hirdetés
hirdetés
hirdetés
 
 
hirdetés
nyito2
10 ritkán hallott történet Szegedről
Egy fa, amely megjárta a poklot, egy híres író, aki párbaj miatt került itt börtönbe, egy kalapos lány, aki Párizst is meghódította – és még sok más érdekesség.
Fotók és szöveg: Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2016. szeptember 21.


hirdetés

A szegedi papucs, a paprika, a szalámi, a Tisza, a Dóm és a Széchenyi tér jut a legtöbb ember eszébe a napfény városának hívott alföldi településről. Az ide kirándulók pedig általában a belváros ismert helyeit keresik fel. Pedig sok érdekességet találtok még ebben a hangulatos városban.

Szeged újrafelfedezéséhez profi segítőm akadt, Hódi Nóra személyében, aki úgy ismeri a várost, ahogy csak kevesen. Tartsatok velünk a szegedi belvárosi sétára, egy kicsit másképp!

szeged_2016_09-345

A város érdekes történelmi ereklyéje egyetlen dolog, mégis több helyen találkozhattok vele Szegeden.

1. Két helyszínen is látható a Doberdói szederfa

A Hősök kapuja mára visszanyerte eredeti formáját. Aba-Novák Vilmos festette meg az ország akkoriban legnagyobb freskóját. Ám mi most csak egy érdekességét néztük meg külön, a doberdói fát ábrázoló festményt.

A szederfa (Montellói fa) az 1916-ban hősies küzdelmet vívó 46. gyalogezrednek állít emléket. A híres fa mindent átélt, törzsével védte a katonákat, miközben körülötte szinte holdbéli tájjá vált a környék, de a fa nem adta fel és újra kihajtott. Egy évig élt még, majd kiszáradt. A katonák hálából magukkal hozták a kitartás, élni akarás jelképévé vált növényt.

A fa az első világháborúban nagy utat tett meg, szekéren utazott a Doberdo-fennsíkon található San Martino del Carso városától egészen Szegedig. Ma a Fekete Ház emeletén láthatjátok.

szeged_2016_09-6
A Hősök kapuja az I. világháborúban elesett 12 ezer szegedi katona emlékére készült, 1937 májusában avatták fel. 1945-ben előbb részben, majd teljesen bevakolták, lefedték, hogy Horthy alakját eltüntessék.

Az 1990-es években a művész lánya Aba-Novák Judit, és a művész unokája Kováts Kristóf, több mint 20 millió forintos adományával létrejött az Aba-Novák alapítvány, és más adományokkal együtt összejött annyi pénz, hogy a freskóegyüttest részenként felújítsák.

szeged_2016_09-5

Utunk következő állomás a székesegyház, amely természetesen kihagyhatatlan látnivaló, de most már más látványosságokkal is vár. Ezért mi elsősorban az újdonságokat kerestük fel.

2. Megnyílt a szegedi Dóm látogatóközpontja és a Dömötör torony

Az 1879-es nagy tiszai árvíz után a város képviselő testülete fogadalmat tett, hogy az újjáépítés emlékére egy monumentális templomot épít. A székesegyház felszentelésére végül 1930 októberében került sor.

szeged_2016_09-287

Mára a város jelképévé vált a mintegy ötezer ember befogadására alkalmas impozáns Fogadalmi templom, melyet most felújítva nézhetünk meg. Újdonság, hogy a toronyba is fel lehet menni, ám aki nem vágyik a magasba, mindenképpen nézze meg a nemrégiben megnyitott altemplomot vagy a különlegességeket kínáló kis boltot. Ráadásul az új látogatóközpontban kiállítóhelyeket is kialakítottak, érdemes egy kis nézelődésre ide is betérni.

szeged_2016_09-292szeged_2016_09-293

A felújításból szerencsére nem maradt ki a Dömötör torony sem, amelyben az Aba Novák Vilmos által festett faliképet ezentúl csoportosan meg lehet nézni, előre egyeztetett időpontban, egy séta keretében, amelyben megmutatják a belvárost, a templomot és a Dömötör tornyot is.

A dóm helyén állt Szent Demeter-templom megmaradt tornya, a keresztelőkápolnává átalakított Dömötör torony Szeged legidősebb építménye, alapjai feltehetőleg a 13. századból valók.
szeged_2016_09-305

Szeged híres lakóit is érdemes megidézni. Ráadásul ehhez nem is kell messzire menni.

3. Gárdonyi Géza, mint szegedi párbajhős

Kevesen tudják, hogy az író három évig itt dolgozott, többek között a Szegedi Napló szerkesztőségében. Sőt, kalandos életet élt, és bár tiltották, mégis többször párbajozott, emiatt fogházba is került.

1888 őszén érkezett a városba, és 1891 nyaráig volt szegedi lakos az író. Ennek emlékét egy emléktábla őrzi a Szegedi Akadémiai Bizottság székházánál (a Dóm mögött), amely régen a Hungária Szálló volt, benne pedig egy híres kávézó működött. Szívesen járt ide az egri remete, akit az itteni írók barátságukba fogadtak.

szeged_2016_09-323
A csendes, visszahúzódó ember hírében álló Gárdonyi két alkalommal is párbajozni kényszerült. Először az általa szerkesztett Szegedi Paprika című lapban megjelent egyik írásában szereplő bankár vette rossz néven a róla írtakat. Bár a bíróság felmentette a szerkesztőt, az ügyvéd becsmérlő módon nyilatkozott a lapról. Gárdonyi ezek után őt figurázta ki. A vége párbaj lett, melyben mindketten könnyebben megsérültek.

A második eset is egy írásához kapcsolódott, a Szegedi Híradó egyik munkatársa többször is felelősségre vonta Gárdonyit, mert az egy hozzá hasonló nevű gyanús alakról írt, akit a rendőrség letartóztatott. A férfi sértésnek vette, hogy a vádakra az író nem reagált, és párbajra hívta ki. Gárdonyi így egy félreértés miatt volt kénytelen megküzdeni barátjával, aki ráadásul gyakorlatlan volt, és ez majdnem az életébe került.

szeged_2016_09-330

4. Mikszáth Kálmán, aki itt futott be

Az író pályája nehezen indult, mivel stílusa elütött a kor megszokott írásmódjától. Hiába jelentek meg az elbeszélései, hiába dolgozott újságoknak, nem igazán figyeltek fel rá.

1878-ban érkezett Szegedre, ahol a Szegedi Napló újságírója lett. A nagy árvíz idején ő is itt élt, és ez a katasztrófa, meg az utána következő időszak bőven adott megírni való témát. Karcolatai, Tisza Kálmán és kormány ellenes írásai népszerűvé tették.

Az árvíz érkezésekor épp a szerkesztőségben volt. Mikor ment volna vissza lakásába, akkor tudta meg, hogy jobb, ha nem indul el, mert a háza már vízben állt.

Az itt töltött időszakra egy emléktábla emlékeztet.

szeged_2016_09-324

5. Móra Ferenc, aki ezer szállal kötődött Szegedhez

A Belvárosi híd lábánál, a múzeum előtti parkban áll Móra szobra. Érdekesség, hogy az író „csak” egy mellszoborként látható, míg a mellette lévő alak egy teljes figura. Az ülő alakot, aki Móra Ének a búzamezőn című művének egyik főszereplője, Kotormány János hivatalszolgáról mintázta Tápai Antal szobrászművész.

A szobrot kalandos körülmények között avatták fel. Bár a mű 1938-ra elkészült, ám ünnepélyes leleplezését állandóan halogatták a város vezetői a politikai légkör miatt. Végül a szobrász maga tépte le a leplet 1939-ben, de a hivatalos avatásra csak 1946-ban került sor.

szeged_2016_09-343

Móra sok szálon kötődött Szegedhez. Az 1900-as években került ide, dolgozott a Szegedi Naplónál, amelynek később főszerkesztője is lett. 1904-től a Somogyi Könyvtárban könyvtáros, a Közművelődési Palotában tisztviselő volt. 1917-től pedig ő igazgatta a Múzeumot. Móra Ferenc 1934-ben Szegeden halt meg.

6. Dankó Pista az első cigány, aki Európában szobrot kapott

A híres zenész, nótaszerző emlékére 1912-ben Margó Ede szobrászművész készítette el a szobrot, amely a Stefánián, a Hungária előtt áll.

A szoborhoz egy legenda is kapcsolódik. Azt mondják, hogy a kezében lévő hegedű húrját megpendíti, ha egy szűz lány elmegy előtte.

szeged_2016_09-354

A Szegeden eltemetett Dankó Pista több mint 400 dalt írt, de jó pár népszínmű betétdala is az ő nevéhez fűződik. Első dalait Blaha Lujza énekelte el, hatalmas sikerrel.

Az 1903-ban, Budapesten tüdőbajban meghalt zenész a szegedi tanyavilágban született, pályája is innen indult. Holttestét díszmenet vitte a fővárosból Szegedre.

A köztiszteletben álló prímás halála után gyűjtés indult, hogy szobrot állítsanak tiszteletére. Mivel nem gyűlt össze elegendő pénz, így a szobrászművész nem fogadott el tiszteletdíjat munkájáért, hogy a mű elkészülhessen.

Ez az alkotás volt a város egyik legtöbbet megrongált szobra. Rendszeresen letörték a hegedű nyakát, így most már egy acél betét van benne, amely letörhetetlen.

szeged_2016_09-353

Sétánkon kiderült, hogy Szeged a szobrok városa is. Számtalan helyen díszítik a parkokat, köztereket, sétányokat de még udvarokat is. Jó pár alkotás híressé, sőt kultikussá vált. Nem véletlen, hogy mi is felkerestünk néhány nagyon különleges, és érdekes történetű alkotást.

7. A dicsőséges aranycsapat, mely zarándokhellyé vált

Szeged egyik kedvelt sétálóhelye a Tisza-parti árnyas sétány. Igazi andalgó, merengő hely, ahol jó leülni és csak nézni a folyót, vagy megállni egy baráti csevegése. Mi is ezt tettük, így tudtam meg, hogy Szegeden emlékműve van a 6:3-nak.

szeged_2016_09-392

A Tisza-parton álló kompozíció a dicsőséges magyar-angol 6:3 győzelem előtti tisztelgés, melyet Kalmár Márton szegedi szobrász - az eddigi egyetlen szegedi származású magyar gólkirály, Kalmár György fia - készített 2003-ban.

Ezt a szobrot sem kímélték, tán a színesfémgyűjtők, tán a lelkes rajongók, de többször is alaposan megrongálták a focilabdát és focicipőket mintázó alkotást.

A szobor kultikus hely lett. Szívesen fotózkodnak itt a turisták is. Puskás Öcsi halálakor pedig a szegediek itt rótták le kegyeletüket, számtalan mécsest gyújtottak talapzatánál.

szeged_2016_09-393

8. A fiatal lány a Kalap alatt Párizsban is hatalmas siker lett

Már kifényesedett a pad az ücsörgő és ábrándozó lányalak mellett. Nem véletlen ez sem, hiszen aki erre jár, szívesen tölt el pár percet társaságában.

A folyóparton, a Korányi fasorban ül Lapis András szobra. A kalapos hölgyként ismert alkotás 1975-ben készült el, de csak 1992-ben avatták fel.

szeged_2016_09-1
A kedves szobor Párizsba is eljutott. A másodpéldány a Magyar Intézet egyik nevezetessége lett. Először még csak bent volt látható, de végül kihelyezték az épület elé. Pillanatok alatt szívükbe zárták a franciák és az arra járó turisták is. Szívesen ülnek mellé és készítenek a kalapos lánnyal közös emlékképeket. Sőt, sokan azt gondolják, hogy egy francia lányt ábrázol a mű, és csodálkoznak, mikor megtudják, hogy honnan származik.

A szobor a művész első bemutatkozó kiállítására készült gipszből. Ezt öntötte később bronzba, és ennek alapján készült el a második példány Párizsba.

9. A bicikliző Einstein Szegeden

A Dóm mögött, az Akadémiai Bizottság székházának hatalmas és igen nehéz kapuját érdemes kinyitni. Nyugodtan besétálhatunk, hiszen az udvaron vár minket Einstein, mosolyogva, kerékpárját tekerve.

A bronzszobor Bánvölgyi László alkotása, aki egy 1933-as fekete-fehér Kaliforniában készült fotó alapján álmodta meg az itt látható művet.

A szobor elkészülte után a nagyszülők kiskertjébe került, ahol a többi alkotásokkal együtt sorsára várt. Innen jutott el aztán 1994-ben mostani helyére.

szeged_2016_09-328

10. Az ikonikussá vált Lófara

Sok-sok évvel ezelőtt egy helyet kerestem, és útbaigazítóm csak ennyit mondott: menj a Lófarához. Valószínűleg nagyon értetlen arcot vághattam, mert nevetve mondta el végül az utcanevet.

A Tisza Lajos körút egyik terecskéjét ugyanis a helyiek csak Lófarának hívják. A nevét a 3. honvédezred emlékére állított szoborról kapta. A ló és lovasa a SZTE Állam- és Jogtudományi Karának mutatja a farát. Mellette található Szeged egyik legszebb szecessziós épülete, a REÖK palota.

szeged_2016_09-382

Bár a szobor míves, mi inkább a tér csodás épületeit néztük meg. De ez már egy másik történet. Sétánk itt még nem ért véget, ígérem, folytatjuk.

Nóra pedig szívesen kalauzolja az érdeklődőket, hiszen rendszeresen vezet városi sétákat. Bővebben itt tájékozódhatsz.

Ha érdekes volt az összeállítás, oszd meg másokkal is!


KÖVESS MINKET:





Gyanútlanul tanulsz a szegedi egyetemi könyvtárban, aztán egyszer csak rázendít a zenekar
Ütős videóval mutatják meg, milyen Szegeden egyetemistának lenni. Zseniális!
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. február 09.


hirdetés

Ennél jobb reklámot egy egyetemnek, mint amit Szegeden készítettek, talán nem is láttunk még. Az egyetemi könyvtárban vették fel, amint

csendben olvasnak és tanulnak a hallgatók, amikor egyszer csak rákezd egy egész zenekar!

Mint az a videóhoz írt posztszövegből kiderül, a SunCity Brass lépett fel váratlanul a vizsgaidőszak alatt.

"Az egyetemi könyvtár az SZTE-s élet szíve, amely köré szervesen fejlődött ki egy lüktető egyetemi campus Szeged belvárosában" - írják a Faceboook-oldalon.

VIDEÓ: És akkor megjelent a zenekar:


KÖVESS MINKET:




Egy másik toronyba zárva, elrejtve élte túl a történelem viharait Szeged legrégebbi épülete
A kalandos sorsú Dömötör-torony megmaradásáért Móra Ferenc is kiállt.
Fotók: Papdi Balázs - szmo.hu
2019. február 04.


hirdetés

Regényes múltja van Szeged egyik híres műemlékének, a város jelképévé vált, Dóm mellett álló Dömötör-toronynak. A 4. században élt Szaloniki Szent Demeter vértanú tiszteletére emelt korábbi templom egyetlen megmaradt része, amely ma keresztelőkápolna, de előbb épült, mint az a templom, amelyhez ma tartozik.

Ez Szeged legidősebb épülete.

Az építmény alapfalai a 11. századból valók, a román stílusú része a 12. századból, a gótikus emeleti része pedig a 13. század második felében került rá. A Szent Demeter-templom egyedüliként meghagyott tornya a Dóm tér egyik különleges látványossága.

A régi templomot egy 1199-es irat említi először. Többször átépítették, míg a 18. században kapta meg végső formáját. A feljegyzések szerint 1709-ben még hat ablaksora (emelete) volt, de végül a városvezetés 1913-ban elrendelte a templom lebontását.

Úgy rendelkeztek, hogy a helyére, - pontosabban mellé - egy új templom épüljön, ez lett a Schulek Frigyes által tervezett, majd Foerk Ernő által folytatott Fogadalmi-templom, a Dóm.

A régi épület bontásakor találtak rá a falba beépített régi Dömötör-toronyra. Ezt 1931-ben felújították, és keresztelőkápolnává alakították.

A restaurálást Rerrich Béla vezette. Ekkor kerültek a falába a vár bontása során előkerült román kori kövek, szobrok. A falába ajtót vágtak, és fölé helyezték el Szeged legrégebbi, ismert szobrászati emlékeként számon tartott, 12. századi „kőbárányt”.

A mai kápolna falát belül Aba-Novák Vilmos „Krisztus megkeresztelése” című falfestménye díszíti,

amelynek terveivel elnyerte 1932-ben a páduai egyházművészeti kiállítás arany érmét. A torony falainak vizesedése miatt a falfestmény hamar megrongálódott, ezért a képzőművészeti alkotást már a következő évben át kellett festeni, majd az évtizedes állagromlás miatt 2015-ben teljesen restaurálták.

A torony Rerrich Béla által tervezte kovácsoltvas kapuját a keresztény liturgia jelképei díszítik, az emberi élet egyes részeit mutatják be. A kaput Bille János műkovács készítette el.

A csonka-torony rejtélye

A régi Demeter-templomot nem egyszerre bontották le. Úgy döntöttek, hogy azt a részt, ahol építkezni kell, azt elbontják, a szentélyt és a tornyot meghagyják, így abban az új templom elkészültéig még miséznek. Az építkezés megkezdődött, de a történelem lassította a Dóm befejezését. A téren nyolc éven át állt egymás mellett két csonka templom, a Demeter és a Fogadalmi, mert egy idő után a városnak nem maradt pénze a Dóm befejezésére.

Végül 1924. december 13-án, egy vasárnapon tartották az utolsó misét a Szent Demeter-templom akkor még álló részében.

A bontásának megkezdése előtt többen is arra számítottak, hogy értékes leletek kerülhetnek elő. Többek között Móra Ferenc is, aki egy beadványban azt kérte a várostól, hogy a munkálatok ideje alatt egy múzeumi szakértő jelen lehessen. Móra akkor azt gondolta, hogy a régi templom alatt régi kripták rejtőzhetnek, azokban pedig régi tárgyak, fegyverek, amelyek segíthetnek a templom pontos korát és építésének körülményeit behatárolni.

1925. március 1-én jelent meg az első írás arról, hogy elképzelhető, hogy egy régi torony van beépítve a Demeter-templom megmaradt tornyába. A cikket Kőmives Kelemen álnéven Cs. Sebestyén Károly írta. Úgy vélte, hogy ha a feltevés beigazolódik, akkor

ez a torony az egész magyar építéstörténet igen fontos darabjává válhat.

Éppen ezért azt javasolta, hogy ne folytassák a torony bontását.

Mivel a négyszögletes torony rejtette a nyolcszögletű régi tornyot, ezért kézi bontással tudták feltárni az épületet. Az ásatásokkal pedig sietni kellett az építkezés miatt. A kutatók igyekeztek alaposan dokumentálni az egész folyamatot és a talált épületrészt.

Közben komoly vita folyt arról, hogy mi legyen a megtalált régi toronnyal. Volt, aki a bontás mellett érvelt, de többen, köztük

Móra Ferenc is a megmentés mellett állt ki. Egy írásában „keresztény barbárságnak” nevezte a torony elbontását.

Juhász Gyula így ír a toronyról: „A csonka torony nekem is szívügyem. Ez a beszédes emlék túlélte a tatárokat és Mátyás királyt, Dózsa Györgyöt és a törököket, a szegedi boszorkányokat, Dugonicsot, a szabadságharcot és a világháborút. Bennünket is túl fog élni, Szeged szebb lesz, mint volt, és ő, nagy idők tanúja, bizonyságot tesz ezer esztendő mellett.”

A torony végül megmenekült, és helyreállították. Később 1985-ben restaurálták, és nemrégiben a Dómmal együtt újra felújították.

A Dömötör-torony meséi

A Dömötör-torony most, a felújítás után már a nagyközönség számára is látogathatóvá vált, de emellett keresztelőkápolnaként is újra használatba veszik.

A megnyitás alkalmából a torony történetét egy február elején megnyílt időszaki kiállításon is bemutatják. A Dömötör-torony meséi címmel a Szegedi Dóm Látogatóközpontban tablókon, korabeli fotók, újságcikkek, Móra Ferenc és Cs. Sebestyén Károly írásai, dokumentumok segítségével idézik fel a múltját a híres késő román, gótikus stílusú műemléknek.

A mese vonalát követve tűnik fel Mátyás király alakja, akinek palástjából készült el az a 824 igazgyönggyel díszített miseruha, amely szintén megtekinthető a kiállításon.

A Dömötör-tornyot a Dóm Látogatóközpont nyitvatartási ideje alatt idegenvezető kíséretében lehet belülről megnézni, keddtől vasárnapig reggel 9-től 17 óráig. A torony első szintjén a keresztelés történetét, a második szinten pedig a Dömötör-torony építéstörténetét mutatja be az interaktív tárlat.

Bővebb információk ITT.

Régi fotók forrása: Fortepan


KÖVESS MINKET:





Különös fények, narancsos árnyak: csodás téli naplementék Szegedről
Mintha festmény lenne, olyan volt a naplemente a napfény városában.
Fotók: Papdi Balázs - szmo.hu
2019. január 28.


hirdetés

A tél, a hó és a naplemente varázslatos világot varázsolt. Különös fények, narancsos árnyak, festői képek Szegedről.


KÖVESS MINKET:





Vince-napi vesszővágás Ópusztaszeren: Bőséges termés ígérkezik
A Kárpát-medence huszonnégy borrendje gyűlt össze, hogy megjósolják, milyen lesz az idén várható szőlőtermés.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. január 20.


hirdetés

A Kárpát-medence huszonnégy borrendje gyűlt össze Ópusztaszeren, hogy a Vince-napi vesszővágás keretén belül megjósolják, milyen lesz az idén várható szőlőtermés.

A hagyománytisztelő boros gazdák Szent Vincét a bor védőszentjének, neve napját pedig hagyományos termésjósló ünnepnapnak tartják. A néphagyomány szerint Szent Vince vértanú napján (január 22.) tájegységenként különbözőképpen megjósolják a várható szőlőtermést.

„Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince!” – a szólásmondás szerint, ha Vince napján olvad a hó vagy esik az eső, akkor jó termés várható. Emellett sok helyen a levágott szőlővesszőből is megjósolják az őszre várható termést.

Az ópusztaszeri rendezvényen nem csak a hulló hó, de a lemetszett vessző állapota is arra utalt, hogy idén nem lesz oka panaszra a boros gazdáknak, hiszen bőséges termés ígérkezik.

A több mint két évtizedes múlttal rendelkező ópusztaszeri Vince-napi vesszővágáson a skanzenben Kalmár István mórahalmi hegybíró három vesszőt metszett le a szőlőről. A vesszők állapotából ilyenkor megjósolható, hogy az adott év termése milyennek ígérkezik. Mint elmondta, a tél nagy részén már túl vagyunk, az idei fagyok nem tettek kárt a szőlőben, hiszen a vesszők beértek, szép zöldek és a rajta található rügyek is.

Amennyiben nem történik semmi rendkívüli az időjárás tekintetében, az idei termés kitűnőnek ígérkezik.

Hagyományok szerint ilyenkor a vesszőket beviszik a házba, ahol vízben áztatják, majd figyelik a további fejlődését. Reményeik szerint pár hét elteltével a rügyek kihajtanak, amely megerősíti a Vince-napi jóslat beteljesedését.


KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x