hirdetés

18 hónapig is eltarthat és mindent megváltoztathat a koronavírus-járvány

Amíg nincs védőoltás, marad a rendszeres karantén - írja a Massachusetts Institute of Technology (MIT) folyóiratának főszerkesztője.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. március 31.


hirdetés

Gideon Lichfield a Technology Review-ban azt írja, az élet nagyon sok területén mély nyomokat hagy majd a mostani járvány. Ha egyszer véget ér, akkor is másképpen fogunk majd dolgozni, másképp járunk bevásárolni, sportolni, mások lesznek a társasági érintkezés szabályai.

Mindenekelőtt azonban fel kell adnunk azt az illúziót, hogy a koronavírus fenyegetése hamar meg fog szűnni. Mindaddig, amíg nem sikerül kifejleszteni ellene a védőoltást, illetve nem kapják meg annyian a Covid-19-et, hogy ez a többieket megvédje, számíthatunk arra, hogy időről időre karanténba kell vonulnunk. Ez akár 18 hónapig is eltarthat

- írja Lichfield.

Mire pedig elkészül a védőoltás ellene, már a következő világjárvány elleni védekezésre kell gondolnunk, mert nagyon valószínű, hogy azt sem ússzuk meg.

A szerző idézi a londoni Imperial College jelentését, amely azt javasolja, hogy a védőoltás kifejlesztéséig minden alkalommal, amikor az intenzív osztályokon emelkedni kezd a betegek száma, a legszigorúbb közösségi távoltartási intézkedéseket vezessék be, és csak akkor enyhítsenek rajtuk, ha az új betegek száma csökkenést mutat. Például, ha egy országban egy hét alatt 100-nál több új beteget dianosztizálnak, akkor újra be kell majd zárni minden iskolát, és a tilalmat csak akkor szabad feloldani, ha ez a szám heti 50 alá süllyed.

hirdetés

Lichfield elismeri, hogy másfél év így élve nagyon hosszúnak tűnhet, de a kutatások szerint az egész lakosságra vonatkozó közösségi távolságtartás nélkül a járvány sokkal súlyosabb formában jelentkezne, akár a nyolcszorosa is lehetne a betegek száma annál, mint amit az egészségügyi rendszer képes ellátni.

Ha most csak öt hónapig tartanánk fenn a korlátozásokat, annak az lenne az eredménye, hogy a járvány legközelebb télen érné el a csúcspontját, amikor az egészségügyi intézmények amúgy is túlterheltek.

„Rövid távon mindez rendkívüli károkat okoz a vállalkozások többségének, gondoljunk csak az éttermekre, kávéházakra, edzőtermekre, szállodákra, színházakra, mozikra, üzletközpontokra, múzeumokra, művészekre, sportolókra, de az utazási irodákra, a kongresszusok szervezőire, a tömegközlekedésre, és a magániskolákra is. Nem is beszélve arról a stresszről, amely a szülőkre vár, akiknek rá kell venniük gyermekeiket, hogy otthon tanuljanak, vagy azokra, akiknek idős családtagokról kell gondoskodniuk úgy, hogy közben ne tegyék ki őket a fertőzésnek." - írja Lichfield.

Valószínűleg sok cég tönkremegy, ugyanakkor szerinte lesznek olyanok is, akik alkalmazkodnak majd az új világhoz.

Újra fellendülhet a helyi termelés és lehetnek kompromisszumos megoldások a közösségi élet fenntartására is.

Például a mozikban fele annyi ülőhely lesz, a tanácskozásokat olyan nagyobb termekben tartják, ahol az emberek egymástól távolabb lehetnek, az edzőtermek azonos időpontra kevesebb előjegyzést fogadnak el.

A szerző szerint ki fognak alakulni a biztonságos közösségi élet kifinomultabb módszerei, amelynek jeleit már most láthatjuk. Izrael például már jelenleg is a mobilok helymeghatározási adatait használja a vírushordozók nyomonkövetéséhez. Elképzelhető, hogy a jövőben ahhoz, hogy valaki felszállhasson egy repülőre, hozzá kell járulnia ahhoz, hogy őt is nyomon kövessék. De ugyanezt kérhetik majd plázákban vagy hivatali épületekben is, hogy a lehető leghamarabb megtalálhassák a fertőzöttek kontaktjait.

Mindenütt felállíthatnak láz-szkennereket is. „Az éjszakai bárokban, ahol eddig a nagykorúságot kellett bizonyítani, lehet, hogy ezentúl arról kérnek majd igazolást, hogy van friss teszteredményünk, vagy megkaptuk a legújabb vírus elleni oltást.

Lichfield szerint ez a fajta ellenőrzés alacsony ár lesz azért cserébe, hogy hús-vér emberekkel találkozhassunk.

A Technology Review főszerkesztője szerint egy ilyen világ legnagyobb vesztesei a szegények, a hajléktalanok, a menekültek, a börtönviseltek lehetnek, akik még inkább kitaszítottnak érezhetik magukat.

És rejtett diszkriminációhoz vezethet az is, ha mesterséges intelligenciák algoritmusai határozzák meg majd az egyes emberek megbetegedésének kockázatát. Ilyesmi már meg is történt, amikor kiderült, hogy egy amerikai egészségbiztosítók által alkalmazott algoritmus a fehéreknek kedvezett.

„A világ már sokszor megváltozott, és újra változik. Mindannyiunknak meg kell tanulnunk, hogy új módon éljünk, dolgozzunk és teremtsünk kapcsolatokat. Mint minden változás során, lesznek, akik többet veszítenek, mint mások, és lesznek olyanok, akik máris túl sokat veszítettek. De legalább reménykedhetünk, hogy e válság mélysége végre rákényszeríti az országokat, hogy orvosolják azokat a nyilvánvaló társadalmi igazságtalanságokat, amelyek annyira sebezhetővé teszik lakosságaik széles rétegeit” – írja Gideon Lichfield.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
crew_dragon_kabin.jpg

Igazi sci-fi: videóban mutatják be Elon Musk űrhajójának belsejét

Akármelyik tudományos-fantasztikus filmben megállná a helyét a Crew Dragon kabinja.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. május 27.


hirdetés

Május 27-én, magyar idő szerint 22 óra 33 perckor indul útra Floridából a Nemzetközi Űrállomásra a SpeceX Crew Dragonja. A fedélzetén két amerikai űrhajós, Robert Behnkent és Douglas Hurley foglal majd helyet. Ezzel ők lesznek az első asztronauták, akik egy magáncég rakétájával jutnak el az űrállomásra.

A Crew Dragon névre keresztelt kapszulát évek óta készítik fel az útra, tavaly márciusban már ember nélküli próbaúton is járt a világűrben. A NASA az akkori kilövés előtt töltött fel egy videót a Youtube-ra, amiben bemutatták az SpaceX sci-fibe illő űrhajójának kabinját.

Ugyanezzel a kapszulával indul útnak szerda este a két amerikai űrhajós. A videóban jól látható, hogy a funkcionalitás mellett Elon Musk és csapata azért adott a dizájnra is. A cég több termékéhez hasonlóan a Crew Dragont is az egyszerű, letisztult formák jellemzik, és süt a videóból, hogy semmin nem spóroltak, a minőség is fontos szempont volt a kabin kialakításánál:


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
tortenelmi-urutazas-nasa-spacex-mti-epa-foto.jpg

Elhalasztották a történelmi űrutazást

Május 27-én indult volna Bob Behnken és Doug Hurley a SpaceX által épített Crew Dragon kapszulában a Nemzetközi Űrállomásra, de az időjárás közbeszólt.
MTI, Címkép: MTI/EPA/SPACEX - szmo.hu
2020. május 28.


hirdetés

A rossz időjárás miatt mégsem indították útnak szerdán a floridai űrállomásról a SpaceX magánvállalat űrhajóját, amely amerikai asztronautákat szállítana a Nemzetközi Űrállomásra.

Az űrutazást a trópusi vihar és a tornádóriadó miatt szombatra halasztották.

Az Egyesült Államok űrkutatási és űrhajózási hivatala (NASA) nem önerőből, hanem először a történelemben egy magánvállalkozással - a dél-afrikai születésű amerikai milliárdos üzletember, Elon Musk cégével - közösen indította volna asztronautáit az űrbe. A Musk tulajdonában lévő SpaceX Crew Dragon űrhajójának fedélzetén Robert Behnken és Douglas Hurley veterán űrhajósok várták az indulást.

A helyszínen megjelent Donald Trump amerikai elnök és a first lady, Mike Pence alelnök és a felesége, valamint Elon Musk is.

hirdetés

"A küldetést az Egyesült Államokban történelmi eseménynek minősítik, mivel utoljára kilenc évvel ezelőtt járt amerikai a világűrben.

Az indítás elhalasztását sok izgalom előzte meg, hiszen Florida keleti partvidékén szerda reggeltől folyamatosan trópusi vihar pusztított, az országos meteorológiai szolgálat pedig kora délután tornádóriadót is kiadott.

Jim Bridenstine, a NASA vezetője a Twitteren, majd televíziós interjúkban az utolsó pillanatokig bizakodó volt, hogy a mostoha idő ellenére is fellőhetik az űrhajót.

"Az amerikai űrkutatás új hajnala virradt ránk"

- fogalmazott a Fox televíziónak adott interjújában, kiemelve annak a jelentőségét, hogy ez lesz az első, magánvállalkozással közösen indított misszió, s az űrhajó fedélzetén végzendő kutatásokkal komolyan hozzájárulhatnak több tudományág, köztük az orvostudomány fejlődéséhez is.

"Az űrhajózás kereskedelmiesítése a várakozásainkat is felülmúló pozitív eredményeket hozott"

- hangoztatta a NASA vezetője.

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés

Mégis betiltják Magyarországon az egyszer használatos műanyagokat

Fél évvel az eredetileg tervezett időpont után. A 15 mikron vastagság feletti egyszer használatos műanyagok gyártását is megszüntetik. Erről Gulyás Gergely beszélt a csütörtöki kormányinfón.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. május 28.


hirdetés

Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón "állandó rovatnak" nevezte az egyszer használatos műanyagok kérdését. Ahogy arról mi is beszámoltunk, a kormány egyelőre visszavonta az ilyen termékek betiltásáról szóló törvényjavaslatot.

Most a miniszter elmondta, a kormány továbbra is a teljes betiltásban gondolkodik, viszont ennek úgy kell sorra kerülnie, hogy ez ne veszélyeztessen munkahelyeket.

Bravúrnak nevezte Palkovics László innovációs és technológiai miniszter teljesítményét, aki egy hét alatt 24 fontos ágazati vezetővel és a leginkább érintett területek képviselőivel egyeztetett. Megállapodásuk szerint az egyszer használatos műanyagok betiltására 2021. július 1-jétől van lehetőség. Ezzel a kormány lényegében tartja az Európai Unió előirányzott dátumát.

Ezeket a műanyagokat 50 mikron felett kell betiltani, de Magyarország szigorúbb lesz: a 15 mikron vastagság feletti egyszer használatos műanyagok gyártását is megszüntetik. A kormány 10 milliárd forintot biztosít az érintett cégek technológiaváltására.

hirdetés


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
5136649984_d9ac0849db_b.jpg

A teljesen autonóm rendszerek veszélyesek - állítja egy tudós, aki más utat követne

Ben Shneiderman szerint tévúton járnak azok a cégek, amelyek teljesen önvezető autókon vagy önjáró fegyverrendszereken dolgoznak.
Fotó: Flickr - szmo.hu
2020. május 28.


hirdetés

Stanley Kubrick 2001: Űrodüsszeiájában a Hal 9000 fedélzeti számítógép bosszút áll az űrhajósokon, akik egy hibája miatt ki akarják kapcsolni.

A gépek "öntudatra ébredése" ugyan egyelőre nem fenyeget, de az autonóm rendszereknek komoly kockázatai lehetnek. Erre figyelmeztet Ben Shneiderman, a marylandi egyetem számítógéptudósa, írja a New York Times.

Shneiderman szerint egyfelől könnyen születhetnek olyan gépek, amelyek nem eléggé biztonságosak, másfelől az autonóm rendszerekkel a tervezők gyakorlatilag felmentik az embereket az erkölcsi felelősség alól, legyen szó akár gépjárművekről, akár fegyverendszerekről.

A biztonsági kockázatokra példaként a Boeing MCAS repülésellenőrző rendszerét hozza fel, amelyet két Boeing 737 Max lezuhanásáért tettek felelőssé. 2018 októberében az indonéziai légitársaság gépének katasztrófája 189 ember halálát okozta, 2019 márciusában pedig egy etióp repülőgép zuhant le, fedélzetén 153 utassal. Ez a két tragédia Shneiderman szerint a magas automatizálási fok és az alacsony szintű emberi ellenőrzés eredményének szélsőséges példája.

„A tervezők azt hitték, hogy autonóm rendszerük nem hibázhat. Ugyanakkor nem szerepelt a leírása a kézikönyvben, és a pilótákat nem képezték ki arra, hogyan váltsanak át kézi vezérlésre” – mondja.

hirdetés

Shneiderman szerint ideje felülvizsgálni a mesterséges intelligenciákon alapuló automatizálást. Meg van győződve arról, hogy tévút a teljesen önjáró autók fejlesztése és a technológiai ipar robotjövő-víziója.

Szerinte sokkal inkább arra kellene törekedni, hogy a robotok javítsák az emberek képességeit, nem pedig arra, hogy a helyükre lépjenek.

Néhány kivételtől eltekintve, mint a gépkocsik légzsákjai, vagy az atomerőművek ellenőrző rúdjai, olyan rendszerek tervezését javasolja, amelyekben a számítógép az emberi felhasználók képességeit terjeszti ki.

Ilyen irányú fejlesztések egyébként most is folynak. A Toyota kutatóintézetének vezetője, Gill Pratt és csapata például egy Guardian nevű rendszeren dolgoznak, amelyet a kutatók „szuperfejlett vezetősegédnek” neveznek. Ezt a vadászgépek irányítórendszerei alapján tervezték, amelyeknél a pilóta nem közvetlenül irányítja a gépet, hanem a rendszer rásegít, és korrigál, ha a biztonság érdekében szükséges. A Toyota víziója, hogy az ember és a gép csapattársként működik együtt.

Szeretnék, ha megmaradna a vezetés öröme, de a sofőrök sokkal hatékonyabban tudnának reagálni a különböző közlekedési szituációkra. Ez pedig nem kis kihívás.

Hasonló, egyenrangú kapcsolatot szorgalmaz a gépek és az emberek között Robert O. Work amerikai védelmi miniszter-helyettes is a hadiiparban. Ő az olyan „kentaur fegyverrendszerek” fejlesztését támogatja, amelyek működéséhez - a mesterséges intelligencián alapuló gyilkoló robotokkal ellentétben - emberi közreműködés szükséges.

Bár a számítógépek sokkal hamarabb felismerik a mintákat, mint az emberek, rosszabbul reagálnak a kiszámíthatatlan dolgokra és a bizonytalanságra. A kentaur fegyverrendszerek ötvözhetnék a gépek és az emberek előnyeit, fokozva a katonák reakcióidejét, akik így hatékonyabban tudnának harcolni a csatamezőn.

hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!