hirdetés
52598891_10211175988435516_2511430264605900800_n.jpg

„13 éves korom óta egyetlen biztos vonal van az életemben” - beszélgetés Halper László jazzgitárossal

Hazai példaképeivel és a jazz néhány világsztárjával készítette el új lemezét Halper László, szülőföldje és otthona, Angyalföld előtt tisztelegve.
Göbölyös N. László - szmo.hu
2019. október 19.


hirdetés

Van annak lassan már 30 éve, hogy először hallottam élőben gitározni Halper Lacit, egy kis klubban játszottak, a banda inkább volt haveri közösség, mint profi együttes, ettől azonban még nagyon jó zenét játszottak. Azóta sok koncertjének voltam részese, pár tucatnyi és színháznyi közönség részeként, de mindenütt ugyanaz a szenvedély, ugyanaz a zene iránti feltétlen alázat és a muzsikustársak iránti tisztelet áradt játékából, egész színpadi jelenlétéből. Nem csoda, hogy oly sokan szeretnek vele együtt játszani.

Ez a közösségi érzés jön le új lemezéről, a Blues From Angellandről is, amelynek élő bemutatója október 20-án vasárnap lesz hol is máshol, mint Angyalföldön, a Budapest Jazz Clubban. A kerület határán, az Alexandra könyvesházban találkoztunk.

- Mit jelent számodra Angyalföld?

- A legfontosabb, hogy Édesapám emlékének ajánlom ezt a lemezt, aki igazi angyalföldi srác volt, ott született, ott élte le az életét és ott is halt meg. Itt e házhoz közel, a Marx tér 6 kapualjában volt az első órás műhelye, fontos helyszíne szép gyerekkoromnak. Aztán átköltözött a Bajcsy-Zsilinszky útra, mert ezt a helyet elvették tőle a metróépítésre hivatkozva. Magyarul nem tudó, Budapestet nem ismerő hallgatóim számára angolul is olvasható a borítón, hogy Angelland egy nagy munkáskerület, sok régi kocsmával és egy híres focicsapattal, a Vasassal.

És innen származik két nagyszerű, az én pályámat is meghatározó gitáros. Az egyik Radics Béla, aki elhozta a Vasfüggöny mögé Jimi Hendrixnek nemcsak a zenéjét, hanem a szellemiségét úgy, hogy ő maga sosem járt sem Amerikában, sem Londonban. Ezek a zseniális emberek akár három képből is megérzik a lényeget. Őt sajnos élőben nem hallottam játszani. A másik pedig nagy kedvencem, Tátrai Tibor, akit minden idők egyik legnagyobb magyar gitárosának tartok.

hirdetés

Két olyan gitáros van Magyarországon, akit 2-3 hangból azonnal meg lehet ismeri: az egyik Babos Gyula, aki a mesterem volt a jazz-tanszakon, a másik pedig Tátrai Tibor.

- A borítón látható fotóból nekem a 60-as évek Budapestje ugrik be.

- Wickl János fotója, a Facebook-oldalán találtam a régi angyalföldi képei között. Azért ragadott meg, mert a lemez címe, a Blues From Angelland gyakorlatilag benne van. Egy régi Opelt látunk rajta, ami az 50-es évek nagy amerikai autóira hajaz, és egy olyan egyszintes épület előtt áll, amilyent bármelyik amerikai kisvárosban találhatunk. Egy dolog árulja el, hogy Magyarországon készült – a Róbert Károly körúton – a Papír és Írószer felirat. Tehát megjeleníti a kettősséget: amit én játszom, a jazz, a fusion, amerikai gyökerű zene, de magyar vagyok és Angyalföldön élek.

- A Halper Quintetet (Kollmann Gábor szaxofon, Fekete István trombita, Kosztyu Zsolt basszus, Sramló János dob) a lemezen végig illusztris vendégek egészítik ki.

-Igen, például a címadó dalban Póka Egon basszusozik, Solti János dobol és Randy Brecker trombitált. Ezt a darabot még a 90-es években írtam, és már akkor arra gondoltam, hogy ha egyszer felvesszük milyen jó lenne Pókával és Soltival. Breckerre nem mertem akkor még gondolni…Általuk kialakult egy Angyalföld-Kőbánya-New York háromszög, benne van a közös nyelv, a Zene, amit mindannyian beszélünk, függetlenül attól, hogy hol születtünk.

- Valamennyi közreműködő arról nevezetes, hogy mind rendkívül nyitottan közelítik meg a Zenét. Mint ahogy Te is mindig új utakat keresel.

- Engem a jazz felé igazából a fusion vitt el. Nagyszerű gitártanárom, Török György mutatta meg nekem először ezeket a zenéket és nagyon megtetszett nekem az a megközelítés, hogy a blues-os, rockos gitárjátékot a jazz differenciáltabb dallam- és harmóniavilágával ötvözték.

Én azután határoztam el, hogy gitáros leszek, hogy 13 éves koromban megláttam a tv-ben egy fekete blues-gitárost. Ugyanakkor akkordmániás vagyok, a szép harmóniasorok a mindenem.

E kettő találkozott számomra a fusionben. Ezért olyanokat kértem fel a közreműködésre – és nagy tisztesség számomra, hogy segítettek az album elkészítésében – akik velem együtt tudtak kalandozni, élvezték ezt az átjárhatóságot.

- Van-e olyan darab, amely különösen közel áll a szívedhez?

- Egyik ilyen a Sydney Sunset, amelyet Horváth Kornél ütőjátékával valóságos új dimenzióba helyezett.

- Ausztrália fontos mérföldkő volt az életedben.

- Igen, egyrészt ott él a testvérem, másrészt pedig akkor ismerkedtem meg Orszáczky Jackie-vel. Egy hosszú barátság kezdete volt közöttünk, közös lemezt is csináltunk. És ott sikerült megismerkednem a kedvenc élő gitárosommal, John Scofielddel, aki meghallgatta demofelvételeimet, és elég szépeket mondott róluk. Ez a szám abban az időben született.

- Eljutottál Amerikába is.

- Egy mesterkurzuson vettem részt 1997-ben New York-ban, egy jazz-klubban be is szálltam jammelni. Nagyon izgalmas hónapot töltöttem az Egyesült Államokban, remélem, sikerül még visszajutnom oda. New York egészen különleges hely. Amikor hazajöttem, három napig alig találtam a helyem. Nem értettem, hogy miért, amikor előtt Sydney-ből jöttem haza, minden ment tovább, ahogy azelőtt. Aztán úgy fogalmaztam meg magamnak, hogy azért nehéz hirtelen visszazökkenni, mert ott belekerülsz a világ fővárosának sodrásába. Ahhoz képes minden csak egy kis falu. Megérkeztem éjszaka, ismerőseim kijöttek értem a reptérre, éjjel 2-kor megérkeztünk manhattani szállásunkra, éppen pakoltam ki az autóból a cuccomat, amikor megjelent egy kétméteres afro-amerikai, vállán egy nagy sztereó magnóval, és Hendrix Purple Haze-ét hallgatta..

- Már megszokhattuk körülötted az amerikai sztárzenészeket…Hogyan születtek meg ezek a barátságok?

- Sok szerencse kellett hozzájuk. Amikor a Jimi Hendrix-számok jazzes feldolgozásait játszó Band of Gypsys Reincarnation formációmmal lemezt akartam csinálni, úgy gondoltam, akkor van értelme, ha játszik rajta egy széles körben ismert amerikai jazz-muzsikus.

Hogy éppen a trombitás Randy Breckerre esett a választás, annak az is volt az oka, hogy annak idején Hendrix és Miles Davis közös alkotásra készültek, de Jimi halála közbeszólt, és sosem tudjuk meg, mi született volna belőle. Elküldtem neki egy e-mailt, YouTube-linkekkel és három óra múlva jött rá a válasz: „Helló, László, nagyon tetszik a zenéd, miben segíthetek?”

Négy számban is játszott a lemezen, ami aztán négypontos kritikát kapott a tekintélyes amerikai Downbeat magazinban. Ez megalapozta azt, hogy megkereshettem a MüPát Jimi Hendrix 70. születésnapjára emlékező koncert ötletével. Erre hívtuk meg a világ egyik leghíresebb ritmusszekcióját, Eddie Gomez bőgőst és Steve Gadd dobost, és Fekete Pistivel kvartettben játszottunk, és a koncert lemezen is megjelent. Tehát lépésről lépésre juttattak ide ezek a kapcsolatok. Brecker legutóbb, amikor elküldtem neki a Blues From Angelland felvételét, azt írta: „Várom nagyon, hogy lelkeink újra találkozzanak.” Az pedig óriási gesztus a részükről, hogy világsztár-gázsijuknak a töredékét kérik tőlem.

- Az idén Pernye András-díjjal tüntettek ki. A fiatalabbak kedvéért elmondjuk, hogy Pernye András kiváló zenetörténész, kritikus és tanár volt, aki sokat tett a magyar jazz népszerűsítésért is. Te a díjat a zenészlegendák körüli kutatómunkádért és a Radio C-ben elhangzó műsoraidért, interjúidért kaptad.

- Amikor 2002-ben elindult a cigány rádió, rájöttem arra, amikor az olyan legendás zenészeket, mint Csányi Mátyást vagy Bacsik Eleket említem az én generációmnak, nem tudják, kiről beszélek. Én abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy, mivel nagybátyáim együtt játszottak, barátkoztak velük és Édesanyám is ismerte őket, mert feljártak hozzájuk, a róluk szóló sztorikat gyerekkorom óta hallottam. Életük olyan kalandos volt, hogy Rejtő-könyvekbe is beillenének de hát maga a korszak is zűrzavaros volt, a II. világháború és az azt követő időszak… Arra gondoltam, hogy a Radio C-ben meg kellene ismertetni őket, és megkerestem az ötlettel a szerkesztőket. Először nem gondoltam arra, hogy ezeket a műsorokat én csináljam, de aztán rájöttünk, hogy én pontosan tudom, hogy kiket kell megkeresni és meginterjúvolni. Igaz, hogy nem volt semmilyen rádiós vagy újságírói múltam, de belevágtam. Először a múltbeliekről készítettem műsort, majd jöttek az élő legendák, akik közül sajnos sokan azóta már nem élnek. Ezekből a rádiósorozatokból lettek a Zenészlegendák című könyveim. Ezt követte az a kötet, amelyben a magyar rockzenészek első generációjának tagjai meséltek. A díj annak szólt, hogy a korábbi zenész-nemzedékeket próbáltam megőrizni az emlékezetnek.

Babos Gyula mondta, hogy „minden generációnak az adja meg a lehetőséget arra, hogy tovább éljen, hogy az előző kitartott.”

Igazából nem történeti munkák ezek évszámok köré építve, hanem a sztorik voltak a fontosak, amelyeket zenészek meséltek egymás között, és amelyek sokat elárulnak a személyiségükről, és a világról, amelyben éltek. A jazz-történeti előadásaimon is gyakran felidézem ezeket.

- Mesélj egyet a kedvenceid között.

- Banyák Kálmán és Bacsik Elek együtt játszottak egy híres zenekarban Las Vegasban, ők voltak az első hegedűsök. Banyák nemcsak zseniális zenész, hanem elég különös természetű, nagy humorú, kicsit kötözködő ember volt. Egy alkalommal a zenekarvezető rámutatott Banyákra, hogy most az ő szólója következik, mire Banyák felmutatta a középső ujját. Persze kitört a botrány, mire Bacsik azzal próbálta menteni a helyzetet, hogy a barátja nem azt mutatta, amit gondolnak, hanem azt, hogy becsípte az ujját a kocsijának az ajtaja és nem tud játszani…

- A lemezbemutató után milyen további terveid vannak?

- Szeretném, hogy a sokat fellépő Jimi Hendrix életművéből merítő formációm mellett a saját zenémet játszó kvintett is legalább annyi lehetőséget kapjon. Nagyon szeretek ezekkel az emberekkel együtt muzsikálni. Mindkét csapat tagjai olyanok, akikkel nagyon jó leülni és beszélgetni. Soha semmilyen konfliktusom nem volt velük, ez egy zenekarvezető szempontjából nagyon fontos. Az, hogy egy zenekar hogy játszik, sokszor annál az asztalnál dől el, ahol együtt kávéznak. Mindig érzem, hogy amikor együtt vagyunk, csak arra koncentrálnak, hogy a lehető legjobbat csináljuk. Ez igaz a lemez vendégzenészeire is. Tony Lakatostól olyan szólót kaptam, hogy ha nem hallgattam meg egy este hússzor, akkor egyszer se. De mondhatnám Szakcsi Lakatos Bélát, akit a legnagyobb magyar jazz-zenésznek tartok: játszott egy szólót és vissza sem hallgatta – nem volt rá szükség, mert minden a helyén volt. Mindenkitől a maximális odaadást kaptam. Hogy a gyerekkori ábrándtól eljuthattam oda, hogy ezeket az embereket a kollégáimnak tekinthetem, számomra óriási öröm.

- Ez nyilván tudásodnak, egész emberi lényednek, a Zene iránti elkötelezettségednek szól.

- Azt biztosan mindenki érzi, hogy személyes exhibicionizmus nincs bennem. Nekem egyetlen dolog van, ami szent és sérthetetlen, az a Zene. Tizenhárom éves korom óta ez az egy biztos vonal volt az életemben. Soha nem bántottam meg szándékosan senkit, ha esetleg mégis, akkor annak csakis olyan oka lehetett, amihez a Zenének volt köze.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
mozi.jpg

Autósmozi nyílik a budapesti Árkád tetején - Visszatér a 60-as évek hangulata

Lesznek régi és új filmek, a nosztalgikus élményt pedig a görkorcsolyás felszolgálók fokozzák, akiknél kártyával, érintésmentesen fizethetsz.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. május 25.


hirdetés

Oscar-díjas filmek, görkoris felszolgálók, érintésmentes fizetés – egyedi és biztonságos kikapcsolódást kínál a főváros új autósmozija.

Jó hírünk van azok számára, akik már a Grease és a Szeretném, ha szeretnél óta tudják, meg akarják tapasztalni az autós mozizás varázsát. Június 13-tól a PANAM autósmoziban forgathatják vissza az idő kerekét.

Az autósmozi érintésmentes eszközökkel vár, így a koronavírus ideje alatt sem maradunk biztonságos szórakozás nélkül. A helyszínt a budapesti Árkád bevásárlóközpont tetőtéri parkolója biztosítja, ahol a tervek szerint hosszútávon élvezhetjük majd a szabadtéri filmnézést.

Újra van autósmozi Budapesten! Az utóbbi hónapokban a COVID-19 elleni intézkedések miatt távol kellett tartanunk magunkat a filmszínházaktól, a júniusban nyíló PANAM autósmozinak hála többé nem kell lemondanunk a biztonságos mozizás élményéről.

Budapest új autósmozija régi és új filmeket fog műsorra tűzni,

hirdetés

az első vetítési napon például a Brad Pitt és Edward Norton főszereplésével készült Harcosok klubját mutatják be és számos Oscar-díjas alkotást is vetítenek az elmúlt évekből.

Természetesen azok sem fognak csalódni, akiket inkább a régebbi klasszikusok hoznak lázba, a moziműsorban szerepel ugyanis a Rocky és a Truman Show is. Műfajt tekintve bőséges a választék: a sci-fi és horrorfilm rajongóknak remek választás lehet a Nyolcadik utas a halál, míg a romantikus irányt kedvelőket a Csillag születik c. filmmel várják.

„A kényszer szülte az ötletet, mivel szerettük volna, hogy meglegyen a biztonságos szórakozás lehetősége ebben az időszakban is. Emellett a nosztalgikus moziélményt is visszahozzuk, aki volt már autósmoziban, az ismeri ezt a különleges hangulatot. Igyekszünk hosszútávon stabilan fenntartani az autósmozit, és lehetőség szerint vidéken is bővülnénk” – nyilatkozta a PANAM autósmozival kapcsolatban Rácz László projektmenedzser.

A 100 autónyi befogadóképességű szabadtéri filmszínházban nem személyre, hanem autóra lehet majd jegyet váltani 5500 forintért a panam.hu oldalon. A mozizók biztonsága érdekében nincs helyszíni készpénzforgalom, és az autóból még az üdítőkért és az elmaradhatatlan mozis ropogtatnivalókért sem kell kiszállni.

A nosztalgikus élményt görkorcsolyás felszolgálók fokozzák, akiknél kártyával, érintésmentesen fizethetünk.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
sziami-napidal-cim.jpg

„A legmerészebb álmaimat is túlszárnyalja, ami történik” – Müller Péter Sziámi a Napidal Sziámival projektről

Különleges játékba kezdett Müller Péter Sziámi: egy éven át mindennap megír egy dalvázlatot, amit aztán bárki szabadon kidolgozhat. Az eddigi tapasztalatokról mesélt.
Láng Dávid - szmo.hu
2020. május 25.


hirdetés

„Legyél a szerzőtársam!” – ezzel a felhívással indult el egy hónappal ezelőtt a Napidal Sziámival nevű YouTube-csatorna, ahová azóta menetrendszerűen mindennap felkerül egy videó. A lehetőséggel pedig már most is rengetegen éltek. De vajon kitart-e a lendület egy teljes évig, nem válik egy idő után kényszerré? Erről is beszélgettünk az ötletgazdával.

– Hogy született az elhatározás?

– Elgondolkodtató volt számomra, amikor Szakcsi Lakatos Béla még jóval a járvány előtt, az egyik koncertünk végén – amelynek során improvizáltunk is egy akkor már meglévő Napidal szövegre – azt mondta nekem az öltözőben, hogy hiába van évtizedek óta a pályán, ma is minden reggel odaül a zongorához, és játszik pár órát. Mégpedig azért, mert ő zongorista.

Ez volt a kulcsszó, ami után feltettem magamnak a kérdést, hogy én vajon mi vagyok: mi az a tevékenység, amivel a leginkább szeretek foglalkozni?

Arra jutottam, hogy songmaker vagyok. Verseket már egészen kicsi gyerekkoromtól kezdve folyamatosan írtam, állandóan szólt bennem valami, akár a lépéseim ritmusára, akár arra, ahogy levegőt vettem. Mindig volt is nálam ceruza és egy darab papír, amire feljegyezhettem őket. Songmakingnek ehhez képest nem a zeneszerzést hívom, és nem is a versek megzenésítését, hanem azt a köztes állapotot, amikor egy szöveget már eleve abban a tudatban írok meg, hogy milyen dalnak kellene születnie belőle.

hirdetés

Ilyenkor mindig tudom a tempóját, a ritmizálását, a szerkezetét, és az énekdallam vázlata is megvan a fejemben. Sokkal élvezetesebb játék a számomra, amikor ilyesmit írok, mint egy „sima” verset. Persze több dalszövegemre mondták már, hogy versnek is beillik, volt olyan, amelyik az Élet és Irodalomba is bekerült. Bennem mégis elválik a kettő. Ezért is találtam ki jó pár éve a Songwriters’ klubot, amelyben Bárdos Deák Ágival több éven keresztül sikeresen hoztunk össze dalszerzésre költőket és zenészeket.

Az első összefoglaló videó az addigi legjobb beküldésekkel:

– Attól nem tartottál, hogy miután kitűzted magadnak ezt az egy évig tartó kihívást, az élvezetes játék egy ponton átmegy majd kényszerbe?

– Az első három nap igazi diadalrepülés volt, nagyon könnyen születtek a szövegek, és elégedett is voltam az eredménnyel – attól függetlenül, hogy könnyed, vagy komoly súlyú lett a végeredmény. Utána viszont, az ötödik-hatodik nap környékén már belém hasított a rémület ébredéskor, hogy „te jó ég, ma is meg kell írnom egy dalt.”

De ezen azért elég könnyen átsegített az a rutinom, hogy eddig is rengetegszer kellett már határidőre dalt írnom mások számára, az operától egészen a mainstream popzenéig. Legtöbbször egyébként itt se magamat képzeltem előadónak, már csak azért sem, mert AndFriends-beli szerzőtársammal, Kirschner Péterrel végül abban állapodtunk meg, hogy ezt a projektet teljesen különválasztom a zenekartól. Velük közben a magunk tempójában születnek az új számok, és nagyon készülünk az augusztus 16-i első (poszt-Covid) élő koncertre is, amely egyben a Kobuci nyitóbulija is lesz. Most, május 27-én pedig online közvetítünk egy rövid élőzést a zenekari felületen.

Visszatérve, a harmadik „kötelesség-teljesítős” érzetű nap után aztán örömmel tapasztaltam, hogy nem lettek rosszabbak a szövegek. Onnantól pedig ismét csak pozitív érzések voltak bennem. Azóta is minden napomat vagy így kezdem, vagy így fejezem be: akármi is a programom, egy dal szövegét és szerkezeti vázlatát megírom.

– Már bőven száz felett tartasz január óta. Az eddigiek színvonalával egyformán elégedett vagy?

– Egész pontosan ma reggel készült el a százharminchatodik. Szerencsére megvan az a helyzeti előnyöm, hogy mivel nem azonnal teszem közzé őket, a meglévő dalokat is át tudom nézni és tökéletesíteni, ameddig teljesen elégedett nem leszek velük. A mostani 136-ból nagyjából 110-120 tart ott, hogy már elengedtem és nyugodt szívvel publikálnám, a maradék viszont még alakul. A vázlatuk persze már kész, de apróbb finomítások miatt azóta is elő-előveszem őket.

A YouTube-ra felkerülő dalokat mindig egy nappal korábban húzom ki egy kalapból, és olyankor még egyszer alaposan átnézem. Az pedig egészen biztos, hogy egyetlen olyan sincs köztük, amit ezzel az utolsó simítással ne tudnék vállalható formába hozni. Eleve ezért csak áprilisban indítottam el a csatornát, miközben a dalok már január óta születnek, hogy lássam, tényleg van-e bennem annyi, amitől hosszabb távon is működőképes marad a projekt.

És szerencsére eddig egy olyan komment se érkezett, ami arra utalt volna, hogy csökken a színvonal. A száznál több kész dalvázlat pánik- és kapkodásmentességet biztosít.

– A kihívás része, hogy mindegyik dalnak várod a mások által kidolgozott verzióit. Mennyi jött eddig, és mi vagy ki okozta a legnagyobb meglepetést?

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
omega-egyuttes-koronavirus.jpg

Az Omega együttesnek vége, ha a járványnak lesz második hulláma

Sok pénzt buknak azon, hogy le kellett mondani az idei turnét és nincsenek koncertek.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. május 26.


hirdetés

"Idén 18 külföldi koncertünket mondták le, köztük négy fesztiválfellépést, ami az Omega-produkció költségét tekintve százmillió forintos nagyságrendű kiesés" – mondta a Blikknek Trunkos András, az Omega együttes menedzsere, aki szövegíróként is támogatja az együttest.

A lapnak nyilatkozott a 77 éves Kóbor János, Mecky is. Azt mondta:

"Az Omega végét jelentheti, ha a járványnak ősszel lesz egy második hulláma.

Mi, »régiek« már abban a korban vagyunk, amikor hatványozottan dolgozik ellenünk az idő.

Még lendületben vagyunk, de ez sajnos mulandó.

hirdetés

Márciusban fejeztük be az új lemez felvételeit, de ha a következő fél évben nem tudunk színpadra lépni, utána aligha tudunk majd megfelelni az elvárásainknak. Bízunk a koncertezés folytatásában, ugyanakkor aggodalmaskodunk is."

Trunkos András menedzser éppen nagy külföldi turnét szervezett, amikor a járvány ideért.

"A lemez és a bor megjelenését áttettük szeptember 23-ra, az Omega 1962-es első fellépésének évfordulójára. Hátha szerencsét hoz"

- mondta Kóbor János a Blikknek.

VIDEÓ: Az Omega 2012-es jubileumi koncertje:

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
mikrofon.jpg

Már szólhat élőzene a vendéglátóhelyeken vidéken

Nagy segítség ez a koronavírus miatt nehéz helyzetbe kerülő zenészeknek és az éttermeknek, kávézóknak is.
MTI / Fotó: Pixabay - szmo.hu
2020. május 26.


hirdetés

Ismét szolgáltathatnak zenét a vidéki vendéglátóhelyek - közölte a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete (MZTSZ) kedden az MTI-vel.

Gyimesi László, az MZTSZ alelnöke, az Előadóművészi Jogvédő Iroda (EJI) napokban újraválasztott elnöke kérdésére a Miniszterelnökség megerősítette, hogy

Budapest kivételével a zeneszolgáltatást a vendéglátóüzletekben és a szálláshelyek vendéglátó helyiségeinek területén már nem korlátozzák a járványra vonatkozó rendelkezések.

Gyimesi László levélben kérte Gulyás Gergelyt, a Miniszterelnökséget vezető minisztert annak pontosítására, hogy a vendéglátóhelyek megnyitására vonatkozó rendelkezés magában foglalja-e a zeneszolgáltatás lehetőségét. Az MZTSZ alelnöke azzal adott hangsúlyt kérésének, hogy a zenészek munkavégzési lehetőségeinek elvesztése nagy gondot okoz és kérte, hogy a kormány tájékoztatásában jelenjen meg a vendéglátóhelyi zenészfoglalkoztatás lehetőségének kimondása. Mint írta, a zeneszolgáltatás felszabadítása sok kollégának, különösen a cigányzenészeknek munkát és megélhetést jelentene.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!