hirdetés
Kivagott_180_eves_erdo_foto_Galh.jpg

180 éves erdőt vágtak ki a Bükki Nemzeti Parkban

A WWF Magyarország szerint a természetvédelmi oltalom alatt álló állami erdőterületeken zajló fakitermelés aktuális helyzete fenntarthatatlan.
Fotó: WWF - szmo.hu
2019. május 06.


hirdetés

Magyarország egyik legidősebb erdeje a Bükk-fennsík peremén lévő Tar-kő szomszédságában, egy védett, nemzeti parki területen állt.

Ez a 180 éves bükkös esett áldozatul az Egererdő Zrt. állami erdőgazdaság egyhektáros fakitermelésének.

Az eset különösen szomorú részlete, hogy a kitermelt 600 m3 faanyag nagy része csak alacsony piaci értékű tűzifának vagy rostfának adható el - pontosan a fák igencsak magas kora miatt.

A WWF Magyarország 2016-ban publikált elemzése szerint a 180 évnél idősebb erdők területe országosan nem éri el az 1000 hektárt - ez a hazai erdőterületnek kevesebb, mint fél ezrelékét teszi ki.

A magyar erdők húsz százaléka védettség alatt áll ugyan, ám sokan nem tudják, hogy ezek legnagyobb részét állami erdőgazdaságok kezelik, akik az előírt, túlzott mértékű fakitermelés során pótolhatatlan veszteségeket okoznak.

"Sajnos tény, hogy Magyarország természeti és turisztikai szempontból legértékesebb erdeinek fennmaradása még a nemzeti parkokban, védett területen sem minden esetben biztosított. Az idős erdők felbecsülhetetlen értéket képviselnek, amelyek újbóli kialakulásához több emberöltőnyi idő szükséges"

fejtette ki Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője.

"A magyar társadalomnak nem csak a faanyagra van szüksége, hanem – megfelelő nagyságú területen – a sértetlenül megőrzött természet egy-egy darabjára is"

- hangsúlyozza a természetvédelmi szervezet, mivel nemcsak a tájkép, de a klíma, valamint az emberek egészségének védelme érdekében is fontos lenne, hogy produktív lépések történjenek az ügyben.

A szervezet azt szeretné elérni, hogy az erdészeti és a természetvédelmi ágazat működéséért egyszerre felelős Agrárminisztérium prioritásként támogassa a védett területek kezelési terveinek kidolgozását, és hozza tető alá nemzeti parki övezeti rendszer 1996 óta függőben lévő kialakítását.

Illetve azt javasolják, hogy a 150 évesnél idősebb erdőkben – azok különleges természetvédelmi értéke miatt – fák kivágására csak természetvédelmi kezelés keretében legyen lehetőség.

Az európai Natura 2000 hálózat részeként is nyilvántartott, különösen értékes területen az élővilág ritkaságai is otthonra leltek.

Fehérhátú fakopáncs, kék galamb és 13 védett és fokozottan védett növényfaj is élt az erdőben.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





hirdetés
arhangelsz-korhaz.jpg

Nem mondták meg az orosz orvosoknak, hogy sugárfertőzött betegeket kell ellátniuk

Még a kórház vezetősége sem szólt erről a három egészségügyi dolgozónak. Egyikük szervezetében radioaktív anyagot mutattak ki a vizsgálatok.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. augusztus 17.



Ahogy azt megírtuk, múlt hét csütörtökön felrobbant egy rakéta sugárhajtóműve egy katonai lőtéren az észak-oroszországi Arhangelszk megyében.

Bár először még csak két halottról és négy sérültről számoltak be, a médiában olyan információk láttak napvilágot, hogy 15-en sérültek meg, később pedig kiderült, hogy öt ember halt meg.

De nem csak ez volt az egyetlen aggasztó dolog.

A 185 ezres város polgármesteri hivatala akkor azt közölte, hogy a településen a háttérsugárzás szintjének rövid idejű növekedését észlelték, de később visszaállt a normális szintre. A tárca közleménye szerint káros anyag nem került a légkörbe, a sugárzás szintje normális.

A robbanás után viszont a baleset helyszínétől mindössze negyven kilométernyire fekvő Szjeverodvinszk város katasztrófavédelmi kirendeltségén két sugárzásmérő is bejelzett, azok alapján a határértéknél magasabb sugárzás volt. Tájékoztatásukat akkor levették a város weboldaláról.

Egy héttel az atombaleset után az orosz meteorológiai szolgálat, a Roszgidromet már arról írt, hogy

a határérték 4-16-szorosát elérő sugárzást mértek a 180 ezer lakosú Szjeverodvinszk környékén. Jellemzésük szerint ez két és fál órán át tartott,

és bár a mértéke a normálisat meghaladta, de bőven a veszélyes szint alatt maradt. Tehát azonban a hivatalosan közöltnél sokkal nagyobb sugárzás érte a szjeverodvinszkieket.

Most pedig ismét döbbenetes dolog derült ki a baleset kapcsán: az orvosoknak ugyanis állítólag nem mondták el, hogy a sérültek sugárfertőzöttek.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
nyito.png

Először szólalt meg a lemondott karcagi rendőrkapitány: állítja, törvényesen járt el

Egy megállapodásra hivatkozik, amit a rendőrség a kórházzal kötött. Ebben arról van szó, hogy a rendőröket bizonyos esetekben soron kívül látják el.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. augusztus 17.



A lemondott karcagi rendőrkapitány korábban személyesen és részletesen nem reagált a róla szóló sajtóhírekre, most azonban közleményt juttatott el a Karcag Televízióhoz.

Ebben valótlannak nevezi a róla megjelenteket. Szerinte akkor, amikor a "jogtalanul készített" hangfelvételen arról beszélt, hogy "évek óta előre veteti a rendőröket", csak arra utalt, hogy "a beosztott és sürgős betegellátásra szoruló kollégai ellátása érdekében egyeztetett a kórház főigazgatójával, és soron kívüli vizsgálatot kért az ellátásuk érdekében."

Ez pedig jogszerű, mert 2018. március 12-én megállapodott erről a megyei rendőrkapitányság és a Kátai Gábor Kórház.

A volt kapitány a megállapodás 4. pontjára hivatkozik, amely kimondja, hogy a kórház vállalja „a szolgálatellátása során megsérült, vagy más okból sürgősségi betegellátásra szoruló rendőr ellátásának lehetőség szerint soron kívüli biztosítását.”

Idézi a megállapodás 9. pontját is, amely szerint „a sikeres együttműködés érdekében a felek közvetlen összekötői útján” (jelen esetben Teleki Zoltán r. alezredes, Karcagi Rendőrkapitány és Nagyné László Erzsébet főigazgató útján) rendszeresen tartják a kapcsolatot egymással szóban és írásban.”

VIDEÓ: az RTL Híradó birtokába jutott kiszivárgott hangfelvétel

A volt rendőrkapitány azt is visszautasítja, hogy "elsimította" volna a kórházigazgató szabálysértési ügyét, amit amiatt indított egy rendőr, mert mozgássérült engedély nélkül parkolt mozgássérült helyen.

Szerinte ez azért nem lehet igaz, mert az ügyben a hatósági döntés 2019. július 18-án, vagyis a cikkek megjelenését követő napon született.

Azzal kapcsolatban, hogy beosztottjával beszélve hiányolta a differenciált rendőri intézkedést, úgy érvel, hogy "a differenciált rendőri intézkedés az országos rendőrfőkapitányság által elvárt rendőri magatartás, mely azt takarja, hogy azon esetekben, amikor a rendőrnek van mérlegelési jogköre a szabálysértések elbírálása során, akkor az eset összes körülményeit, az elkövető előéletét is figyelembe véve a rendőrnek olyan szankciót kell kiszabnia, mely igazodik a cselekmény súlyához és megfelelő visszatartó hatást vált ki az elkövetővel szemben. A szankció kiszabása sohasem lehet eltúlzott, a fokozatosság elvének érvényesülnie kell. Tehát amennyiben egy cselekmény figyelmeztetéssel, helyszíni bírsággal és feljelentéssel is szankcionálható, akkor a legsúlyosabb szankciót, a feljelentést csak akkor indokolt alkalmazni, amennyiben a másik két enyhébb szankció az elkövetővel szemben nem éri el a kívánt joghatást."

A volt rendőrkapitány azt is hangsúlyozza, kizárólag "magánéletének megóvása, családjának megkímélése és a rendőrségbe vetett bizalom magtartása érdekében mondott le".

Az Index megkeresésre a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr Főkapitányság megerősítette, hogy a kórház és a karcagi kapitányság tavaly valóban megállapodást kötött arról: a kórház bizonyos esetekben soron kívüli ellátást biztosít a város rendőrei számára. A megyei sajtóreferens szerint az egész megyében ez a bevett gyakorlat.

Teleki Zoltán ügyét kivizsgálták, és jogsértést nem állapítottak meg.

Az RTL Híradója ugyanakkor úgy tudja, a Központi Nyomozó Főügyészség több magánszemély feljelentése alapján hivatali visszaélés gyanúja miatt nyomozást rendelt el az ügyben.

Az érintett kórházi igazgató, Nagyné László Erzsébet egyébként a Fidesz helyi képviselője, egyben a karcagi Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke. A térség fideszes országgyűlési képviselője, F. Kovács Sándor az Indexnek nyilatkozva kiállt mellette, szerinte

ősszel is őt indítják a választásokon.

"A főigazgató az ország egyik legsikeresebb egészségügyi vezetője. Munkáját kitűnően végzi. Az elmúlt napokban a sajtóban megjelent gyanúsítgatások, rágalmak minden alapot nélkülöznek. Bebizonyosodott, hogy soha semmilyen módon nem kért, nem kapott és nem adott jogtalan előnyt." - áll F. Kovács Sándor közleményében, amit az infokarcag.hu-nak juttatott el.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
torokzsolthegymaszo2.jpg

45 évesen meghalt Török Zsolt aradi hegymászó

A Fogarasi havasok egyik szakadékában találták holtan az elismert sportembert.
MTI, fotók: a Nanga Parbat 2013 expedíció archív képei - szmo.hu
2019. augusztus 17.



Holtan találták szombaton a Fogarasi havasok egyik szakadékában Török Zsolt aradi hegymászót - közölte a Digi24 hírtelevízió.

Az Aradon.ro aradi hírportál közlése szerint

a 45 éves hegymászó három nappal ezelőtt indult el a Fogarasi-havasokba, hogy megmássza a 2535 méter magas Negoj (Negoiu) csúcsot. Napok óta nem adott életjelt magáról, ezért a családja riasztotta a hatóságokat. A hegyi mentők több csapata és egy helikopter is a keresésére indult szombaton. Testét a Negoj csúcs alatt, egy szakadékban találták meg.

Adrian David a Szeben megyei hegyi mentők vezetője valószínűnek tartotta, hogy Török Zsolt a Negoj meredek oldalán a mélybe zuhant.

Török Zsolt az egyik legeredményesebb romániai hegymászó volt. Ő vezette 2013-ban azt a romániai expedíciót, amely felvitte a román zászlót a Himalájában a Nanga Parbat 8125 méter magas csúcsára. Máig ez a romániai alpinizmus egyik legnagyobb teljesítménye.

2015 tavaszán a Mount Everest megmászására készült, amikor az április 25-i nepáli földrengés által előidézett lavina az alaptáborban hagyott sátrát és teljes felszerelését elsodorta, ezért le kellett mondania a csúcs meghódításáról.

Az általa vezetett romániai csapat tavaly októberben feljutott a Mount Everest szomszédságában álló 7161 méter magas Pumori-csúcsra. A csúcson mínusz 27 fokban, több mint száz kilométer/órás széllökések közepette bontották ki az Erdély és Románia egyesülése centenáriumi jelképével is ellátott román zászlót, melyet a román védelmi minisztériumtól kaptak.

Ezt követően

Mihai Fifor akkori védelmi miniszter, jelenlegi miniszterelnök-helyettes a román védelmi tárca érdemérmét adta át neki Románia jó hírének a terjesztéséért.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
viz-csap.jpg

Súlyos vízválság fenyegeti a Földet, közel 50 országban kritikus a helyzet

A világ vizeinek rendkívül kevés, mindössze 1 százaléka iható, a legnagyobb probléma pedig az, hogy ennek jelentős részét, 30-40 százalékát öntözésre használják - mondta Juhász Árpád geológus.
MTI - szmo.hu
2019. augusztus 17.



Súlyos vízválság fenyegeti a Földet, népességének negyede már most sem jut elegendő vagy megfelelő minőségű ivóvízhez - hívta fel a figyelmet Juhász Árpád geológus szombaton az M1 aktuális csatornán.

Hozzátette: a vízhiány növekedését többek között az okozza, hogy a népesség leginkább a vízhiányos területeken, Afrikában és Ázsiában bővül.

Ezeken a területeken a demográfiai robbanás mellett a globális felmelegedés hatása is intenzívebben jelentkezik - jegyezte meg.

Mint mondta, a világ vizeinek rendkívül kevés, mindössze 1 százaléka iható, a legnagyobb probléma pedig az, hogy ennek jelentős részét, 30-40 százalékát öntözésre használják. A mezőgazdasági termelés és az ipar hihetetlen mennyiségű vizet használ fel, amely végül nem jut vissza az ivóvíz kinyerésére alkalmas körforgásba - fűzte hozzá Juhász Árpád.

A műsorban elhangzott, hogy egy friss tanulmány szerint több mint 17 országban küzdenek rendkívül nagy vízhiánnyal, de további 30 országban is csaknem kritikus a helyzet a klímaváltozás, a vizek pazarló túlhasználata és a környezetszennyezés miatt.


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x