hirdetés
cimke.jpg

10 megdöbbentő tény Sisi meggyilkolásáról

Egy legendás vers is előjelezte, hogy Sisit meg fogják ölni.
Horváth Emese írása, címkép: Pinterest - szmo.hu
2016. március 08.


hirdetés

Erzsébet királyné meggyilkolásához véletlenek egész sorozata vezetett. Tragikus halálát számos érdekesség lengi körül. A gyilkos szúrást ugyanis eredetileg nem is a királynénak szánták. A szomorú eseményt pedig még különösebbé teszi, hogy Sisi már évekkel korábban megjövendölte saját halálát. Íme 10 megdöbbentő érdekesség Erzsébet királyné halálának körülményeiről.

1. Tragédiák Sisi életében

A magyarok felé oly nagy szeretettel forduló Erzsébet királyné sorsa nem volt mesébe illő. Egész életében kalitkába zárt madárnak érezte magát, és szinte menekült a bécsi udvarból.

Ferenc_József_és_Erzsébet_királyné_1897-ben_1900-20

hirdetés

Sisi utolsó látogatása Budapesten.

Fiatalkorában Ferenc József édesanyja teremtett számára fagyos légkört, megfosztva őt gyermekeinek nevelésétől. Életének utolsó évtizedét pedig fia váratlan halála határozta meg, amiért a bécsi udvar kevélységét és saját gyengeségét is okolta. Képtelen volt feldolgozni a tragédiát, és haláláig lelkiismeretfurdalást érzett a trónörökös, Rudolf öngyilkossága miatt. Teljesen átadta magát a gyásznak, ezt követően csak fekete gyászruhát viselt. Szomatikus és pszichoszomatikus betegségei pedig súlyosbodtak.

2. Menekült Bécsből

Sisi fájdalmában teljesen magába zárkózott, később pedig az utazásban keresett menedéket. Minél távolabb akart lenni Bécstől. Ez a szándék vezérelte aztán végzetes svájci útjára is, amely alatt 1898. szeptember 10-én merénylet áldozata lett.

da71623bdcfe99dfaa24dbe1486044d3

A 61. éves Sisi sűrű programokkal kötötte le magát Genfi tartózkodása alatt. Minden másnapra kirándulást szervezett. A merénylet előtti nap bejárta a várost, egy cukrászdában kedvenc desszertjét, egy nagy adag fagylaltot evett. Egy neves boltban asztalkát választott leányának, Mária Valériának karácsonyi ajándékul, majd este tíz óra körül ért vissza a hotelbe egy hosszas séta után.

3. A látnoki vers

A merénylet napján udvarhölgyével sétahajókázást terveztek, hogy néhány órára elfelejthesse lelki vívódásait. A készülődés közben viszont aligha jutott eszébe a vers, amit néhány évvel ezelőtt írt Svájcról.

„Svájc! Pompázó hegygerincek

Órák, pontos armada!

Csak ne fenyegetne minket

Királygyilkos fajzata.”

(Tandori Dezső fordítása)

A vers végül beigazolódott: a sétahajókázás tragédiába torkollt. A kikötőben ugyanis egy Habsburg-ellenes olasz anarchista, Luigi Lucheni merényletet követett el a Sisi ellen.

4. Rosszkor rossz helyen

A merényletben az a legszörnyűbb, hogy a gyilkosnak nem Sissi volt az elsődleges célpontja. A királyné csupán rosszkor volt rossz helyen.

Luigi Lucheni mélyen gyűlölete az arisztokráciát, saját nincstelen származása miatt. Egy olasz munkásnő törvénytelen gyermekeként árvaházban kellett felnőnie, majd egész életében nyomorban nélkülözött. Az anarchista mozgalmak felé fordult és

elhatározta, hogy végezni fog azzal az arisztokratával aki először Genf közelébe érkezik.

Éppen ezért először nem is Sisi, hanem a városba készülő orléans-i herceg volt a célpontja. A herceg azonban lemondta ezt az utat, így irányult a férfi figyelme az inkognitóban érkező Sisire.

Lucheni_fitxa

Luigi Lucheni, a gyilkos merénylő

5. Kiszivárogtatták a királyné látogatását

Máig sem tudni, ki szivárogtatta ki a királyné látogatását, mindenesetre egy helyi lap beszámolt róla. A gyilkos megtudva érkezése időpontját, megkezdte az előkészületeket. Lucheni biztosra akart menni. Egy anatómiai könyvben gondosan tanulmányozta az emberi testet, hogy szúrása halálos legyen. Gyilkos fegyvernek pedig egy olyan eszközt választott, amivel mindenképp végzetes sérülést okozhat. Erre a célra egy pengeélesre köszörült reszelőt rejtett a kabátja ujjába.

6. Az alattomos szúrás

A gyilkosság napjának reggelén Lucheni a Beau Rivage Hotel elé sétált, és ott várakozott a királynéra. Megvárta, amíg a királyné és udvarhölgye elsétál mellette. Odarohant hozzájuk, eléjük lépett, megbizonyosodott róla, hogy a királyné van-e a napernyő alatt, majd szúrt.

ttrrdf

A merénylő elrohant, Sisi pedig elesett. A Járókelők és a rémült Ferenczi Ida segítették fel. A támadás után Sisi azonnal lábra állt. Azt hitte, a támadó csak az óráját akarta ellopni.

Szoros fűzője miatt eleinte nem is érezte, a súlyos sérülést.

674a09cddd4ad63fe82182b169952c76

Csak néhány perc múlva derül ki, hogy mekkora a baj. Sisi a hajón lett rosszul, miután az kifutott a kikötőből. A vérveszteségtől összeesett, s csak a fűzője megnyitásakor fedezték fel, hogy a merénylő szíven szúrta a királynét.

7. Meg lehetett volna menteni Sisit?

Mikor észrevették a sérülést, a hajó azonnal visszafordult. Hordágyon szállították Sisit a szállodába. A kiérkező orvosok azonban már csak a halál beálltát tudták megállapítani.

Egyes orvosi vélemények szerint Sisi megmentésére akkor sem lett volna esély, ha a szúrást előbb fedezik fel. Újabb orvostörténeti nézetek szerint azonban megfelelő kórházi ellátás mellett - ha időben megműtik a királynét - még a korabeli viszonyok esetén is meg lehetett volna menteni az életét.

f1835f6ea71f19f6f3be8e6bf61f5da5

8. Öngyilkos lett a merénylő

A futva menekülő Lucchenit a járókelők fogták és majd átadták a rendőrségnek. A merénylő azt akarta, hogy a a hatóságok adják ki Olaszországnak, ahol halálos ítélet várt volna rá. Büszke volt tettére, és politikai mártírként szándékozott bevonulni a történelembe.

Ám az osztrák igazságszolgáltatás nem teljesítette kívánságát. Életfogytig tartó börtönre ítélték. Luccheni tizenkét évvel később felakasztotta magát cellájában. Halál után agyát alapos vizsgálatnak vetették alá,

testétől elválasztott fejét formaldehidben tartották.

Csak bő száz évvel a merénylet után temették el a bécsi köztemetőben.

9. Sisi immár Rudolf mellett

Sisi holttestét udvari különvonat szállította Bécsbe. Temetésére a merénylet után egy héttel, szeptember 17-én került sor. A kapucinusok templomának császári kriptájában helyezték végső nyugalomra fia, Rudolf mellett.

800px-Erzsébet_temetése_Löwy

Sisi temetése Bécsben

"Valami misteriósus dicsfény födi az ő alakját, mintha régen, nagyon régen élt volna egy királyné, aki minket nagyon szeretett, aki értünk sokat tett. Hogy mit tett, nem bírjuk elemezni, történetkönyvek, okmányok, krónikák nem hirdetik világosan, de az érzésekben ott él és mint bizonyosság él az a tudat, hogy ez a szent asszony örködött a nehéz órákban Magyarország fölött, hogy az ő szivéből, melyet most átvert a gyilkos tőre, fakadtak ki elsőbben azok a sugarak, melyek most elöntenek fényükkel, melegükkel. A másik szőke asszony az isten anyja, akinek az alakja a pénzeinkre van verve, csak édestestvére ennek a mi érzéseinkben. Egyforma rangban él a kettő a hármas halom és kettős kereszt országában.”

(Mikszáth Kálmán: A királyné meghalt. Országos Hírlap, (1898) 1. o.)

10. A "Sisi-kultusz"

A királyné váratlan halála az egész Monarchiát megrendítette, Magyarországon pedig különös tisztelettel adóztak emlékének. Valóságos kultusz alakult Sisi alakja körül a 20. században.

Az ország sok pontján utakat és településeket neveztek el utána. Róla kapta nevét Pesterzsébet, a János-hegyen álló kilátó, illetve a budapesti és komáromi Erzsébet híd is. Továbbá számtalan köztéri szobor, regény, film és színdarab állít emléket ikonikus alakjának.

c30595ab3675e8794f0818b5e33aa11c_1

Zala György szobra - Köztérkép, Pál Tamás fotója

Forrás: mult-kor.hu, Rubicon, tortenelemportal.hu, Borsoline, Wikipédia

Képek forrása: Pinterest, Wikipédia, Köztérkép

Ha érdekesnek találtad a cikket, oszd meg barátaiddal is!


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
Freddie_Dekker-Oversteegen_en_Truus_Menger-Oversteegen-1000x667.jpg

A két kamaszlány, akik az erdőbe csábították, majd agyonlőtték a nácikat

Piros rúzzsal, szemfestékkel és fegyverrel vette fel a harcot a nácik ellen a holland testvérpár.
The Independent, Wikipedia - szmo.hu
2019. november 16.


hirdetés

Freddie és Truus Oversteegentől a háború elvette a gyerekkorukat, ennek megfelelően már egészen fiatalon elképesztő dolgokat kellett megtapasztalniuk. Az Amszterdamtól nem messze található Haarlemben születtek, az őket egyedül nevelő kommunista anyjuk mellett a második világháborúban hamar megtanulták, hogy ne üljenek ölbe tett kézzel, hanem a lehető legtöbbet tegyék a közösség érdekében. Babákat varrtak a spanyol polgárháború áldozatainak, zsidó családot bújtattak, náciellenes röplapokat osztogattak, majd beszervezték őket az ellenállásba -

ki gyanakodna ugyanis két fiatal lányra?

hirdetés

A testvérpár ezek után egyre komolyabb feladatokat kapott: biciklijük kosarában fegyvert csempésztek az ellenállók számára. Egy hétfős ellenállósejt tagjai lettek, ahol valódi katonai kiképzést is kaptak, megtanultak fegyverrel bánni és embert ölni. Hamarosan azonban sajátos módszert fejlesztettek ki, amelyet csak ők tudtak végrehajtani: náci tiszteket csábítottak el bárokban, majd incselkedően az erdőbe csalták őket, ahová a férfiak rendszerint követték is a lányokat. Ott azonban egy egész kivégzőosztag várta őket, akik a gyilkosság után egyből el is temették az előre megásott sírokba az áldozatokat.

Eleinte ketten voltak erre a feladatra, 1943-ban csatlakozott hozzájuk Hannie Schaft, aki a második világháború egyik ismert mártírjává vált, miután három héttel a háború vége előtt a nácik elfogták, megkínozták és kivégezték.

Sophie Poldermans, a női háborús ügyekre szakosodott ügyvéd idén júliusban adta ki a róluk szóló könyvét, amely a Seducing and Killing Nazis – Hannie, Truus, and Freddie: Dutch Resistance Heroines of WWII. címet kapta.

Hihetetlenül bátor nők voltak

- nyilatkozta a The Independentnek. Az ügyvédnő évtizedeken keresztül kapcsolatban állt a testvérekkel, ám könyve kiadását már egyikük sem élte meg: Truust 2016 májusában, Freddie tavaly szeptemberben hunyt el. A hozzájuk közel álló emberek szerint sosem sikerült teljesen feldolgozniuk a traumát, különösen Freddie-nek. Fia szerint édesanyja fejében egészen a haláláig zajlott a háború.

A könyvből részletesen kiderül az a sokrétű ellenállói munka, amelyet a fiatal lányok végeztek: zsidó gyerekeket csempésztek biztonságos helyre, iratokat loptak, sőt, a vasútvonalak felrobbantásának tervezésében is részt vettek. 1943-ban jöttek rá arra, hogy milyen könnyen az ujjuk köré tudják csavarni a náci katonákat, és egészen a háború végéig folytatták ezt a tevékenységet.

Azt az életük végéig nem voltak hajlandóak elárulni, hány nácit gyilkoltak meg - Freddie szavaival élve, egy katonától nem szabad ilyet kérdezni -,

azt azonban kijelentették, hogy egy nácival sem feküdtek le - nekik csupán a csábítás volt a feladatuk.


KÖVESS MINKET:





hirdetés
Trinity_-_Explosion_15s.jpg

A CIA nyilvánosságra hozta a negyedik atomkém nevét

Eddig csak fedőnevével, Godsend-ként emlegették, a vádak szerint szigorúan titkos információt adott át az atombombáról a Szovjetuniónak a hidegháború kezdetén.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. december 05.


hirdetés

A kém személyazonosságáról a CIA belső újságjában jelent meg cikk. Az FBI titkosítás alól felmentett dokumentumai és az egykori szovjet titkos szolgálat, a KGB archív anyagaiból kiderült, hogy Oscar Seborernek hívták. Seborer, aki lengyel zsidó bevándorlók gyermekeként született 1921-ben New York-ban és 2015-ben halt meg 93 éves korában, 1942-ben lépett be a hadseregbe, majd két évvel később került elektromérnökként az új-mexikói Los Alamos laboratóriumba, ahol az amerikai atombomba kifejlesztése folyt a „Manhattan-terv” keretében.

Az első nukleáris fegyverkísérletet 1945. július 16-án hajtották végre az új-mexikói sivatagban – alig néhány héttel Hirosima, majd Nagaszaki bombázása előtt – és az amerikaiak megdöbbenve tapasztalták, hogy a kommunista rivális Szovjetunió négy évvel később már saját atombombával állt elő.

Ez a gyors felzárkózás azt a meggyőződést erősítette meg az amerikai kormányzatban, a hadseregben és a titkos szolgálatban, hogy kémek férkőztek be az atomterven dolgozók közé, így tudtak az ellenségnek részletes információt adni.

Az elsőt, akit letartóztattak, Klaus Fuchs volt, miután kiderült, hogy a hidrogénbombával kapcsolatos adatokat szolgáltatott ki a Szovjetuniónak. A szakértők szerint Fuchs kémtevékenysége legalább 1-2 évvel meggyorsította a szovjet atombomba kifejlesztését és tesztelését. A hivatali titkokról szóló törvény megsértése címén Fuchs-t 14 évi börtönre ítélték. Az ő letartóztatása vezette a második kém, David Greenglass elfogásához, aki gépészként dolgozott Los Alamosban. Greenglass elismerte bűnösségét, és árulásért kilenc és fél évet töltött börtönben. A harmadik kémet, Theodore Hallt, aki a legfiatalabb volt a Los Alamos-i fizikusok közül, csak 1990-ben azonosították. Ő azonban akkor már régóta Nagy-Britanniában élt, így nem helyezték vád alá. Greenglass 2014-ben, 92 éves korában, Hall pedig 1999-ben, 74 évesen halt meg.

hirdetés

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






hirdetés
dollarbolt2.jpg

Csak a menők vásárolhattak a dollárboltokban

A „rothadó nyugat kapitalista árucikkeit” kínálták a dollárboltok, ahová egy mezei halandó be sem tehette a lábát.
Forrás: Tó-retró blog, Címkép: Keleti pu. Utastourist. 1984. Fortepan/Bauer Sándor - szmo.hu
2019. november 28.


hirdetés

A régi, balatoni nyarak illata Pálma gumimatraccal és bambival, a SZOT üdülők strandján... Ezt mind újraélheted vagy megismerheted a Tó-retro blog írásaiból.

Mi volt az a dollárbolt?

A mai gyerekek el sem tudják képzelni, hogy milyen lehetett a 70-es évek végén a Budapest Kígyó utcai „dollárbolt” kirakata előtt állva a színes, gyönyörű babákat és soha nem kóstolt csokoládékat csodálni és tudni, hogy azokat soha nem kaphatom meg.

A Konsumex úgynevezett diplomata és turista boltjaiban ugyanis kizárólag csak nyugati valutáért lehetett vásárolni,

nekünk pedig sem külföldi rokonunk, sem pedig nyugaton dolgozó családtagunk nem volt, aki ellátott volna legálisan egy kis német márkával vagy amerikai dollárral.

Így maradt a Centrum és a Skála gyerekjáték-osztályának kínálata, meg a Tibi csoki. Ezek a különleges boltok egy csipetnyi „rothadó kapitalizmust” csempésztek be legálisan a Kádár-kori Magyarországra, s mindezért a Konsumex Külkereskedelmi Vállalat volt a felelős. De vajon miért vállalta az akkori politikai vezetés azt, hogy elégedetlen családok csorgassák a nyálukat a kirakatok előtt olyan termékeket bámulva, amiről ők legfeljebb csak álmodozhatnak? Hát természetesen a pénzért, mi másért.

1968. Fortepan/Erdei Katalin

A dollárboltok története

A sztori valamikor a II. Világháborút követő években kezdődött, amikor a vezetés rájött, hogy bármennyire is sikeresen építjük a kommunista élországot, bizony néhány termékből nyugati importra szorulunk. Eleinte a szükséges árukat megpróbálták cserealapon beszerezni, de 1959. április 1-én megalakult a Konsumex Külkereskedelmi Vállalat a korábbi Árucsereforgalmi Gazdasági Iroda utódaként.

Ez a cég egyébként már eléggé kapitalista módon működött: például propaganda irodát tartott fent, kimerészkedett a KGST piacon túlra, és konvertibilis valutaforgalmat bonyolított. De persze bármennyire is szuperek voltak az 5 éves tervek, és bármennyire is csodás szocialista termékeket gyártottunk, az ország importigényét fedező valutamennyiséget nem sikerült a Konsumexnek áruértékesítésből előteremteni.

Ekkor jött a csodás ötlet, miszerint meg kell szerezni a magánemberek valutavagyonát is.

Budapest. Kígyó utca 5. 1984. Fortepan/Magyar Rendőr

Na persze az 1960-as évek elején nem sok mindenkinek volt nyugati pénze az országban: talán csak az itt élő nyugat-európai diplomatáknak és az onnan idelátogató turistáknak, a kiküldetésben lévő hazai politikusoknak és azoknak a szerencséseknek, akiknek az 1956-ban nyugatra szökött rokonaik némi segítséget szerettek volna nyújtani külföldről. Szóval nekik hozták létre az első diplomataboltokat 1965-ben, ahol jól ismert párizsi parfümöket, menő amerikai cigarettát, márkás italokat, édességeket, csodás játékokat és ruhákat, extra műszaki cikkeket lehetett vásárolni, természetesen nem forintért.

A cél az volt, hogy a magánemberek a náluk lévő valutát a határon belül költsék el, ezzel is enyhítve a hazai valutaéhséget.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






hirdetés
szipu2.jpg

A szocializmusban még drogozni is könnyebb volt?

Szipuzás, Parkán és máktea, avagy így csapta szét magát fillérekért a Kádár-kor fiatalja.
Forrás: Tó-retró blog, Címkép: Fortepan/Urbán Tamás - szmo.hu
2019. november 16.


hirdetés

A régi, balatoni nyarak illata Pálma gumimatraccal és bambival, a SZOT üdülők strandján... Ezt mind újraélheted vagy megismerheted a Tó-retro blog írásaiból.

A szocialista erkölcsbe nem fért bele a drogozás

A szocializmus idején drogozás nem létezett, vagyis hivatalosan nem. A Kádár-kor erkölcsi rendszere szerint ugyanis egy hithű, boldog kommunista ifjúnak nem volt szüksége drogra és bódulatra, hiszen minden rendben volt.

A drogokat és az ezzel kapcsolatos társadalmi folyamatokat kifejezetten a rothadó kapitalizmus csökevényének tartották, így az akkori újságok kárörvendezve cikkeztek az amerikai Nixon elnök drog elleni akcióiról, és arról, hogy például Marseille-ben éppen mekkora heroinszállítmányt fogtak a francia rendőrök.

Maga a drogozás – mint tevékenység - a rendőrség hatáskörébe tartozott, akik viszont sokkal inkább tartottak a hippik és galerik szocializmus ellenes politikai hőzöngéseitől, mint attól, hogy a fiatalok bebódulnak. Pedig a valóság teljesen más lehetett.

Már 1969-ben regisztrálták az első drogtúladagolás következtében elhunyt fiatalt,

és ezek után a 70-es évek elején egyre-másra jöttek a ragasztózacskós esetek, amelyek bizony olykor-olykor végzetesnek bizonyultak.

Az első kutatások

Az első hivatalos kutatást egyébként nem is kriminalisztikai szakemberek, hanem orvosok bonyolították le a hazai drogfogyasztásról 1975-ben, ugyanis ők voltak azok, akik a legtöbbször találkoztak a különböző szerhasználókkal, és kevésbé hitték el az állami propagandát, miszerint nálunk senki nem drogozik. Érdekes, hogy

a kutatásban a megkérdezett középiskolások majd 5%-a nyilatkozott úgy, hogy már használt valamikor valamilyen kábító hatású szert.

Interjú egy rendőr főhadnaggyal egy agárdi koncert után. Fejér Megyei Hírlap. 1978.06.25. Forrás: Arcanum

Nem csoda hát, hogy a 70-es évek közepére már maga Aczél György (kultúráért és ifjúságpolitikáért felelős miniszter akkoriban) is tájékoztatást kért párttársaitól drogügyben. Pedig ebben az időben még nem léteztek dílerekkel teli diszkók és a hozzáférhető szerek is igen különböztek a manapság ismert anyagoktól. De vegyük is sorra a 70-es évek kábítószeres világának fő jellemzőit.

Nem voltak dílerek, csak menőség létezett

Az egyik fő jellegzetessége ennek a világnak az volt, hogy nem szerepeltek benne bűnözők és dílerek.

Pár forintból egy kis leleményességgel jól beszívhattak a fiatalok, csak jól értesültnek, bátornak és menőnek kellett lenni. Azok, akik a hallucinációkat kedvelték, betértek egy ÁPISZ boltba és felvásárolták a Palmatex és egyéb ragasztókészleteket, vagy megcsapolták a festő unokatesó hígítós ládáját.

Ezután pedig irány a park, ahol zacskóba töltötték a „kincseket”, és azt a szájukra/orrukra húzva elindultak a nagy utazásra.

Fotó: Fortepan/Urbán Tamás

Persze már akkoriban is léteztek olyanok, akik inkább lazulni szerettek volna, és akiknek nem tűnt túl vonzónak a zacskós sztori.

Ők inkább lenyúlták anyuci gyógyszeres szekrényét: altatókat, fogyasztószereket vettek be némi kis alkohol kíséretében.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!