hirdetés
hirdetés
hirdetés
 
 
hirdetés
100 éve született Básti Lajos
Éppen száz évvel ezelőtt született a XX. századi magyar színjátszás egyik legszebben beszélő, fejedelmi megjelenésű alakja: Básti Lajos, Kossuth-díjas színművész, Básti Juli színésznőnk édesapja.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2011. november 16.


hirdetés

Éppen száz évvel ezelőtt született a XX. századi magyar színjátszás egyik legszebben beszélő, fejedelmi megjelenésű alakja: Básti Lajos, Kossuth-díjas színművész, Básti Juli színésznőnk édesapja.

Csomós Éva cikke

Még ma is a szép magyar beszéd elkötelezettjeként emlékszünk rá, kinek neve meghatározott színészi stílust jelentett, és akit tökéletes beszédtechnika, visszafogott színpadi mozgás, elmélyült karakterformálás, átgondolt játék, s nem utolsó sorban a megjelenés utánozhatatlan eleganciája jellemzett.

Bár születésének 100. évfordulóját országosan ma ünnepeljük, több – egyébként hitelesnek számító – forrás 1911. november 17-t tekinti valós dátumnak. Annyi azonban egészen bizonyos, hogy a keszthelyi rövidáru-kereskedő, Berger Rezső fia eredetileg nem színésznek készült, sokkal inkább csalogatta a muzsika világa, ezért is tanult hegedűn játszani Árvai Tigris Jánostól, de író és orvos is szívesen lett volna, ez utóbbiból még egy szemesztert is hallgatott az egyetemen.

Aztán egy véletlen találkozás megmutatta számára az igazi irányt. Egy 1932-ben Keszthelyen nyaraló színiakadémiai növendék (Mányai Lajos) olyan hatással volt rá, hogy ősszel már jelentkezett is a Színművészeti Akadémiára, ahová Ódry Árpád egyetlen Ady-vers meghallgatása után fel is vette olyan tanoncok közé, mint Fónay Márta, Gobbi Hilda, Perczel Zita, Szörényi Éva, Gellért Endre, s akikkel 1935-ben szerzett diplomát, már Beregi Lajos néven. Neve később 1936-ban Básthy-ra módosult, míg végül 1942-ben végleges formát öltve Básti Lajos lett.

A diplomaszerzés után Bárdos Artúr Belvárosi Színházában kezdte pályafutását, amit daliás szépsége, kellemesen zengő orgánuma is meghatározott. S mint rendkívül jó megjelenésű férfi - mint fiatal amorózó, bonviván - kezdetben társalgási darabokban, operettekben szerepelt, mint ahogy a harmincas évek filmjeiben is ilyen jellegű szerepeket játszott (Méltóságos kisasszony, 120-as tempó, Pillanatnyi pénzzavar, Azúrexpressz).

A Vígszínházhoz 1937-ben szerződött, de a kor politikája miatt 1939-40-ben már alig kapott szerepet. 1941-ben még játszott a Magyar és az Andrássy Színházban, de azután a háború végéig nem léphetett színpadra. Amikor épp nem volt munkaszolgálatos, könyvkiadással és írással foglalkozott. 1945-ben Várkonyi Zoltán Művész Színházába került, majd a Nemzeti Színház szerződtette, amelynek - az 1968-72-es vígszínházi kitérőt leszámítva - haláláig a tagja maradt.

A háború után elmélyült karakterformáló készsége és nagyformátumú drámai ereje szerepről-szerepre bontakozott ki. A hallgatás évei alatt színészete beérett, s előnyös adottságaival is megtanult bánni. Használta, s nem kihasználta azt. Egy rádióinterjúban így beszélt: „ha a jó Úristen adott egy férfinek vagy egy nőnek egy jól használható, kellemes, hízelgő alaphangot, ennek iszonyatos veszélyei vannak, mert fiatal színésznél, amikor még nem alakul ki teljesen az egyéniség, amikor még vájja, vési, keresi a medrét és aztán majd a sodrát, valahol ez egy borzasztó jó védelem, egy kényelmes védekezési mód… minden színész-pedagógusnak fontos kötelessége, hogy ezt fékezze.”

35 évesen érte el a klasszikus szerepkört. A legnagyobb Shakespeare-szerepeket játszotta el pályája során: Hamletet, Leart, és a legszebb szerepeket: Don Pedrót A sok hűhó semmiértben (1946), Buckinghamet a III. Richárdban (1947), Orlandót az Ahogy tetszikben (1949), Banquot a Macbethben (1950), Brutust a Julius Cesarban (1963). Mindezt pedig olyan hatalmas szériában, ami csak keveseknek adatik meg. Ő maga is előszeretettel emlegette a játszási rekordokat: százszor volt Csongor, csaknem ugyanannyiszor Bánk bán, négyszázötvenszer Ádám Az ember tragédiájában, kétszázszor oreg Bolyai Németh László drámájában, százszor Hamlet, ugyanennyiszer Lear… A klasszikus szerepkörbe érkezés hős-színész ideált faragott belőle.

Nem hitt a műveletlen, pusztán ösztönös művészetben, de tudta, hogy a legnagyobb műveltség sem ér semmit, ha nem bújik meg mögötte az ábrázolandó valóságra ráérző művészi ösztön. Úgy tartotta, hogy az ösztönös ráérzés és a kulturált megértés benső vitájából kell kialakulnia a művészi megvalósulásnak. Ebben az időszakban rengeteget játszott, próbált, filmezett, nyilatkozott, tanult. 4-5 óra alvással beérte, hihetetlen energiák szabadultak fel benne akkoriban, ami a hallgatásban töltött évek visszahatása volt. Egyedül élt, teljesen alárendelve magát a színháznak. „Magánosan élek, nem házasodom, mert lelkiismeretes vagyok” – nyilatkozta 1945-ben, három évvel később (37 évesen) azonban ezt a fogadalmat megtörve feleségül vette a nála csaknem 20 évvel fiatalabb tüneményes, tehetséges Ferrari Violettát. 1954-ben felbomló házasságuknak nem is a korkülönbség, inkább kettejük igen eltérő temperamentuma vetett véget. Básti akkor már egy éve tanított a főiskolán, tanítványai között pedig ott volt az a Zolnay Zsuzsa is, akit egy évvel diplomázása után, 1956. október 5-én feleségül vett, s kivel életre szóló boldog házasságban élhetett.

Ő volt az egyik legszebben beszélő magyar színészünk, kinek fegyvere és vesszőparipája szintén a beszéd volt. Hangjának szépségét számos hangfelvétel és film őrzi. Igazi művésze volt a szép magyar beszédnek, ki saját zalai tájszólásának leküzdésével jutott el a főiskola beszédtanári posztjáig. 1953-1960 között színészek nemzedékei tanulták tőle a tiszta szövegmondást.

Az emberi nagyság felmutatásában színpadon, filmen és a különböző tévéműfajokban egyaránt maradandót alkotott. Hősei nem emelkedettek voltak a szó patetikus értelmében, hanem előkelőek. Egyfajta nemességet, a viselkedés kultúráját, a magára adó ember önérzetét testesítette meg, eleganciája pedig belső elegancia volt. A hozzá egykor közelállók úgy emlékeznek: mindig fegyelmezett volt, választékosan öltözött és beszélt.

A világ drámairodalmának szinte minden főszerepét eljátszotta, filmek és tv-játékok sorában nyújtott felejthetetlen alakítást. Legendás volt klasszikus versmondása, amelyet a Magyar Rádió archívuma őriz. Éveken keresztül a Színházi Dolgozók Szakszervezete elnöki tisztét is betöltötte.

Nagy művész volt, vitákat és indulatokat kiváltó személyiség. Lehetett szeretni vagy elutasítani, csak közömbösnek nem lehetett maradni irányában. Harcait látványosan de soha nem öncélúan vívta. A színházért csatázott.

Filmen a harmincas évek közepétől kezdve szerepelt. Több mint 30 film és számtalan televíziós produkció őrzi alakításait. A kezdeti „hősszerelmes” szerepek után 1945-öt követően jutott el a nagy formátumú jellemábrázoláshoz. (Merénylet, 1959, Iván Iljics halála, 1965 - tv-film). Az utóbbi filmben nyújtott alakításáért a Monte Carló-i filmfesztiválon Arany Nimfa-díjat kapott.

Humorát a Butaságom története (1965) valamint a Történelmi magánügyek, (1969) című filmekben csillantotta meg. Munkásságát a televízióban portréfilmben mutatták be (A főszerepben Básti Lajos, 1970). De a világháború utáni időszakban is sokat filmezett (Föltámadott a tenger, Merénylet, Nappali sötétség, Szemtől szembe, Utószezon, Kárpáthy Zoltán, A kőszívű ember fiai, Tanulmány a nőkről), majd a televízió is gyakran foglalkoztatta (Beszterce ostroma, Othello Gyulaházán, Volpone, Abigél stb.).

Lányát, Julit nem szánta a színi pályára, így az ő a tudta nélkül jelentkezett a főiskolára. Azóta megküzdött a színészóriás apa nyomasztó súlyával, s egyik vezető - Kossuth-díjas – színésznőnkké vált.

Básti Lajos művészetét 1955-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, egy évvel korábban Érdemes művész lett, 1963-ban Kiváló művésszé vált, két évvel később pedig SZOT-díjjal jutalmazták.

Hosszantartó betegség után 1977. június 1-jén halt meg, hatvanhat éves korában. Szerepeiben azonban máig itt maradt velünk.

Csomós Éva többi cikke:



KÖVESS MINKET:




Sokkoló bemutató: szándékosan terjesztették a HIV-vírust Afrikában
Az afrikai feketék kiirtása volt a célja egy dél-afrikai titkos szervezetnek, amely felelős lehetett Dag Hammarskjöld ENSZ-főtitkár haláláért is.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. január 28.


hirdetés

Erről szól az a döbbenetes dokumentumfilm, amelyet a múlt hét végén mutattak be a Sundance Filmfesztiválon a Utah állambeli Park City-ben. A Hammarskjöld döglött akta (Cold Case Hammarskjöld) alkotója Mads Brügger dán rendező.

A film középpontjából álló fegyveres szervezet a Dél-Afrikai Tengeri Kutatási Intézet (South African Institute for Maritime Research - SAIMR) fedőnevet használta, és volt zsoldosokból toborozták. A oknyomozás koronatanúja a filmben a szervezet Alexander Jones néven szereplő volt tagja, aki elmondja, hogy

a 90-es évek elején hamis oltásokkal terjesztették az AIDS-et okozó HIV-vírust.

„Háborúban álltunk – mondta Jones – a dél-afrikai feketék voltak az ellenségeink” – idézi a Daily Mail.

Jones állítása szerint maga is járt a SAIMR egyik bázisán, ahol ezeket a HIV-fertőzött oltásokat gyártották, és beszélt arról a Keith Maxwellről, aki rendszeresen orvosnak adta ki magát Dél-Afrika feketék lakta körzeteiben. A 2006-ban meghalt Maxwell, aki magát „dandártábornoknak” nevezte ki, naplójában egy olyan Dél-Afrikát vizionált, amelynek 2000-re fehér többsége lesz, „és nem lesz többé helye sem a szabad abortusznak, sem a drogoknak, sem a korábbi évtizedek más túlkapásainak az AIDS utáni világban.”

A történetnek Brügger úgy akadt a nyomára, hogy eredetileg a Dag Hammarskjöld ENSZ-főtitkárt ért tisztázatlan 1961. szeptember 18-i repülőgép-szerencsétlenség körülményeit kutatta. A SAIMR-ról ugyanis kiderült, hogy ők álltak a svéd diplomata elleni merénylet mögött, amelyet a CIA és a brit titkosszolgálat segítségével hajtottak végre.

Éveken keresztül az volt a hivatalos nézet, hogy az egykori Észak-Rhodesia (a mai Zambia) területén történt szerencsétlenséget a pilóta hibája vagy a gép meghibásodása okozta, de született egy olyan ENSZ-jelentés is, amely szerint „elképzelő, hogy a repülőt külső támadás érte.”

Dag Hammarskjöld 1953-tól állt a világszervezet élén, kiemelkedő szerepet játszott a koreai háborúban kötött fegyverszünetben és az 1956-os szuezi válság diplomáciai rendezésében. Utolsó évében a függetlenné vált két Kongó közötti konfliktusban próbált közvetíteni. E misszió közben érte a halál.

A Hammarskjöld-ügy mindazonáltal a háttérbe szorult a népirtási kísérlet leleplezése miatt. Több AIDS-szel foglalkozó szakember szerint „közel a nullával egyenlő annak az esélye, hogy így hajtsanak végre tömeggyilkosságot”, ilyesmire még a mai modern laboratóriumok sem képesek. Rebecca Rhodes, a fokvárosi egyetem AIDS-kutató intézetének vezetője pedig egyenesen attól tart, hogy az ilyen „összeesküvés-elméletek” megrendíthetik a bizalmat az orvosokban, és összezavarják az embereket a HIV-vírus terjedésével kapcsolatban.

Brügger, akinek már korábbi filmjei is „provokációként” hatottak, elismerte, hogy nem tudta ellenőrizni Jones történetének hitelességét.


KÖVESS MINKET:



A "halála" után hat napig még élt - rájöttek, miben halhatott meg Nagy Sándor
A tudósok szerint teljesen le volt bénulva, ezért hitték halottnak.
Daily Mail. Fotó: Wikimedia Commons - szmo.hu
2019. január 29.


hirdetés

A történelem valaha élt egyik legnagyobb hadvezére, III. Alekszandrosz makedón király, ismertebb magyar nevén Nagy Sándor időszámításunk előtt 323-ban halt meg Babilonban, 32 éves korában. A haláláról több feljegyzés is fennmaradt, ezek közül négyet fogadtak el hitelesnek a történészek, de azok sem közvetlen szemtanúktól származnak. Azt feltételezték, hogy valamilyen gyulladásos betegség, esetleg alkoholizmus okozhatta a halálát, de olyan teóriák is léteznek, amelyek szerint meggyilkolták.

Az új-zélandi Otago Egyetem orvosi kutatócsoportja azonban tüzetesen tanulmányozta a fennmaradt forrásokat, és a hadvezér halála előtti tünetekből arra a következtetésre jutottak, hogy Nagy Sándor egy nagyon ritka, gyulladásos eredetű idegrendszeri betegségben, az úgynevezett Guillain-Barré szindrómában halt meg.

Ennek az autoimmun betegségnek a feltételezett kórokozója (vagyis a betegséget megelőző gyulladásé) nagyon elterjedt volt az ókorban. Nagy Sándor a halála előtt magas láztól, altesti fájdalmaktól, majd úgynevezett "szétterjedő zsibbadástól" szenvedett, amely ennek a betegségnek a jellegzetes tünete.

A kutatók szerint a végén teljesen lebénult, a légzése is alig láthatóvá vált, a környezete ezért hihette halottnak (akkoriban a halál beálltát a légzés megszűnésével állapították meg, a pulzust nem nézték).

A beszámolók szerint feltűnő volt, hogy Nagy Sándor holtteste hat nappal a halála után még mindig nem kezdett bomlani, teljes épségében megvolt. Ezt akkoriban csodának hitték, valamint Nagy Sándor isteni származásának, de a kutatók szerint sajnos egyszerűen arról volt szó, hogy halálának hivatalosan elfogadott időpontja után még hat napig élt, csak teljesen le volt bénulva, sehogyan sem tudott életjeleket leadni. Valószínűleg végig a tudatánál is maradt, míg végül elhunyt.


KÖVESS MINKET:




Sosem látott felvételek kerültek elő az Ady-temetésről
Több darabba szabdalva, különböző helyekről kerültek elő a képsorok, amelyeken a költő 100 évvel ezelőtti gyászszertartása látható.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. január 29.


hirdetés

Eddig soha nem látott snitteket tett közzé a Magyar Nemzeti Filmalap Ady Endre 1919. január 29-i temetéséről.

A pontosan 100 évvel ezelőtt lezajlott nemzeti gyászszertartást a korabeli filmhíradó kamerája örökítette meg és csak nemrég előkerültek a kameranegatívok.

A most beazonosított filmanyag nem csak hosszabb, mint az eddig ismert képsorok, hanem minőségben is hatalmas előrelépést jelent a korábbiakhoz képest. Az egyedüliként ismert eredeti kópia ugyanis az akkori labortechnikai problémák miatt szinte élvezhetetlenül sötét volt, és így került be a mozikban is vetített filmhíradóba. Sokáig úgy tudtuk, csak ez a gyenge minőségű anyag maradt ránk Ady Endre temetéséről.

Az archívumi raktárrendezések során azonban nemrég előkerült több tekercs ismeretlen eredetű kameranegatív. A feliratok nélküli képsorokat sokan próbálták beazonosítani és megfejteni, ennek eredményeként kerültek elő olyan unikális mozgóképek, mint a Krúdy Gyulát vagy Kertész Mihályt (Michael Curtiz) megörökítő rövid snittek.

Az Ady-temetés is több darabba szabdalva, különböző helyekről került elő, ami látható is a képanyagba karcolt vágójeleken.

A vágatlanul fennmaradt filmanyagokat egyszerre két operatőr készítette, egyikük a lépcsősor tetején állt, a másikuk lejjebb, a tömeget távol tartó öntöttvas kerítésnél. A filmanyagban fennmaradtak olyan apró részletek is, amelyeket véletlenül rögzített az operatőr. Ilyen például a lépcső északi párkányán álló fényképész alakja, akit a kurblis kamera egy téves mozdulattal mindössze egy filmkockán örökített meg, így róla csak ez az egy állókép maradt fenn.

A Filmarchívum Filmhíradók 100 éve című sorozatának Ady temetéséről szóló része:


KÖVESS MINKET:





Babaarcú magyar színésznő, aki eltűnt, és csak évtizedek múlva, öregen került elő
Goll Bea titkolta múltját, és még új barátai sem tudták, hogy valaha ünnepelt sztár volt.
Orosz Emese - szmo.hu
2019. február 12.


hirdetés

Goll Beát a Beszélő köntös című filmben láttam először. Már akkor is feltűnt a szőke babaarcú színésznő rendkívüli szépsége. Nevére azonban akkor hiába kerestem rá, a Wikipédia is csak egy rövid bekezdésben írt az egykori sztárról, és sehol nem találtam felvilágosítást arról, mi lett vele ‘45 után. A háború után egyszerűen eltűnt, és évtizedekig nem lehetett tudni róla semmit. Pár éve azonban végre kiderült, hogy mi történt az egykor ünnepelt sztárral.

Goll Bea 1927-ben született Budapesten. Rendkívüli tehetsége és szépsége már egészen fiatal korában megmutatkozott. Csodalánynak hívták, és még csak 12 éves volt, amikor balett és tánctudása zsúfolásig töltötte a zeneakadémia nagytermét.

Nem kellett hozzá sok idő és a magas, karcsú szépséget a filmipar is felfedezte magának. Bea a 40-es években hét filmben - A beszélő köntös, Haláltánc, Fráter Loránd, Miért?, Családunk szégyene, Fekete hajnal, Szerelmes szívek - is szerepelt.

A főszerepeket teltházas előadások, dicsérő kritikák és újságcímlapok követték. Goll Bea mai szóval élve a 40-es évek háborús Magyarországának egyik sztárja, sőt szexszimbóluma volt. A magyar Greta Garbonak is nevezték. A történelem azonban közbeszólt.

1944 után nem hagyták filmekben szerepelni. Páger Antal, Karády Katalin köréhez tartozott és gyakorlatilag lefasisztázták. Csak vidéki színházakban léphetett fel, és egy kalap szalonban dolgozott. Egyértelművé tették számára, hogy ha folytatni szeretné előadóművész karrierét, azt csak külföldön teheti meg. Goll Bea még 15 évesen hozzáment Takács Antal filmproducerhez. Amikor őt is ellehetetlenítették, úgy döntöttek, elhagyják Magyarországot.

1948-ban emigráltak. Ezek után ismerősei és egykori pályatársai sem tudtak róla semmit. Illetve

az adattárakban is csak annyi szerepelt róla, hogy eltűnt.

Pár éve azonban Vujity Tvrtko és Verrasztó Gábor író Svájcban a nyomára bukkant az immár 6 évtizede nyom nélkül eltűnt magyar sztárnak. Ők még életben találták az akkor 86 éves Goll Beát, és megdöbbentő részleteket tudtak meg az emigrációban töltött további életéről.

Svájcban különböző dokumentumok szerint Bea, Beatrix, illetve Beatrice Nafzger néven élt. Sokan nem is tudták, hogy magyar. Arra pedig, hogy híres színésznő volt, csak egy költözés során derült fény.

Bea már idős hölgy volt, amikor eltörte lábát, közben felújították a lakását, és költöznie is kellett. A rakodásban segítő szomszédja kezébe ekkor került két dobozt tele rengeteg fényképpel és újságcikkel. Svájci szomszédai teljesen ledöbbentek, hogy egy ekkora filmcsillag élt mellettünk, hiszen

Bea soha senkinek nem beszélt csillogó múltjáról.

Első férje öngyilkos lett. Később született egy kisfia, de két hónapos korában ő is meghalt.

Svájcban először a szépségét kamatoztatta kalapmodellként, állítólag ő volt az egyik legjobb a szakmában. Majd amikor kezdett kiöregedni, balett tanárként üzemeltetett egy magán balettiskolát, és innen is ment nyugdíjba.

Goll Bea 2014-ben bekövetkezett haláláig egy idősek otthonában él egy Zürich melletti kisvárosban.

Alzheimer-kórt diagnosztizáltak nála, s bár emlékei ködösek, igazi színésznői tartással és kifogástalan magyarsággal beszélt múltjáról.

Az interjúkból kiderült, hogy az idős Goll Bea nem tekintett magára se sztárként, se tehetségként, és nem is tulajdonít ennek jelentőséget. Úgy fogalmazott:

"
"Csak táncikáltam"

Amikor pedig szembesítették vele, milyen ünnepelt híresség volt, csak annyit válaszolt: “Na és?”

Saját bevallása szerint azért kapott sok szerepet, mert “olcsó volt”. A rajongókat, a népszerűséget és az autogramm osztogatást viccnek fogta fel. Ne feledjük, hogy abban az időben csak 14-16 éves kislány volt, akinek inkább csak az anyja hajszolta a népszerűséget.

A kiköltözés után Magyarországról senkivel sem tartotta a kapcsolatot. Egyszer sem tért vissza szülőhazájába, és soha nem is vágyott erre. "A múltba nem lehet visszamenni" - indokolta.

Az idős Goll Bea a halála előtt nem sokkal készült interjúkban azt is elárulta magáról, hogy szereti a vörösbort, a rántottát, szeret zenét hallgatni, illetve magyar színész könyveket olvasni, és a sok megpróbáltatás ellenére is boldogan élt Svájcban.

Forrás: TV2, Fortepan, Wikipédia


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x