hirdetés
gyalogtura_ck1.jpg

2 nő, 6 nap, 110 km – vándorúton Hollóházától Nyírbátorig

Milyen az, amikor két nő úgy dönt, hogy Hollóházától Sátoraljaújhelyen át Nyírbátorig gyalogol? Kalandos, izgalmas, fárasztó és persze emberfeletti.
Szokoli Bernadett írása a Szikra magazinblogon - szmo.hu
2019. szeptember 27.


hirdetés

A Szikra magazinblog gondolatébresztő cikkekkel inspiráló, szemléletformáló magazin azoknak, akiket hajt a kíváncsi tudásvágy.

A szikrák célja, hogy más nézőpontból is megvilágítsák a lehetőségeket, pozitív realista módon felrázzanak és kreatív szemléletre inspiráljanak, amely egy másfajta nézőpontot kíván. Kíváncsit...

Zsuzsi és Andi mindketten végzett építészek és gyalogos túravezetők, a civil életben pedig Zsuzsi tűzoltó hadnagy, Andi pedig belsőépítészként dolgozik. Úgy döntöttek, hogy nem mindennapi aktivitással töltik a szabadságukat: gyalog, nomád körülmények között nekivágnak egy legalább 110 km-es útnak.

Aki izgalmakra, élményekre, változatos tájra vágyik, annak van egy igazán jó hírünk: nem kell messzi tájakra utazni, kalandok Magyarországon is vannak! Olvassátok szeretettel Varga Zsuzsanna beszámolóját!

Sokan furán néznek rám és kérdezik, miért gyalog, miért nem autóval? No, pont ezért, mert néha kell, hogy az ember feszegesse határait és tapasztalja az igazi ÉLETET.

Az első nap: kezdődik a kihívás!

Még januárban beszéltük meg Andival, hogy az augusztusi hosszú hétvégén

legyalogolunk Hollóházától Sátoraljaújhelyre, majd továbbmegyünk az Alföldi Kéktúra (AK) útvonalán legalább Kisvárdáig. És a lényeg, hogy mindezt nomád, sátoros-gázfőzős üzemmódban tesszük meg.

Két végzett túravezető (egyébként meg építész) elé semmi sem állíthat akadályt, így augusztus 17-én szombat reggel 4.10-kor indultam 15 kg-mal a hátamon Tatabányáról, Andi csatlakozott Pesten, majd vonatpótlóval, vonattal és busszal jutottunk el a túra kezdeti helyszínére, Hollóházára délután fél 1-re.

Indul a túra - Zsuzsi

Már az első állomásunkon szeretettel fogadtak bennünket. A pecsételést követően hazaiból is megebédelhettünk a kocsmában, sőt, a pultos hölgy a vízkészleteinket is feltöltötte. Indulás után egyből a kezdeti bozótosban elvesztettük a kék jelzést. Sebaj, ezért is tanultunk tájékozódni, hamar visszaértünk a kijelölt útvonalra és meg sem álltunk a Bodó-réti pecsételőig. Nagy-Milic, Kis-Milic, Füzér. Aki már járt erre tudja, milyen csodás a táj, nem véletlenül a Zemplén a szívem csücske. Gondolkoztunk, hol legyen az éjszakai szállásunk, de mikor elértük a Vár-forrást éreztük, hogy még bírjuk tovább, így mentünk még. Füzéren szerencsénk volt, pont nyitva volt a református templom, megcsodálhattuk belülről is, fakazettás mennyezete páratlan.

Füzért elhagyva az Akasztó-hegyi pihenőnél visszanéztünk a megtett útra és döntöttünk, ott éjszakázunk 16,5 km megtétele után. Költői kérdés volt csupán, de vajon miért lett Akasztó-hegy a magaslat neve, vajon milyen múltat és titkokat hordoz? Meg kell hagyni, romantikus a füzéri vár éjszaka kivilágítva. Annyira viszont nem volt az éjszakánk romantikus, a bringaúton több autó is közlekedett az éj folyamán, amire mindig felébredtünk, valamint hajnaltól erősödött a szél is, így az összes ruhát felvéve is fázva aludtunk.

Kis-Milici Károlyi kilátóból a kilátás

Füzéri vár a háttérben

A második nap, irány Alsóberecki

Reggel kelés, sátorbontás, gyors reggeli és fél 7-kor már folytattuk utunkat a „kéken”. Emlékezve merre volt nagy dzsindzsa, mikor utoljára 2 éve erre jártam, volt ahol kiléptünk a szántóföldre, így esett, hogy még krumpliföldön is jártunk. Bózsvához közeledve már találkoztunk több túrázóval, akik szintén a „kéket járták”, pár kedves szó és mindenki ment tovább a maga útján. Bózsva, Kishuta, Nagyhuta, Vágáshuta, erdős területek és aszfalt váltogatta egymást, én meg a túracipőmet szandálra meg vissza, haladtunk igen jó tempóban.

Vágáshután megnéztük Tankiék régi nyaralóját, Andiból jöttek elő az emlékek, erre túráztunk, itt boroztunk, itt fenyők álltak. Pár év alatt mi mennyit változott? A házból kijött az új tulaj, beszélgettünk vele egy kicsit, ők már életvitelszerűen lakják az egykori nyaralót, szeretik. Vágáshuta után ismét sok túrázó keresztezte utunkat, volt, aki szembe jött velünk, volt akivel egyirányba mentünk és kerülgettük egymást, s egy idő után szóba is elegyedtünk.

Bevallom, felmenni a Nagy-Nyugodóra nem esett jól, ott éreztük, hogy elfáradtunk és igencsak hiányzott, hogy nincs egy pad ahová le lehetne ülni.

A kék sávot, ezzel az Országos Kék Túra (OKT) útvonalát elhagyva a kék kereszten ereszkedtünk le Újhelyre. A településre érve ismét kedvességet tapasztaltunk, az egyik házból kijőve szilvával kínáltak minket, vándorokat. A vasúthoz közel egy padon számot vetettünk, meddig tovább, elérjük-e még világosban Bereckit vagy sem.

Ha az ember kinn alszik a természetben kicsit minden átértékelődik, az egyik legfontosabb a víz kérdése lesz.

Mivel végül nem töltöttük fel vízkészleteinket, el kellett jutnunk Alsóbereckibe. Kinéztük, hogy ott hol van kemping, majd ott alszunk, de persze innentől semmi sem úgy alakult ahogy elterveztük. A neten kiírt telefonszámot nem vették fel, majd később közölték, nem hozzájuk tartozik a kemping.

Nem volt mindig egyszerű az út

Újhelyről Bereckibe elvileg az Alföldi Kéktúra(AK) végig egy igen forgalmas út mellett halad. Néztük a térképet és döntöttünk, letérünk a betonútról és rövidítünk a Papok-útja felé, azaz a térképen jelzetten egy erdei földúton terveztünk menni a betonút helyett kb. 3 km hosszan. Nem értettük, hogy vajon az AK miért nem arra megy, hát rájöttünk: a kezdetben szépen kinéző szekérút kb. 500 m múlva megszűnt, vadcsapássá keskenyedett, majd az is megszűnt egy nyárfás határában.

Nem baj, megyünk tovább a nyárfák mentén, nem lehet eltéveszteni. Majd a nyárfásnak megjelent az aljában az akác is, mely egyre csak sűrűsödött. A rövidítésnek szánt 3 km, távban valóban annyi volt, de ennek fele járatlan akácerdőn át vezetett, annak minden nehézségével. Időben messze gyorsabbak lettünk volna a betonon, viszont ez lett az a szakasz, amihez utána a túra hátralévő részében mindent hasonlítottunk.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





hirdetés
nyito-4.jpg

Európa ötödik legjobb gyógyvizét és Magyarország legnagyobb tudományos játszóházát Mosonmagyaróváron találod

A várban Fekete István és Vuk fogad, a Lajtán pedig vízi csúszdákon át vezet az út.
Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2019. augusztus 18.



Különleges természeti környezetben épült fel Mosonmagyaróvár, amely már a régmúlt időkben is fontos, stratégiai szereppel bírt. A Duna alapvetően meghatározta a vidék arculatát és lehetőségeit. A több országgal is igen közeli kapcsolatban álló település egyre nagyobb gazdasági, kulturális, turisztikai jelentőségűvé vált.

A környék szépsége, a város vonzó lehetőségei miatt érdemes több napot is rászánni, és kiélvezni a család minden tagjának jó szórakozást nyújtó programokat.

A múlt - Ad Flexum és az egyesülés

A kitűnő természeti adottságokat kihasználva jöttek létre a Duna és a Lajta mentén az első települések.

Már a római korban katonai tábor és polgári lakóhely is volt Ad Flexum néven.

A mai Mosoni-Duna partján állt, annak egyik kanyarulatánál, a neve is ezt tükrözte (A kanyarulatnál). A helyen átvezető hadi úton bonyolódott le a kelet-nyugati kereskedelem is, ezért kiemelkedő szerepe volt a településnek. Helyén napjainkban a város lucsonyi városrésze található.

Óvár (Magyaróvár) 1354-ben Erzsébet anyakirálynétól kapott kiváltságokat és mezőváros lett. A 16. században Huszár Gál prédikátor rövid életű nyomdát és iskolát hozott létre a településen. 1548-ban lett a Habsburgok birtoka, majd 1766-ban Mária Terézia leányának, Mária Krisztinának adományozta.

Moson - a mai város egy része- az államalapításkor Moson megye központja is volt. Moson régen ispáni központ volt erős várral, Péter, András és Salamon királyaink is megszálltak benne. A földvárat a 13. században lerombolták, és ekkor a fejlődése is megtorpant. A tatárjárás után a közelben egy kővár épült a Győr nemzetségből való Konrád mester vezetésével.

Magyaróvár a térség ipari és kulturális központjává fejlődött, Moson nagyközség pedig a gazdálkodók, kereskedők lakóhelye volt. A két városrész 1939-ben egyesült, a már 1905-ben Magyaróvárhoz csatlakozott Lucsonnyal együtt, így jött létre a több mint 32.000 lakosú város.

A vár, ahol Fekete István és Vuk vár

A kalandos sorsú vár a 13. században épült vár délnyugati saroktornyában raboskodott Hunyadi Mátyás 1457-ben. Mohács után itt élt II. Lajos özvegye, Habsburg Mária királyné is. A most is látható várkapu a 16. századból származik, a várárok hídja a 18. században épült. A 17. században emeletet építettek a várra, és ekkoriban a Szent Koronát is őrizték a falak között.

A 19. század elején újabb szintet húzott rá Albert Kázmér szász-tescheni herceg, ő alapította 1818-ban a mezőgazdasági akadémiát. Mellszobra ma a bejárat mellett látható.

A vár mellett álló 1912-ben átadott, szecessziós épületben a Széchényi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kara működik.

A vár korlátjánál fogadja a látogatókat Fekete István író szobra, lábánál a kis Vukkal.

A Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémia egykori hallgatója 1924-től két évig élt a városban diákként és itt végzett mezőgazdászként. Később felnőttként szívesen járt vissza a Szigetközbe, és a közeli dunakiliti erdészházhoz vadászni. Az 1968-ban megjelent Barangolások című könyvét az akkor fennállásának 150. évfordulóját ünneplő egykori iskolájának ajánlotta. A mű elején olvasható: "A 150 éves Mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskolának szeretettel ajánlja ezt a könyvet öreg diákja." Fekete István bronzszobrát Trischler Ferenc, pécsi szobrászművész készítette.

Hírességek, híres helyek

A városban számos híresség megfordult, emléküket ma is őrzik a szobrok, emléktáblák, a legendák

A Városháza előtti téren áll a Habsburgok főhercegi kastélya, amelyben Napoleon is megszállt. Gróf Széchenyi István, a megye országgyűlési követe és Jellasics is járt benne. Kossuth Lajos 1848 októberében az erkélyről hívta hadba a környékbelieket. Leghíresebb lakója Habsburg Frigyes volt, padon ülő bronzszobra a kastély oldalában látható.

Habsburg Frigyes főherceg lakott a leghosszabb ideig a kastélyban, és az óváriak is igen kedvelték.

1920-tól 1936-ban bekövetkezett haláláig élt Magyaróváron és mindennapi sétái közben szívesen beszélgetett az alkalmazottaival, vagy a ház előtt lévő padon ülve üdvözölte az arra járókat. Ennek emlékére készült el 2006-ban a padon ülő főherceg szobra, melyet a Magyar utca torkolatánál helyeztek el.

A Fő utcán áll a város első középiskolája, az 1739-ben alapított Piarista Rendház és Gimnázium. A Fekete Sas Szálló és Étterem a város legrégebbi fogadója volt, amely Bethlen Gábor fejedelmet is vendégül látta. Az utca leghíresebb épülete a Cselley-ház, amelyben a Hansági Múzeum iparművészeti kiállítása, és a 19-20. századi magyar festők – Munkácsy, Rippl-Rónai, Vaszary – remekművei is láthatók. De Gyurkovics Tibor irodalmi emlékszobáját, és a római kőtárat is érdemes megnézni.

A Városkapu tér 2016-ban az Entente Florale Europe versenyen elnyerte az Európa legszebb főtere címet.

Itt áll például a neoreneszánsz Postapalota és a városi bíróság is.

A városi malom 1754 óta áll a Lajtánál, közelében található az uradalmi malom és az egykori főhercegi sörgyár.

Nagyon szép a középkori eredetű, mára barokk stílusú Szűz Mária Királynő és Szent Gotthárd-plébániatemplom. Az altemplomban a Habsburg-kripta érckoporsóiban alussza örök álmát Frigyes főherceg és felesége.

A klasszicizáló épületben található Mosonvármegyei Múzeum az ország egyik legrégibb alapítású múzeuma, benne az őskori kürttől a rúnaírásos fibulán át a 19. századi báli ruháig sokféle műkincs látható.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
nyito-2.jpg

Egyedülálló a péceli Ráday-kastély a fekete-fehér falfestményeivel Magyarországon

Írók, költők, tudósok is szívesen látogattak el a Ráday-család birtokára, ahol páratlan gyűjtemények, különleges szobák és egy megszállott gyűjtő, irodalmár fogadta őket. Kalandos történet egy családról és egy kastélyról.
Söptei Zsuzsanna, fotók: Németh Zsolt - szmo.hu
2019. augusztus 12.



Pécelen áll egy kastély, melynek faliképei egészen különlegesek, Magyarországon nincs is hozzájuk fogható. A Ráday-kastély története is kalandos, érdemes személyesen is megismerkedni vele. A települést, ahol a kastély áll, a művészetpártoló, gyűjtő és politikai szerepet is vállaló Ráday-család tette Magyarország egyik vezető kulturális központjává a 18. században.

A gödöllői kastély kicsiben

A kastélyt II. Rákóczi Ferenc diplomatája, titkos kancellárja, Ráday Pál 1722-ben kezdte el építeni. A péceli birtokra felesége, Kajali Klára hozományával tett szert.

A kúriát fia 1755-ben bővítette tovább barokk stílusban, és

a fiatal költők, írók, irodalmi lapok támogatójaként kastélya írók, tudósok kedvelt találkozóhelye lett.

A teljes kastély 1770-ben készült el, és átalakítója a gödöllői Grassalkovich-kastély építője, Mayerhoffer András és fia János volt. Így érthető, hogy a péceli kastély építészeti megoldásaiban felfedezhetők a gödöllői stílusjegyek.

Faliképek rézmetszettből

A finom kidolgozásokhoz a kor neves szakembereit nyerték meg, a kőfaragást Antonio Conti, míg az asztalos munkát Cancini András besztercebányai asztalos végezték.

A díszterem különleges faliképeit Gedeon találta ki, és a párizsi születésű Bernard Picart rézmetsző és rézkarcoló készítette el. A fekete-fehér képek Philipp Gunst rézmetszeteinek kinagyított részleteit ábrázolják. Érdekesség, hogy Ovidius átváltozásait 15 jelentben ábrázolják és ehhez Gedeon írt verssorokat.

Ilyen festmények Magyarországon sehol máshol nem találhatóak.

A mennyezeten egy Phaeton kép volt, ám egy 1825-ös tűzvészben leszakadt és nem állították helyre.

A kastélyban volt egy királyi hálószoba is, amely a nevét arról kapta, hogy a Habsburgok 34 arcképe volt benne. Érdekesség, hogy II. József király maga is ellátogatott a Ráday-kastélyba. A királyi szalonnak nevezett sarokszoba dekorációja szintén izgalmas, az építészet, a festészet és szobrászat, és az orvostudomány allegóriái láthatóak rajta.

A Herkules-szobának nevezett vendégszobának a falain Herkules életének tizenkét jelenetét festették meg.

Kazinczy Ferenc is lakott benne, de járt itt Jókai Mór és Laborfalvi Róza is, akik a mézesheteiket töltötték el a kastélyban.

A kastély másik különlegessége az alagsorba korabeli eszközökkel berendezett barokk konyha. Ilyen gyűjtemény és kiállítás sem látható sokfelé.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
68962714_453568925238629_3285173308789620736_n.jpg

Egy tökéletes borjúbécsi, kiváló utcazenészek és csodás múzeumok – a világ legélhetőbb városa egy hosszú hétvégén

Évek óta olvasom, hogy Bécs a világ egyik legjobb városa, mégis van annak már 20 éve is, hogy utoljára jártam ott. Vajon mit kínál most az egykori császárváros egy négynapos túra alatt?
szöveg:Göbölyös N. László - fotó: GNL, Benke Rita - szmo.hu
2019. augusztus 25.



A Mariahilfer strasséról nyíló kis utcában szállunk meg, bár a panziót a vendégek állítólag 8,2 pontra értékelték a neten, nehezen hihető: lift nincs, a szobában légkondi, hűtőszekrény nincs, de ha elhatározzuk, hogy jól érezzük magunkat, akkor a fene fenét eszik, akkor sem rontja el semmi a kedvünket.

A nevezetes, széles utca, amelynek egy részét sétálóvá tették, hatalmas forgalmával együtt nyugalmat áraszt.

A világ szinte minden nációja itt van, de többségük németül beszél, és eljátszhatjuk azt, amit sok évvel ezelőtt Párizsban, hogy a hanghordozásból, a hangképzésből próbáljuk megállapítani, hogy az illető honnan jött. Rengeteg a fiatal, osztrákok, európaiak, törökök, arabok, afrikaiak, ázsiaiak, sok-sok tündéri gyerekkel.

De hasonló kép fogad bennünket a város más tájain, a halkan suhanó piros villamosokon és a metrón is. A buszokat nem próbáltuk ki, pedig azok is, Bécs város filozófiájának megfelelően csendesek és környezetbarátok: azt vallják ugyanis, hogy a tömegközlekedés használatával több a hely, tisztább a levegő és kisebb a zaj. Vannak ugyan fura figurák, de a négy nap alatt alig-alig látunk olyant, akitől megrémülnénk vagy undorodnánk.

És az egyik első látvány, amibe belefutottunk a Mariahilfer Strassén, egy óriásplakát, ami a több vízivásra szólít fel minket – szemben a mindenféle, bizonytalan eredetű és összetételű üdítőkkel.

Ha kultúrszomj, akkor Bécsben valóban a bőség zavarával kell megküzdenünk.

Ha arról szeretnénk képet kapni, hogy a 20. század elején a város micsoda szellemi erővel rendelkezett, akkor erre a legalkalmasabb a Leopold Museum Wien 1900 kiállítása, amely három emeleten keresztül mutatja be a „boldog békeidők” nagyon is nyugtalan pezsgését, a közelgő összeomlás előszelét.

Egyszerre gyönyörű és nyomasztó ez a kiállítás, így némi enyhet adott rá a kávézó mennyezeti dekorációja, amely úgy festett, mint valami keleti ütőhangszer. Világzenész barátom valószínűleg kísérletet is tett volna a megszólaltatására.

A közeli modern táncszínház nem éppen balerina alkatú szobrokkal sokkolja a betévedőket.

Ezek után már meg sem lepődtünk e két figurán, akik barokk templom előtt csalogatták szemünket.

A Karlsplatz metróaluljáró valóságos labirintus rengeteg folyosójával és kijáratával, igaz, a jelzőtáblák pontosak, nagyvárosi forgalomhoz szokott ember biztosan nem téved el. Egyúttal kíméletlen szembenézés is napjaink világával, a Föld állapotával.

Szó szerint, mert e figyelmeztetések, amelyek mindegyikéhez egy digitális számláló is tartozik, tükörfalakon olvashatók, és ha rájuk nézünk, mi magunk is belekerülünk a történetbe, és feltehetjük a kérdést a saját felelősségünkről, szerepvállalásunkról.

Így tudatosíthatjuk magunkban, hogy Csernobil 399 év múlva lehet újra emberek által lakható, megtudhatjuk, hogy január 1 óta mennyit költöttek a világban fegyverre, hányan haltak meg a különböző háborúkban, hányan lettek taposóaknák áldozatai, HIV-fertőzöttek vagy, hogy mennyit terjeszkedett a Szahara.

Azért, hogy ne menjen el az összes életkedvünk, van néhány szívet melengető statisztika is: értesülhetünk arról, hogy az adott pillanatban mennyi szerelmes van Bécsben, hogy 2019-ben hány bécsi szeletet ettek meg, és hány könyvet kölcsönöztek ki.

Aki mindezt megalkotta: egy Ken Lum nevű képzőművész, aki Kanadában született kínai szülők gyermekeként.

Vidámsággal tölti el az embert, ha körbejárja a Hundertwasser-házat, hiszen szabálytalan formáival, színeivel, a háztetőre, balkonra ültetett fákkal valóságos mesevilágba csöppenünk, miközben a művésznek már felvett neve is fenntarthatóságunkra utal („Friedensreich Hundertwasser” annyit jelent: „békével teljes száz víz”).

Lapozz a továbbiakért:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
34200564_10216645770641338_8026114727312621568_n.jpg

Terhesen csónakáztam a város alatt, és nem bántam meg

A gyönyörű partra vetett halak miatt még lépcsőztem is Tapolcán.
Orosz Emese cikke - szmo.hu
2019. augusztus 11.



Hat hónapos terhes voltam, amikor nyaralni indultunk a Balatonhoz. Mivel azonban nem csak lustálkodni akartunk a vízparton, tettünk egy párnapos városnézős kitérőt Tapolcára is.

A Malom-tó partján szálltunk meg, így bármerre néztünk, bármerre indultunk, gyönyörű részleteken akadt meg a szemünk.

A tó partján vettem észre a város egy szép érdekességét, ezeket a partra, pontosabban lépcsőre vetett halakat.

A nagyvilágban ma már elég elterjedt jelenség a tűzfalakat és lépcsőket borító street art. A tapolcai Malom-tóhoz vezető lépcső viszont az első olyan hazai példa, amikor nem egy épületen, hanem egy lépcsőn láthatunk ilyen szép dekorációt.

Varjas Judit képző- és iparművészt Tapolca városvezetése kérte fel arra, hogy segítsen újra bevonni a város életébe az egyik tópartra vezető lépcsősort. Az ihletet a Malom-tóban úszkáló koi pontyok, illetve a híres chilei Valparaisóban található lépcsősor adta. Bár témájában engem jobban emlékeztet a Szöuli lépcsőre.

Valparaisói lépcső
Szöuli lépcső

Az elkészült Halas-lépcsőt végül a 2016-os Pisztráng Fesztiválron avatták fel. Nagy sikert aratott, és mára a város egyik nevezetességévé vált. Még Facebook-oldala is van, ahol rengeteg lépcsőszelfi bizonyítja népszerűségét.

A gömbölyödő hasam ellenére is szájtátva lépcsőztem fel-le a színes halakon, és természetesen én sem hagyhattam ki a pózolást.

Lapozz a továbbiakért:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x