hirdetés
nyito2.jpg

10 ritkán hallott történet Szegedről

Egy fa, amely megjárta a poklot, egy híres író, aki párbaj miatt került itt börtönbe, egy kalapos lány, aki Párizst is meghódította – és még sok más érdekesség.
Fotók és szöveg: Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2016. szeptember 21.


hirdetés

A szegedi papucs, a paprika, a szalámi, a Tisza, a Dóm és a Széchenyi tér jut a legtöbb ember eszébe a napfény városának hívott alföldi településről. Az ide kirándulók pedig általában a belváros ismert helyeit keresik fel. Pedig sok érdekességet találtok még ebben a hangulatos városban.

Szeged újrafelfedezéséhez profi segítőm akadt, Hódi Nóra személyében, aki úgy ismeri a várost, ahogy csak kevesen. Tartsatok velünk a szegedi belvárosi sétára, egy kicsit másképp!szeged_2016_09-345

A város érdekes történelmi ereklyéje egyetlen dolog, mégis több helyen találkozhattok vele Szegeden.

1. Két helyszínen is látható a Doberdói szederfa

A Hősök kapuja mára visszanyerte eredeti formáját. Aba-Novák Vilmos festette meg az ország akkoriban legnagyobb freskóját. Ám mi most csak egy érdekességét néztük meg külön, a doberdói fát ábrázoló festményt.

hirdetés

A szederfa (Montellói fa) az 1916-ban hősies küzdelmet vívó 46. gyalogezrednek állít emléket. A híres fa mindent átélt, törzsével védte a katonákat, miközben körülötte szinte holdbéli tájjá vált a környék, de a fa nem adta fel és újra kihajtott. Egy évig élt még, majd kiszáradt. A katonák hálából magukkal hozták a kitartás, élni akarás jelképévé vált növényt.

A fa az első világháborúban nagy utat tett meg, szekéren utazott a Doberdo-fennsíkon található San Martino del Carso városától egészen Szegedig. Ma a Fekete Ház emeletén láthatjátok.szeged_2016_09-6

A Hősök kapuja az I. világháborúban elesett 12 ezer szegedi katona emlékére készült, 1937 májusában avatták fel. 1945-ben előbb részben, majd teljesen bevakolták, lefedték, hogy Horthy alakját eltüntessék.

Az 1990-es években a művész lánya Aba-Novák Judit, és a művész unokája Kováts Kristóf, több mint 20 millió forintos adományával létrejött az Aba-Novák alapítvány, és más adományokkal együtt összejött annyi pénz, hogy a freskóegyüttest részenként felújítsák.

szeged_2016_09-5

Utunk következő állomás a székesegyház, amely természetesen kihagyhatatlan látnivaló, de most már más látványosságokkal is vár. Ezért mi elsősorban az újdonságokat kerestük fel.

2. Megnyílt a szegedi Dóm látogatóközpontja és a Dömötör torony

Az 1879-es nagy tiszai árvíz után a város képviselő testülete fogadalmat tett, hogy az újjáépítés emlékére egy monumentális templomot épít. A székesegyház felszentelésére végül 1930 októberében került sor.szeged_2016_09-287

Mára a város jelképévé vált a mintegy ötezer ember befogadására alkalmas impozáns Fogadalmi templom, melyet most felújítva nézhetünk meg. Újdonság, hogy a toronyba is fel lehet menni, ám aki nem vágyik a magasba, mindenképpen nézze meg a nemrégiben megnyitott altemplomot vagy a különlegességeket kínáló kis boltot. Ráadásul az új látogatóközpontban kiállítóhelyeket is kialakítottak, érdemes egy kis nézelődésre ide is betérni.szeged_2016_09-292szeged_2016_09-293

A felújításból szerencsére nem maradt ki a Dömötör torony sem, amelyben az Aba Novák Vilmos által festett faliképet ezentúl csoportosan meg lehet nézni, előre egyeztetett időpontban, egy séta keretében, amelyben megmutatják a belvárost, a templomot és a Dömötör tornyot is.

A dóm helyén állt Szent Demeter-templom megmaradt tornya, a keresztelőkápolnává átalakított Dömötör torony Szeged legidősebb építménye, alapjai feltehetőleg a 13. századból valók.
szeged_2016_09-305

Szeged híres lakóit is érdemes megidézni. Ráadásul ehhez nem is kell messzire menni.

3. Gárdonyi Géza, mint szegedi párbajhős

Kevesen tudják, hogy az író három évig itt dolgozott, többek között a Szegedi Napló szerkesztőségében. Sőt, kalandos életet élt, és bár tiltották, mégis többször párbajozott, emiatt fogházba is került.

1888 őszén érkezett a városba, és 1891 nyaráig volt szegedi lakos az író. Ennek emlékét egy emléktábla őrzi a Szegedi Akadémiai Bizottság székházánál (a Dóm mögött), amely régen a Hungária Szálló volt, benne pedig egy híres kávézó működött. Szívesen járt ide az egri remete, akit az itteni írók barátságukba fogadtak.szeged_2016_09-323

A csendes, visszahúzódó ember hírében álló Gárdonyi két alkalommal is párbajozni kényszerült. Először az általa szerkesztett Szegedi Paprika című lapban megjelent egyik írásában szereplő bankár vette rossz néven a róla írtakat. Bár a bíróság felmentette a szerkesztőt, az ügyvéd becsmérlő módon nyilatkozott a lapról. Gárdonyi ezek után őt figurázta ki. A vége párbaj lett, melyben mindketten könnyebben megsérültek.

A második eset is egy írásához kapcsolódott, a Szegedi Híradó egyik munkatársa többször is felelősségre vonta Gárdonyit, mert az egy hozzá hasonló nevű gyanús alakról írt, akit a rendőrség letartóztatott. A férfi sértésnek vette, hogy a vádakra az író nem reagált, és párbajra hívta ki. Gárdonyi így egy félreértés miatt volt kénytelen megküzdeni barátjával, aki ráadásul gyakorlatlan volt, és ez majdnem az életébe került.

szeged_2016_09-330

4. Mikszáth Kálmán, aki itt futott be

Az író pályája nehezen indult, mivel stílusa elütött a kor megszokott írásmódjától. Hiába jelentek meg az elbeszélései, hiába dolgozott újságoknak, nem igazán figyeltek fel rá.

1878-ban érkezett Szegedre, ahol a Szegedi Napló újságírója lett. A nagy árvíz idején ő is itt élt, és ez a katasztrófa, meg az utána következő időszak bőven adott megírni való témát. Karcolatai, Tisza Kálmán és kormány ellenes írásai népszerűvé tették.

Az árvíz érkezésekor épp a szerkesztőségben volt. Mikor ment volna vissza lakásába, akkor tudta meg, hogy jobb, ha nem indul el, mert a háza már vízben állt.

Az itt töltött időszakra egy emléktábla emlékeztet.szeged_2016_09-324

5. Móra Ferenc, aki ezer szállal kötődött Szegedhez

A Belvárosi híd lábánál, a múzeum előtti parkban áll Móra szobra. Érdekesség, hogy az író „csak” egy mellszoborként látható, míg a mellette lévő alak egy teljes figura. Az ülő alakot, aki Móra Ének a búzamezőn című művének egyik főszereplője, Kotormány János hivatalszolgáról mintázta Tápai Antal szobrászművész.

A szobrot kalandos körülmények között avatták fel. Bár a mű 1938-ra elkészült, ám ünnepélyes leleplezését állandóan halogatták a város vezetői a politikai légkör miatt. Végül a szobrász maga tépte le a leplet 1939-ben, de a hivatalos avatásra csak 1946-ban került sor.szeged_2016_09-343

Móra sok szálon kötődött Szegedhez. Az 1900-as években került ide, dolgozott a Szegedi Naplónál, amelynek később főszerkesztője is lett. 1904-től a Somogyi Könyvtárban könyvtáros, a Közművelődési Palotában tisztviselő volt. 1917-től pedig ő igazgatta a Múzeumot. Móra Ferenc 1934-ben Szegeden halt meg.

6. Dankó Pista az első cigány, aki Európában szobrot kapott

A híres zenész, nótaszerző emlékére 1912-ben Margó Ede szobrászművész készítette el a szobrot, amely a Stefánián, a Hungária előtt áll.

A szoborhoz egy legenda is kapcsolódik. Azt mondják, hogy a kezében lévő hegedű húrját megpendíti, ha egy szűz lány elmegy előtte.szeged_2016_09-354

A Szegeden eltemetett Dankó Pista több mint 400 dalt írt, de jó pár népszínmű betétdala is az ő nevéhez fűződik. Első dalait Blaha Lujza énekelte el, hatalmas sikerrel.

Az 1903-ban, Budapesten tüdőbajban meghalt zenész a szegedi tanyavilágban született, pályája is innen indult. Holttestét díszmenet vitte a fővárosból Szegedre.

A köztiszteletben álló prímás halála után gyűjtés indult, hogy szobrot állítsanak tiszteletére. Mivel nem gyűlt össze elegendő pénz, így a szobrászművész nem fogadott el tiszteletdíjat munkájáért, hogy a mű elkészülhessen.

Ez az alkotás volt a város egyik legtöbbet megrongált szobra. Rendszeresen letörték a hegedű nyakát, így most már egy acél betét van benne, amely letörhetetlen.

szeged_2016_09-353

Sétánkon kiderült, hogy Szeged a szobrok városa is. Számtalan helyen díszítik a parkokat, köztereket, sétányokat de még udvarokat is. Jó pár alkotás híressé, sőt kultikussá vált. Nem véletlen, hogy mi is felkerestünk néhány nagyon különleges, és érdekes történetű alkotást.

7. A dicsőséges aranycsapat, mely zarándokhellyé vált

Szeged egyik kedvelt sétálóhelye a Tisza-parti árnyas sétány. Igazi andalgó, merengő hely, ahol jó leülni és csak nézni a folyót, vagy megállni egy baráti csevegése. Mi is ezt tettük, így tudtam meg, hogy Szegeden emlékműve van a 6:3-nak.szeged_2016_09-392

A Tisza-parton álló kompozíció a dicsőséges magyar-angol 6:3 győzelem előtti tisztelgés, melyet Kalmár Márton szegedi szobrász - az eddigi egyetlen szegedi származású magyar gólkirály, Kalmár György fia - készített 2003-ban.

Ezt a szobrot sem kímélték, tán a színesfémgyűjtők, tán a lelkes rajongók, de többször is alaposan megrongálták a focilabdát és focicipőket mintázó alkotást.

A szobor kultikus hely lett. Szívesen fotózkodnak itt a turisták is. Puskás Öcsi halálakor pedig a szegediek itt rótták le kegyeletüket, számtalan mécsest gyújtottak talapzatánál.szeged_2016_09-393

8. A fiatal lány a Kalap alatt Párizsban is hatalmas siker lett

Már kifényesedett a pad az ücsörgő és ábrándozó lányalak mellett. Nem véletlen ez sem, hiszen aki erre jár, szívesen tölt el pár percet társaságában.

A folyóparton, a Korányi fasorban ül Lapis András szobra. A kalapos hölgyként ismert alkotás 1975-ben készült el, de csak 1992-ben avatták fel.szeged_2016_09-1

A kedves szobor Párizsba is eljutott. A másodpéldány a Magyar Intézet egyik nevezetessége lett. Először még csak bent volt látható, de végül kihelyezték az épület elé. Pillanatok alatt szívükbe zárták a franciák és az arra járó turisták is. Szívesen ülnek mellé és készítenek a kalapos lánnyal közös emlékképeket. Sőt, sokan azt gondolják, hogy egy francia lányt ábrázol a mű, és csodálkoznak, mikor megtudják, hogy honnan származik.

A szobor a művész első bemutatkozó kiállítására készült gipszből. Ezt öntötte később bronzba, és ennek alapján készült el a második példány Párizsba.

9. A bicikliző Einstein Szegeden

A Dóm mögött, az Akadémiai Bizottság székházának hatalmas és igen nehéz kapuját érdemes kinyitni. Nyugodtan besétálhatunk, hiszen az udvaron vár minket Einstein, mosolyogva, kerékpárját tekerve.

A bronzszobor Bánvölgyi László alkotása, aki egy 1933-as fekete-fehér Kaliforniában készült fotó alapján álmodta meg az itt látható művet.

A szobor elkészülte után a nagyszülők kiskertjébe került, ahol a többi alkotásokkal együtt sorsára várt. Innen jutott el aztán 1994-ben mostani helyére.szeged_2016_09-328

10. Az ikonikussá vált Lófara

Sok-sok évvel ezelőtt egy helyet kerestem, és útbaigazítóm csak ennyit mondott: menj a Lófarához. Valószínűleg nagyon értetlen arcot vághattam, mert nevetve mondta el végül az utcanevet.

A Tisza Lajos körút egyik terecskéjét ugyanis a helyiek csak Lófarának hívják. A nevét a 3. honvédezred emlékére állított szoborról kapta. A ló és lovasa a SZTE Állam- és Jogtudományi Karának mutatja a farát. Mellette található Szeged egyik legszebb szecessziós épülete, a REÖK palota.szeged_2016_09-382

Bár a szobor míves, mi inkább a tér csodás épületeit néztük meg. De ez már egy másik történet. Sétánk itt még nem ért véget, ígérem, folytatjuk.

Nóra pedig szívesen kalauzolja az érdeklődőket, hiszen rendszeresen vezet városi sétákat. Bővebben itt tájékozódhatsz.

Ha érdekes volt az összeállítás, oszd meg másokkal is!


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
szegedipizza2.jpg

Minden magyar alapanyagból készül a pizzán – egy szelet Róma Szeged legszebb terén

Nemrég Szegedre érkezett az egyik fővárosi szeletbár-lánc, ami vékonytésztás pizzáiról ismert. Most egy másik figyelemre méltó pizzaszelet-lelőhely is felbukkant, de eltérő kínálattal. A Saint Café & Pizza a másik nagy olasz klasszikust, a laziói típusú pizzát hozta el nekünk.
Gergő írása a SunsEaty blogon - szmo.hu
2020. augusztus 16.


hirdetés

G&B, azaz Gergő és Bandi. Két ember, akiket a közös szenvedélyük, a hamburger és a Forma-1 hozott össze. Az egész valahogy úgy kezdődött, hogy a munkahelyi ebédszünetekben tett felfedező utak során szerzett kulináris élményeket igyekeztek a kollégákkal is megosztani. Aztán arra gondoltak, hogy szélesebb kört is érdekelhet, hogy hová érdemes betérni, ha valaki gyorsan szeretne enni valami igazán finomat... Elsősorban Szegeden, vagy bárhol máshol, ahova eljutnak. Az élményeiket pedig közreadják a SunsEaty blogon.

A pizzázót az Öreg Hölgy lábánál kell keresnünk a Szent István téren. Igen, tudom, hogy nem Párizsban vagyunk, de nekem nagyon tetszik, hogy a szegediek ezen a néven illetik az ország egyik legszebb és legöregebb víztornyát.

Maga a Saint Cafe egyébként nem új hely, ha jól emlékszem 2019 tavasza óta működik, de Kuti Rita tulajdonos a közvetlen szomszédságban nemrég egy olyan külön helyiséget is nyitott, ahol már a pizzáé a főszerep. Méghozzá a római típusú pizzáé.

A római iskola nemcsak abban különbözik a nápolyitól, hogy a pizza tepsiben sül, amitől négyzet alakja lesz, hanem abban is, hogy a tészta vastagabb, ezt viszont evés közben egyáltalán nem érzékeljük. Hogy miért? Azért, mert a Saint Café-ban 00-ás lisztet használnak, majd a tésztát a dagasztás után 48 órán át kelesztik. A lassú kelesztésnek köszönhetően a pizza textúrája könnyű és levegős lesz. Azt hiszem, hogy a fenti képen látható levegőbuborékok magukért beszélnek.

Jelenleg ötféle pizza szerepel a kínálatban: caprese, fehérpecsenyés, bivalyszalámis, tonhalas és paprikás szalámis. Ez a hely is jó példája annak, hogy nem csak olasz hozzávalókból lehet első osztályú pizzát sütni.

Náluk ugyanis minden alapanyag magyar, ráadásul igyekeznek a feltéteket a szezonális élelmiszer-kínálathoz igazítani.

hirdetés

A paradicsomot és a többi zöldséget helyi termelőktől vásárolják. A fehér szalámis pizzára bivalyszalámit, a paprikás szalámisra pedig szürkemarha szalámit pakolnak. Náluk még a pizza "prosciutto"-ra is hagyományos érlelésű szürkemarha fehérpecsenye kerül. Ez utóbbinál a szintén magyar bivalymozzarella teszi fel arra a bizonyos “i”-re a pontot. Érdekesség még, hogy a paradicsomszósz nem alapként van a tésztán, hanem külön kis üvegcsében tálalják.

Amiről még feltétlenül beszélnem kell, az maga a hely, az enteriőrt ugyanis sikerült olyan elegánssá varázsolniuk, hogy észre sem vesszük, hogy valójában az egyik piaci pavilonban vagyunk. A sötét színek uralta belső térben akár fekete bársonyszékeken is helyet foglalhatunk, de én mindenáron a teraszon szerettem volna leülni.

Szeged egyik legszebb terén vagyunk ugyanis, amit 2006-ban teljesen felújítottak, és a mai napig pazar látványt nyújt.

A probléma csak az, hogy az emberek nem igen járnak ide, vagy ha igen, akkor azt kizárólag a piac miatt teszik. (A víztorony előzetes bejelentkezés nélkül csak minden hónap első szombatján látogatható.) Ezen szeretne változtatni Rita, aki számára egyébként nem idegen a vendéglátás, tudniillik hosszú ideig az Oliva Bisztrót üzemeltette. Egy biztos, a Saint Cafe & Pizzának köszönhetően a Szent István tér felkerült a város gasztronómiai térképére.

A választék a közeljövőben bővülni fog, ugyanis házi tésztákból készítenek majd tésztaételeket, minden nap valami mást.

A pizzaszeletek többsége 890 forintba kerül, ami azért nem nevezhető olcsónak. A legdrágább a tonhalas, ami 990 forint, de egy capresé-t már 490-ért be tudunk dobni, ha éppen arra járunk.

A kiszolgálás kedves, a pizzák finomak és a környezet is gyönyörű, úgyhogy csak ajánlani tudom őket.

Ha van valami jó tippetek, írjatok nekünk bátran a Facebookon, és mielőtt enni indultok Szegeden, olvassátok a blogot az ajánlatainkkal!

hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
804x437-cut-50x50_200612105832_FCaxV6_a69i9879.jpg

Jó hír a színházszeretőknek: két helyszínen, különleges évaddal készül idén a Szegedi Szabadtéri

Bár a Szegedi Szabadtéri Játékok a járványhelyzet miatt az eredetileg meghirdetett Dóm téri előadásait jövőre halasztotta, a közönség két különleges, ingyenes produkciót láthat a székesegyház előtt. Sőt, az újszegedi játszóhelyükön is élvezheted a színházi előadásokat nyáron a csillagok alatt.
Szponzorált tartalom (x) - szmo.hu
2020. július 09.


hirdetés

A Szegedi Szabadtéri Játékok története lassan 90 évre nyúlik vissza. A fesztivál ikonikus helyszínének számító Dóm téri játékok mellett pedig minden évben érdemes ellátogatni másik játszóhelyükre, a páratlan atmoszférájú Újszegedi Szabadtéri Színpadra is.

Idén a járványhelyzet miatt a korábban meghirdetett Dóm téri előadásokat a következő évadra halasztották, ám a Játékok nem szeretné, hogy felejthetetlen Szabadtéri-élmény nélkül maradjanak a színházrajongók. Ajándékként, két ingyenes műsorral készülnek a Dóm előtt. Az Akárki című színjáték fergeteges szereposztással érkezik Szegedre. Főszerepekben két Kossuth-díjas művészt; Zsótér Sándort és Hegedűs D. Gézát, valamint népszerű szegedi színészeket láthatnak a nézők. Hosszú évek hagyománya az Ajándékkoncert, ahol a közönség ingyenesen élvezheti a komolyzene örömeit a Szegedi Szimfonikus Zenekar előadásában. Idén Beethoven előtt tisztelegnek a világhírű zeneszerző születésének 250. évfordulója alkalmából.

Emellett az újszegedi játszóhely is fergeteges kínálattal várja a színházrajongókat. A csaknem 1300 fős nézőtérrel rendelkező „kisszínpad” tavaly teljesen megújult, műsorai között ugyanúgy megtalálható volt a komédia, az opera vagy éppen a balett.

Ez idén sem lesz másként. Az idei évad Handel méltán népszerű operajátékával, az Agrippinával indul az újszegedi színpadon július 17-én és 18-án. A barokk opera visszarepít a laza erkölcsű Rómába, ahol a véreskezű Néró és anyja cselszövéseit követhetjük nyomon a hatalmon lévő uralkodó ellen, nem kevés humorral megfűszerezve.

A legénybúcsúk rengeteg meglepetéssel kecsegtetnek és bizony a legnagyobb tervezés ellenére is szembesülhetünk váratlan fordulatokkal. Erről szól Szente Vajk fergeteges komédiája is, a Legénybúcsú, ami egy fiatal háziorvos, Simon utolsó szabad estéjéről szól. Barátja, a szintén orvos Alex mindent alaposan megtervezett cimborája bulijához: kivettek egy szállodai lakosztályt is, azonban semmi sem úgy sül el, ahogy az ki lett találva, sőt már az sem biztos, hogy másnap lesz-e esküvő… A nevetőizmokat július 24-re és 25-re érdemes készíteni.

hirdetés

Moliére vígjátékai immár állandó részesei a repertoárnak, a nagy sikerre való tekintettel pedig idén is műsorra került az Úrhatnám polgár. Az újgazdag Jourdaine „megpróbáltatásait” feldolgozó komédia dúskál a Parti Nagy Lajosnak köszönhető nyelvi leleményekben, zeneszerzője pedig a magyar könnyűzene egyik legsokoldalúbb művésze, Szirtes Edina „Mókus”. Az Úrhatnám polgárt augusztus 7-én és 8-án játsszák.

A műsor összeállításánál a gyerekekre is figyeltek a szervezők, ezért a rajongásig imádott Hófehérke és a hét törpe című családi mesebalettel kedveskednek idén is nekik, augusztus 21-én és 22-én. A darab a különleges helyszínnek és a bájos történetnek hála nemcsak a kicsiket, de a nagyokat is garantáltan igazi csodavilágba repíti.

Az előadásokról további részleteket hivatalos oldalukon találtok!

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
nyito-3.jpg

Bravúros repülős bemutatók, színes hőlégballonok - ilyen látványos volt a légishow Szegeden

Elképesztő mutatványokkal szórakoztatták a népes közönséget a Tisza partján.
Fotók: Papdi Balázs - szmo.hu
2020. szeptember 13.


hirdetés

A ragyogó szeptemberi időjárásban sokan gyűltek össze, hogy megcsodálják a 4. Közép-Európa Kupa, 5. Szeged Ballon Kupa Fieszta és az Elő-Európa Bajnokság, valamint az AirPart Légishow nagyszabású repülős produkcióit.

Több tucat hőlégballon és repülő színesítette meg az eget Szeged és a Tisza felett. Ha nem jutottál el, akkor íme egy remek összeállítás a látványos eseményről:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
nyito-8.jpg

Tarts velünk a szegedi Fogadalmi templom gyönyörűen kialakított altemplomába

A Szegedi Dóm Látogatóközpontban megismerheted a dóm és a tér múltját, valamint számos értékes műtárgyat is láthatsz.
Fotók: Papdi Balázs - szmo.hu
2020. szeptember 21.


hirdetés

Szeged jelképe és egyik büszkesége a Magyarok Nagyasszonya Székesegyház, a Szegedi dóm. A Szeged-Csanádi egyházmegye főtemploma Magyarország egyik legnagyobb bazilikája, amely 1913 és 1930 között épült Schulek Frigyes és Foerk Ernő tervei alapján neoromán stílusban.

Négy éve adták át

a Szegedi Dóm Látogatóközpontot a Fogadalmi templom altemplomában.

A multifunkciós turisztikai, kulturális létesítményben kiállítótér, közösségi terek is vannak, ahol koncerteket, művészeti esteket is tartanak. De innen látogatható a toronykilátóként funkcionáló nyugati torony és a Dömötör-torony is.

Az állandó kiállításon a dóm és a Dóm tér építésének történetét ismerheted meg. Bemutatják a Szeged-Csanádi Egyházmegye liturgikus tárgyait, köztük barokk kori ötvöstárgyakat, faragványokat és 15-18. századi liturgikus textíliákat. A liturgikus tárgyak egyik legértékesebb darabja a 15. század végén készült, Deszkről származó gótikus kehely és itt látható az egykori Szent Dömötör-templom oltára mellett állt szobrok is.

hirdetés

Ezek mellett korbeli újságcikkek, fotók mutatják be a templom és a tér eseményeit. Kivetítőkön régi híradók mesélnek Szegednek erről az ikonikus helyéről. Itt van a Fogadalmi templom építését vezető Glattfelder Gyula püspök, Klebelsberg Kunó kultuszminiszter és Foerk Ernő építész nyughelye is.

Az altemplomból 302 lépcsőfokon lehet feljutni a dóm tornyába, közben három pihenőszinten tudsz megszusszanni. Ezekben kiállítások, kisfilmek, információs anyagok láthatók. A kilátóteraszra egy csigalépcsőn lehet feljutni, amely a harangok mellett halad.

Bővebben ITT

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!