi épületeket, műemlékeket gyakorlatilag lebontják, csak falait hagyják meg amolyan Patyomkin-díszletként. Mögé valójában új épület épül.

Az épített örökséghez hozzátartoznak a korábbi szobák, termek, százéves ajtók, míves rézkilincsek, és a lépcsőház fémkorlátjai. Igen szomorú, hogy a fönti címen látható palotát is lebontották.

Még undorítóbb, hogy az állítólagos örökségvédelmet hazudók még két emelet üvegbigyót is rá akarnak a falakra építeni. Így aztán minden szempontból meg fog változni a városkép.

A legszélsőségesebb mai építészek azt mondják, hogy ők jelet szeretnének hagyni a város képén. Valójában az a helyzet, hogy a mások munkáján, a korábban élt nagyszerű építészek munkáján hagynak jelet, nyomot, és bemocskolják a mások munkáját.”

Utánanéztem, mi az a faszádizmus. Nos, a műemlékvédők és városvédők nevezik így azt a gyakorlatot, ami Budapesten is évtizedek óta működik: egy felújításra szoruló háznak csak a homlokzatát tartják meg, mögötte az alapoktól mindent lebontanak (az egész épületet), majd mindent újraépítenek. Így csak a homlokzat marad meg az eredeti épületből.

A szó a homlokzat francia, illetve angol nevéből, a facade-ból ered. A hatvanas években született Velencei Charta szerint az eredetiséget megőrizve kell egy épületet modernizálni, megújítani, és a faszádizmus gyakorlata tilos.

Évtizedek óta működik a faszádizmus, nem csak nálunk, hanem Európában máshol is. Több forrás is példaként hozza, hogy ennek a gyakorlatnak a jegyében újítottak fel épületeket Bukarestben és Moszkvában is, így azok valódi történelmi értéküket elveszítették. És Budapesten is már évtizedekkel ezelőtt megjelent a faszádizmus, csak az utóbbi tíz-tizenöt évben erősödött meg az ellen való tiltakozás cikkekben, blogbejegyzésekben. Néhány éve például több írás is született arról, hogyan bontakozott ki a faszádizmus az Erzsébetvárosban, és a hg.hu is közölt egy cikket arról, hogy a VI. kerületben, az Eötvös utcában gyakorlatilag elbontottak egy szép, eklektikus épületet, és azt kellene írni rá, hogy „eredeti homlokzatot csak nyomokban tartalmaz”.

Legutóbb, mint az általam látott falragaszból is kiderül, a VIII. kerületi, Reviczky utca 6. szám alatt találhat egykori Károlyi-Csekonics palotaegyüttes felújítása korbácsolta fel az indulatokat. „Az építkezésre kitett tábla szerint az egykori palotaegyüttes “átfogó, állagmegóvó felújítási munkáinak megvalósítása” történik, ami persze hazugság, nem állagmegóvás történt, hanem majdnem teljes bontás, csak a facade, vagyis a homlokzat – két emelet díszletfal és a kapuboltozat – maradt meg. Persze az utcai látvány is sérül, hiszen majd két emelet üvegbigyót is ráhúznak!” - írja a Városi Kurír.

Nem mindenki ért egyet azokkal, akik a faszádizmus ellen tiltakoznak. 2011-ben az egyik Szabadság-téri épület átalakításáról szóló blogbejegyzés alatt alakult ki izgalmas vita. A Szabadság tér és az Október 6. utca sarkán a XIX. század elején egyemeletes, klasszicista lakóház állt, amit többször átalakítottak és bővítettek, és végső formáját, szecessziós elemekkel 1905-ben kapta. Később elhanyagolták, omladozni kezdett, majd Reimholz Péter és Nagy Péter tervei alapján átalakították, tetőterét kibővítették, funkcióját megváltoztatták.

A poszt alatt az egyik hozzászóló megjegyzi:

„Szerintem a faszádizmus nem annyira rossz: egy város szervesen változik. Valami értéket (a homlokzatot) megőriztek, valami elveszett (a ma nem használható belső) és új értéket tettek hozzá ('kalap' és az épület belseje).

Mondjuk azt, hogy a belvárosi plébániatemplom gótikus hajója elé épített barokk-rokokó tornyok és homlokzat faszádizmus, és elítélendő?” Ezzel más is egyetértett, mondván, hogy a faszádizmus még mindig jobb, mint a teljes bontás.

Egy építészettel foglalkozó TDK dolgozatban is az áll, hogy a faszádizmust ma legtöbbször pejoratív értelemben használják, és arra a jelenségre értik, amikor az épület kibelezése után az épület homlokzata és belseje között megszűnik a szellemi értelemben vett kapcsolat. Arról is szó esik, hogy az épülethez érzelmileg közelítő hozzáállás szemben áll a beruházó érdekeivel, azzal, hogy megtérüljön a befektetés (például hogy egy ház átalakítása után minél több lakás vagy iroda legyen értékesíthető). Ugyanakkor még a mai műszaki követelményeket is figyelembe kell venni, így az épület tervezőjének nem is könnyű a feladata.

A szerző, Máró Bence a módszert a veterán autó felújításához hasonítja, amikor a karosszéria érintetlen, ám mögötte szinte mindent kicserélnek. „Egy ház esetében ez azt jelenti, hogy bár a “karosszéria”, azaz a homlokzat megmarad, a ház belső működését (a szintmagasságoktól kezdve a gépészeti berendezésekig) teljesen újra kell gondolni ahhoz, hogy a funkcióváltás után is megfelelően működhessen.

A faszádizmus forrása egy olyan ellentét, mely talán leginkább meghatározza az építészeti tervezést: amellett, hogy a ház, annak ornamentikája, a terek dramaturgiája a tervező szubjektív alkotása és részben esztétikai indíttatású, a házzal, mint funkcionális tárggyal szemben támasztott műszaki és gazdaságossági követelmények ugyanolyan fontosak. Egyszerűen szólva a háznak egyszerre kell szépnek lennie és jól működnie. Innentől kezdve a tervező hozzáállásán múlik, hogy ezeket a szempontokat hogyan tartjuk egyensúlyban.”

Ti mit gondoltok?


KÖVESS MINKET:




Kiderült, hol vannak Budapest legveszélyesebb útjai
A legtöbb baleset a Váci úton történt, de egy rövidebb szakaszra leszűkítve nem az végzett az élen.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. március 20.


hirdetés

Budapestet tekintve a Váci úton, az Üllői úton, valamint a Pesti úton volt a legtöbb személyi sérüléssel járó közlekedési baleset 2018-ban.

Sokkoló, de sajnos igaz:

tavaly több személyi sérüléses közúti közlekedési baleset történt Magyarországon, mint az azt megelőző évben.

A KSH legfrissebb adataiból a Vezess összeállított két érdekes listát a különösen veszélyes budapesti utakról.

A legtöbb baleset alapján készült lajstrom élén a Váci út végzett,

ahol tavaly 90 baleset történt. A nem túl előkelő versenyben az Üllői út és a Pesti út következik.

Mint látható, ennek a toplistának az első három helyére alapvetően a hosszabb utak kerültek, de egészen más a kép, ha figyelembe vesszük az utak hosszát is, és azokhoz arányosítva vizsgáljuk meg a balesetszámokat. Eszerint

a főváros legveszélyesebb útja az Andrássy út, amelynek 2 kilométerén 37 ütközés történt.

Ebben az összevetésben a József körút és a Margit körút került még fel a képzeletbeli dobogóra.

A teljes listákat a részletes balesetszámokkal ITT találod.

Korábbi magyarországi adatok

Címlapkép: MTI/Mihádák Zoltán


KÖVESS MINKET:





Több fát is kivágtak a Tabánban – egyelőre nem tudni, miért
V. Naszályi Márta politikus szerint a 7 fából csak 3 tönkje látszott korhadtnak, és nem úgy tűnik, mintha balesetveszélyesek lettek volna.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. március 22.


hirdetés

Facebookon tett közzé egy bejegyzést V. Naszályi Márta, a Párbeszéd politikusa. Azt írja, az erdők világnapja előtti napon a Tabánban kivágtak hét idős fát.

"Tegnap és ma többen is megkerestek, hogy vágják a teniszpályáknál a japánakácokat.

A kerületi önkormányzat városüzemeltetési irodavezetője nem tud semmit, a kertész előadó szabadságon van, a hivatalhoz fakivágási kérelem vagy veszélyelhárítás bejelentés nem érkezett. A Főkertnél annyit tudnak, hogy a fasorfenntartók végezték a munkát,

de nem egyértelmű, hogy a tavaszi faápolási munkálatok keretében vagy a Budapest Sportfőváros rendezvényeihez kapcsolódva.

A fővárosi közgyűlés elé került és nyilvánosan elérhető programterv szerint a Budapest Sportfőváros rendezvényhelyszínei között nem szerepel a Tabán, de a Főkert munkatársaitól kapott információk szerint kerül ide is esemény és ezzel kapcsolatban elindult egy tervezési folyamat, de részleteket még nem lehet tudni" - írja V. Naszályi Márta a bejegyzésben.

"A helyszínen már csak a kivágott fákat láttam.

A tönkökből nyilván nem lehet hitelesen megállapítani egy fa korábbi egészségi állapotát, de a 7 fából 3 tönkje látszik csupán korhadtnak. A földön heverő törzsek, ágak és gallyak többségükben nem igazolták, hogy itt balesetveszélyes fákat vágtak volna ki.

A közelben körülnézve láttam olyan fákat, amelyek jóval betegebbnek tűnnek, mint a földön heverő maradványok - mégse vágták ki őket".

A posztban azt is írta, hogy a Főkert Zrt-hez és a kerületi jegyzőhöz fordult levélben, hogy megtudja, miért vágták ki a fákat, és mi is történt pontosan.

null

null


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x