hirdetés
nyito2
10 ritkán hallott történet Szegedről
Egy fa, amely megjárta a poklot, egy híres író, aki párbaj miatt került itt börtönbe, egy kalapos lány, aki Párizst is meghódította – és még sok más érdekesség.
Fotók és szöveg: Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2016. szeptember 21.


hirdetés

A szegedi papucs, a paprika, a szalámi, a Tisza, a Dóm és a Széchenyi tér jut a legtöbb ember eszébe a napfény városának hívott alföldi településről. Az ide kirándulók pedig általában a belváros ismert helyeit keresik fel. Pedig sok érdekességet találtok még ebben a hangulatos városban.

Szeged újrafelfedezéséhez profi segítőm akadt, Hódi Nóra személyében, aki úgy ismeri a várost, ahogy csak kevesen. Tartsatok velünk a szegedi belvárosi sétára, egy kicsit másképp!

szeged_2016_09-345

A város érdekes történelmi ereklyéje egyetlen dolog, mégis több helyen találkozhattok vele Szegeden.

1. Két helyszínen is látható a Doberdói szederfa

A Hősök kapuja mára visszanyerte eredeti formáját. Aba-Novák Vilmos festette meg az ország akkoriban legnagyobb freskóját. Ám mi most csak egy érdekességét néztük meg külön, a doberdói fát ábrázoló festményt.

A szederfa (Montellói fa) az 1916-ban hősies küzdelmet vívó 46. gyalogezrednek állít emléket. A híres fa mindent átélt, törzsével védte a katonákat, miközben körülötte szinte holdbéli tájjá vált a környék, de a fa nem adta fel és újra kihajtott. Egy évig élt még, majd kiszáradt. A katonák hálából magukkal hozták a kitartás, élni akarás jelképévé vált növényt.

A fa az első világháborúban nagy utat tett meg, szekéren utazott a Doberdo-fennsíkon található San Martino del Carso városától egészen Szegedig. Ma a Fekete Ház emeletén láthatjátok.

szeged_2016_09-6
A Hősök kapuja az I. világháborúban elesett 12 ezer szegedi katona emlékére készült, 1937 májusában avatták fel. 1945-ben előbb részben, majd teljesen bevakolták, lefedték, hogy Horthy alakját eltüntessék.

Az 1990-es években a művész lánya Aba-Novák Judit, és a művész unokája Kováts Kristóf, több mint 20 millió forintos adományával létrejött az Aba-Novák alapítvány, és más adományokkal együtt összejött annyi pénz, hogy a freskóegyüttest részenként felújítsák.

szeged_2016_09-5

Utunk következő állomás a székesegyház, amely természetesen kihagyhatatlan látnivaló, de most már más látványosságokkal is vár. Ezért mi elsősorban az újdonságokat kerestük fel.

2. Megnyílt a szegedi Dóm látogatóközpontja és a Dömötör torony

Az 1879-es nagy tiszai árvíz után a város képviselő testülete fogadalmat tett, hogy az újjáépítés emlékére egy monumentális templomot épít. A székesegyház felszentelésére végül 1930 októberében került sor.

szeged_2016_09-287

Mára a város jelképévé vált a mintegy ötezer ember befogadására alkalmas impozáns Fogadalmi templom, melyet most felújítva nézhetünk meg. Újdonság, hogy a toronyba is fel lehet menni, ám aki nem vágyik a magasba, mindenképpen nézze meg a nemrégiben megnyitott altemplomot vagy a különlegességeket kínáló kis boltot. Ráadásul az új látogatóközpontban kiállítóhelyeket is kialakítottak, érdemes egy kis nézelődésre ide is betérni.

szeged_2016_09-292szeged_2016_09-293

A felújításból szerencsére nem maradt ki a Dömötör torony sem, amelyben az Aba Novák Vilmos által festett faliképet ezentúl csoportosan meg lehet nézni, előre egyeztetett időpontban, egy séta keretében, amelyben megmutatják a belvárost, a templomot és a Dömötör tornyot is.

A dóm helyén állt Szent Demeter-templom megmaradt tornya, a keresztelőkápolnává átalakított Dömötör torony Szeged legidősebb építménye, alapjai feltehetőleg a 13. századból valók.
szeged_2016_09-305

Szeged híres lakóit is érdemes megidézni. Ráadásul ehhez nem is kell messzire menni.

3. Gárdonyi Géza, mint szegedi párbajhős

Kevesen tudják, hogy az író három évig itt dolgozott, többek között a Szegedi Napló szerkesztőségében. Sőt, kalandos életet élt, és bár tiltották, mégis többször párbajozott, emiatt fogházba is került.

1888 őszén érkezett a városba, és 1891 nyaráig volt szegedi lakos az író. Ennek emlékét egy emléktábla őrzi a Szegedi Akadémiai Bizottság székházánál (a Dóm mögött), amely régen a Hungária Szálló volt, benne pedig egy híres kávézó működött. Szívesen járt ide az egri remete, akit az itteni írók barátságukba fogadtak.

szeged_2016_09-323
A csendes, visszahúzódó ember hírében álló Gárdonyi két alkalommal is párbajozni kényszerült. Először az általa szerkesztett Szegedi Paprika című lapban megjelent egyik írásában szereplő bankár vette rossz néven a róla írtakat. Bár a bíróság felmentette a szerkesztőt, az ügyvéd becsmérlő módon nyilatkozott a lapról. Gárdonyi ezek után őt figurázta ki. A vége párbaj lett, melyben mindketten könnyebben megsérültek.

A második eset is egy írásához kapcsolódott, a Szegedi Híradó egyik munkatársa többször is felelősségre vonta Gárdonyit, mert az egy hozzá hasonló nevű gyanús alakról írt, akit a rendőrség letartóztatott. A férfi sértésnek vette, hogy a vádakra az író nem reagált, és párbajra hívta ki. Gárdonyi így egy félreértés miatt volt kénytelen megküzdeni barátjával, aki ráadásul gyakorlatlan volt, és ez majdnem az életébe került.

szeged_2016_09-330

4. Mikszáth Kálmán, aki itt futott be

Az író pályája nehezen indult, mivel stílusa elütött a kor megszokott írásmódjától. Hiába jelentek meg az elbeszélései, hiába dolgozott újságoknak, nem igazán figyeltek fel rá.

1878-ban érkezett Szegedre, ahol a Szegedi Napló újságírója lett. A nagy árvíz idején ő is itt élt, és ez a katasztrófa, meg az utána következő időszak bőven adott megírni való témát. Karcolatai, Tisza Kálmán és kormány ellenes írásai népszerűvé tették.

Az árvíz érkezésekor épp a szerkesztőségben volt. Mikor ment volna vissza lakásába, akkor tudta meg, hogy jobb, ha nem indul el, mert a háza már vízben állt.

Az itt töltött időszakra egy emléktábla emlékeztet.

szeged_2016_09-324

5. Móra Ferenc, aki ezer szállal kötődött Szegedhez

A Belvárosi híd lábánál, a múzeum előtti parkban áll Móra szobra. Érdekesség, hogy az író „csak” egy mellszoborként látható, míg a mellette lévő alak egy teljes figura. Az ülő alakot, aki Móra Ének a búzamezőn című művének egyik főszereplője, Kotormány János hivatalszolgáról mintázta Tápai Antal szobrászművész.

A szobrot kalandos körülmények között avatták fel. Bár a mű 1938-ra elkészült, ám ünnepélyes leleplezését állandóan halogatták a város vezetői a politikai légkör miatt. Végül a szobrász maga tépte le a leplet 1939-ben, de a hivatalos avatásra csak 1946-ban került sor.

szeged_2016_09-343

Móra sok szálon kötődött Szegedhez. Az 1900-as években került ide, dolgozott a Szegedi Naplónál, amelynek később főszerkesztője is lett. 1904-től a Somogyi Könyvtárban könyvtáros, a Közművelődési Palotában tisztviselő volt. 1917-től pedig ő igazgatta a Múzeumot. Móra Ferenc 1934-ben Szegeden halt meg.

6. Dankó Pista az első cigány, aki Európában szobrot kapott

A híres zenész, nótaszerző emlékére 1912-ben Margó Ede szobrászművész készítette el a szobrot, amely a Stefánián, a Hungária előtt áll.

A szoborhoz egy legenda is kapcsolódik. Azt mondják, hogy a kezében lévő hegedű húrját megpendíti, ha egy szűz lány elmegy előtte.

szeged_2016_09-354

A Szegeden eltemetett Dankó Pista több mint 400 dalt írt, de jó pár népszínmű betétdala is az ő nevéhez fűződik. Első dalait Blaha Lujza énekelte el, hatalmas sikerrel.

Az 1903-ban, Budapesten tüdőbajban meghalt zenész a szegedi tanyavilágban született, pályája is innen indult. Holttestét díszmenet vitte a fővárosból Szegedre.

A köztiszteletben álló prímás halála után gyűjtés indult, hogy szobrot állítsanak tiszteletére. Mivel nem gyűlt össze elegendő pénz, így a szobrászművész nem fogadott el tiszteletdíjat munkájáért, hogy a mű elkészülhessen.

Ez az alkotás volt a város egyik legtöbbet megrongált szobra. Rendszeresen letörték a hegedű nyakát, így most már egy acél betét van benne, amely letörhetetlen.

szeged_2016_09-353

Sétánkon kiderült, hogy Szeged a szobrok városa is. Számtalan helyen díszítik a parkokat, köztereket, sétányokat de még udvarokat is. Jó pár alkotás híressé, sőt kultikussá vált. Nem véletlen, hogy mi is felkerestünk néhány nagyon különleges, és érdekes történetű alkotást.

7. A dicsőséges aranycsapat, mely zarándokhellyé vált

Szeged egyik kedvelt sétálóhelye a Tisza-parti árnyas sétány. Igazi andalgó, merengő hely, ahol jó leülni és csak nézni a folyót, vagy megállni egy baráti csevegése. Mi is ezt tettük, így tudtam meg, hogy Szegeden emlékműve van a 6:3-nak.

szeged_2016_09-392

A Tisza-parton álló kompozíció a dicsőséges magyar-angol 6:3 győzelem előtti tisztelgés, melyet Kalmár Márton szegedi szobrász - az eddigi egyetlen szegedi származású magyar gólkirály, Kalmár György fia - készített 2003-ban.

Ezt a szobrot sem kímélték, tán a színesfémgyűjtők, tán a lelkes rajongók, de többször is alaposan megrongálták a focilabdát és focicipőket mintázó alkotást.

A szobor kultikus hely lett. Szívesen fotózkodnak itt a turisták is. Puskás Öcsi halálakor pedig a szegediek itt rótták le kegyeletüket, számtalan mécsest gyújtottak talapzatánál.

szeged_2016_09-393

8. A fiatal lány a Kalap alatt Párizsban is hatalmas siker lett

Már kifényesedett a pad az ücsörgő és ábrándozó lányalak mellett. Nem véletlen ez sem, hiszen aki erre jár, szívesen tölt el pár percet társaságában.

A folyóparton, a Korányi fasorban ül Lapis András szobra. A kalapos hölgyként ismert alkotás 1975-ben készült el, de csak 1992-ben avatták fel.

szeged_2016_09-1
A kedves szobor Párizsba is eljutott. A másodpéldány a Magyar Intézet egyik nevezetessége lett. Először még csak bent volt látható, de végül kihelyezték az épület elé. Pillanatok alatt szívükbe zárták a franciák és az arra járó turisták is. Szívesen ülnek mellé és készítenek a kalapos lánnyal közös emlékképeket. Sőt, sokan azt gondolják, hogy egy francia lányt ábrázol a mű, és csodálkoznak, mikor megtudják, hogy honnan származik.

A szobor a művész első bemutatkozó kiállítására készült gipszből. Ezt öntötte később bronzba, és ennek alapján készült el a második példány Párizsba.

9. A bicikliző Einstein Szegeden

A Dóm mögött, az Akadémiai Bizottság székházának hatalmas és igen nehéz kapuját érdemes kinyitni. Nyugodtan besétálhatunk, hiszen az udvaron vár minket Einstein, mosolyogva, kerékpárját tekerve.

A bronzszobor Bánvölgyi László alkotása, aki egy 1933-as fekete-fehér Kaliforniában készült fotó alapján álmodta meg az itt látható művet.

A szobor elkészülte után a nagyszülők kiskertjébe került, ahol a többi alkotásokkal együtt sorsára várt. Innen jutott el aztán 1994-ben mostani helyére.

szeged_2016_09-328

10. Az ikonikussá vált Lófara

Sok-sok évvel ezelőtt egy helyet kerestem, és útbaigazítóm csak ennyit mondott: menj a Lófarához. Valószínűleg nagyon értetlen arcot vághattam, mert nevetve mondta el végül az utcanevet.

A Tisza Lajos körút egyik terecskéjét ugyanis a helyiek csak Lófarának hívják. A nevét a 3. honvédezred emlékére állított szoborról kapta. A ló és lovasa a SZTE Állam- és Jogtudományi Karának mutatja a farát. Mellette található Szeged egyik legszebb szecessziós épülete, a REÖK palota.

szeged_2016_09-382

Bár a szobor míves, mi inkább a tér csodás épületeit néztük meg. De ez már egy másik történet. Sétánk itt még nem ért véget, ígérem, folytatjuk.

Nóra pedig szívesen kalauzolja az érdeklődőket, hiszen rendszeresen vezet városi sétákat. Bővebben itt tájékozódhatsz.

Ha érdekes volt az összeállítás, oszd meg másokkal is!


KÖVESS MINKET:





hirdetés
Újra elvarázsolják a nézelődőket a szegedi magnóliák
A tavaszi egyik legszebb látványa a Napfény városában a többfelé megtalálható csodaszép rózsaszín virágú fa.
Fotók: Papdi Balázs - szmo.hu
2019. március 29.



A szegedi tavasz elképzelhetetlen a rózsaszín virágba boruló magnóliák nélkül. Ezek a gyönyörűségek jelzik, hogy most már aztán tényleg vége a télnek. A színükkel, a rengeteg virágjukkal jókedvet, vidámságot hoznak a Napfény városába.

A magnóliák igazi rendszertani különlegességek. Sokszor liliomfaként, vagy - tévesen - tulipánfaként szokták emlegetni ezeket a különleges fákat.

Ha kíváncsi vagy a többi képre, lapozz!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
Sisi halála után tölgyfákat ültettek az emlékére, majd róla nevezték el Szeged legnagyobb ligetét
Az újszegedi Erzsébet-ligetben a szabadon burjánzó növények helyén egy barokk kertet hoztak létre.
Fotók: Papdi Balázs - szmo.hu
2019. április 02.



Felújították és látogatható már Szeged legnagyobb parkja, az Erzsébet-liget. A 15 hektáros terület Újszegeden található, a Belvárosi híd mentén.

Régen egy elvadult terület volt, melyet 1858-ban alakított át báró Reitzenstein Vilmos császári tiszt, az olasz vándorzászlóalj ezredese a katonáival.

A szabadon burjánzó növények helyén egy barokk kertet hoztak létre. Ennek tengelyében állnak ma a hatalmas platánfák. A két oldalt füves tisztásokon pedig hársak, tölgyek, juharok adnak árnyékot.

A területet azóta újra fejlesztették, és szabadtéri színpad, valamint sportpályák is épültek ide.

A liget végén áll a Szent Erzsébet templom, és egy szökőkút.

A parkban a sétálók mellett sokan futnak, a sportolók is szívesen használják edzőhelyként. A szabad zöld területeken fesztiválokat, majálisokat szoktak tartani.

A liget a nevét Erzsébet királynéról kapta.

Halála után sok településen fákat ültettek emlékére. Szegeden három tölgyfát ültettek, és a ligetet is elnevezték Erzsébet királyné ligetre.

Később, 1901-ben egy helyi lakos ötlete volt, hogy építsenek templomot Erzsébet királyné emlékére, és Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére a ligetben. Tíz évvel később, 1910. október 15-én adták át a templomot, amelyet november 19-én, Erzsébet napján szenteltek fel.

Valaha villamos is járt a ligetben, 1909-től 1919-ig közlekedtek, de végül leállt a közlekedése, majd felszedték a síneket is.

A mostani felújítás nyomán újabb növényeket ültettek, elkészült egy futópálya, egy gyaloglópálya, edzéspontok jöttek létre, és kutyafuttató, valamint egy tanösvény is készült.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Szegedi lakótelepi házak között működnek évek óta ezek a vidám közösségi kertek
Virágok, zöldségek, madáretető, sőt, még egy fehérre festett bicikli is dekorálja a kis kerteket.
Fotók: Papdi Balázs - szmo.hu
2019. április 14.



Az utóbbi években egyre-másra alakítják ki az újabb és újabb közösségi kerteket Szegeden is. Papdi Balázs a Tarján lakótelep néhány kertjét járta be, Pentelei sori, Építő utcai és Zöldfa utcai helyszíneket, és a Hajlat utcában lévő legújabbat is.

Jó látni, hogy a környékbeliek milyen szépen rendben tartják, ápolják, gondozzák, díszítik is ezeket a kerteket.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
140 éves tragédia: a szegedi nagy árvíz emlékeit ma is őrzi a város
A település legnagyobb természeti katasztrófájában 6000 ház semmisült meg, és 60 ezer ember vált hajléktalanná. A Napfény város azóta is megemlékezik a hősies helytállásról és újjáépítésről.
Fotók és szöveg: Papdi Balázs - szmo.hu
2019. április 06.



Szeged mai arculata egy régi nagy természeti katasztrófa nyomán alakult ki.

140 évvel ezelőtt pusztította el az akkori település egy jó részét Szeged történelmének legnagyobb árvize, amit a város lakói “Nagyárvíz” vagy “Víz” néven emlegetnek ma is.

Az 1879. március 12-e után a Tisza áradása az akkori Szeged több mint 90 százalékát elpusztította, a hatezer házból háromszáz maradt meg és hatvanezer ember vált hajléktalanná, az árvíz halálos áldozatainak száma 150-200 ember volt.

A tragédia után épült fel az új arculatú és szerkezetű város, többek között a Dóm, a Dóm tér, a sugaras-körutas városszerkezet, a belvárosi eklektikus palotasorok. A mai napig számos emlék őrzi Szegeden a Nagyárvíz nyomát.

A Körtöltés és a Partfal

A katasztrófa után készült el a városban az új árvízvédelmi rendszer, a körtöltés és a partfal. A hagyományos töltés helyett téglából és kőből épült a védmű. Ezt erősítették meg 1970, majd 2006 után, egy-egy szintén súlyos áradást követően. Az árvízi csúcsot is ekkor mérték, 1009 centimétert. A Nagyárvíz idején 806 centiméteren tetőzött a Tisza.

A körtöltés a várost veszi körbe, a 12 km hosszú védvonal északon Tápé és Szeged határánál indul és Alsóváros szélén ér véget.

A fogadalmi-templom (Szegedi Dóm)

A Nagyárvíznek köszönheti létét Szeged legismertebb épülete, a város egyik legfontosabb szimbóluma a Fogadalmi-templom és a Dóm tér. A katasztrófa után tett fogadalmat a város, hogy a település újjáépítésekor egy új templom is épüljön, amellyel méltó emléket állítanak. Az építkezés ötven évig tartott. 1930. október 30-án szentelték fel Magyarország negyedik legnagyobb templomát, a Magyarok Nagyasszonya székesegyházat.

Néhány különlegességért lapozz!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x