hirdetés
1-77.jpg

1945 óta nem volt ekkora veszélye annak, hogy kitörjön az atomháború

Az ENSZ figyelmeztetett arra, hogy milyen magas most a kockázat.
fotók: Wikipedia - szmo.hu
2019. május 22.


hirdetés

Az Egyesült Nemzetek Szövetségének egyik vezető biztonsági szakértője figyelmeztetett a veszélyre, írja az Independent. Renata Dwan, az Egyesült Nemzetek Leszerelési Kutatóintézetének vezetője riportereknek nyilatkozta, hogy a fegyverzet-ellenőrzés világszerte változóban van, részben az Egyesült Államok és Kína stratégiai versengése miatt.

"Úgy látom, hogy ez mindenképpen figyelemfelkeltő mozzanat - és a médiában valamiképp hiányzott a problémák feldolgozásából, hogy

a nukleáris háború kockázata jelenleg kifejezetten nagy,

illetve hogy a nukleáris fegyverek használatának kockázata nagyobb, mint a második világháború óta bármikor" - mondta Dwan.

A szakértő szerint a világnak sürgősen komolyan kellene vennie ezt a problémát. Közölte, hogy minden, nukleáris fegyverrel rendelkező állam atommodernizációs programokat tervez.

Azt is hangsúlyozta, hogy a hagyományos fegyverellenőrzési szabályozásokat érvénytelenné teszi az újfajta háborúk megjelenése az felfegyverkezett csoportok és a privát szektor erőinek előtérbe kerülésével, valamint az új technológiák térhódításával, melyek elmossák a támadás és védekezés közti határvonalat.

Dwan azt is kifejtette, hogy miután a leszerelési tárgyalások holtpontra kerültek az elmúlt két évtizedben, 122 ország írta alá a nukleáris fegyverek betiltásra vonatkozó egyezményt, részben frusztráció, részben pedig amiatt, mert elismerték a kockázatokat.

A szerződés hivatalos neve egyébként "A nukleáris fegyverek tilalmáról szóló szerződés", melyet A nukleáris fegyverek felszámolására irányuló nemzetközi kampány (ICAN) nevű aktív civil társadalmi koalíció is támogatott (ez nyerte el a Nobel Békedíjat 2017-ben).

A szerződés eddig a szükséges 50-ből 23 ratifikációt gyűjtött össze - 50 kellene ugyanis ahhoz, hogy hatályba léphessen. Az aláírók között szerepel Dél-Afrika, Ausztria, Thaiföld, Vietnám és Mexikó is.

Az Egyesült Államok erősen ellenzi, akárcsak Oroszország és egyéb, nukleáris fegyverrel rendelkező államok.

Itt, az ICAN oldalán lehet egyébként megnézni, hol tartanak jelenleg a ratifikációk és aláírások.

Dwan szerint nem szabadna alábecsülnünk a nukleáris háborúk veszélyét. "Az, hogy miként gondolkodunk erről, és hogyan miként cselekszünk, hogyan kezeljük ezt a kockázatot, szerintem nagyon fontos és sürgős kérdés" - mondta.


KÖVESS MINKET:





hirdetés
meghalt-ambrus-zoltan-1000x674.jpg

Meghalt Ambrus Zoltán, az Irigy Hónaljmirigy örökös tagja

A zenész hosszan tartó súlyos betegség után hunyt el.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. július 08.



53 éves korában hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt Ambrus Zoltán az Irigy Hónaljmirigy együttes örökös tagja. A hírt az együttes a Facebook-oldalán közölte a rajongókkal.

"Nyugodj békében Zoli! Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a mai napon életének 54. évében hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt Ambrus Zoltán az Irigy Hónaljmirigy együttes örökös tagja. Nincsenek szavaink, csak a mérhetetlen fájdalom és a gyász."

- írta az Ambrus Zoltánról készült fotóhoz az együttes. A posztban azt is hozzáteszik, hogy a család kérésére nem szeretnének több információt közölni, kérik, hogy ezt mindenki tartsa tiszteletben.

Ambrus Zoltán 2005-ben súlyos autóbalesetet szenvedett, csodával határos, hogy túlélte, bár hosszú évekbe telt, amíg felépült, közben pedig szinte mindenét elveszítette. A baleset után az Irigy Hónaljmirigyből is ki kellett lépnie, az évekig tartó rehabilitáció miatt, de a 2015-ös, 25 éves jubileumi koncertjükre vendégként visszatért a színpadra néhány szám erejéig.


KÖVESS MINKET:



hirdetés
viharjeg-karok-idokep-1000x687.jpg

Letört ágak és jégdarabok az utakon - így érkezett meg a vihar vasárnap

Volt, ahol percek alatt szakadt le az ég, Nagykanizsán pedig még egy fát is szinte kettétört a vihar.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. július 07.



Korábban már beszámoltunk róla, hogy egy lassan mozgó hidegfront hatására ma többfelé alakulhatnak ki zivatarok. Emellett nagy területen fordulhatnak elő heves zivatarok is, ezeknek a veszélye miatt narancssárga (másodfokú) riasztást adott ki Nyugat- és Délnyugat-Dunántúl egyes részeire az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap délután. A többi pedig megyében elsőfokú figyelmeztetés van érvényben.

Van, ahol erősebb zivatarok is kialakulhatnak és azokat felhőszakadás, 100 km/h meghaladó széllökések és helyenként 5 centi átmérőjű jégeső is kísérheti. A front mögött több fokkal hűvösebb levegő érkezik és vet véget a kánikulának.

Az országban már több helyen is lecsapott a vihar, erről pedig az Időkép olvasói fotókat is készítettek. Mutatjuk, hogyan csapott le a vasárnapi vihar!

Így készülődött a vihar Dunakeszin:

Fotó: Rippel Erik/Időkép

Viharkárok Nagykanizsán:

Fotó: zolidobi/Időkép

Békéscsabán hirtelen csapott le az eső:

De ezen a képen már látszik, hogy jég is esett:

Fotó: Sebestyén Attila/Időkép

Jégdarabok Mezőmegyerről:

Fotó: Ericcorera/Időkép

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
hajo.jpg

Nagyon kevésen múlt a tragédia: videóra vették, ahogy egy óceánjáró majdnem nekimegy a velencei kikötőnek

A hatalmas járműnek végül a tolóhajók segítségével sikerült elkerülnie az ütközést.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. július 08.



Majdnem nekiütközött egy hatalmas tengerjáró hajó a velencei kikötőnek - adta hírül az Euronews.

Az esetről készült felvételen jól látszik, hogy a viharban a hatalmas hajótest megindul a part felé, és néhány pillanatig úgy tűnik, hatalmas ütközés lesz a manőverből. Az érintett cég képviselői ezzel szemben azt mondták: a kapitány végig ura volt a helyzetnek.

A hatalmas járműnek végül a tolóhajók segítségével sikerült elkerülnie az ütközést.

A hírcsatorna emlékeztetett arra, hogy egy hónappal ezelőtt egy másik tengerjáró egy lehorgonyzott turistahajónak ütközött Velencében. Emiatt egyre többen követelik, hogy tiltsák ki a nagy hajókat a város zsúfolt vízi útjairól.

Lapozás után mutatjuk az esetről készült videót!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
doctor-650534_1920-1000x666.jpg

Az orvos, aki elektródákat ültetett a saját agyába, hogy bizonyítsa elméletét

Dr. Philip Kennedy beszéd nélkül akarta közvetíteni egy számítógépre a gondolatait, de a kísérlet nem úgy sült el, ahogy tervezte.
G. N. L., fotó: Pixabay - szmo.hu
2019. július 08.



Kennedy a 90-es évek végén azzal vált híressé, hogy elektródákat épített be egy megbénult ember agyába, majd megtanította őt arra, hogy agyával vezérelje egy számítógép kurzorát - írja a Wired.

A megműtött beteget „a világ első kiborgjának” nevezte.

Kennedy nagy újítása az volt, hogy az elektródát beágyazta az agyba. Az első beültetést 1998-ban hajtották végre. A páciens, az 52 éves Johnny Ray agyvérzése után teljesen megbénult, csak arcizmai mozogtak. Kizárólag pislogással tudott kommunikálni: két pislogás jelentette az „igent”, egy a „nemet”.

A műtét után Kennedy megpróbálta megfejteni a beteg mozgató agykérgének hullámait.

Egy idő után Ray megtanulta a beültetésből jövő jeleket csupán gondolatával szabályozni. Amikor Kennedy összekapcsolta őt egy számítógéppel, képes volt ezekkel a modulációkkal egy kurzort irányítani a képernyőn. Ezáltal ki tudott választani betűket egy képernyőn lévő klaviatúráról, és nagyon lassan sikerült neki szavakat összeállítani.

Bár Ray esetének nagy visszhangja lett, a folytatás kevésbé volt sikeres. 1999 és 2002 között két hasonló állapotú beteggel próbálkoztak, de az egyiknél a seb nem zárult be, ezért az implantátumot ki kellett venni, a másiknak pedig rohamosan romlott az állapota. Maga Ray is meghalt 2002-ben agyi ütőér-tágulatban.

Kennedy azonban nem adta fel, mivel Ray mentális kurzora bizonyította számára, hogy még az ilyen bezárult világban élő emberek is meg tudják osztani gondolataikat egy számítógépen keresztül.

Az amerikai orvos álma egy agy-számítógép interfész volt, amelyen a gondolatok olyan könnyedén áramolnak, mint ahogy egy egészséges ember beszéde.

Ez óriási kihívásnak bizonyult. Az emberi beszéd több mint 100 különböző izom egybehangolt összehúzódását és elernyédését követeli. Ahhoz, hogy működő „beszéd-protézist” építsenek, ki kellett találni annak a módját, hogy miként olvassák le a hangzó beszéd teljes hangszerelését egy maroknyi elektróda jeleiből.

2004-ben egy autóbaleset során agyvérzést kapott beteget műtöttek meg. Ezúttal az agynak abba a régiójába helyezték el az elektródákat, ahonnan a neuronok az ajkak, az állkapocs, a nyelv és a gége izmainak küldenek jeleket. A kísérlet azonban nem sikerült.

Kennedy kutatási programja megtorpant: nem kapott rá több pénzt, stábját el kellett küldenie, kutatótársa is meghalt.

Ezután döntötte el, hogy saját maga lesz következő kísérletének alanya.

A 11 és fél órás műtétre 2014 júniusában, a karibi Belize-ben került sor. Üveg- és aranyszálakból készült elektródákat ültettek be Kennedy agyába. A cél az volt, hogy ezután rögzítsék az agyhullámait, így feltörhessék az emberi beszéd idegi kódját.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x