hirdetés
hirdetés
hirdetés
 
 
hirdetés
13erdekessegbudapestrol
13 érdekesség, amit sokan nem is tudnak Budapestről
Ha tudnád, mennyi titkot és izgalmas részletet rejt ez a város...
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2017. december 11.


hirdetés

Ahhoz, hogy egy nagyvárost teljes mértékben, az utolsó házig megismerjünk, gyakran egy élet is kevés. És ahhoz is sok idő kell, hogy a számunkra legizgalmasabb helyeket feltérképezzük.

Időről időre szeretünk bemutatni érdekes budapesti helyeket, megmutatni különleges részleteket, vagy elárulni pár titkot erről az ellentmondásos és szerethető városról.

Gül Baba türbéje a legészakibb iszlám zarándokhely – és mecsetet is terveztek ide

Buda elfoglalásakor érkezett II. Szulejmánnal egy muszlim dervisfőnök, akinek a valódi neve nem, csak a ragadványneve maradt fenn: Gül Baba, vagyis Rózsa Apó (Rózsák atyja). A legenda szerint utolsó éveit töltötte Budán, és itt rózsatermesztéssel foglalkozott, ezért kapta a környék a Rózsadomb nevet. A kutatók szerint azért hozták össze a rózsákkal, mert a turbánja tetején egy rózsát viselt – a dervisfőnök jelét.

Halála után emelték a nyolcszög alakú szép síremléket, 1548-ban fejezték be. Mivel a muszlim hívők szentnek tartották Gül Babát, a 19. században is gyakran érkeztek zarándokok a sírhoz, 1877-ben azonban az akkori belügyminiszter kitiltotta őket onnan.

Mivel Törökországé lett a türbe, a török kormány többször is jelentős összeget adományozott a felújításra – most is éppen az ő segítségükkel zajlik a rekonstrukció.

Mint azt a Falanszter blog megírta, 1914-ben, amikor a Monarchia hadat üzent Szerbiának, október 29-én Törökország a központi hatalmak oldalán lépett be a háborúba. Az oszmán egységek országuk határain, valamint Galíciában és Romániában is harcoltak, és ezután nem sokkal felmerült a mecset építésének ötlete.

1915 decemberében kihirdették a Gül Baba türbe és a mellé építendő mecset tervpályázatát, 1916. április 4-én a Fővárosi Tanács határozati formában megalakította a "Mecsetépítő Bizottságot", a magyar országgyűlés pedig elismerte az iszlám vallást. Végül maga a háború akadályozta meg a mecset felépítését.

gulbaba2gulbaba3gulbaba4

Iparművészeti Múzeum

Tudtátok, hogy a gazdagon díszített, mór hatású épület még sokkal díszesebb lett volna? Lechner Ödön tervei szerint ugyanis a belső teret is gazdagon kifestették volna, ám a kritikák és vélemények hatására változott a koncepció. Ma fehérre festett belsőt láthatunk. Illetve éppen nem láthatjuk, mert az Iparművészeti felújítás miatt jelenleg a múzeumlátogatók előtt zárva van.

iparmuveszeti17iparmuveszeti8iparmuveszeti19

Budán áll a város legkeskenyebb háza

A Mandl-házat kevesen veszik észre, úgy megbújik a többi között a Duna-parton. A telket annak idején két testvér, Mandl Manó és Mandl Ármin kereskedő vásárolta meg az 1890-es évek második felében. A tervezést és a kivitelezést Weinréb Fülöpre és Spiegel Frigyesre bízták. 1898-ban készült el a kéthomlokzatú, háromemeletes, apró belső udvarral rendelkező ház. Az épület 22 méter magas. A Várkert rakpartra néző homlokzata 6,2 méter széles, a Döbrentei utca felőli viszont csak 5,5.

A ház tetőterét az 1930-as években építették be, a kivitelező Marafkó Ferenc építőmester volt. Az új lakást két szoba hallosra alakították ki, de gardróbszobát is terveztek hozzá.

Az 1960-as években a Műemlék Felügyelőség védetté nyilvánította az épületet.

keskenyhaz_pest10

Mitől Kékgolyó az utca neve?

A Kék Golyó utca nevének eredetét többen is találgatták. A nevét egy valaha itt működő fogadóról kapta, amely egykor a Városmajor utca és a Kék Golyó utca sarkán állt. A XVIII. századtól közel kétszáz éven át működött, és "zum Blauen Kugel" vagyis "A kék golyóhoz" címzett fogadóként emlegették, a falába ugyanis egy golyót építettek. A XX. század elején még megvolt az épület.

Az erre emlékeztető tábla sokáig a sarkon álló épületen volt, onnan azonban levették, és talapzatra helyezték.

kekgolyo1

Miért őrzi a félelmetes kőoroszlán ezt a különleges házat?

Önmagában is érdekes Rákos Manó szobrászművész egykori villája, amelyet sokan csak oroszlános házként emlegetnek. De azt tudjátok, mit keres a geometrikus szecessziós stílusban felépített villa kerítésén ez a szobor? Eredetileg ugyanis nem itt állt, és az idén 110 éves villáról készül korabeli fotókon sem szerepel.

Az oroszlánszobor valószínűleg egy emlékmű másolata, amelyet Rákos Manó engedély nélkül készített el alkotótársa, Maugsch Gyula műve alapján. Miután Rákos Manó még be is mutatta saját nevén a szobrot, Maugsch szerzői jogi pert indított ellene – és meg is nyerte. Rákos Manó pár évvel később meghalt. Azt nem tudni, mikor kerülhetett a kertbe az oroszlán.

chazar1

Andrássy út – már önmagában szenzációs

Budapest legszebb sugárútjának, a több mint 2 kilométer hosszú Andrássy út kialakítását a városrendezési szándék indította el. A terv Reitter Ferenc munkája – ő volt az, akinek a budapesti hajózható csatornára vonatkozó tervét elvetették, annak helyén épült ki a Nagykörút.

Az Andrássy utat 1872-ben kezdték el építeni, 1876-ban adták át, az út mentén felhúzott házak építése az 1880-as évek végén fejeződött be, az Andrássy út alatt húzódó földalatti villlamosvasút (az európai kontinensen az első) pedig 1894 és 1896 között épült.

A sugárút érdekessége, hogy annak idején jórészt neoreneszánsz stílusú házakat építettek annak idején, így viszonylag egységes képe volt. A másik, hogy több kiemelkedő érdekessége és ékessége is van (például az Operaház vagy a Körönd finoman tervezett különleges palotái), hogy ha csak annyit teszel, hogy végigsétálsz rajta és megnézed a nevezetességeit, már arra rámehet egy egész napod. Az UNESCO világörökség része, részben azért, mert az Andrássy útnak és környezetének kialakításakor a legmodernebb tervezési megoldásokat és a korabeli legkorszerűbb technikai eszközöket alkalmazták.

andrassy2

Nyugati pályaudvar titkos ajtaja

Ezerszer is elsétál az ember egy kék ajtó mellett a Nyugati pályaudvaron, mire felfigyel rá, és esetleg felteszi a kérdést, hogy hová vezet. Pedig aki utánajár, izgalmas dolgokat tudhat meg.

Az ajtó mögött ugyanis a három helyiségből álló királyi váróterem található, amelyet Ferenc József és Erzsébet számára építettek és rendeztek be. Sissinek külön szobája volt, amelyben lepihenhetett. (A váró párja a gödöllői vasútállomáson látható.)

A különleges váró az év nagy részében zárva van, rendezvényekre, speciális alkalmakra nyitják ki, vagy ha bejárást szerveznek a látogatóknak.

kiralyivaro1kiralyivaro2

VIDEÓ: A királyi váró belül:

Budapest legkisebb kávézója is Budán van

Óbudán, a macskaköves Fő téren találod a Gázlámpa Kioszkot, a 100 éves ipari műemlékben nyílt aprócska kávézót. Az egész nem több, mint 4 négyzetméter. A másik különlegessége az, hogy úgynevezett specialty kávézó: itt nem a szokásos mainstream kávét kapod. A harmadik pedig az, hogy tavasztól őszig a fantasztikus hangulatú teraszon ülve ihatsz-ehetsz.

kioszk2kioszk1

A Népligetben egykor minden magyarországi megye emléke látható volt

Sokan nem tudják, milyen gyönyörű, üde kert volt a hetvenes években a Népligetben. A Centenáriumi parkot 1973-ban alakították ki Buda, Óbuda és Pest egyesítésének 100. évfordulójára. Mivel Magyarország minden megyéje hozzájárult a létesítéséhez, mindegyik egy-egy rá jellemző alkotást helyezett el itt.

A parkban csobogó, szökőkút, rózsalugas, szobor, kőlapos járda volt, megyék címerei és különböző információs táblák. A fenti eseményre is külön tábla emlékeztet. Sajnos ez már szinte mind a múlté. A kert karbantartásáról egy idő után már senki sem gondoskodott, ezért a legtöbb építmény tönkrement, a rózsalugasnak is már csak a nyomait találjátok, a szökőkutak és csobogók nem működnek, a díszburkolatot széthordták, és lassan mindent ellep a gaz...

nepliget18nepliget13nepliget10nepliget14

A Szabadság téri platánok története

Tudtad, hogy ki és mikor ültette itt az első platánt? Gróf Széchenyi István felesége, Seilern Crescence ültette az első fát 1846. március 3-án az akkori pesti sétatérre. Az eseményre az 1930-as díszkút és a rajta elhelyezett felirat emlékeztet.

"Míg Széchenyi gróf fáradoz a nagy kezdet valósítása körül, azalatt neje Pesten az első fáját ülteti be az új közsétatérnek, mellynek alapítója ugyanazon dicséretes magyar: tett és szó embere. Azon pillanatban midön mártius 3-kán, a’ grófnő a’ platánt ezen szóval: virulj! a’ földbe ülteté mozsárdurrogások rázták meg a léget ’s hangos népörömkiáltozás zendült meg. Minden jelenvolt hölgy, magasrangú, úgy mint polgárosztálybeli megöntözték a helyet és nyalábot."

szabadsagter1szabadsagter3

Miért éppen ez a Király fürdő neve? És mi köze a Lukácshoz?

Az egyik tulajdonosról, Kőnig Ferencről – egyszerűen magyarra fordították a nevét, ami királyt jelent. Az 1570-re felépített török fürdőnek az oszmán uralom után több tulajdonosa is volt, ám azok neve nem lett ennyire elterjedt. A Király a vizét a Lukács forrásából kapja.

A Városligetben bontottak már épületet múzeum miatt,

nem a mostani az első. 1899-ben a Feszty-körképnek helyet adó rotundát bontották el, hogy felépülhessen a helyén a Szépművészeti Múzeum.

A körképet Feszty Árpád kilenc társával együtt 1891-ben kezdte el festeni. A következő éveben kapták meg a Városliget Hősök tere felőli oldalán álló telket, hogy oda a kép bemutatására alkalmas rotundát emelhessenek. 1894-ben az elkészült épületben helyezték el a körképet – ez a látványosság is a millenniumi ünnepségek egyik attrakciója volt. Az ünnepségek utn megcsappant a látogatók száma, és a hely kellett a Szépművészeti Múzeumnak…

A Feszty-körképet később Londonban állították ki, majd 1909-től a Széchenyi-fürdő közelében, ám a második világháború alatt, az ostrom idején borzalmas károkat szenvedett el. A körkép Szegedre került, a Móra Ferenc Múzeumba, ott restaurálták, majd az 1990-es évek elején az ópusztaszeri emlékparkban állították ki. Azóta ott látható.

FÉSZEK: Európa egyik legrégibb kifejezett művészklubja

Ha még nem jártál az épületben, mindenképpen menj el legalább egyszer. Nem csak a belső tere izgalmas, hanem az udvara is, amely oszlopaival, árkádjaival a kolostorok kerengőit idézi. Kívülről nem is látszik, mit rejt az épület…

A klubot 1901-ben alapították, a neve rövidítés: Festők, Építészek, Szobrászok, Énekesek és Komédiások Klubja. A jelenlegi épületet 1921-ben vették meg, és azóta többször átalakították.

00k10k20k
KÖVESS MINKET:




Kamu drogokról fújt a járdára figyelmeztető feliratot a Szimpla két dolgozója, de őket vitték be a rendőrök
Este az utca tele van kamu dílerekkel, akik zaklatják a járókelőket, a rendőrség mégsem lép fel velük szemben kellőképpen.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. március 21.


hirdetés

Felfújtak egy feliratot a Kazinczy utcában az úttestre, amin a kamu drogokat árusító dílerekre figyelmeztetnek: "Don't buy fake drogs!" Emiatt a rendőrök a felirat készítőit hallgatták ki.

"A Szimpla két munkatársáról van szó, a klub szerint azért is fújták fel a feliratot, mert este az utca tele van kamu dílerekkel, akik zaklatják a járókelőket, a rendőrség mégsem lép fel velük szemben kellőképpen"

- írja a 444.

A police.hu-n a következő hír jelent meg "Tetten érték a rongálókat" címmel: "Az erzsébetvárosi térfigyelő központba 2019. március 20-án 11 óra 10 perckor érkezett bejelentés, hogy két férfi festékszóró flakonnal Budapesten a VII. kerület Kazinczy utcában több helyen is angol nyelvű feliratokat fújt a járdára.

A rendőrök a bűncselekmény elkövetésén tetten ért két férfit elfogták és előállították a kerületi rendőrkapitányságra, ahol gyanúsítottként hallgatták ki őket és kezdeményezték bíróság elé állításukat.

Ellenük rongálás vétség megalapozott gyanúja miatt folyik az eljárás, szabadlábon védekeznek. A több, mint 50 helyen kifújt feliratokkal okozott kár értéke közel 500 ezer forint."​

Az ügyről a Kazinczy utca Facebook-oldal így írt: "Ma ismét megjelent néhány felirat az utcában dél körül, ami a kamu drogkereskedésre és a turisták lehúzására, átverésére hívja fel a figyelmet. A rendőrök hamar kiszálltak, és Danit, valamint Bencét, akiket a Kazinczyban jól ismernek sokan, vádolják ezeknek felfújásával, és be is vitték őket a kapitányságra.

Szomorú dolog, hogy a rend őrei, ahelyett, hogy a drogkereskedőket állítanák le, és ilyen szempontból koncentrálnának délután és este az utcára,

olyanokat fegyelmeznek és visznek be, akik itt dolgoznak évek óta, és sokat tesznek ezért a helyért!"


KÖVESS MINKET:




Kiderült, hol vannak Budapest legveszélyesebb útjai
A legtöbb baleset a Váci úton történt, de egy rövidebb szakaszra leszűkítve nem az végzett az élen.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. március 20.


hirdetés

Budapestet tekintve a Váci úton, az Üllői úton, valamint a Pesti úton volt a legtöbb személyi sérüléssel járó közlekedési baleset 2018-ban.

Sokkoló, de sajnos igaz:

tavaly több személyi sérüléses közúti közlekedési baleset történt Magyarországon, mint az azt megelőző évben.

A KSH legfrissebb adataiból a Vezess összeállított két érdekes listát a különösen veszélyes budapesti utakról.

A legtöbb baleset alapján készült lajstrom élén a Váci út végzett,

ahol tavaly 90 baleset történt. A nem túl előkelő versenyben az Üllői út és a Pesti út következik.

Mint látható, ennek a toplistának az első három helyére alapvetően a hosszabb utak kerültek, de egészen más a kép, ha figyelembe vesszük az utak hosszát is, és azokhoz arányosítva vizsgáljuk meg a balesetszámokat. Eszerint

a főváros legveszélyesebb útja az Andrássy út, amelynek 2 kilométerén 37 ütközés történt.

Ebben az összevetésben a József körút és a Margit körút került még fel a képzeletbeli dobogóra.

A teljes listákat a részletes balesetszámokkal ITT találod.

Korábbi magyarországi adatok

Címlapkép: MTI/Mihádák Zoltán


KÖVESS MINKET:





Dühös utcai 'pesti cetliből' tudtuk meg, mi az a faszádizmus
A városvédők évtizedek óta harcolnak a jelenség ellen. Mi ez? És tényleg hatalmas probléma?
Szöveg és fotó: My Secret Budapest - szmo.hu
2019. március 23.


hirdetés

Még októberben, az egyik sétámon ütköztem bele az Építészpincénél egy haragos hangvételű falragaszba. A kapu mellett virított a papírlap, rajta az ütős cím:

„Reviczky utca 6. - Budapest gyilkosai akcióban!”

Megálltam, megörökítettem egy fotón az utókornak, és elolvastam a falra ragasztott kiáltványt. Szó szerint idézem nektek a szövegét:

„A faszádizmus nem káromkodás, hanem egy alávalóan szemét építészeti irányzat neve. Lényege az, hogy a régi épületeket, műemlékeket gyakorlatilag lebontják, csak falait hagyják meg amolyan Patyomkin-díszletként. Mögé valójában új épület épül.

Az épített örökséghez hozzátartoznak a korábbi szobák, termek, százéves ajtók, míves rézkilincsek, és a lépcsőház fémkorlátjai. Igen szomorú, hogy a fönti címen látható palotát is lebontották.

Még undorítóbb, hogy az állítólagos örökségvédelmet hazudók még két emelet üvegbigyót is rá akarnak a falakra építeni. Így aztán minden szempontból meg fog változni a városkép.

A legszélsőségesebb mai építészek azt mondják, hogy ők jelet szeretnének hagyni a város képén. Valójában az a helyzet, hogy a mások munkáján, a korábban élt nagyszerű építészek munkáján hagynak jelet, nyomot, és bemocskolják a mások munkáját.”

Utánanéztem, mi az a faszádizmus. Nos, a műemlékvédők és városvédők nevezik így azt a gyakorlatot, ami Budapesten is évtizedek óta működik: egy felújításra szoruló háznak csak a homlokzatát tartják meg, mögötte az alapoktól mindent lebontanak (az egész épületet), majd mindent újraépítenek. Így csak a homlokzat marad meg az eredeti épületből.

A szó a homlokzat francia, illetve angol nevéből, a facade-ból ered. A hatvanas években született Velencei Charta szerint az eredetiséget megőrizve kell egy épületet modernizálni, megújítani, és a faszádizmus gyakorlata tilos.

Évtizedek óta működik a faszádizmus, nem csak nálunk, hanem Európában máshol is. Több forrás is példaként hozza, hogy ennek a gyakorlatnak a jegyében újítottak fel épületeket Bukarestben és Moszkvában is, így azok valódi történelmi értéküket elveszítették. És Budapesten is már évtizedekkel ezelőtt megjelent a faszádizmus, csak az utóbbi tíz-tizenöt évben erősödött meg az ellen való tiltakozás cikkekben, blogbejegyzésekben. Néhány éve például több írás is született arról, hogyan bontakozott ki a faszádizmus az Erzsébetvárosban, és a hg.hu is közölt egy cikket arról, hogy a VI. kerületben, az Eötvös utcában gyakorlatilag elbontottak egy szép, eklektikus épületet, és azt kellene írni rá, hogy „eredeti homlokzatot csak nyomokban tartalmaz”.

Legutóbb, mint az általam látott falragaszból is kiderül, a VIII. kerületi, Reviczky utca 6. szám alatt találhat egykori Károlyi-Csekonics palotaegyüttes felújítása korbácsolta fel az indulatokat. „Az építkezésre kitett tábla szerint az egykori palotaegyüttes “átfogó, állagmegóvó felújítási munkáinak megvalósítása” történik, ami persze hazugság, nem állagmegóvás történt, hanem majdnem teljes bontás, csak a facade, vagyis a homlokzat – két emelet díszletfal és a kapuboltozat – maradt meg. Persze az utcai látvány is sérül, hiszen majd két emelet üvegbigyót is ráhúznak!” - írja a Városi Kurír.

Nem mindenki ért egyet azokkal, akik a faszádizmus ellen tiltakoznak. 2011-ben az egyik Szabadság-téri épület átalakításáról szóló blogbejegyzés alatt alakult ki izgalmas vita. A Szabadság tér és az Október 6. utca sarkán a XIX. század elején egyemeletes, klasszicista lakóház állt, amit többször átalakítottak és bővítettek, és végső formáját, szecessziós elemekkel 1905-ben kapta. Később elhanyagolták, omladozni kezdett, majd Reimholz Péter és Nagy Péter tervei alapján átalakították, tetőterét kibővítették, funkcióját megváltoztatták.

A poszt alatt az egyik hozzászóló megjegyzi:

„Szerintem a faszádizmus nem annyira rossz: egy város szervesen változik. Valami értéket (a homlokzatot) megőriztek, valami elveszett (a ma nem használható belső) és új értéket tettek hozzá ('kalap' és az épület belseje).

Mondjuk azt, hogy a belvárosi plébániatemplom gótikus hajója elé épített barokk-rokokó tornyok és homlokzat faszádizmus, és elítélendő?” Ezzel más is egyetértett, mondván, hogy a faszádizmus még mindig jobb, mint a teljes bontás.

Egy építészettel foglalkozó TDK dolgozatban is az áll, hogy a faszádizmust ma legtöbbször pejoratív értelemben használják, és arra a jelenségre értik, amikor az épület kibelezése után az épület homlokzata és belseje között megszűnik a szellemi értelemben vett kapcsolat. Arról is szó esik, hogy az épülethez érzelmileg közelítő hozzáállás szemben áll a beruházó érdekeivel, azzal, hogy megtérüljön a befektetés (például hogy egy ház átalakítása után minél több lakás vagy iroda legyen értékesíthető). Ugyanakkor még a mai műszaki követelményeket is figyelembe kell venni, így az épület tervezőjének nem is könnyű a feladata.

A szerző, Máró Bence a módszert a veterán autó felújításához hasonítja, amikor a karosszéria érintetlen, ám mögötte szinte mindent kicserélnek. „Egy ház esetében ez azt jelenti, hogy bár a “karosszéria”, azaz a homlokzat megmarad, a ház belső működését (a szintmagasságoktól kezdve a gépészeti berendezésekig) teljesen újra kell gondolni ahhoz, hogy a funkcióváltás után is megfelelően működhessen.

A faszádizmus forrása egy olyan ellentét, mely talán leginkább meghatározza az építészeti tervezést: amellett, hogy a ház, annak ornamentikája, a terek dramaturgiája a tervező szubjektív alkotása és részben esztétikai indíttatású, a házzal, mint funkcionális tárggyal szemben támasztott műszaki és gazdaságossági követelmények ugyanolyan fontosak. Egyszerűen szólva a háznak egyszerre kell szépnek lennie és jól működnie. Innentől kezdve a tervező hozzáállásán múlik, hogy ezeket a szempontokat hogyan tartjuk egyensúlyban.”

Ti mit gondoltok?


KÖVESS MINKET:




Több fát is kivágtak a Tabánban – egyelőre nem tudni, miért
V. Naszályi Márta politikus szerint a 7 fából csak 3 tönkje látszott korhadtnak, és nem úgy tűnik, mintha balesetveszélyesek lettek volna.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. március 22.


hirdetés

Facebookon tett közzé egy bejegyzést V. Naszályi Márta, a Párbeszéd politikusa. Azt írja, az erdők világnapja előtti napon a Tabánban kivágtak hét idős fát.

"Tegnap és ma többen is megkerestek, hogy vágják a teniszpályáknál a japánakácokat.

A kerületi önkormányzat városüzemeltetési irodavezetője nem tud semmit, a kertész előadó szabadságon van, a hivatalhoz fakivágási kérelem vagy veszélyelhárítás bejelentés nem érkezett. A Főkertnél annyit tudnak, hogy a fasorfenntartók végezték a munkát,

de nem egyértelmű, hogy a tavaszi faápolási munkálatok keretében vagy a Budapest Sportfőváros rendezvényeihez kapcsolódva.

A fővárosi közgyűlés elé került és nyilvánosan elérhető programterv szerint a Budapest Sportfőváros rendezvényhelyszínei között nem szerepel a Tabán, de a Főkert munkatársaitól kapott információk szerint kerül ide is esemény és ezzel kapcsolatban elindult egy tervezési folyamat, de részleteket még nem lehet tudni" - írja V. Naszályi Márta a bejegyzésben.

"A helyszínen már csak a kivágott fákat láttam.

A tönkökből nyilván nem lehet hitelesen megállapítani egy fa korábbi egészségi állapotát, de a 7 fából 3 tönkje látszik csupán korhadtnak. A földön heverő törzsek, ágak és gallyak többségükben nem igazolták, hogy itt balesetveszélyes fákat vágtak volna ki.

A közelben körülnézve láttam olyan fákat, amelyek jóval betegebbnek tűnnek, mint a földön heverő maradványok - mégse vágták ki őket".

A posztban azt is írta, hogy a Főkert Zrt-hez és a kerületi jegyzőhöz fordult levélben, hogy megtudja, miért vágták ki a fákat, és mi is történt pontosan.

null

null


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x