hirdetés
epiteszpince-palotanegyed-otpacsirta-utca-mysecretbudapest-1.jpg

10 izgalmas hely, amit imádnak a budapestiek

Kiválasztottunk a kedvenceink közül néhányat. Te melyiket szereted a legjobban Budapesten?
My Secret Budapest - szmo.hu
2019. november 30.


hirdetés

Hol szeretünk sétálni a fővárosban? Hová szervezünk kirándulást? Hová megyünk randizni? Kiválasztottunk a kedvenceink közül néhányat. Kérünk, írd meg a te kedvenceidet, azokat a helyeket, amelyeket imádsz Budapesten.

1. A Városligeti tó és a Vajdahunyad vára

Budapest egyik legnagyobb parkjának területéről már a tatárjárás idején írtak. Egy történet szerint Batu kán az itt található, akkor még mocsaras területre csalta a magyarokat, hogy bekerítség és nyíllal megöljék őket. Később a domonkos rendi apácák kapták meg a területet. A legenda szerint Mátyás király vadaskertként használta, a történetírók pedig feljegyezték, hogy Dózsa György vezéri szállása 1514-ben a környéken volt.

Első tudatos rendezése akkor történt, amikor I. Lipót a városnak adományozta a ligetet, és a Városi Tanács fűzfákat telepített ide. A 19. század elején tavat alakítottak, és két szigetet - ott, ahol ma a Széchenyi-fürdő és a Vajdahunyad vára áll.

A 19. században a területet tovább szárították, feltöltötték, parkosították. 1838-ban az árvíz, 1849-ben pedig a a várost Budáról lövető Hentzi elől menekültek ide a pestiek. A század közepén még meglehetősen vadregényes volt a Városliget, 1885-re, az országos kiállításra építették ki az úthálózatot. Az akkori építkezés miatt sok öreg fát kivágtak, viszont József nádor alcsúti birtokáról hoztak facsemetéket. A ma látható óriási platánok közülük valók.

hirdetés

A 19-20. század fordulóján olyan épületeket húztak fel a Városligetben, mint a Széchenyi-fürdő vagy a gyönyörű, szecessziós színház - ami a második világháború idején megrongálódott, és amit le is bontottak. Vajdahunyad vára eredetileg ideiglenes épületnek készült, ám a különböző építészeti stílusokat és korszakokat felvonultató épület akkora sikert aratott, hogy később tartós anyagokból újraépítették.

A turisták számára a non plus ultra még mindig a Vajdahunyad vára és a kis tó, jó időben szinte alig lehet lépni a látogatóktól.

2. Építészpince

Az Ötpacsirta utcai különleges udvarnak helyet adó épületet gróf Almásy Kálmán számára tervezte Gottgéb Antal, Ybl Miklós munkatársa 1877-ben. A belső tér is Gottgéb munkája, aki a korszellemnek megfelelően különféle építészeti stílusok díszítőelemeit ötvözte. A berendezés sajnos a XX. században jórészt elveszett, elpusztult, az épület azonban - némi átalakítással - ma is áll. Először a háború után építedtték át, azután 1958-ban az Építészpince kialakításakor változtattak az épület belső terein, hogy a pince külön bejáratot kapjon. A pince ma klubhelyiségként, étteremként, kávézóként működik, az emeleti irodák pedig építész szervezetek székhelye.

3. A Mikszáth tér környéke

Maga a tér a Palotanegyedben először Reviczky Gyula nevét viselte, de Mikszáth Kálmán halála után, 1911-ben átnevezték, mivel az író utolsó éveiben az 1-es számú házban lakott. A teret az utóbbi néhány évben a felújításoknak köszönhetően egyre többen fedezik fel maguknak, és hangulatos teraszok működnek itt tavasztól őszig.

A tér egyik nevezetessége a Zappa Kávézó - ma Zappa Bisztró -, ahol a rendszerváltás környékén Budapest egyik kultikus szórakozóhelye, a Tilos az Á volt. Innen nem messze, a Krúdy Gyula utcában működik egy másik legendás hely, a Dashan.

A környéken több gyönyörű épületet is láthatsz, és a közelben található a Lőrinc pap tér is a csodaszép Jézus Szíve Jezsuita Templommal.

4. A Bakáts tér környéke és a Ráday utca

Lenyűgözőek a tér épületei: az egykori Schöpf-Mérei Kórház szecessziós palotája, a mellette álló gangos ház, a Ráday utca és a Bakáts tér sarkán álló szintén szecessziós jegyeket mutató lakóház és az az Assisi Szent Ferenc-templom, Ybl Miklós alkotása - szobrokkal, érdekes díszítésekkel. Figyelemre méltó még az 56-os emlékmű is.

Ha innen sétálsz tovább a Kálvin tér felé, rengeteg izgi dolgot láthatsz: a legkülönbözőbb stílusú bárokat, sokféle éttermet és bisztrót, szép lakóházakat. Nem csoda, hogy nyáron mindig dugig van az utca.

5. A pesti Duna-korzó

Egyedülálló a Duna-part Erzsébet hídtól a Lánchídig húzódó szakasza. szállodákkal, teraszos helyekkel, ikonikus épületekkel, szobrokkal, valamint kilátással a szépséges budai oldalra a Gellérthegytől a Várnegyedig.

Mit találsz a Duna-korzón és közelében? A pesti oldal legrégebbi épületét, a több rétegű, többféle stílusban átépített Belvárosi Plébániatemplomot, a Vigadót, a Hotel Intercontinental épületét (amit sokan vagy gyűlölnek, vagy szeretnek, de nem közömbösek iránta), a Vigadó téri hajóállomást.

De itt áll Pátzay Pál Dunai szél című szobra, Marton László szobrász Kiskirálylánya, Mészáros Andor melbourne-i Shakespeare-szobrának másolata, a "Vízcsorgató gyermekek kútja" (Senyei Károly munkája(), Kolodko Mihály Roskovits Ignác festő művészt ábrázoló szobra, és ennek közelében Kolodko egyik mini gerillaszobra.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>



hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
margitkert-2019-google-streetview-mysecretbudapest-3.jpg

Ledózerolták Budapest egyik legendás éttermét, a Margitkertet

Itt már a XVIII. században ház állt, amelyben később vendéglő nyílt – ez a második ikonikus hely, ami eltűnt a Margit utcáról.
My Secret Budapest - szmo.hu
2020. augusztus 09.


hirdetés

Elkeserítő látvány fogadja azokat, akik a Margit utcán sétálnak. Sokak nosztalgikus kedvence, a Margitkert Étterem helyén most palánkkal körülvett üres telek ásítozik, rajta munkagéppel.

Én egy Facebook-bejegyzésből tudtam meg, hogy ledúrták az egykori vendéglőt. Pár évvel azután, hogy megszűnt a kedvelt slow hely, Margitutcakilenc, és társasházat húztak fel a helyére, újabb ikonikus hely tűnt el a patinás budai utcáról.

Sajnos sorra bontanak le jobb sorsra érdemes, helytörténeti szempontból érdekes épületeket a fővárosban, így járt a Vajdahunyad utcai titokzatos, romantikus ház is, amelynek kotta volt a homlokzatán…

Idén májusban a Margitkert Facebook-oldalán csak annyi jelent meg, hogy végleg bezárt, augusztus elején pedig már az épületnek is csak a hűlt helyét találtuk.

hirdetés

A legendás hely története a XVIII. századra nyúlik vissza. Ebben az időben a budai oldalon a Land-strasse – Országút nevű városrész telkein jórészt szőlőművelés folyt, nem volt lakott terület. Ekkoriban alakult ki egyébként a későbbi Gül Baba utca is.

Az egyik forrás azt írja, hogy Országút egyik szőlőskertjében Teufel József 1780-ban 100 négyszögölnyi telket hasított ki, és házat épített rá. 1834-ben Palmann Györgyhöz került a ház és a szőlős. 1850-ben árverés útján jutott hozzá Herold Antal fertálybíró és felesége, Rohman Borbála, és a Herold család női ágán jutott a Pejerli (Peyerl, Peyerli) család birtokába, és az épületben vendéglő létesült. Más forrás szerint viszont az 1780-as évek óta működött itt először borkimérés, majd vendéglő.

Már a XIX. század folyamán népszerűvé vált a forrásokban Peyerli és Pejerli néven is emlegetett hely. „Feszty Árpád, Újvári, Németh, Szathmáry, Kataliczky és Krúdy Gyula. Köztudomású volt ugyanis, hogy Pejerli bácsinál hazulról hozott sonkára, kolbászra vagy csirkedarabra jóféle rizlinget vagy kadarkát fogyaszthatnak” - olvasható az Utazzitthon oldalon.

A Margit Étterem a Google Street View 2019-es felvételén:

Ez maradt a Margit utca 15. szám alatt az egykori Margitkert Étteremből:

Most sokan gyászolják a közösségi oldalakon a Margitkertet. Sajnáljuk, hogy így ért véget a története.

hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
bkng.jpg

Bezárja a Burger King a Nyugatinál lévő egységét

Az üzemeltető cég szerint a koronavírus után a kétéves metrófelújítás miatti várható csökkenés az ok.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. augusztus 07.


hirdetés

A Burger King megszünteti a Nyugati téri aluljáróban lévő egységét. A koronavírus-járvány kezdetén bezárt már, de akkor a Fusion Befektetési Zrt. Group még nem erősítette meg a Napi.hu-nak, hogy a bezárás végleges lenne.

Dara Zsolt vezérigazgató-helyettes most viszont már ezt válaszolta a lapnak:

"A Nyugati téri metróállomás felújítása a jövő hónapban megkezdődik. A metró előreláthatólag több mint két évre leáll. Mivel az étterem a Nyugati aluljáróban helyezkedik el, így az üzlet nyitva tartása nem racionális üzleti szempontból ezen időszak alatt.

Figyelembe véve a következő években lejáró bérleti szerződésünket, megállapodtunk a bérbeadóval, hogy a bérleti szerződésünket valamivel idő előtt megszüntetjük."

A cég helyzete Magyarországon ezzel együtt stabilnak mondható, az előző években fokozatosan nőtt a bevétel és a nettó profit is.

hirdetés

A mostani bezárással párhuzamosan a Burger King vidéken terjeszkedik. Idén három autós éttermet is indítanak: a múlt héten megnyílt a veszprémi, a jövő hónapban a kaposvári, és októberre tervezik a miskolci étterem nyitását - írja a lap.


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
normafa-budapest-mysecretbudapest-hegyvidek-hatalmas-fa-tortenete.jpg

A környék hatalmas, legendás fájáról kapta a nevét a Normafa

Állítólag Mátyás születésekor sarjadt. Emlékét ma egy másik fa őrzi Budapest egyik legszebb kirándulóhelyén.
My Secret Budapest - szmo.hu
2020. augusztus 01.


hirdetés

A Svábhegy ma is szép panorámát nyújtó kirándulóhelye és kilátópontja a Normafa.

Egykor a környék erdőkkel borított, tisztásokkal tarkított, zöld, beépítetlen terület volt. Még a XX. század elején sem pöttyözték színesre az épületek a hegyoldalakat, és messze el lehetett látni.

A Normafa egy legendás fáról, a korábbi Viharbükkről kapta a nevét - korának hatalmas fája volt.

"A XIX. században vadászterület volt a mai János-hegy és Széchenyi-hegy közti fennsík, vagyis a Normafa, ahol főleg szalonkára, nyúlra, fogolyra és rókára vadásztak. A budai polgárok ősi joga volt a február 2-i medvevadászat, amelyet 1855-ben betiltottak, majd 1871-ben felújítottak, de ekkorra már medve híján inkább a mulatság és az ivászat lett az esemény fő jellemzője" - írja Druzsin József "A Budai-hegység útikalauz" című könyvében.

Az öreg bükk a Normafa lejtő peremén állt, és a legenda úgy tartja, hogy Mátyás király születésekor nőtt ki, de az is elterjedt történet volt, hogy Mátyás vadászatai során megpihent az árnyékában. Egyikre sincsen bizonyíték.

hirdetés

Az viszont szinte biztos, hogy több száz éves fa lehetett. Többször is belecsapott a villám, innen kapta a Svábhegy német anyanyelvű lakóitól a Wetterbaum nevet; magyarul Viharbükknek hívták.

A környék már a XIX. században kedvelt kirándulóhely volt, a pesti és budai írók, költők, művészek, színészek is kijártak ide. Petőfi Sándor itt írta A hegyek között című versét, Keleti Gusztáv pedig képen örökítette meg.

És hogy honnan ered a Normafa név? A Pesti Magyar Színház, 1840-től Nemzeti Színház művészei játékszüneti napokon, az úgynevezett normanapokon gyakran jártak ki a kirándulóhelyre.

1840-ben egy ilyen kirándulás alkalmával Schódelné Klein Rozália, a híres énekesnő, koloratúrszoprán állítólag a Viharbükknél énekelte el Bellini "Norma" című operájának nagyáriáját.

Az éneklés apropója az volt, hogy Nyáry Pál ott adta át Schodelné Klein Rozáliának a közönség ajándékát, egy ezüst sarlót. A Norma című opera Casta Diva című nagyáriája ezekkel a szavakkal kezdődik "Casta Diva, che inargenti Queste sacre antiche piante" vagyis "Szűzi Istennő, ki beezüstözöd e szent, öreg fákat". Ettől kezdve a korábbi Viharbükköt már Normafának nevezték.

A szó szerint viharvert fa a XX. század elején még állt, ez a Fortepan fotóin is látszik, és látható a törzsén a sérülés. 1927. június 19-én már nem tudta tovább tartani magát, kidőlt. Törzsét a margitszigeti artézi forrás medencéjében helyezték el, hogy a mészköves bevonat örök időkre konzerválja.

1962-ben a Normafa nevű öreg bükk emlékére kissé arrébb egy másik fát ültettek. A tövében emléktábla áll Devecseri Gábor költő szavaival.

"Normafa,

Hajdanidőn itt lengett lombod a szélben,

Ünnepi hegymászók víg dala szállt körülötted,

Normafa,

Majdanidőn lombod közt éled az ének,

Győzve sivár közönyön, győzve dühös viharon."

Devecseri Gábor

További képekért lapozz!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
mti-villamos.jpg

Két szakaszra osztva közlekedik az 1-es villamos, közte pótlóbuszok járnak

Három héten át újítják a pályát. A közlekedést autóbusz forgalmi sáv segíti, ezért az autóval közlekedőknek kevesebb hely marad.
MTI, fotó: MTI/MTVA/Bizományosi: Faludi Imre - szmo.hu
2020. augusztus 08.


hirdetés

Villamospálya-felújítás miatt mától három hétig pótlóbusz jár az 1-es villamos helyett a Hungária körút és a Könyves Kálmán körút egy-egy szakaszán.

A Budapesti Közlekedési Központ korábbi tájékoztatása szerint augusztus 8. és 21. között az 1-es villamos két szakaszra osztva, a Bécsi út/Vörösvári út felől a Puskás-stadionig, Kelenföld vasútállomás felől pedig csak a Közvágóhídig közlekedik. A kimaradó szakaszon, a Közvágóhíd és a stadion között az 1-es jelzésű pótlóbusz viszi az utasokat. A 153-as busz pedig meghosszabbított útvonalon, a Gazdagréti tér és a Népliget között közlekedik, így az Infoparkból közvetlenül el lehet jutni a népligeti csomóponthoz.

Augusztus 22. és 28. között az 1-es villamos továbbra is két szakaszra osztva, de ekkor már a Bécsi út/Vörösvári út-Puskás-stadion, valamint a Kelenföld vasútállomás-Népliget szakaszon közlekedik. A kimaradó szakaszon, a Népliget és a Puskás-stadion között az 1-es jelzésű pótlóbusszal lehet utazni.

Hozzátették: a felújítás a gépkocsival közlekedőket is érinti. A villamospótló autóbuszok haladását a Könyves Kálmán körúton, illetve a Hungária körúton észak felé a Népligettől a Szörény utcáig, valamint dél felé a Szörény utcától a Mester utcáig autóbusz forgalmi sáv segíti, ezért az autóval közlekedőknek kevesebb hely marad.

hirdetés

hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!