hirdetés
f3e0ec8da1292013adaf430d214fea681.jpg

10 vicces divathóbort a történelemből

Hajba komponált hajók, férfiak magassarkúban és fűzőben. Reméljük ezek a trendek nem jön vissza a divatba.
Horváth Emese cikke - szmo.hu
2015. november 17.


hirdetés

A különböző divatirányzatok időről időre visszatérnek. Van azonban néhány olyan öltözködési trend az elmúlt századokból, amelyek ma már inkább csak megnevettetnek bennünket. Most mutatunk nektek 10 olyan meghökkentő viseletet, ami menőnek számított az elmúlt korokban.

Noha ezek egy-egy vadhajtása felbukkan a modern időkben is, mi azért mégis reméljük, hogy igazán soha többé nem jönnek vissza a divatba. Íme 10 vicces divathóbort az elmúlt századokból.

Férfi fűző

c712c303a53829937b1a51c2c690174a

hirdetés

A fűző évszázadokon át rendkívül népszerű viselet volt. Ám kevesen gondolnátok, hogy nem csak a nők, hanem a férfiak is előszeretettel hordták. Míg a hölgyek fűzővel emelték ki alakjukat, a férfiak a tartásuk tökéletesítésére használták. Illetve persze fűző segítségével rejtették el pocakjukat is. A fűző divat minden korban változott, de eltérő fűzőt hordtak különböző alkalmakkor is. Már tipust vettek fel például lovagláshoz, mint utazáshoz.

Borotvával magasított homlok

4054e3fc80f4985fca789427976170c6

A 14. században a burgundi hercegségben annyira divatos volt a gótika, hogy a nők még a frizurájukba is belecsempészték a stílusra oly jellemző csúcsíveket. Hegyesen égbe törő kalapokat viseltek, ami miatt csak lehajtott fejjel és rogyasztott térddel tudtak átjutni egy ajtón vagy beülni a hintókba. Ám, hogy még "csúcsabb" legyen az összhatás, homlokukat is mesterségesen magasították. A megfelelő csúcsívet úgy érték el, hogy formára borotválták hajukat homlokuk felett.

Csúcsos cipők

9b2e3e65ff0d2b1fcd50588318814ba0

A csúcsra járatott divat a cipőknél is megfigyelhető volt a 14. században. Nagyon trendik voltak ugyanis a hosszú hegyes orrú cipők is. Hogy miért voltak praktikusak? Semmiért. Egyszerűen csak arra voltak jók hogy a nemesek büszkélkedhessenek "méreteikkel". Minél nagyobb volt a cipő orra, annál menőbbnek számított a viselője. A francia király végül 1366-ban megpróbált véget vetni e különös divathóbortnak, ám nem járt túl nagy sikerrel. Hiába tiltotta meg a hosszú orrú cipők és harisnyák készítését, az emberek szerették, és hosszú ideig nem mondtak le róla.

Rúzsos mellbimbók

893b5ca3e3bffa976f9236f5a278c354

A 16-19. századi nők korán sem voltak olyan szemérmesek, mint gondolnánk. Nem csak a mélyen dekoltált ruhákat kedvelték, az igazán divatos dámák odáig is elmentek, hogy egy vagy akár mindkét mellbimbójukat kivillantották. Ráadásul a közszemlére tett mellbimbót ki is rúzsoztak, hogy még látványosabb legyen. Ám nehogy azt higgyétek, hogy csak a kurtizának jártak fedetlen keblekkel. A tisztességes asszonyok is követték ezt a divatot.

Rúzsos férfiak

f3e0ec8da1292013adaf430d214fea68

A rúzs a történelem során leggyakrabban használt szépítőszer. (ahogyan azt a mellbombók esetében is olvashattátok) Már öt évezreddel ezelőtt is használtuk, ráadásuk nem csak mi nők. Nem ritkán az ógörög férfiak is rúzsozták magukat bíborból és kékszőlő kivonatból készült rúzsokkal. Később a középkorban I. Erzsébet királyné tette ismét népszerűvé a sminkelést. A rúzs divat aztán a barokk időszakban teljesedett ki. Akkoriban a férfiak ugyanakkora rúzsfelhasználók voltak, mint a hölgyek.

Bodros fehér paróka férfiaknak

437px-Ex-voto_a_sainte-genevieve_-Detail-Largilliere

Az egyik legismertebb történelmi frizuradivat a bodros rizsporozott paróka. Azt azonban nem sokan tudják, hogy a hosszú ideig tartó trend egy király kopaszsága miatt vált ilyen népszerűvé. Az 1600-as években XIII. Lajos francia király kezdett el először hosszú, bodros parókát hordani, mert megelégelte, hogy gúnyolják kopaszsága miatt. A 17. században aztán egyre mesésebb parókák készültek, és divatba jött a rízsporral színezett fehér változata is. A paróka jelenség volt az egyik legtovább tartó és legfurcsább európai trend. A parókadivatnak végül a francia forradalom vetett véget, innentől ugyanis ciki volt arisztokratikus jelképeket viselni.

Toronyhaj

f4a6d7dcb1731d44453ef3de2de38344

A divat extrém magasságokba, három araszra emelte a női frizurát a 18. század második felében. A hölgyek hihetetlen mennyiségű anyagot dolgoztattak bele a toronymagas hajkreációikba. Többnyire parafából vagy textilből, gézből készített szív alakú párna köré igazították a nők haját és rengeteg hajpótlást is beletettek a frizura költemény kialakításához. Díszítésül pedig rengeteg szalagot, tollat, ékszert is beledolgoztak. Csak a képzelet szabott határt, a hölgyek mindent belekomponálhattak a hajukba szélmalomtól virágoskerten át a hőlégballonig.

Papucszokni

medieval-buttocks-650x473

A középkori képeken úgy tűnhet, mintha az olaszok 1400 körül mezítláb jártak volna. A látszat azonban csal. A divatos olaszok tényleg nem viseltek igazi cipőt. Ám a lábfejjel készült harisnyaszerű nadrágot hordtak, aminek az aljára bőrtalpat varrtak. Így az nem koszolódott és lyukadt ki a gyaloglástól (vagy bukfencezéstől).

Nemes férfi fenék

gatya

A középkori tunikák hosszának divatja, pont olyan változatos volt, mint manapság a szoknyahossz trendje. A középkor végén például a férfi tunikák iszonyúan rövidek voltak, a hölgyek nagy örömére. A vékony cicanadrágszerű harisnyák ugyanis minden körvonalat mutatósan kidomborítottak. Ám az 1400-as évek Angliájában nem mindenkinek engedték, hogy kövesse a rövid divatot. Törvény szabta meg, hogy csak a felsőbb osztályok képviselőinek fenekének maradhat fedetlenül. Úgy gondolták ugyanis, hogy a parasztok alfele túl közönséges ahhoz, hogy láttatni engedjék. Így tulajdonképpen csak azok hordhattak rövid tunikát, akiknek elég "méltóságos feneke" volt.

Magassarkú férfiaknak

68b841ffbed1df17db6accafdb02374e

Talán nem is gondolnátok de az első magassarkúkat nem nők, hanem férfiak hordták. Az első ilyen cipőket a kilencedik század környékén perzsa lovas harcosoknak készítették, akiknek ez azért volt praktikus mert így nem csúszott ki a lábuk a kengyelből. Európában is perzsa hatásra terjedt el ez a viselet. Igazán divatossá azonban 14. Lajos francia király tette aki igen alacsony volt, és emiatt kezdett magassarkút hordani. Hívei természetesen hamar leutánozták, és a nők is ekkortájt kezdtek el magassarkút hordani.

Forrás: Medievallists.net, mult-kor.hu, szepsegpedia.hu, index.hu, trendmanó.blog.hu, isiswardrobe.blogspot.dk, aktiv.life.hu

Képek forrása: Pinterest

Ha tetszett a cikk, nyomj egy lájkot!


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
karora_ck.jpg

Ezekkel a karórákkal menőztek, akik a 70-es években születtek

Az NDK-s mutatós órák mellett természetesen a klasszikus japán és egyéb kvarcórák, amelyek az ébresztéshez különböző zenéket játszottak le.
Forrás: Játékmúzeum blog - szmo.hu
2020. november 16.


hirdetés

Egy virtuális Játékmúzeum azoknak, akik kedvelik a nosztalgiát és érdeklődnek a 60-as, 70-es vagy 80-as évek régi játékai iránt.

Már megszokhattátok, hogy időről-időre olyan nosztalgikus témákkal is igyekszem foglalkozni a blogon, ami nem feltétlenül a játékokkal kapcsolatos, viszont a gyerekkorunkat mindenképpen meghatározta.

Ilyen téma volt a televíziós műsorokkal foglalkozó sorozat, a zenékkel, reklámokkal, újságokkal foglalkozó sorozat is.

A mai téma egy kicsit furcsának tűnhet egy mai fiatal számára, de úgy gondoltam érdemes egy bejegyzést szentelni az órákra is.

Az órákra, amelyek akkoriban nem egyszerű időmérő eszközök voltak számunkra, hanem sokkal inkább vágyott tárgyak, sőt sok esetben státusszimbólumok is.

Aki a 70-es, 80-as években volt gyerek, azok számára ismerős lesz a ma bemutatásra kerülő órák többsége, hiszen egészen biztosan volt valamelyik haverunknak, osztálytársunknak vagy esetleg nekünk is ilyen óránk. Vágjunk is bele a nosztalgiázásba!

hirdetés

1.

Aki a 70-es években született az elsőként a mutatós karórákkal találkozott. Ebből általában a szovjet gyártóknak köszönhetően voltak gyerekeknek készült karórák is. A gyakoribb az egyszerű számokkal ellátott számlappal készült változatok voltak, de természetesen beszerezhetőek voltak különböző rajzokkal díszített változatok is.

Ezek még felhúzósak voltak, így minden reggel vagy este a tulajdonosnak akkurátusan fel kellett azt húznia, hogy ne hagyja cserben az órája.

2.

Még mindig a felhúzós karórák világánál tartunk, amikor a sokkal vagányabb Miki Egeres karórát mutatom meg nektek. Ez már valamivel komolyabbnak számított az én gyerekkoromban mint a szovjet kisórák, de ez nem a véletlen műve volt.

Miki egér kezei voltak a mutatók, amelyek az éppen aktuális időt mutatták. Mindig nagy csodálattal néztük azt, akinek ilyen órája volt, hiszen valószínűleg valami nyugati rokontól kapta. Itthon az ilyesmi akkoriban elérhetetlen kincs volt. Manapság néha feltűnik egy-egy ilyen óra valamelyik aukciós oldalon, de általában elég gyorsan talál új gazdára.

3.

A képen egy NDK-ban gyártott karórát láthattok, ami maga volt akkoriban a megtestesült vagányság. Az órát a Ruhla készítette és kicsit nagyzolósan Ruhla Digital volt a neve. Természetesen ez nem digitális óra volt, hanem még mindig a felhúzós szerkezettel ellátott szokásos karóra.

A különlegességét a számlap jelentette, amin egy mezőben az órát, míg a másik mezőben a percet tudtuk leolvasni. Több színben is gyártották és ilyen bizony még nálunk is volt a családban, mégpedig a bátyámnak.

4.

A kvarcórák forradalma lényegében ezzel a stílussal vette kezdetét. Ezek az órák már valóban kvarcórák voltak és elemmel működtek. Itt már nem kellett vesződnünk a felhúzással, mindössze arra kellett figyelmet fordítani, hogy az elem ne merüljün le.

Az első daraboknál még csak akkor vált láthatóvá a számlap, ha a tulajdonos megnyomott egy gombot, de ekkor tündöklő piros színben láthattuk a számokat. Az elemek ezekben az órákban nem húzták túlságosan sokáig, de ez senkit nem zavart akkoriban, mint ahogy az sem, hogy tűző napsütésben szinte lehetetlen volt leolvasni a pontos időt.

5.

És elérkeztünk ahhoz az órához, amire mindenki nagyon jól emlékszik. Ezek voltak a klasszikus kvarcórák, amelyek az ébresztéshez különböző zenéket játszottak le.

Ilyen órákat a legnagyobb gyártóktól kezdve a legkisebb távol-keleti cégek is készítettek, így találkozhattunk a Casio mellett mondjuk Montana, Piratron, Kessel márkájú órákkal is. Tanáraink gyűlölték ezeket az órákat, amelyek gyakran zavarták meg a tanítást - nem is teljesen véletlenül.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
csonka_janos-1.jpg

Hat magyar zseni, aki megváltoztatta az autók történelmét

Henry Ford, Ferdinand Porsche és a Bentley fivérek – az autóipar úttörőinek nevét máig őrzik az általuk alapított gyárak. Kevesebben tudják, hogy az iparág fejlődéséhez magyar származású mérnökök is döntően hozzájárultak.
HISTORY, Fotók: Wikimedia Commons - szmo.hu
2020. november 27.


hirdetés

A HISTORY televíziócsatorna új sorozata – Autók, amelyek megváltoztatták a világot – két rivális német mérnökkel kezdődik. Az autók felemelkedésének első mérföldköve az volt, amikor Karl Benz és Gottlieb Daimler a belső égésű motor megalkotásával lerakta az alapjait az egyéni mobilitás forradalmának.

A következő epizódok elemzik az autózás történelmét meghatározó társadalmi és technológiai folyamatokat. Ebben a történetben magyar származású mérnökök is fontos szerepet játszottak. Noha a HISTORY sorozata nem rájuk koncentrál, érdemes áttekinteni az autóipar legfontosabb magyar pionírjait.

A karburátor születése

Az első benzinmotoroknál még felületi porlasztást alkalmazták, így csak hozzávetőlegesen sikerült jó benzin-levegő keveréket előállítani az égéstérben. Ezt a problémát hidalta a Ganz gyár két munkatársa, Bánki Donát és Csonka János műegyetemi professzor találmánya, a porlasztó, vagyis a karburátor. Ötletét a legenda szerint egy körúti virágáruslány adta, aki kézi vízporlasztóval locsolta a virágokat. Hogy ez igaz-e, nem tudjuk. Mindenesetre a találmánnyal a benzinmotor megbízhatóan működő erőgép lett. A szabadalmi kérelmet 1893-ban adták meg, mintegy fél évvel megelőzve a német Wilhelm Maybachot.

Csonka János

Mint Makó Detroittól

hirdetés

A szegény makói parasztcsaládba született Galamb József már az iskolapadban elhatározta, hogy autókkal akar foglalkozni. Előbb ösztöndíjjal Németországba került, majd összespórolt pénzéből Amerikába utazott, hogy megtekinthesse az 1904-es St. Louis-i világkiállítást. Ezután Detroitban telepedett le, ahol felfigyelt rá Henry Ford. A Fordnál – többek között a szintén magyar Eugene Farkassal – Galamb vetette papírra a T-modell terveit. Az első futószalagon gyártott jármű igazi népautó lett, húsz év alatt 15 milliót adtak el belőle. A tervezés során Galamb több újítást is bevetett, az ő találmánya volt például a bolygóműves sebességváltó.

Galamb József

Az áramvonalak atyja

Az első autók szögletes, lovas kocsira emlékeztető karosszériával készültek. Az aerodinamika tudományát egy monarchiabéli mérnök hozta be az autóiparba. Járay Pál magyar zsidó családban született Bécsben, Prágában tanult, majd a híres Zeppelin gyárban léghajókat tervezett. Az I. világháború után felépítette a világ akkori legnagyobb szélcsatornáját, majd a gépkocsik felé fordult. Svájcban telepedett le, ahol megnyitotta karosszéria-tervező irodáját. Bevezette az „áramvonalas autó” fogalmát, elveit egyre több autógyár kezdte alkalmazni az Auditól a Bugattiig, a Mercedestől a Maybachig. Az igazi sikert a Tatra márka hozta meg számára, amely még a ’60-as években is gyártott Járay-karosszériával autókat.

Járay Pál

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
pixa-dohany.jpg

Eltűnt illatok nyomában – a pestisjárvány elleni védekezésre használt illatoktól a dohány illatáig minden „történelmi szagot” össze akarnak gyűjteni

Elmúlt korok európai illatainak enciklopédiáját akarja létrehozni egy nemzetközi kutatócsoport.
MTI, fotó: Pixabay - szmo.hu
2020. november 20.


hirdetés

Az Odeuropa elnevezésű nemzetközi projekten brit és más európai tudósok, történészek és mesterségesintelligencia-szakértők dolgoznak. A 2,8 millió euróval támogatott kutatás az egykor ismerős, de mára már eltűnt illatok azonosítását, ha szükséges újrateremtését tűzte ki célul. Az illattárba a 16. századtól a 20. század elejéig gyűjtik az aromákat.

"Amint belemélyedünk az 1500-as évektől Európában megjelent nyomtatott szövegekbe, rengeteg utalást és leírást találunk bennük a különböző szagokról, a vallással kapcsolatos illatokról, például a tömjénről, vagy akár a dohány illatáról"

- mondta el William Tullett, a cambridge-i Anglia Ruskin Egyetem tudósa, az Odeuropa kutatócsoport tagja, a 18. századi Anglia illatairól készült könyv szerzője.

A hároméves projekt januárban induló első lépéseként olyan mesterséges intelligenciát akarnak kifejleszteni, amely segít a hét nyelven írt történelmi szövegek áttekintésében, valamint a szagok és azok kontextusának leírásában és a képeken ábrázolt illatokkal kapcsolatos részletek észlelésében.

hirdetés

Az összegyűjtött információkat az európai illatok online enciklopédiájának létrehozásához használják fel. Ebben megtalálhatóak majd bizonyos szagok, de rávilágítanak különleges szagokhoz kapcsolódó érzelmekre és helyszínekre is.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
kolera_bp_ck1.jpg

Zavargások voltak, amikor kemény lezárásokat vezettek be kolera idején 200 évvel ezelőtt

A XIX. századi kolera idején Pesten meglepően szigorú intézkedéseket hoztak a járvány megfékezésére.
A FSzEK Budapest Gyűjteményének engedélyével - szmo.hu
2020. november 07.


hirdetés

Hétről hétre Budapest

2014-ben volt száz éve, hogy létrehozták a Budapest Gyűjteményt, a főváros könyvtárának várostörténeti különgyűjteményét, ahol a főváros helyismereti, helytörténeti anyagait találjátok meg. Folyamatosan gyarapodó gyűjteményükben százezer kötetnyi könyvet, kéziratot, hírlapot és folyóiratot, köztük számos régi, ritka dokumentumot tanulmányozhat bárki.

A fotótárban pedig mintegy százhetvenezer fényképet őriznek, amelyek bemutatják a városkép, az infrastruktúra változásait, a hétköznapok és történelmi fordulatok jeleneteit, a hírességek és mára elfeledett városlakók arcvonásait. Facebook-oldalukon ezeket mutatják be olyan történetekkel, amikről csak nagyon ritkán hallani.

„Szabad Kir. Pest városa egésség fenntartására ügyelő Bizottsága” 1831. július 12-én „Életrendszabásokban” hozta a város lakosainak tudomására, hogy mindennapi életükben mit kell szem előtt tartani a „keleti bélgörcs” vírusának elkerülése érdekében.

Ekkor már az ország határait kordonokkal lezárták és „vesztegelő házakat” állítottak fel. A hatósági szabályozás és útmutató megjelenése elött az ország főorvosa, Lenhossék Mihály Ignác (a nagyhírű orvosdinasztia első tagja) „Rövid Oktatásban” írta meg, hogy miképpen előzhető meg vagy kezelendő a betegség. Kortársa, Patzek Károly felvilágosító céllal írt egy füzetecskét e tárgyban, mondván, hogy „a’ félig ismert bajtól való rettegés mindig nagyobb és veszedelmesebb…”

Lenhossek Mihály Ignác orvosdoktor portréja az "Emlékkönyv a Budapesti Királyi magyar Tudomány Egyetem orvosi karának múltjáról és jelenéről című könyvből"; jelzete a Budapest Gyűjteményben: B 378/16

hirdetés

Báró Mednyánszky Alajos, Buda és Pest városának királyi biztosa a járvány idején. Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Nyitra vármegye, 277. o.

A „napkeleti epekorság” július 14-én kopogtatott be a város ajtaján: a Ferencvárosban halt meg egy fuvaros, aki a Tisza környékéről tért vissza. Ekkor már egy hónap telt el azóta, hogy az első megbetegedést jelentették Ugocsa megyéből, s a járvány rohamosan terjedni kezdett az országban. Július 5-től Buda és Pest városának élén királyi biztos, báró Mednyánszky Alajos irányította a járvány elleni védekezést. A Duna vonalánál lezáratta a két várost, a hajóhíd megnyitásával felfüggesztette közöttük a közlekedést.

Intézkedése súlyos zavargásokat váltott ki, amiben a vidékre hazakészülő diákság játszotta a vezető szerepet. A törve-zúzva vonuló tömeg többek között tiszteletét tette a Széna (Kálvin) téren, látványos nyomokat hagyva maga után a Két pisztolyhoz és a Két oroszlánhoz címzett vendéglőnél. A lázongók egy ideig a kivezényelt katonasággal is szembeszálltak, a sortüzeknek halálos áldozatai is voltak.

A rendelkezések a tisztaságra vonatkoztak elsősorban, de a törvényeket megszegőkre "apelláta nélkül" halálbüntetés várt

Pest városa az 1831. évi összeírás szerint - a katonaság nélkül - 65.494 főt számlált, Budán nagyjából 30.000-en éltek. A testvérvárosokban összesen 4300-an fertőződtek meg, és 2370-en estek áldozatul a kolerának. A megbetegedettek és a halottak aránya a lakosság számához viszonyítva közel azonos mértékű mindkét közösségben. A járvány szeptemberben és októberben érte el csúcspontját, a következő év április végén csendesedett el, bár szórványos esetek még 1833-ban is előfordultak Magyarországon.

A cikk elején említett "Életrendszabások, mellyek a' szabad Királyi Pest városa' Lakosainak közönségesen ajánltatnak" című nyomtatványt teljes terjedelmében elérhetővé tettük itt.

Az 1831-es kolerazárlat elleni zavargások egyik színhelye, a Széna (ma (Kálvin) tér az 1840-es években. Újházy Ferenc ifjúkori emlékei alapján festette 1900-ban. (Fotóreprodukció, az eredeti elveszett.) A református templomtól balra a Rottenbiller-ház, mellette a Soroksári (mai Ráday) utca jobb oldalán az egykori Két Oroszlánhoz címzett fogadó áll. A festmény bal szélén a Két pisztoly vendéglő cégére látszik.

Lapozz a továbbiakért:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!