hirdetés
koncz-bisztricz-tamas-termeszetfotos-gyoztes-kepe.jpg

16 éves magyar fiú lett a legjobb ifjú makrófotós egy nemzetközi fotópályázaton

Koncz-Bisztricz Tamás mellett még három másik magyar fotós is szép eredményt ért el a pályázaton.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. szeptember 27.


hirdetés

Szenzációs eredményt ért el egy magyar fiú egy nemzetközi fotópályázaton: az övé lett a legjobb makrofotó a fiatalok között - számolt be róla a Turista Magazin.

Koncz-Bisztricz Tamás a Close-up Photographer of the Year makrófotós pályázaton győzedelmeskedett az ifjúsági kategóriában.

A 16 éves fiú egy apró gömbugrókát örökített meg nyertes fotóján, aminek a Kis gömböc címet adta.

Fotó: Koncz-Bisztricz Tamás/CLOSE-UP PHOTOGRAPHER OF THE YEAR

Az, hogy ez a kép jobb lett minden más pályázóénál azért is nagy szám, mert Tamás csak tavaly decemberben kezdett el makrófotózni. Az viszont már korábban is bebizonyosodott, hogy van tehetsége a természetfotók készítéséhez, hiszen például a tavalyi Milvus természetfotó-pályázaton is megnyerte a Természet kategóriát alig 15 évesen.

hirdetés

Tamás mellett még három magyar természetfotósnak sikerült remekelnie.

Daróczi Csaba (aki a pályázat egyik alapítójának felkérésére indult a versenyen) az Állatok kategóriájában második lett Pók a mocsárban című fotójával, emellett pedig még három másik képe is bekerült a finalisták közé.

Fotó: Daróczi Csaba/CLOSE-UP PHOTOGRAPHER OF THE YEAR

Fotó: Daróczi Csaba/CLOSE-UP PHOTOGRAPHER OF THE YEAR

Fotó: Daróczi Csaba/CLOSE-UP PHOTOGRAPHER OF THE YEAR

Fotó: Daróczi Csaba/CLOSE-UP PHOTOGRAPHER OF THE YEAR

Az Állatok kategóriában az ismert magyar természetfotós, Máté Bence is a finalisták közé jutott pelikánokról készült képével. Egy magyar lány, Papp Bori pedig az ifjúsági kategóriában került be a legjobbak közé egy virágon megörökített légy fotójával. Bence és Bori fotóit ide kattintva nézhetitek meg.

A fotópályázat abszolút győztese (amely az Állatok kategóriában is a legjobbnak bizonyult) egy francia fotós, Galice Hoarau képe lett, amely egy angolnalárváról készült:

Fotó: Galice Hoarau/CLOSE-UP PHOTOGRAPHER OF THE YEAR



hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
varpark_foto-4.jpg

Harmadszor is Guinness-rekorder lett a dinnyési Várpark

Újabb különlegességekkel – egy eredeti méretben rekonstruált, honfoglaláskori szekérvárral és egy palánkvárral bővült a világon egyedülálló bemutató.
Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2020. október 11.


hirdetés

Néhány éve fedeztük fel magunknak Dinnyésen Alekszi Zoltán nem mindennapi birodalmát. Azóta a Várpark megálmodóját és készítőjét már többször is meglátogattuk, élvezhettük barátságát, vendégszeretetét és fantasztikus tudását. Annyira már megismertük őt, hogy sejteni lehetett, nem véletlenül csörren meg a telefon. Valami biztos készül… És valóban.

A fővárosból vidékre költözött, a minivárak építésének titkát menet közben elsajátító „várkapitány” 2020-ra is előrukkolt néhány meglepetéssel.

A korábbi teljesítményei már kétszer is bekerültek a Guinness-rekordok közé, és most megint olyat alkotott, amellyel jó eséllyel pályázhatott a harmadik elismerésre is. Hogy mi lett a vége, hamarosan az is kiderül.

A tavalyi elismerés:

hirdetés

Mint arról már korábban meséltünk, Zoltán gyerekkori álma volt, hogy felnőttként építhessen egy várat. A tervről nem mondott le, de végül úgy döntött, hogy inkább egy

várparkot hoz létre, ahol egyedülálló módon mutathatja be a középkori magyar várakat. Az eddig elkészült maketteket mind két kezével maga rakta össze.

Annyit elárult, hogy sokszor saját kárán jött rá a megfelelő technikára, volt, hogy leomlott a fal, amit rakott, de nem adta fel, és ma már tökéletes várfalakat tud csinálni kőből, fából.

A vágya, hogy 70 várat építsen fel a kertjében (amit szeretne bővíteni, hogy más látványosságoknak is jusson hely). Alaposságára jellemző, hogy nagyon szisztematikusan előkészít mindent. Utánajár a vár történetének, régészekkel beszél, ásatásokra jár, átnézi a fellelhető dokumentumokat. Megkeresi a korhű anyagokat, és utána áll neki a munkának.

A várpark mellett

egy éve adták át az Árpád-kori tematikájú Skanzent,

ahol eredeti méretükben épült fatemplom, veremház, műhelyek, gazdasági épületek láthatók.

Idei újdonsága pedig a 39 már meglévő vár mellé elkészült, szintén eredeti méretben rekonstruált, honfoglaláskori szekérvár és Székesfehérvár Feketehegyének palánkvára.

Székesfehérvár – Feketehegy vára

Mint Zoltántól megtudtuk, az Árpád-kori erődítmény a leírásokban nem szerepelt. Ám 1988-89-ben egy terepbejáráson találták meg nyomait a régészek. A szakértők szerint a régen mocsaras, sík területen álló vár földsánca 90 cm-re emelkedett ki, melyet egy 40 méter átmérőjű árok vett körül.

A vár 29-30 méteres, az árka 4-6 méter széles lehetett, mely kör alakban fogta körbe az építményt – kivéve a bejáratot.

Épület nyomait nem találták meg, és a pontos építési módot is homály fedi, ezért a dinnyési palánkvár boronafallal épült fel.

Szekérvár

A honfoglaláskori szekérvár szintén eredeti méretben készült el. Ezeket már az ókorban is használták a harcokban, de később is fontos szerepük volt a csatározásokkor. A szekérvár védekező haditechnika volt, amikor a sereg a szekereit a tábor köré állította fel, kör vagy négyszögletes formában. A szekerek közé is „falakat” tettek, hogy zárt legyen a szerkezet. Az állatokat belül helyezték el, a szekerekben lévő katonákat pedig mellkasig védték a szekerek oldalfalai. A katonák ráadásul így a támadó lovasok magasságába kerültek, ami előnyt jelenthetett a harcokban. Szekérvárat használtak a gótok, a rómaiak és a hunok és a magyarok is.

A Várparkban lévő szerkezet egy

9-10. századi szekérvár rekonstrukció,

a régészek ebből a korból nem találtak eredeti leleteket. A 900-as években hadjáratokat vezető magyarok kör alakú szekérvárat alkalmaztak, amit a szekerekbe fogott igavonó állatok segítségével oszlopokban mozgatni is lehetett és zászlójelekkel vezényelték, így támadó fegyverként is jól használható volt. Az itteni szekérvárhoz hasonlót használhattak őseink. A fából épült szerkezet másfél hónap alatt készült el – árulta el Zoltán. A palánkvár több időt igényelt, tavaly szeptemberben indult a munka és idén januárban lett kész vele.

Az új várral pedig Alekszi Zoltán és a Várpark harmadszor is világrekorder lett. Megérkezett a 2020 Guinness World Records oklevele, amely igazolja, hogy övé „A világ legtöbb várreplikája”.

A „várkapitány” idén egy másik díjat is kapott, szeptemberben adták át számára a Marosi Arnold Díjat. „Óriási elismerés számomra, mert néhai segítőm és támogatóm, Dr. Siklósi Gyula professzor is birtokosa volt ennek az elismerésnek” – mondta Zoltán a kitüntetése kapcsán.

Bővebb információk ITT

Így készült a palánkvár:

Várpark - Dinnyés

Játék! A plakát megosztói között 1darab családi belépőt/ 2 felnőtt+ ... 2 gyerek / sorsolunk ki, mely egyszeri belépésre jogosít a Várpark és Skanzenbe és a Dinnyési Parasztudvarba. Érvényes: 2020.10.10-11. Játék vége, sorsolás:2020.10.10. 9.00

A Várparkba ősszel is érdemes kirándulni, íme egy kis kedvcsináló:

Fotók: a szerző, Okolicsányi Zoltán, Várpark Facebook-oldal

hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
kapus2.jpg

Rekorder a 20 diplomás magyar férfi: legutóbb horgászvizsgát tett, de sminkelni is tud

„A tizenötödik diplomáig igazából nem is éreztem, hogy ez valami rekord, vagy valami különlegesség lenne, de azóta is hajt a tudásvágy” – mondja Kapus Krisztián, aki nemrég vehette át huszadik oklevelét.
Dobó Maitz Petra cikke - szmo.hu
2020. október 14.


hirdetés

Egyértelmű, hogy az első kérdésünk az volt hozzá, mi motiválta őt és egyáltalán miért végzett el húsz különböző felsőfokú képzést.

Kapus Krisztián: Kicsi gyerekkorom óta hajt a tudásszomj. Én már általános iskolában és középiskolában is a könyvtárban éreztem leginkább otthon magam. Piarista középiskolába jártam, ahol piarista szerzetesek tanítottak, és ez rengeteg inspirációt adott, hogy soha, egy percig ne enyhüljön bennem a kíváncsiság.

Hatodikos voltam, amikor versem jelent meg, tagja voltam a nyolcvanas években oly népszerű kincskeresők csapatának. Felnőttként pedig bármi, ami felkeltette az érdeklődésemet arra sarkalt, tudjak meg még többet róla. És ha befejeztem egy iskolát, addigra már újabb és újabb tudományok is izgatták a fantáziámat.

– Amikor bemutatkozol, mit mondasz magadról egy ismeretlen társaságban? Kicsoda Kapus Krisztián, ha egy hivatást is oda kell biggyesztened a neved mögé?

– Talán pedagógusnak vagy ifjúsági közösségszervezőnek titulálnám magam.

hirdetés

A pedagógus szó számomra azt jelenti: nem tantárgyakat tanítok, inkább embereket nevelek.

A legtöbb időmet fiatalokkal töltöm, táborokat szervezek, rádióztunk, újságot írtunk. Elvégeztem egy ifjúsági szakértői képzést is, de ilyen nagy szavakat, mint szakértő, inkább nem használnék.

– A mai fiatalok egy fura évezred első éveiben vannak, amikor érezzük, a régimódi iskolatípusok, a maradibb berögzülések helyett muszáj nyitni az új felé. Amikor már nyelvet nem a szótárfüzet bemagolásával tanulunk, amikor a tananyagról beszélgetni, azt tovább kutatni a kihívás, és nem visszaadni szóról szóra azt, amit a tankönyvek írnak. Mit tudnál mondani egy mai fiatalnak arról, hogyan is kell tanulni? Hiszen tudjuk jól, ez az, amire a diákokat még nem tanították meg, és ez az idei év otthontanulásos időszakában markánsan meg is mutatkozott.

– A gyerekekben még zsigerből megvan az a tudásvágy, az az elemi erő, hogy majd ők megválthatják a világot. Ez az, amit nem szabad belőlük kiölni. Fel kell kelteni az érdeklődést és hagyni kell őket, hogy kutakodjanak a témában, hogy ki tudják fejezni önmagukat az adott témakörben és meg is tudják találni benne a saját motivációikat. Ha pedig megvan ez az alap érdeklődés, akkor az magával vonzza a vágyat, hogy még többet tudjanak.

– Mennyire menő az, ha valakinek van húsz diplomája? Értem ez alatt azt, hogy láttam, többen írnak a teljesítményed kapcsán negatív hozzászólásokat is.

– Igen, menetrendszerűen megérkezett a vélemény, miszerint én 28 éve az állam pénzén ingyenélősködöm, de meg kell nyugtatnom mindenkit: dolgozom és a tanulmányaimat emellett végzem.

Az sem igaz, miszerint egy sápatag, kocka, csúcsfejű lény lennék, aki közel három évtizede el sem hagyta az otthonát. Hovatovább három gyermekes családapa is vagyok, akinek az egyik lánya épp jogot tanul Szegeden.

– Hogyan fogadod ezeket a véleményeket?

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
magyar-kislany-siker-ck.jpg

Lerajzolta a jövő autóját – egy magyar kislány is nyert a Rolls-Royce nemzetközi versenyén

A 11 éves Léna is megrajzolta, milyen lesz a jövő autója. Alkotása pedig a négy kategória közül az egyik legjobbja lett.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. október 12.


hirdetés

16 évesnél fiatalabb gyerekeknek hirdetett versenyt a Rolls-Royce. A Young Designer Competition néven futó versenyen a gyerekeknek a jövő autóját kellett lerajzolniuk. A pályázatra 80 országból összesen 5 ezer alkotás érkezett.

A szakmai zsűri 4 kategóriában hirdetett győztest,

a "FUN" nevű kategória nyertese pedig egy 11 éves magyar kislány lett.

Léna egy igazán különleges autót tervezett.

A nyertes műveket, így Lénáét, és további három, külön elismeréssel díjazott alkotást is a Rolls-Royce Design Team csodálatos, digitális illusztrációként is elkészítette. A csapat ugyanazokkal a szoftverekkel és folyamatokkal dolgozott, amelyekkel a valódi Rolls-Royce-ok tervein is szoktak.

hirdetés

A Kínából, Japánból, Franciaországból és Magyarországról származó nyertesek pedig a közeljövőben egy sofőrös Rolls-Royce luxusautóval mehetnek majd iskolába a legjobb barátjuk társaságában.

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
12-eves-egyetemista.jpg

Még csak 12 éves, de már mérnöknek tanul, és az egyik legelitebb amerikai egyetem legfiatalabb hallgatója lesz

Az amerikai fiú már kétévesen tudott olvasni, háromévesen pedig már az anyanyelve mellett négy másik nyelvet is tanult. Tökéletesen tisztában van vele, hogy ő más, mint a kortársai.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. október 16.


hirdetés

Történelmet írt egy 12 éves amerikai kisfiú azzal, hogy ő lesz a legfiatalabb hallgató a repülőmérnöki szakon a Georgiai Technológiai Intézetben.

A technológia-központú atlantai intézmény az egyik legjobb kutatóegyetem az Egyesült Államokban. Ide fog járni Caleb Anderson, aki eddig egy műszaki főiskolán tanult. Most pedig majd duplaannyi idős szaktársakkal együtt sajátíthatja el a repülőmérnöki szakma fortélyait.

Szülei már nagyon korán észrevették, hogy fiuk különleges gyermek. Már kétévesen el tudta olvasni az Egyesült Államok alkotmányát, háromévesen már az anyanyelve mellett spanyolt, franciát és mandarin nyelvet is tanult, sőt kilenc éves korára a jelnyelvet is elsajátította. Szó szerint végisöpört az általános és középiskolán, majd ezzel állt az édesanyja elé.

"Azt mondta: 'Anya, unatkozom. Ez nem jelent kihívást nekem, nem tudok fejlődni. Szerintem készen állok a főiskolára'"

- emlékezett vissza az anyuka, Claire Anderson.

hirdetés

Caleb így nagyon fiatalon elkezdte főiskolai tanulmányait, most, 12 évesen már másodéves. Ezzel sikerült felhívnia magára a Georgiai Technológiai Intézet figyelmét is, ami azért nagy szó, mert ez álmai iskolája.

A kisfiú már el is látogatott az intézménybe, ahol megnézhette a laborokat és az egyetem elnökével is találkozhatott. A repülőmérnöki tanszék vezetője szerint Caleb tökéletes jelölt a programjukra, és nagyon sikeres lesz, ha náluk tanul.

Szülei támogatják fiuk tanulmányait, nekik csak az a fontos, hogy Caleb jó helyen legyen. Korábban ugyanis az iskolatársai lenézték és különcnek tartották, emiatt a gyerek rossz élményként élte meg az általános iskolai éveket.

A fiatal zseni nem gondolja, hogy különc lenne, azt viszont elfogadta, hogy ő más, mint a többiek...és sokkal okosabb.

"Ez az életem, én ilyen vagyok. És ennek megfelelően fogok élni egész életemben"

- vallja Caleb.

Forrás: CBS News

hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!