hirdetés
nyito2.jpg

10 ritkán hallott történet Szegedről

Egy fa, amely megjárta a poklot, egy híres író, aki párbaj miatt került itt börtönbe, egy kalapos lány, aki Párizst is meghódította – és még sok más érdekesség.
Fotók és szöveg: Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2016. szeptember 21.


hirdetés

A szegedi papucs, a paprika, a szalámi, a Tisza, a Dóm és a Széchenyi tér jut a legtöbb ember eszébe a napfény városának hívott alföldi településről. Az ide kirándulók pedig általában a belváros ismert helyeit keresik fel. Pedig sok érdekességet találtok még ebben a hangulatos városban.

Szeged újrafelfedezéséhez profi segítőm akadt, Hódi Nóra személyében, aki úgy ismeri a várost, ahogy csak kevesen. Tartsatok velünk a szegedi belvárosi sétára, egy kicsit másképp!szeged_2016_09-345

A város érdekes történelmi ereklyéje egyetlen dolog, mégis több helyen találkozhattok vele Szegeden.

1. Két helyszínen is látható a Doberdói szederfa

A Hősök kapuja mára visszanyerte eredeti formáját. Aba-Novák Vilmos festette meg az ország akkoriban legnagyobb freskóját. Ám mi most csak egy érdekességét néztük meg külön, a doberdói fát ábrázoló festményt.

hirdetés

A szederfa (Montellói fa) az 1916-ban hősies küzdelmet vívó 46. gyalogezrednek állít emléket. A híres fa mindent átélt, törzsével védte a katonákat, miközben körülötte szinte holdbéli tájjá vált a környék, de a fa nem adta fel és újra kihajtott. Egy évig élt még, majd kiszáradt. A katonák hálából magukkal hozták a kitartás, élni akarás jelképévé vált növényt.

A fa az első világháborúban nagy utat tett meg, szekéren utazott a Doberdo-fennsíkon található San Martino del Carso városától egészen Szegedig. Ma a Fekete Ház emeletén láthatjátok.szeged_2016_09-6

A Hősök kapuja az I. világháborúban elesett 12 ezer szegedi katona emlékére készült, 1937 májusában avatták fel. 1945-ben előbb részben, majd teljesen bevakolták, lefedték, hogy Horthy alakját eltüntessék.

Az 1990-es években a művész lánya Aba-Novák Judit, és a művész unokája Kováts Kristóf, több mint 20 millió forintos adományával létrejött az Aba-Novák alapítvány, és más adományokkal együtt összejött annyi pénz, hogy a freskóegyüttest részenként felújítsák.

szeged_2016_09-5

Utunk következő állomás a székesegyház, amely természetesen kihagyhatatlan látnivaló, de most már más látványosságokkal is vár. Ezért mi elsősorban az újdonságokat kerestük fel.

2. Megnyílt a szegedi Dóm látogatóközpontja és a Dömötör torony

Az 1879-es nagy tiszai árvíz után a város képviselő testülete fogadalmat tett, hogy az újjáépítés emlékére egy monumentális templomot épít. A székesegyház felszentelésére végül 1930 októberében került sor.szeged_2016_09-287

Mára a város jelképévé vált a mintegy ötezer ember befogadására alkalmas impozáns Fogadalmi templom, melyet most felújítva nézhetünk meg. Újdonság, hogy a toronyba is fel lehet menni, ám aki nem vágyik a magasba, mindenképpen nézze meg a nemrégiben megnyitott altemplomot vagy a különlegességeket kínáló kis boltot. Ráadásul az új látogatóközpontban kiállítóhelyeket is kialakítottak, érdemes egy kis nézelődésre ide is betérni.szeged_2016_09-292szeged_2016_09-293

A felújításból szerencsére nem maradt ki a Dömötör torony sem, amelyben az Aba Novák Vilmos által festett faliképet ezentúl csoportosan meg lehet nézni, előre egyeztetett időpontban, egy séta keretében, amelyben megmutatják a belvárost, a templomot és a Dömötör tornyot is.

A dóm helyén állt Szent Demeter-templom megmaradt tornya, a keresztelőkápolnává átalakított Dömötör torony Szeged legidősebb építménye, alapjai feltehetőleg a 13. századból valók.
szeged_2016_09-305

Szeged híres lakóit is érdemes megidézni. Ráadásul ehhez nem is kell messzire menni.

3. Gárdonyi Géza, mint szegedi párbajhős

Kevesen tudják, hogy az író három évig itt dolgozott, többek között a Szegedi Napló szerkesztőségében. Sőt, kalandos életet élt, és bár tiltották, mégis többször párbajozott, emiatt fogházba is került.

1888 őszén érkezett a városba, és 1891 nyaráig volt szegedi lakos az író. Ennek emlékét egy emléktábla őrzi a Szegedi Akadémiai Bizottság székházánál (a Dóm mögött), amely régen a Hungária Szálló volt, benne pedig egy híres kávézó működött. Szívesen járt ide az egri remete, akit az itteni írók barátságukba fogadtak.szeged_2016_09-323

A csendes, visszahúzódó ember hírében álló Gárdonyi két alkalommal is párbajozni kényszerült. Először az általa szerkesztett Szegedi Paprika című lapban megjelent egyik írásában szereplő bankár vette rossz néven a róla írtakat. Bár a bíróság felmentette a szerkesztőt, az ügyvéd becsmérlő módon nyilatkozott a lapról. Gárdonyi ezek után őt figurázta ki. A vége párbaj lett, melyben mindketten könnyebben megsérültek.

A második eset is egy írásához kapcsolódott, a Szegedi Híradó egyik munkatársa többször is felelősségre vonta Gárdonyit, mert az egy hozzá hasonló nevű gyanús alakról írt, akit a rendőrség letartóztatott. A férfi sértésnek vette, hogy a vádakra az író nem reagált, és párbajra hívta ki. Gárdonyi így egy félreértés miatt volt kénytelen megküzdeni barátjával, aki ráadásul gyakorlatlan volt, és ez majdnem az életébe került.

szeged_2016_09-330

4. Mikszáth Kálmán, aki itt futott be

Az író pályája nehezen indult, mivel stílusa elütött a kor megszokott írásmódjától. Hiába jelentek meg az elbeszélései, hiába dolgozott újságoknak, nem igazán figyeltek fel rá.

1878-ban érkezett Szegedre, ahol a Szegedi Napló újságírója lett. A nagy árvíz idején ő is itt élt, és ez a katasztrófa, meg az utána következő időszak bőven adott megírni való témát. Karcolatai, Tisza Kálmán és kormány ellenes írásai népszerűvé tették.

Az árvíz érkezésekor épp a szerkesztőségben volt. Mikor ment volna vissza lakásába, akkor tudta meg, hogy jobb, ha nem indul el, mert a háza már vízben állt.

Az itt töltött időszakra egy emléktábla emlékeztet.szeged_2016_09-324

5. Móra Ferenc, aki ezer szállal kötődött Szegedhez

A Belvárosi híd lábánál, a múzeum előtti parkban áll Móra szobra. Érdekesség, hogy az író „csak” egy mellszoborként látható, míg a mellette lévő alak egy teljes figura. Az ülő alakot, aki Móra Ének a búzamezőn című művének egyik főszereplője, Kotormány János hivatalszolgáról mintázta Tápai Antal szobrászművész.

A szobrot kalandos körülmények között avatták fel. Bár a mű 1938-ra elkészült, ám ünnepélyes leleplezését állandóan halogatták a város vezetői a politikai légkör miatt. Végül a szobrász maga tépte le a leplet 1939-ben, de a hivatalos avatásra csak 1946-ban került sor.szeged_2016_09-343

Móra sok szálon kötődött Szegedhez. Az 1900-as években került ide, dolgozott a Szegedi Naplónál, amelynek később főszerkesztője is lett. 1904-től a Somogyi Könyvtárban könyvtáros, a Közművelődési Palotában tisztviselő volt. 1917-től pedig ő igazgatta a Múzeumot. Móra Ferenc 1934-ben Szegeden halt meg.

6. Dankó Pista az első cigány, aki Európában szobrot kapott

A híres zenész, nótaszerző emlékére 1912-ben Margó Ede szobrászművész készítette el a szobrot, amely a Stefánián, a Hungária előtt áll.

A szoborhoz egy legenda is kapcsolódik. Azt mondják, hogy a kezében lévő hegedű húrját megpendíti, ha egy szűz lány elmegy előtte.szeged_2016_09-354

A Szegeden eltemetett Dankó Pista több mint 400 dalt írt, de jó pár népszínmű betétdala is az ő nevéhez fűződik. Első dalait Blaha Lujza énekelte el, hatalmas sikerrel.

Az 1903-ban, Budapesten tüdőbajban meghalt zenész a szegedi tanyavilágban született, pályája is innen indult. Holttestét díszmenet vitte a fővárosból Szegedre.

A köztiszteletben álló prímás halála után gyűjtés indult, hogy szobrot állítsanak tiszteletére. Mivel nem gyűlt össze elegendő pénz, így a szobrászművész nem fogadott el tiszteletdíjat munkájáért, hogy a mű elkészülhessen.

Ez az alkotás volt a város egyik legtöbbet megrongált szobra. Rendszeresen letörték a hegedű nyakát, így most már egy acél betét van benne, amely letörhetetlen.

szeged_2016_09-353

Sétánkon kiderült, hogy Szeged a szobrok városa is. Számtalan helyen díszítik a parkokat, köztereket, sétányokat de még udvarokat is. Jó pár alkotás híressé, sőt kultikussá vált. Nem véletlen, hogy mi is felkerestünk néhány nagyon különleges, és érdekes történetű alkotást.

7. A dicsőséges aranycsapat, mely zarándokhellyé vált

Szeged egyik kedvelt sétálóhelye a Tisza-parti árnyas sétány. Igazi andalgó, merengő hely, ahol jó leülni és csak nézni a folyót, vagy megállni egy baráti csevegése. Mi is ezt tettük, így tudtam meg, hogy Szegeden emlékműve van a 6:3-nak.szeged_2016_09-392

A Tisza-parton álló kompozíció a dicsőséges magyar-angol 6:3 győzelem előtti tisztelgés, melyet Kalmár Márton szegedi szobrász - az eddigi egyetlen szegedi származású magyar gólkirály, Kalmár György fia - készített 2003-ban.

Ezt a szobrot sem kímélték, tán a színesfémgyűjtők, tán a lelkes rajongók, de többször is alaposan megrongálták a focilabdát és focicipőket mintázó alkotást.

A szobor kultikus hely lett. Szívesen fotózkodnak itt a turisták is. Puskás Öcsi halálakor pedig a szegediek itt rótták le kegyeletüket, számtalan mécsest gyújtottak talapzatánál.szeged_2016_09-393

8. A fiatal lány a Kalap alatt Párizsban is hatalmas siker lett

Már kifényesedett a pad az ücsörgő és ábrándozó lányalak mellett. Nem véletlen ez sem, hiszen aki erre jár, szívesen tölt el pár percet társaságában.

A folyóparton, a Korányi fasorban ül Lapis András szobra. A kalapos hölgyként ismert alkotás 1975-ben készült el, de csak 1992-ben avatták fel.szeged_2016_09-1

A kedves szobor Párizsba is eljutott. A másodpéldány a Magyar Intézet egyik nevezetessége lett. Először még csak bent volt látható, de végül kihelyezték az épület elé. Pillanatok alatt szívükbe zárták a franciák és az arra járó turisták is. Szívesen ülnek mellé és készítenek a kalapos lánnyal közös emlékképeket. Sőt, sokan azt gondolják, hogy egy francia lányt ábrázol a mű, és csodálkoznak, mikor megtudják, hogy honnan származik.

A szobor a művész első bemutatkozó kiállítására készült gipszből. Ezt öntötte később bronzba, és ennek alapján készült el a második példány Párizsba.

9. A bicikliző Einstein Szegeden

A Dóm mögött, az Akadémiai Bizottság székházának hatalmas és igen nehéz kapuját érdemes kinyitni. Nyugodtan besétálhatunk, hiszen az udvaron vár minket Einstein, mosolyogva, kerékpárját tekerve.

A bronzszobor Bánvölgyi László alkotása, aki egy 1933-as fekete-fehér Kaliforniában készült fotó alapján álmodta meg az itt látható művet.

A szobor elkészülte után a nagyszülők kiskertjébe került, ahol a többi alkotásokkal együtt sorsára várt. Innen jutott el aztán 1994-ben mostani helyére.szeged_2016_09-328

10. Az ikonikussá vált Lófara

Sok-sok évvel ezelőtt egy helyet kerestem, és útbaigazítóm csak ennyit mondott: menj a Lófarához. Valószínűleg nagyon értetlen arcot vághattam, mert nevetve mondta el végül az utcanevet.

A Tisza Lajos körút egyik terecskéjét ugyanis a helyiek csak Lófarának hívják. A nevét a 3. honvédezred emlékére állított szoborról kapta. A ló és lovasa a SZTE Állam- és Jogtudományi Karának mutatja a farát. Mellette található Szeged egyik legszebb szecessziós épülete, a REÖK palota.szeged_2016_09-382

Bár a szobor míves, mi inkább a tér csodás épületeit néztük meg. De ez már egy másik történet. Sétánk itt még nem ért véget, ígérem, folytatjuk.

Nóra pedig szívesen kalauzolja az érdeklődőket, hiszen rendszeresen vezet városi sétákat. Bővebben itt tájékozódhatsz.

Ha érdekes volt az összeállítás, oszd meg másokkal is!


hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
szeged_-2.jpg

Szegedet így még soha nem láttuk - teljesen kihalt a belváros, a rakpart, üresek a parkok, terek

A koronavírus-járvány miatt az itt élők is otthon maradtak, csak néha-néha halad el egy autó, vagy troli a kihalt városban.
Fotók: Papdi Balázs - szmo.hu
2020. március 27.


hirdetés

"Sír a szívem, hogy ezt a sorozatot készíthettem el ma délután szeretett Szegedemen" - írta a fotós csütörtökön. A Napfény városa megdöbbentően kihalt, a megszokott nyüzsgés, a korzózó fiatalok, a napozó öregek, a szaladgáló gyerekek most mind az otthonaikban várják, hogy elmúljon a járvány.

A koronavírus-helyzet miatt a szakemberek mindenkit arra kértek, hogy ne menjenek az utcákra, csak ha halaszthatatlan dolguk van.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
nyito.jpg

4 tipp a szegedi bakancslistádra: gyönyörű épületek, melyek Európában is egyedülállóak

Különös története van a város legrégebbi tornyának, melyet egy másik toronyban rejtettek el. De itt van Európa egyik legszebb zsinagógája és híresen szépek a szecessziós épületei.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. február 04.


hirdetés

Szeged belvárosában sok szép épület található, közülük több is ikonikussá, a város jelképévé vált. Sorsuk is érdekes, sokszor kalandos, sőt rejtélyes volt. Ha ellátogatsz a Napfény városába, akkor szánj rá egy napot, és látogasd végig a méltán híressé vált épületeit, melyeknek nem csak a látványa, de a múltja, és valaha benne élők története is izgalmas.

1. Szeged legrégebbi épületét véletlenül találták meg – egy másik toronyban volt elrejtve

Regényes múltja van a város egyik híres műemlékének, a város jelképévé vált, Dóm mellett álló Dömötör-toronynak. A település legidősebb épülete a 4. században élt Szaloniki Szent Demeter vértanú tiszteletére emelt korábbi templom egyetlen megmaradt része. Ma keresztelőkápolna, de előbb épült, mint az a templom, amelyhez ma tartozik. Alapfalai a 11. századból valók, a román stílusú része a 12. századból, a gótikus emeleti része pedig a 13. század második felében került rá. A mai kápolna falát belül Aba-Novák Vilmos „Krisztus megkeresztelése” című falfestménye díszíti. Írásunkban azt is eláruljuk, milyen rejtélyes módon került elő a torony, és mit tett érte Móra Ferenc:

2. A Fekete ház sokat látott falai még a nagy tiszai árvíznek is ellenálltak

hirdetés

Szeged egyik érdekes, szép épülete a Somogyi utca sarkán álló Fekete ház, amely ma múzeumi kiállítóhelyként működik. Ám kalandos élete volt az épületnek, amelyről a benne található kiállítás is mesél. A szegedi nagy árvizet is átvészelő házat Mayer Ferdinánd a jómódú szegedi vaskereskedő építtette családjának. Az angol gótika és a romantika stílusjegyei érdekes megjelenést kölcsönöznek neki. Az épületben több kiállítást is láthatsz, melyek elkalauzolnak a régi korokba, és több híresség személyes tárgyait is megnézheted. Hogy miért kapta a Fekete-ház nevet, ezt is megtudhatod írásunkból:

3. A világ negyedik legnagyobb, Európa egyik leggyönyörűbb zsinagógájának minden részlete egy történetről mesél

A ma már kulturális célokat is szolgáló Új zsinagóga kimagasló méretei, a díszes kupolája, tornyai már messziről is odavezetik az embert. Ez Magyarország második, a világ negyedik legnagyobb zsinagógája. Az épületet Baumhorn Lipót tervezte és az általa épített 22 zsinagógából ezt a mór-arab-mediterrán elemekkel elegyített szecessziós stílusú épületet tartják a legszebbnek. A kupolaablak és a zsinagóga összes színes üvegablaka Róth Miksa műhelyében készült. Itt minden részletnek fontos szerepe van, minden elemnek jelentése van, és ezek egész történeteket mesélnek el. Hogy miről, azt cikkünkből megtudhatod:

4. A szecesszió városában közel ötven csodás épületben gyönyörködhetsz

Szeged – többek között Bécs, Barcelona, Brüsszel mellett – tagja a szecessziós városok hálózatának. Jó okkal, hiszen közel ötven szecessziós épület, vagy épületrész található itt, amelyek ezt a különös stílust képviselik. A magyar szecessziós építészet egyik legismertebb alakja Magyar Ede, az ő nevéhez fűződik Szeged mediterrán jellegű arculatának építészeti kialakítása is. A Reök-palotát Európa egyik leggyönyörűbb szecessziós házaként emlegetik. A gyönyörű Ungár-Mayer-féle palotán kívül látványos a mozaikképeiről is híressé vált Református Palota, de sok bérház, lakóház, egyházi intézmény, különleges díszítések, szobrok és számtalan kapu, ablak, belső díszítés is készült ebben a stílusban. Egy részük a múlt században megsérült, vagy elpusztult, de számos épületet megmentettek és ma már újra régi fényükben pompáznak. Nézd meg milyen csodálatosak, és cikkünkből sok érdekességet is megtudhatsz róluk:


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
szeged-ahogy-meg-nem-lattad-ezelott-2020.jpg

Szeged, ahogyan még soha nem láthattuk ezelőtt

Ezeken a fotókon egészen más a hangulata, mint ahogyan azt megszokhattuk.
Szegedi Éva - szmo.hu
2020. március 25.


hirdetés

Soron kívül utaztam nemrég Szegedre. A város örök szerelmem marad. Itt váltam felnőtté, itt találtam meg az utamat (többféle értelemben is), itt kötöttem életre szóló barátságokat.

Mielőtt önként vállalt elzárkózásba vonultam, utoljára tettem egy nagy sétát a városban, és próbáltam olyan részleteket felfedezni, amelyektől egészen más hangulatúvá válik Szeged, mint amilyennek megismertem.

Tudom, hogy egyhamar nem térek vissza - most jó sokáig otthon maradok. Ezzel a sorozattal búcsúztam el imádott szerelmemtől.


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
nyito-8.jpg

Egy szegedi graffitis színes festményeivel dobták fel a város egyik szürke panelrengetegét

A borzok és a madarak egy lakóház falát és egy trafóházat díszítenek.
Fotók: Papdi Balázs - szmo.hu
2020. február 24.


hirdetés

A Szegedi dekor festés jóvoltából újabb kifestett szegedi házfalban gyönyörködhetünk, ezúttal Makkosháza városrészben.

A betonépületek közé csempészett színeket, vidámságot és egy kis természeti illúziót Zsolt. A borzok és a vörösbegy egy házfalat díszítenek, korábban pedig elkészült egy madaras festés is, amely egy trafóház dobozát rejti el. A graffiti művész utcai alkotásai jókedvet visznek a szürkeségbe.


hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!