hirdetés
gyalogtura_ck1.jpg

2 nő, 6 nap, 110 km – vándorúton Hollóházától Nyírbátorig

Milyen az, amikor két nő úgy dönt, hogy Hollóházától Sátoraljaújhelyen át Nyírbátorig gyalogol? Kalandos, izgalmas, fárasztó és persze emberfeletti.
Szokoli Bernadett írása a Szikra magazinblogon - szmo.hu
2019. szeptember 27.


hirdetés

A Szikra magazinblog gondolatébresztő cikkekkel inspiráló, szemléletformáló magazin azoknak, akiket hajt a kíváncsi tudásvágy.

A szikrák célja, hogy más nézőpontból is megvilágítsák a lehetőségeket, pozitív realista módon felrázzanak és kreatív szemléletre inspiráljanak, amely egy másfajta nézőpontot kíván. Kíváncsit...

Zsuzsi és Andi mindketten végzett építészek és gyalogos túravezetők, a civil életben pedig Zsuzsi tűzoltó hadnagy, Andi pedig belsőépítészként dolgozik. Úgy döntöttek, hogy nem mindennapi aktivitással töltik a szabadságukat: gyalog, nomád körülmények között nekivágnak egy legalább 110 km-es útnak.

Aki izgalmakra, élményekre, változatos tájra vágyik, annak van egy igazán jó hírünk: nem kell messzi tájakra utazni, kalandok Magyarországon is vannak! Olvassátok szeretettel Varga Zsuzsanna beszámolóját!

Sokan furán néznek rám és kérdezik, miért gyalog, miért nem autóval? No, pont ezért, mert néha kell, hogy az ember feszegesse határait és tapasztalja az igazi ÉLETET.

Az első nap: kezdődik a kihívás!

Még januárban beszéltük meg Andival, hogy az augusztusi hosszú hétvégén

legyalogolunk Hollóházától Sátoraljaújhelyre, majd továbbmegyünk az Alföldi Kéktúra (AK) útvonalán legalább Kisvárdáig. És a lényeg, hogy mindezt nomád, sátoros-gázfőzős üzemmódban tesszük meg.

Két végzett túravezető (egyébként meg építész) elé semmi sem állíthat akadályt, így augusztus 17-én szombat reggel 4.10-kor indultam 15 kg-mal a hátamon Tatabányáról, Andi csatlakozott Pesten, majd vonatpótlóval, vonattal és busszal jutottunk el a túra kezdeti helyszínére, Hollóházára délután fél 1-re.

Indul a túra - Zsuzsi

Már az első állomásunkon szeretettel fogadtak bennünket. A pecsételést követően hazaiból is megebédelhettünk a kocsmában, sőt, a pultos hölgy a vízkészleteinket is feltöltötte. Indulás után egyből a kezdeti bozótosban elvesztettük a kék jelzést. Sebaj, ezért is tanultunk tájékozódni, hamar visszaértünk a kijelölt útvonalra és meg sem álltunk a Bodó-réti pecsételőig. Nagy-Milic, Kis-Milic, Füzér. Aki már járt erre tudja, milyen csodás a táj, nem véletlenül a Zemplén a szívem csücske. Gondolkoztunk, hol legyen az éjszakai szállásunk, de mikor elértük a Vár-forrást éreztük, hogy még bírjuk tovább, így mentünk még. Füzéren szerencsénk volt, pont nyitva volt a református templom, megcsodálhattuk belülről is, fakazettás mennyezete páratlan.

Füzért elhagyva az Akasztó-hegyi pihenőnél visszanéztünk a megtett útra és döntöttünk, ott éjszakázunk 16,5 km megtétele után. Költői kérdés volt csupán, de vajon miért lett Akasztó-hegy a magaslat neve, vajon milyen múltat és titkokat hordoz? Meg kell hagyni, romantikus a füzéri vár éjszaka kivilágítva. Annyira viszont nem volt az éjszakánk romantikus, a bringaúton több autó is közlekedett az éj folyamán, amire mindig felébredtünk, valamint hajnaltól erősödött a szél is, így az összes ruhát felvéve is fázva aludtunk.

Kis-Milici Károlyi kilátóból a kilátás

Füzéri vár a háttérben

A második nap, irány Alsóberecki

Reggel kelés, sátorbontás, gyors reggeli és fél 7-kor már folytattuk utunkat a „kéken”. Emlékezve merre volt nagy dzsindzsa, mikor utoljára 2 éve erre jártam, volt ahol kiléptünk a szántóföldre, így esett, hogy még krumpliföldön is jártunk. Bózsvához közeledve már találkoztunk több túrázóval, akik szintén a „kéket járták”, pár kedves szó és mindenki ment tovább a maga útján. Bózsva, Kishuta, Nagyhuta, Vágáshuta, erdős területek és aszfalt váltogatta egymást, én meg a túracipőmet szandálra meg vissza, haladtunk igen jó tempóban.

Vágáshután megnéztük Tankiék régi nyaralóját, Andiból jöttek elő az emlékek, erre túráztunk, itt boroztunk, itt fenyők álltak. Pár év alatt mi mennyit változott? A házból kijött az új tulaj, beszélgettünk vele egy kicsit, ők már életvitelszerűen lakják az egykori nyaralót, szeretik. Vágáshuta után ismét sok túrázó keresztezte utunkat, volt, aki szembe jött velünk, volt akivel egyirányba mentünk és kerülgettük egymást, s egy idő után szóba is elegyedtünk.

Bevallom, felmenni a Nagy-Nyugodóra nem esett jól, ott éreztük, hogy elfáradtunk és igencsak hiányzott, hogy nincs egy pad ahová le lehetne ülni.

A kék sávot, ezzel az Országos Kék Túra (OKT) útvonalát elhagyva a kék kereszten ereszkedtünk le Újhelyre. A településre érve ismét kedvességet tapasztaltunk, az egyik házból kijőve szilvával kínáltak minket, vándorokat. A vasúthoz közel egy padon számot vetettünk, meddig tovább, elérjük-e még világosban Bereckit vagy sem.

Ha az ember kinn alszik a természetben kicsit minden átértékelődik, az egyik legfontosabb a víz kérdése lesz.

Mivel végül nem töltöttük fel vízkészleteinket, el kellett jutnunk Alsóbereckibe. Kinéztük, hogy ott hol van kemping, majd ott alszunk, de persze innentől semmi sem úgy alakult ahogy elterveztük. A neten kiírt telefonszámot nem vették fel, majd később közölték, nem hozzájuk tartozik a kemping.

Nem volt mindig egyszerű az út

Újhelyről Bereckibe elvileg az Alföldi Kéktúra(AK) végig egy igen forgalmas út mellett halad. Néztük a térképet és döntöttünk, letérünk a betonútról és rövidítünk a Papok-útja felé, azaz a térképen jelzetten egy erdei földúton terveztünk menni a betonút helyett kb. 3 km hosszan. Nem értettük, hogy vajon az AK miért nem arra megy, hát rájöttünk: a kezdetben szépen kinéző szekérút kb. 500 m múlva megszűnt, vadcsapássá keskenyedett, majd az is megszűnt egy nyárfás határában.

Nem baj, megyünk tovább a nyárfák mentén, nem lehet eltéveszteni. Majd a nyárfásnak megjelent az aljában az akác is, mely egyre csak sűrűsödött. A rövidítésnek szánt 3 km, távban valóban annyi volt, de ennek fele járatlan akácerdőn át vezetett, annak minden nehézségével. Időben messze gyorsabbak lettünk volna a betonon, viszont ez lett az a szakasz, amihez utána a túra hátralévő részében mindent hasonlítottunk.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
nyito-1.jpg

Sehol máshol nem látható ősfát, több ezer ősállat lábnyomát, egy esőerdő növényeinek lenyomatát is megismerheted a 17 millió éves kövek között.
Szöveg és fotó: Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2019. szeptember 16.



Létezik Magyarországon egy olyan hely, ahol 17 millió évnyit utazhatunk vissza az időben. Megtapasztalhatjuk, milyen lehetett a tenger mélyében az élet, és mi történt egy nagy vulkánkitörés után. A különleges hely

kontinensünk egyik legösszetettebb és látványosan kiépített ősmaradvány-lelőhelye, ezért is lett Ipolytarnóc védett terület, és ezért nevezik manapság „ősvilági Pompeii”-nek.

A vulkáni katasztrófa elpusztította az ősi Ipolytarnócot, ugyanakkor lehetőséget adott arra, hogy a maradványai épen átvészeljék az évmilliókat.

A vulkáni kitörés nyomán a riolittufából kiszivárgó kovasavas oldatok beszivárogtak az alatta lévő rétegekbe és így megőrizték a terület állat- és növényvilágát. A vulkáni anyag kormeghatározása alapján

a leletek mintegy 17 millió évesek.

A Budapestről 140 km-re található földtani örökséget 1944-ben védetté nyilvánították. A vulkán miatt elpusztult és a hamunak köszönhetően máig fennmaradt leletek között fák, levéllenyomatok, cápafogak, ősállatok lábnyomai ismerhetők meg.

A kiemelkedő természeti értéket 1995-ben Európa Diplomával tüntették ki,

majd 2000-ben felvették az UNESCO Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékébe is. A területet a Bükki Nemzeti Park igazgatósága kezeli.

A terület tudományos vizsgálatát 1836-ban kezdték el. Az 510 hektáros területen sokféle izgalmas dolgot fedezhetünk fel. A geoturizmus kedvelt helyszínén többek között láthatóak az ősmaradványok, megismerhetjük a vulkánkitörés körülményeit és következményeit, tanösvényen járhatjuk be az erdőt, láthatunk mocsárciprust, de kiülhetünk piknikezni, és a gyerekekkel játszani is.

Cápafogas homokkő

3 millió éve, a Paratethys partszegélyi övezetében halmozódott fel az a homokkő, amely a geológiai tanösvény elején látható, benne pedig

cápafogakat, és ráják, delfinek, tengeritehenek, krokodilok csontjait tartalmazó „cápafogas réteg” tanulmányozható.

A feltárások során eddig 25 cápafaj maradványait mutatták ki.

A helyeik régen - az alakjuk miatt - megkövült madárnyelveknek nevezték el a cápafogakat. Egyik mondájuk szerint amikor a nagy varázsló kővé dermesztette a hatalmas fát, az énekes madarak ijedten felrebbentek róla, szerte-szét repültek, és riadtan adták a világ tudtára a szörnyű eseményt. A varázsló, hogy elhallgattassa őket, kővé változtatta nyelvüket, amely kiesett a csőrükből és szétszóródott a környéken. Ezek után a tájon sokáig halotti csend honolt.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x

hirdetés
eszter5-másolata.jpg

Beszélgetés egy nyitott és kalandvágyó anyukával, aki a „kanapészörf” szerelmese.
Dobó Maitz Petra cikke - szmo.hu
2019. szeptember 05.



Amikor ezt a cikket írni kezdem, eszembe ötlik egy körülbelül tíz évvel ezelőtti történet, amikor egy cseh fickó aludt a kanapénkon. Nekem már gőzöm nincs, ki volt ő, valaki ismert valakit, aki ismerte őt és tudta, hogy útban Csehországból Dél-Európába, majd Magyarországon szeretne eltölteni egy éjszakát és erre pont jó a mi otthonunk.

Így is lett, a fickó beállított hozzánk - ha jól emlékszem - egy vasárnap este, hozott egy üveg Becherovkát, majd bedőlt az ágyba. Másnap reggel megreggelizett nálunk, még szendvicset is csomagoltam neki, majd továbbhajtott.

És tényleg, már el is felejtettem az életem ezen intermezzóját, amikor beszélgetni kezdek Szigetvári Eszterrel, egy miskolci édesanyával a couchsurfingről.

Mi is az a couchsurfing?

Szó szerinti fordításban kanapészörf. Cseppet sem újkeletű dolog, már évek óta létezik egy a facebookhoz és a társkeresőkhöz picit hasonlító közösségi oldal, ahol jelenleg 14 millió tag van beregisztrálva. Ez a couchsurfing.com, ahol lehetőséged van ajánlatot tenni és az ajánlatok közül válogatni. Ingyen szállást biztosítasz azok számára, akik pont a te országodba, a te településedre igyekeznek és te is válogathatsz az ajánlatok között, ha utaznál.

Mikor volt az első alkalom, hogy éltél ezzen az igazán kalandosnak hangzó szállás-módszerrel?

Kettő éve a kislányommal beutaztuk Dél-kelet Ázsiát. Voltunk Indonéziában, Malajziában, Vietnamban és az esetek többségében couchsurfing partnernél szálltunk meg. Zömmel gyermekes családokat választottunk szállásadónak, hiszen mi is ketten voltunk: egy édesanya és egy akkor nyolcéves kislány.

Elképesztő élmény lehetett ez mindkettőtöknek...

Ráadásul nagyon sokrétű élményforgatag. Volt, hogy muszlim családnál laktunk, volt, hogy hindu családnál - a lányom valószínűleg többet tanult történelemből, földrajzból és akár vallási, gasztronómiai érdekességekből, mint amit valaha az iskolában megtanult volna.

Ilyenkor együtt is nyaralnak a családok?

Nem feltétlenül. Van olyan család, amely szívesen megmutatja az otthonát, együtt kirándulunk, együtt megyünk várost nézni, múzeumokba vagy hegyet mászni, de van olyan is, hogy ténylegesen csak megérkezünk este, alszunk, reggel megyünk tovább. Nekem is volt olyan vendégem, akivel moziba mentem, vagy közösen főztünk vacsorát, de volt olyan is, aki ezt nem igényelte, vagy épp én nem értem rá vele jobban foglalkozni.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
IMG_3096-1.jpeg

Az Erőművek éjszakáján megnéztük a Dunamenti Erőmű gázturbináját, irányítótermét, és azt is megtudtuk, hogyan lesz a tevéből kacsa.
Orosz Emese cikke - szmo.hu
2019. október 12.



Nem csak a múzeumoknak van már éjszakájuk. idén először 42 erőmű is nyílt kapukkal várta a látogatókat október 11-én délután 2 és este 10 között. Mi Százhalombattán az ország második legnagyobb gáztüzelésű erőművében jártunk, és olyan helyekre is bejutottunk, ami normál esetben csak az ott dolgozók kiváltsága. Megmutatjuk, milyen érdekességeket rejt a Dunamenti Erőmű.

Erőművek éjszakája

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) idén megszervezte az első Erőművek éjszakáját. Az eseményre október 11-én került sor, amelynek során országszerte 42 helyszín: erőművek, fűtőművek és tematikus látogatóközpontok várták a látogatókat.

A kezdeményezés fontos célja, hogy a látogatók - megismerve az energiatermelés folyamatait - tudatosabb és takarékosabb energia-fogyasztókká váljanak.

Amikor Százhalombatta közelébe értünk, már a város széléről is láttuk a három óriási ikonikus kéményt. Igazán durva hatást viszont akkor tettek, amikor a közvetlen közelükbe értünk. Engem mindig is lenyűgöztek ezek a monumentális ipari épületek. Az óriási kémények égbe nyúló lábánál állva az ember nagyon aprónak érzi magát.

A kémények magassága 201 méter, így tulajdonképpen kétszer magasabbak az Országháznál.

A három nagy kémény nem csak az erőmű, hanem Százhalombatta legfontosabb jelképe is, holott - mint megtudtuk - ezeket a monstrumokat már nem is használják.

Az Erőművek éjszakáján az erőmű dolgozói pogácsával, süteménnyel, üdítővel fogadták a látogatókat. Sőt, még fényképpel és apró ajándékokkal is kedveskedtek. A munkavédelmi sisakok kiosztása után az erőmű szakértői vezettek körbe minket a területen, és minden kérdésünkre készségesen válaszoltak.

Előadásukból megtudtuk, hogy a százhalombattai Dunamenti Erőmű fő tevékenysége a villamosenergia-termelés, emellett villamos- és gázkereskedelmi engedéllyel is rendelkezik.

A lassan hetven éve elkezdett központi iparosítás óta az erőműben a termelés sokat változott. Az olaj helyett régóta gázzal állítják elő az elektromos áramot, újabban pedig megújuló energiaforrásokat is használnak.

Éves termelése akkora (1 160 000 megawatt), hogy ennyi energiával egy Tesla S modell 160 ezerszer tudná megkerülni a Földet.

Van olyan nap is, amikor a Dunamenti 70 millió forintnyi földgázt is eltüzel, hogy abból villamosenergiát állítson elő.

A vezetett séta során elsétáltunk a tekergőző sárga és fémszínű csövekből álló gázfogadó állomáshoz.

Megnéztünk egy romantikus, repkénnyel befuttatott, alacsony épületet is. Mérete elveszik az erőmű gigászai mellett, de megtudtuk, hogy stratégiai szerepe igen fontos egy esetleges “black start” esetén.

Mi az a black start?

Eddig bele sem gondoltunk, de az erőművek üzemeltetéséhez is szükség van áramra. Előfordul azonban, hogy valami miatt az erőmű sem jut áramhoz (Na ez a szó szoros értelmében vett "erőművek éjszakája"). Ekkor van szükség a black startra, azaz fekete kezdésre, vagyis áramot termelni áram nélkül. Ez az egész országban csak néhány üzemben lehetséges, köztük a százhalombattai erőműben.

A repkénnyel befuttatott épület rejti az erőmű dízelgenerátorát, ami egy esetleges

"black start” esetén nem csak a Dunamenti erőművet, hanem akár Paksot is újraindíthatja.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
poszony_nemeth-16-1.jpg

A város bővelkedik történelmi látnivalókban, és modern hídjáról pazar kilátást nyújt.
Fotók: Németh Zsolt - szmo.hu
2019. szeptember 03.



Egy hétvégére érdemes átruccanni Szlovákia fővárosába, Pozsonyba is, mert a város sok érdekességet kínál, no meg persze a jó fajta sört és a knédlit sem szabad kihagyni.

A város mára Szlovákia kulturális, kereskedelmi és ipari központjává vált.

Pozsony a hagyományos koronázóváros volt a török hódoltságtól kezdődően. Miksa 1563. szeptember 8-án történt koronázásától kezdve, V. Ferdinánd koronázásáig a Habsburg-házból származó 12 uralkodót és 7 királynét koronáztak meg a Szent Márton székesegyházban.

Elhelyezkedése miatt is mindig fontos szerepet töltött be. A Duna partján, Ausztria és Magyarország határainak közelében, a Kis-Kárpátok előterében fekszik.

Öt híd ível át a folyón,

ezeket is érdemes megnézni. A legnyugatibb és egyben a leghosszabb a Lafranconi híd, amely a D2-es autópálya hídja. Tőle keletre az óvárosban található a Szlovák Nemzeti Felkelés hídja, Pozsony egyik jelképe, és tetejéről pazar a kilátás a városra és a Dunára. A folyón lejjebb az Öreg híd következik, amelynek elődjét legelső állandó hídként Ferenc József hídra keresztelték. A sorban a kecses Apollo híd következik, mint legifjabb átkelője a városnak. A legkeletibb a Kikötői híd, amelynek alsó szintjén vasút, míg felül a D1-es autópálya vezet.

Egy rövid látogatás során kihagyhatatlan a város felett már messziről jól látható,

négy saroktornyos vár, melyben a Szlovák Nemzeti Múzeum Történeti Múzeuma található.

A vár rajza látható a Szlovákiában vert euróérméken is.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x




Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!