hirdetés
l2.jpg

10 tragikus tény Lajkáról, az első kutyáról, akit az űrbe küldtek

A szovjetek évtizedeken keresztül titokban tartották Lajka kiképzésének és halálának gyomorforgató részleteit.
Forrás: Listverse - szmo.hu
2017. január 15.


hirdetés

Lajka utazása az űrbe az emberiség történelmének meghatározó pillanata volt. Bizonyíték volt arra, hogy miket érhetünk el, és a hihetetlen eredmény megkönnyítette a további nagyszerű teljesítmények megvalósítását.

Lajka azonban csak egy egyszerű kutya volt, aki semmit nem értett a küldetéséből. Számára életének utolsó hetei félelemben teltek, utolsó pillanataiban pedig nem értette, mi történik körülötte és rettegett. Pedig ha a történelem másképp alakult volna, akár haza is térhetett volna.

10. Lajka kóbor kutya volt

Az űrprogram előtt Lajkának nem volt otthona. Keverék kutya volt, akit Moszkvában találtak, a szovjetek ugyanis kifejezetten olyan kutyákat kerestek, mint Lajka. Míg az amerikaiak majmokkal próbálkoztak, addig a szovjetek könnyebbnek tartották a kutyák űrkiképzését. Külön csapatuk volt, amelyik kóbor kutyákat gyűjtött be az utcákról. Úgy gondolták, hogy ezek az állatok olyan nehézségeket éltek már túl, ami miatt kezelni tudják majd az űrben tapasztalható nehéz körülményeket. Valójában nem is Lajka volt az első kutya, akit az űrbe küldtek, hanem Albina, de ő "csak" a félútig repült el, onnan pedig élve tért vissza. Ő lett Lajka tartaléka. Mushka is azokhoz a kutyákhoz tartozott, akiket elkezdtek kiképezni, azonban ő annyira megrémült a felkészítés során, hogy még az ételéhez sem nyúlt többet.

9. Tudták, hogy meg fog halni

Albinával szemben mindenki tudta, hogy Lajka nem fog élve visszatérni. A szputnyik nem volt alkalmas a biztonságos visszatérésre, így a terv az volt, hogy Lajka pár napig kering a világűrben, majd mérgezett étellel eutanáziában részesül. Természetesen a Szovjetunión kívül ez senkinek nem tetszett, a britek tüntettek a küldetés ellen. Voltak olyanok is, akik minden nap 11 órakor egy perces néma csenddel tiltakoztak Lajka küldetése ellen.

A szovjetek persze nem értették a felháborodást, mivel szerintük egyedül az számított, hogy a küldetés az emberiség érdekeit szolgálja. Ennek ellenére lehet, hogy Lajka kiválasztása mégis kegyetlenség volt, egyesek szerint ugyanis Albinát akarták kiküldeni, azonban ő egyszer már bizonyított, ezért Lajkának kellett mennie helyette.

lajka1

8. Siettették az űrhajót

Lajka halála elkerülhető lett volna, legalábbis az eredeti terv szerint haza kellett volna térnie. A szovjetek azzal dicsekedtek, hogy mindene meglesz ahhoz, hogy biztonságban visszatérjen. Hruscsov miatt változott a program, aki Lajka utazását propagandaként látta, és a tökéletes időpontra szerette volna időzíteni az utazást. A terve az volt, hogy a Szputnyik 2-t a Bolsevik Forradalom 40. évfordulóján lövik ki, a tudósokat pedig sürgette, hogy addigra minden készen álljon. Emiatt több tervet félre kellett dobni, a négy hét csak arra volt elég, hogy élőlényt küldhessenek az űrbe, arra nem, hogy kitalálják, hogyan hozzák vissza.

7.A kutyák hosszú heteket töltöttek egyre kisebb ketrecekben

A Szputnyik 2 alig volt nagyobb, mint egy mosógép. Lajkának még megfordulni se volt helye, ezért már előtte úgy szoktatták, hogy kiláncolták. Csak arra volt helye, hogy leüljön vagy lefeküdjön, mást nem tudott csinálni. Hogy felkészítsék a helyhiányra, Lajkát a többi kutyával együtt egyre kisebb ketrecekbe zárták be. Volt hogy 20 napig kisméretű ketrecben tartották.

A bezártság miatt a kutyáknak székrekedésük lett, és akkor sem tudtak könnyíteni magukon, amikor hashajtót kaptak. A tudósok hamar rájöttek, hogy csak úgy tudják végigcsinálni a programot a kutyákkal, ha annyira sokáig vannak bezárva szűk helyekre, hogy a végén elfelejtik, hogy másképpen is éltek korábban.

lajka2

6. Egy nappal az utazás előtt az egyik tudós hazavitte Lajkát a gyerekeihez

A kilövés előtti napon Dr. Vladimir Yajdovsky hazavitte Lajkát a gyerekeihez. Az előtte lévő négy hétben ő állt hozzá a legközelebb. Ő is tagja volt a csapatnak, amelyik befogta a kutyát, majd ő edzette, és személyesen választotta ki a programhoz. A tudós azért vitte haza Lajkát, hogy a kutya élete utolsó napján a földön megismerje, milyen egy szerető családnál élni.

„Valamivel kedveskedni akartam neki” – nyilatkozta a tudós- „Olyan kevés ideje volt hátra.” Ő is ott volt azok között, akik utolsó útjára kísérték. Miután betették az űrhajóba és rázárták az ajtót, tudták, hogy most látták utoljára.

l1

5. Lajka rettegett

Lajkát aznap még nem küldték az űrbe, három napig várnia kellett, mielőtt kilőtték. Valamilyen hibát találtak ugyanis az űrhajón, amit meg kellett javítani, a kutya emiatt fagyos hidegben töltötte el ezt az időt, miközben mozogni sem tudott. A tudósok mindent megtettek, hogy gondoskodjanak róla, például egy légkondicionáló csövét dugták be hozzá, hogy melegen tartsák, és folyamatosan figyelték. Végül 1957. november 3-án lőtték ki.

Amint elindult az űrhajó, Lajka pánikolni kezdett, a szívverése és a légzésritmusa háromszorosa volt a normálisnak, nem értette, mi történik vele. Amikor súlytalanná vált, kezdett megnyugodni, a szívverése lelassult, azonban soha többé nem volt olyan, mint a Földön.

lajka03

4. A halála rettenetes volt

A küldetés után évekig azt állították a szovjetek, hogy Lajka az első napját túlélte, csak később ette meg a számára odakészített mérgezett ételt, ami után békében elhunyt. Az igazság csak 2002-ben derült ki, amikor az egyik tudós, Dimitrij Malashenkov elárulta, hogy Lajka 7 órán belül meghalt és kínzó fájdalmakat élt át. A hőmérsékletet szabályozó rendszer nem működött rendesen, úgyhogy a hajó egyre melegebb lett, hamar elérte a 40 fokos meleget. Lajka ekkor újra pánikba esett.

A Földön mindig megnyugtatták a kutyát, ha stresszessé vált a kiképzés, azonban ezen a ponton a tudósok csak lentről tudták követni, mi történik. Annyit láttak, hogy egyre gyorsul a szívverése, majd egyáltalán nem jött visszajelzés.

3. Darabokra hullott a visszatérésnél

Öt hónap után a Lajka koporsójává vált Szputnyik visszatért a Földre. Végigszáguldott az égen, az Egyesült Államokban kisebb pánikot okozva. Többen UFO-nak hitték 1958. április 14-én a repülő testet, ami egyszer csak vörössé vált, leszakadtak róla részek, majd felismerhetetlenné vált. Ez volt a Szputnyik 2., ami még a levegőben felrobbant, így Lajka teste soha nem ért földet.

lajka4

2. Mushka is meghalt nem sokkal később

Nem sokkal később Mushkát is az űrbe küldték egy rakétával más kutyák, patkányok és növények társaságában. Ekkor a kozmikus sugárzás hatásait vizsgálták a tudósok. Nekik eredetileg haza kellett volna térniük, azonban visszafelé a lassítást végző egyik alkatrész tönkrement. A szovjeteknek fogalmuk nem volt róla, hol fog landolni, attól tartottak, hogy amerikai területen.

A szovjetek azt állították, hogy a rakéta a visszatérésnél kigyulladt, azonban robbanóanyagok is voltak a fedélzeten, amiket felrobbantottak annak érdekében, nehogy az amerikaiak kezébe jussanak titkaik.

1. Nem tudtunk meg túl sokat

„Minél több idő telik el, annál inkább sajnálom” – nyilatkozta Oleg Gazenko, a csapat egyik tudósa – „Nem szabadott volna ilyet tennünk. Nem tanultunk eleget az egészből ahhoz, hogy jogos lett volna az állatok halála.”

Lajka utazása az űrbe inkább szimbolikus volt, mint tudományos. Bizonyíték volt arra, hogy az űrbe lehet küldeni egy élőlényt, és főleg arra, hogy erre először a szovjetek voltak képesek. Az viszont, hogy nem hozták vissza, őket minősíti. Egy lengyel tudós szerint Lajka halála mindenképpen nagy veszteség volt a tudomány számára, még akkor is, ha részben legalábbis miatta indult be az űrutazás. Négy évvel később az első ember, aki az űrbe ment, Gagarin, már élve tért vissza.

Képek: Wikimedia / Wikipedia

Ha érdekes volt a cikk, kattints a megosztásra!


KÖVESS MINKET:





hirdetés
Fáy_András2.jpg

Teherbe ejtette kiskorú nevelt lányát a magyar reformkor vezéralakja

Fáy András író és közszereplő sokat foglalkozott nőneveléssel, de sajátosan ültette át a gyakorlatba az elveit.
Kovács-Tóth Noémi - szmo.hu
2019. július 02.



A 19. század elején Fáy Andrásról (1786-1864) ódákat zengtek kortársai. Irodalmi és politikai mozgalmak aktív tagjaként, prózaíró-publicistaként, mesegyűjtőként, a Pesti Hírlap állandó szerzőjeként általános elismerés övezte. Unokatestvére, Szemere Pál, aki barátja és harcostársa is volt, „a nemzet mindenese” címet ragasztotta rá. Mikszáth Kálmán ezt még tovább ragozta:

„Ha Széchenyi nincs, őt illeti a legnagyobb magyar titulusa, ha Deák nincs, ő nevezhető a haza bölcsének, így azonban maradt végig a nemzet mindenese.”

A hízelgő szavaknak volt némi jogalapja, hiszen a négy nyelven beszélő polihisztor rendkívül gazdag életművet hagyott hátra.

Fáy András először joggyakornok, majd szolgabíró és táblabíró volt, utána nyergelt át az irodalomra. Prózai vígelbeszéléseivel új műfajt teremtett, erkölcsi célzatú meséi pedig sikert sikerre halmoztak. A Kisfaludy Társaság alapító tagja és 1837-40-ig igazgatója volt, majd 1840-ben neki köszönhetően alakult meg Pesten az első magyarországi takarékpénztár, ahol segédigazgatói posztot töltött be. A kezdeményezés végigszántotta az országot, ugyanis nyolc év alatt harminckét vidéki fiókkal bővült a hálózat. 1845-ben még az MTA helyettes elnökeként is tovább növelte befolyását. A szabadságharc leverése után nem vállalt több közszereplést, azonban rengeteget írt, többek között az első magyar társadalmi regényt, A Bélteky-házat 1832-ben.

Fáy híres volt még ezeken felül a leánynevelésről alkotott nézeteivel, több könyvet is publikált a témában. Azt vallotta, hogy a korabeli lánynevelő intézetekben elterjedt francia stílus teljesen haszontalan, mivel kidomborítja a felesleges fényűzést, a hímzés rontja a látást, a zenetanulással pedig ilyen rövid órák alatt nem lehet magas szintet elérni.

Ezek helyett a polgári lét praktikus háztartási ismereteit, józan pénzköltést, ország- és nyelvismeretet, illemet és társalgási szabályokat tanított volna nekik.

„Én nem bámulandó hires nevezetes, hanem bóldog és bóldogitó nőket kivánok neveltetni, földi lényeket, erényszerető tisztelő ugyan, de nem gyarlóság-nélküli magyar leányokat kivánok képeztetni honi intézeteinkben, jó nőket, anyákat, polgárnékat, tiszteletere, szeretetre méltó asszonyokat; ’s van e’ józan ember a’ hazában, ki ne ohajtná ezt?” – foglalta össze gondolatait a Nőnevelés és nőnevelő-intézetek hazánkban című könyvében.

Voltak ennél árnyaltabb elképzelései is, például hogy egy valóban művelt nő nem küzd a nemek egyenjogúságáért, és a túlművelt nők felsőbbrendűsködőek. Azt hirdette, hogy egy nő mindig legyen szerény, mind külsőségekben, mind társaságban, és csak akkor szólaljon meg, ha tudásában biztos, de akkor sem túl gyakran. Összességében azt szerette volna, ha a lányokat tudományos nevelés helyett reális ítélőképességgel vértezik fel az iskolákban.

Nem volt túl jó véleménnyel a házasság intézményéről, de azért kifejtette ebben a témakörben is a nézeteit:

„Szükség tudni a fiatal nőnek, miként ember nem lehetvén hiba nélkül, férje sem leend, valamint maga sincs a’ nélkül; kölcsönös türelem, kölcsönös engedékenység tehát első feltétele a’ házassági életnek. Nem fog mások előtt panaszkodni, vagy épen kikelni férje’ gyengéi ellen; mit jó vagy csak okos nő is nem teszen soha. Tudni kell, melyek azon módok és eszközök, mikkel férjének becsülését, ’s ezen alapuló szeretetét ne csak megnyerhesse, hanem biztosan meg is tarthassa.”

Lapozz a folytatásért:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
orban-viktor.jpg

Előkerült egy III/III-as jelentés Orbán Viktorról

30 évvel ezelőtt írták, most az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára tette közzé.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. július 10.



A Blikk szúrta ki az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára Facebook-oldalán nemrég közzétett jelentést, amiben Orbán Viktor neve is szerepel. A III/III-as ügyosztály által kiadott dokumentum 1989. június 10-i keltezésű.

Orbánról az alábbi szövegrészletben esik szó:

„A Belső Elhárítás (III/III) jelenti, hogy Orbán Viktor, Fónay Jenő, Rácz Sándor és Pákh Tibor is üdvözli a Jurta Színházban hivatalosan is megalakuló Magyar Október Pártot. A Krassó György nevével fémjelzett szervezet 18 fős ideiglenes választmánya első ülését Philipp Tibor lakásán tartja. Az iraton kézírással rávezetve: 'Várom a külön jelentést'”

Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára

30 éve történt NAPI OPERATÍV INFORMÁCIÓS JELENTÉS 1989. június 10. A Belső Elhárítás (III/III) jelenti, hogy Orbán Viktor, Fónay Jenő, Rácz Sándor és Pákh Tibor is üdvözli a Jurta Színházban...

A Magyar Október Párt mindössze két és fél évig, 1989. június 27. és 1991. december 14. között működött, alapító nyilatkozata szerint a 28 aláíró „arra a következtetésre jutott”, hogy „az 1956-os forradalom és szabadságharc eszményei nem érvényesülnek a meglévő politikai szervezetek programjában és gyakorlatában – írja a Wikipédia.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
atomrobbanas.png

Ilyen egy atomrobbanás közvetlen közelről: tesztrobbantások szemtanúi mesélik el a „földöntúli” élményt

Ezt a szót használták többen is. A hidegháború alatt kétezer kísérleti atomrobbantást végeztek titokban a nagyhatalmak. Brit háborús veteránok mondják el ebben a videóban, milyen volt.
Motherboard/Youtube - szmo.hu
2019. június 22.



Most, hogy az HBO Csernobilm-filmje világszerte alaposan felkorbácsolta a kedélyeket, és főként a kételyeket az atomenergiával kapcsolatban, egyre többen figyelnek oda azokra az emberekre, akik testközelből is megtapasztalták, mire is képes egy nukleáris robbanás.

Sokan még mindig abban a hiszemben élnek, hogy a Hirosimára és Nagaszakira 1945-ben ledobott, amerikai atombombák óta "csend" van, de ez tévedés.

A második világháború utáni évtizedekben a nyugati hatalmak állítólag legalább kétezer kísérleti atomrobbantást végeztek a Csendes-Óceánon és Ausztrália partjainál. Ezeket több százezer fiatal katona nézte végig, repülőgép-anyahajókról.

A katonák közül a brit veteránok tavaly augusztusban egy találkozón vettek részt, ahol sokan meséltek arról: pontosan milyen látvány és érzés volt egy atomrobbantás, mondhatjuk, hogy szinte közvetlen közelről.

Akik ugyanis olyan közel vannak, hogy látják az atomvillanást és a gombafelhőt, mindenképp ki vannak téve a sugárfertőzésnek, ez közismert tény.

A veteránok beszámolói döbbenetesek. A részletekért és a videóért kattints.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
repulos-gizi-cimkep.jpg

Repülős Gizi nagyasszony volt, arisztokratikus hiúsággal közlekedett - erős portrésorozat készült róla

És majdnem egy dokumentumfilm is, de fizikai és pszichés állapota ezt már nem engedte. A hajléktalanszállóról ment a kórházba meghalni.
Dömötör Nikolett, fotók: Hanuta Éva - szmo.hu
2019. július 01.



Kosztor Sándorné Bodnár Gizella, vagy ahogy mindenki ismeri, Repülős Gizi, a legendás besurranó tolvajnő februárban meghalt. 92 évet ért meg, ebből összesen 17-et töltött börtönben. Több mint 200 bűncselekmény írható a számlájára, már az ’50-es évektől számon tartotta a rendőrség. Életének egyik utolsó állomása a Budapesti Módszertani és Szociális Központ Intézményei Női Éjjeli Menedékhelye volt. A Múzeumok Éjszakáján a BMSZKI Dózsa György úti épületében lehetett róla megnézni egy fotókiállítást, aminek néhány darabját most itt is megmutatjuk.

Repülős Gizi úgy járt városról városra lopni, mintha csak piacra ment volna.

Reggel megalapozta alibijét a szomszédainál, majd vidékre repült a 40-es, 50-es években még létező magyarországi helyi járatokkal. Lakóházakba surrant be, ékszerekkel és pénzzel tért haza. Összesen 40 évnyi börtönbüntetést kapott, hatszor szabadult közkegyelemmel. Utoljára 2017 augusztusában fogták el Tatabányán, ekkor már közel járt a 91-hez.

A padláson installált kiállításon egy el nem készült dokumentumfilm fotói, Hanuta Éva fotográfus munkái elevenedtek meg. Azt, hogy végül a film nem készült el, Gizi fizikai és pszichés állapotának leromlása miatt történt. Pszichés oldalról nézve ez elsősorban azt jelenti, hogy egyszer ezt, másszor azt mondta, magyarázta Éva.

„Az egyik napon például azt állította, hogy soha nem ült repülőn, másnap már azt, hogy volt egy hatalmas szerelme, egy pilóta, emiatt mindig ingyen utazott, és innen kapta a nevét is.”

Repülős Giziről nem készült sem korábban, sem később ehhez hasonló riportkép-sorozat. Ezeken a képeken úgy láthatjuk őt, mint ahogy egyetlen sajtófotón, híradós tudósításban sem. A Virágkoszorú névre keresztelt, 10 darabból álló sorozat például egy mozdulatsort örökít meg, amint Gizi a tükörtől ellép, pördül egyet és kivonul, mint egy nagyasszony. A többi fotót a dokumentumfilm képanyagából válogatták össze – mind-mind kis fragment az ő életéből, a használati tárgyaival, a privát terével. Bár persze a privát tér fogalma is átértékelődik ebben a helyzetben, hiszen életének jelentős részét különböző börtönökben, utolsó idejét pedig a Dózsa György úti éjjeli menedékhelyen töltötte.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x