hirdetés
Thylacinus_cynocephalus_2_Gould.jpg

10 gyönyörű, kihalt állat, amire nem vigyáztunk eléggé

Többek közt ezeket az állatokat is örökre elveszítettük az emberi rombolás következtében.
Horváth Emese cikke, képek: Wikipédia - szmo.hu
2015. december 01.


hirdetés

Az elmúlt évek során számos állatfaj tűnt el a Földről. Ez részben természetes evolúciós folyamat, nagyrészt viszont a felelőtlen emberi beavatkozás következménye. Rengeteg olyan állat is kipusztult, amelynek még sokáig helye lett volna a bolygón. Csak az elmúlt negyvenöt év alatt több mint az állatok fele eltűnt.

Íme 10 lenyűgöző faj, amit az elmúlt századokban az emberi rombolás következtében örökre elveszítettünk:

Kvagga

A kvagga egykor nagy számban előfordult Dél-Afrika. Abban különbözött a többi zebrafajtól, hogy a megszokott sávos minta csak a teste első részét díszítette. A középső részen a csíkok elsötétültek, a hátsó lábak pedig sötétbarnák voltak.

hirdetés

Quagga_photo

Mint oly sok más állatot, a kvaggát is a kihalásig vadászták 1800-as évek közepére. Bőrét lenyúzták és húsát háziállat-eledelként hasznosították. Az utolsó vadon élő egyedet valószínűleg az 1870-es évek elején lőtték le, az utolsó fogságban élő kvagga pedig 1883-ban múlt ki az amsterdami állatkertben.

A Kárpát-medencében az édesvízi fajok populációnak harminc százalékos csökkenése jelenti a legaggasztóbb változást. Ez leginkább az egyre nagyobb számban épülő duzzasztók, és gátak miatt következett be, de nagy kárt okozott a környezetszennyezés, például a tiszai cianidszennyezés vagy a vörösiszap-katasztrófa is.

Óriásalka

Az óriásalka a 14. századig költött az Atlanti-óceán északi medencéjében lévő kis szigeteknél. A legnagyobb alkafaj volt, magassága elérte a 75 centit, tömege 5 kiló körül lehetett, évente pedig egyetlen, hatalmas tojást rakott. A pingvinekhez hasonlóan kiválóan úszott, a víz alatt szárnyaival evezett és főként tengeri halakkal táplálkozott.

800px-Alca_impennis_3

Már a 8. századtól intenzíven vadászták húsáért, tojásaiért és a pehelytollaiért. Sőt. amikor a kihalás közelébe sodródott, már a madárgyűjtemények értékes ritkaságaként is vadászták. Az utolsó óriásalka költőpárt 1844-ben látták, de kóborló példányok állítólag még 1852-ben is előfordultak.

Erszényes farkas

Az erszényes farkas Új-Guineában, Ausztráliában és Tasmaniában élt. Erszényes ragadozó volt, az erszényesfarkas-félék családjának egyetlen faja. Érdekesség, hogy az állkapcsait akár 120 fokos szögben is ki tudta nyitni, és beszámolók szerint két méter magasra is felugrott.

Thylacinus

Az ausztrál kontinensről az ember által behurcolt dingó miatt halt ki. Utolsó menedékük Tasmania szigete volt, az európai bevándorlók viszont itt szervezetten kezdték irtani őket birkáik védelmében. Ráadásul 1886-tól az ausztrál kormány még vérdíjat is fizettet minden egyes kilőtt példányért.

Az erszényesfarkasok vadászatának hamar meglett az eredménye. 1910-ben a ritkuló állatfaj felkeltette az állatkertek figyelmét, akik sok pénzt fizettek az élve befogott példányokért. Ám az erszényesfarkasok fogságban nem szaporodtak. Utolsó fogságban tartott példányuk 1936-ban múlt ki. A sors fintora, hogy az erszényesfarkast abban az évben nyilváénítotték védett fajjá.

Fehérfarkú erszényes nyúl

Szintén Ausztráliában élt a fehérfarkú erszényes nyúl is, kifejezetten száraz, sivatagi körülmények között. Éjszakai életmódot folytatott, nappalt pedig a üregben töltötte.

Lesserbilby

A faj drasztikus állománycsökkenése a 20. század elején kezdődött. Ritkulását, majd kihalását a betelepített ragadozók, vörös rókák és az elvadult macskák okozták. Az ausztrál őslakosok még az 1960'-as években találkoztak a faj egyedeivel, de azóta ők sem látták, így mára nagy valószínűséggel végleg kihalt.

Bali tigris

A Panthera tigris balica meglehetősen apró volt a tigrisek közt, mindössze 190-230 cm volt a testmérete. Nevéből is következtethettek rá, hogy Bali szigetén volt honos. Itt évszázadokig élt az őslakosok mellett.

javan-tiger-1421338403

Amikor azonban megérkeztek az európaiak, addig vadásztak rá hol szórakozásból, hol állataik védelmében, míg végleg ki nem halt. Az utolsó példányt 1937-ben látták.

Vándorgalamb

A vándorgalamb Amerikai északkeleti részén volt honos, telelni Mexikóba és Kubába vonult. Több milliós csapata napi 160 kilométert is megtett.

800px-Passengerpigeon-cropped

Bár az amerikai őslakosok vadásztak rájuk, tömeges pusztulásukért az Európából érkezettek a felelősek. Az amerikai polgárháború időszakában vonuló csapataikra ágyúval vadásztak. 1899-re egyetlen vadon élő vándorgalamv sem maradt. Az utolsó madár, egy Martha nevű példány 1914 szeptemberében pusztult el a cincinnati állatkertben.

Gyomorköltő béka

A kis déli gyomorköltő béka Ausztrália esőerdőkkel borított hegyvidékén élt. Szaporodása pedig rendkívül különleges volt. Saját tápcsatornájában hordta ki a petéit negyven nap alatt. Eközben pedig csodás módon az anyaállat emésztőnedvei nem ártottak a fejlődő ebihalaknak.

Gastric-brooding-frog

Ha a kutatóknak lett volna idejük kideríteni, mi a béka titka, az az orvostudomány fejlődését is nagyban segíthette volna. A kis déli gyomorköltő béka azonban 1981-ben kihalt az egyre nagyobb teret hódító fakitermelések miatt.

Kihalt állatok újraélesztése

Léteznek programok kihalt állatfajok újraélesztésére, de ezek még nagyon gyerekcipőben járnak. A gyomorköltő béka felélesztésével kapcsolatban is voltak már biztató eredmények. Ám a természetvédők szerint ugyanakkor félő, hogy ezek a programok rengeteg erőforrást vesznek el a ma élő és még megmenthető élőlények védelmétől.

Huja

A huja madár Új-Zélandon élt. Külsejének érdekessége, hogy a hímnek hosszú és görbe, a tojónak rövid csőre volt. A gyűjtők ezért is kedvelték ez a fajt.

1024px-Heteralocha_acutirostris

A huja végül a divat áldozatául esett. A szigetre az 1830-as években érkeztek meg az európaiak, akik a huja szép farktollait kalapok, legyezők és táskák díszítő elemeiként használták. 1907-re ki is halt a madár.

Steller-tengeritehén

A Steller-tengeritehén a szirének rendjének legnagyobb faja volt. Nyolc méter hosszúra is megnőtt, súlya pedig hat tonna lehetett. Moszatokkal táplálkozott és a bering-tengeri Parancsnok-szigetek környékén élt. 1741-ben egy hajó itt járt szerencsétlenül, az egyik túlélő, Georg Wilhelm Steller német természettudós, készített először feljegyzéseket az állatról.

Em_-_Hydrodamalis_gigas_model

A Steller-féle tengeri tehénre ezután rendszeresen vadásztak húsa és bőséges zsírja miatt. A felfedezése után fél évszázad alatt, 1768-ra ki is pusztítottuk.

Dodó

A dodó az Indiai-óceán Mauritius nevű szigetén élt. A viszonylag nagyméretű, egy méter magas, röpképtelen galambfélék voltak. Életmódjáról viszonylag keveset tudunk, mivel alig maradtak fent róluk csontmaradványok és hiteles feljegyzések.

Igdodo

A dodó kihalása is a gyarmatosításra vezethető vissza. A holland telepesek 1638-ban költöztek az addig lakatlan szigetre. Ettől számítva a dodók alig több mint ötven éven belül, 1690-re kipusztultak.

A dodó az ember által feljegyzett elsőként kipusztított állat. A káros emberi tevékenység jelképévé vált.

Forrás, képek forrása: Wikipédia


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
szarkofag-1000x561.png

2500 éve érintetlen szarkofágot nyitottak ki, közszemlére téve a benne fekvő múmiát Szakkarában

59 érintetlen, kifejezetten jó állapotban fennmaradt szarkofágot találtak a Egyiptom gízai tartományában található szakkarai nekropoliszban egy 11 méter mély aknában.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. október 04.


hirdetés

"Úgy vélem, ez még csak egy nagy felfedezés kezdete" - nyilatkozta az egyiptomi Szakkarában tartott sajtótájékoztatón Khalid el-Anany, Egyiptom idegenforgalmi minisztere, amikor bemutatták a sajtónak a nemrég felfedezett több mint 2500 éves szarkofágokat - adta hírül az AP.

A szenzációs feltárásra még szeptemberben került sor, amikor 59 érintetlen, kifejezetten jó állapotban fennmaradt szarkofágot találtak a gízai tartományban található szakkarai nekropoliszban egy 11 méter mély aknában.

A megtalált 59 szarkofágból 40-et állítottak ki Szakkarában a sajtó képviselői számára, egyet fel is nyitottak, közszemlére téve a benne fekvő múmiát.

El-Anany elmondta, hogy a szarkofágok a terv szerint a tavaly októberben felfedezett luxori fakoporsókkal együtt kerülnek majd a jelenleg is megnyitásra váró Nagy Egyiptomi Múzeumba. A miniszter szerint további sikerek várhatók a feltárás során, abban bíznak ugyanis, hogy a területen ennél sokkal több szarkofág feküdhet.

hirdetés

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
hires-magyar-kurtizanok.jpg

A leghíresebb magyar kurtizánok – tudod, kit hívott VII. Edward király „Pest rózsájának”?

Változatos örömlány-karrierek a 19-20. század környékén: eladakozott milliók, nyakláncokért gyilkoló cselédlány, Ferenc Ferdinánd megnevettetése és pisztoly-párbaj a vadnyugaton.
Tóth Noémi, címképen szereplő fotók: Wikimedia Commons és Wikimedia Commons - szmo.hu
2020. szeptember 29.


hirdetés

A legősibb szakma képviselői a pesti mulatók és művészi-politikusi körök forgatagában mindig megtalálták a számításaikat, ahogyan a gazdagok is az örömforrásukat. Lássuk, kik voltak a legfelkapottabb kéjhölgyek egy bő évszázaddal ezelőtt.

Az adakozó sztárdíva

Carola Cecília a pesti Orfeum mulató sztárjaként volt ismert a XIX. század végén, vörös haján és dús keblein túl tánctudásával is lenyűgözte a nézőket. Egyik nagysikerű mutatványa az volt, amikor betyárruhában belovagolt, és lőni kezdett a neki dobált vadkacsákra. Énekelni is remekül tudott, egy másik darabban például – kétszáz csinos hölggyel a háta mögött – operett áriát adott elő. Mivel még egyéb területen is jeleskedett, nem csoda, hogy

vagyonokat költöttek rá a hódolói. Állítólag a bácskai nábob, Lazarovits Zdenko egy év alatt eltapsolta Cecíliára az egymilliós örökségét, pedig magát az Orfeumot 800 ezer pengőből húzták fel.

A tulajdonos Somossy is örült volna egy ilyen nagylelkű felajánlásnak, mivel alig öt évvel a nyitás után, 1899-ben kénytelen volt eladni a legendás helyet a csillagászati költségei miatt.

hirdetés
Hiába volt egy hírhedt bűnbarlang az Orfeum, a maga nemében páratlannak számított. Már akkor 116 égőből álló villamos csillár ragyogta be a táncteret, amikor az utcán még gázlámpák pislákoltak, és pár hónappal a világ első filmvetítése után itt már mozgóképet lehetett nézni.

A kapott pénzt a díva azonban nem csupán magára költötte, hanem a szegények és árvák számára is jutott belőle bőven, különösen a nehéz sorsú gyermekeket karolta fel.

Emiatt köszönőlevelet is írtak Cecíliának a Parlamentből, ahol az országot vezető főurak feltételezhetően más erényeiről is ismerték már azelőtt a jólelkű örömlányt.

Az intellektuális luxusprostituált

Pilisy Róza kalandos karrierje úgy indult, hogy az árva virágbolti eladólányt felkarolta a véletlenül betérő gróf, Apponyi Albert. A dúsgazdag ifjú lakást vett neki és kitaníttatta, majd hamar ráunt, azonban Róza utána is remekül kamatoztatta megszerzett tudását.

Egymásnak adták a kilincset értelmiségi kuncsaftjai, akikkel az előjáték némi szellemi viaskodásban merült ki.

Batthyány Lajos miniszterelnök fia, Batthyány Elemér, valamint Podmaniczky Frigyes és Zichy Jenő is odavolt az irodalmi és politikai témákban jártas hölgyért, akinek novelláit komoly lapok jelentették meg. Egyik imádójától kapott egy házat, amely irodalmi szalonként és erotikus szentélyként is funkcionált,

visszatérő vendég volt többek között az idős Vajda János és a fiatal Heltai Jenő is, nem beszélve Albert walesi hercegről, a későbbi VII. Edward királyról, aki „Pest rózsájának” nevezte őt. Milán király, Szerbia uralkodója is gyakran melegen tartotta azokat a híres lepedőket.

Valamit tényleg tudhatott ez a szőke, kék szemű Pilisy Róza, mert még Ferenc Ferdinánd is hozzá járt Bécsből. Egy bájos anekdota őrzi ezt a viszonyt: amikor a herceg megkérdezte szeretőjét, hogy szeretik-e őt a magyarok, a nő így felelt: „noch nicht”, azaz még nem. A felkacagó Ferenc Ferdinánd ezután csak Madame Nochnichtnek szólította Rózát.

De hiába volt minden valamirevaló úr odáig érte, ő mégis egy jelentéktelen fiatal íróba, Pekár Gyulába volt reménytelenül szerelmes, aki később államtitkár lett. Róza miatta kísérelt meg öngyilkosságot,

bár a rossznyelvek szerint nem magát lőtte keresztül, hanem Pekár kezéből sült el a fegyver. Az ünnepelt örömlány csodával határos módon felépült, és évtizedekkel később, 74 évesen hunyt el, pár nappal túlélve Krúdy Gyulát. A magyar próza egyik legfontosabb ikonja róla mintázta az Etel király kincse című regényét, amelyet halála után folytatásokban közölt a Pesti Napló, valamint A vörös postakocsit egyaránt.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
kepatmeretezes_hu_CSP_9348-1.jpg

Így néz ki most: visszavette a természet a Lepencei Strandfürdőt!

A sok éve felújításra váró fürdő rettentően rossz állapotban van.
Szöveg: Vass Adrienn Fotó: Csákvári Péter - szmo.hu
2020. október 13.


hirdetés

A Lepencei Strandfürdő a budapestiek és a Dunakanyarban élők által is kedvelt hely volt Visegrád mellett. Egészen 2007-ig, amikor felújításra hivatkozva bezárták. És sajnos 2008-ban sem nyitották meg újra.

(A szövevényes múltról, és a tulajdonosi jogok változásáról EBBEN a cikkben olvashattok bővebben.)

A várt felújítás aztán nem vette kezdetét, és csak találgatni lehetett, hogy mikor lesz haladás az ügyben. Egy évvel ezelőtt már újra hallani lehetett róla, hogy készül valami, hogy tervezik az újjáépítést, de sajnos ezidáig nem történt látható változás.

Mi véletlenül tévedtünk arra, egy kirándulás alkalmával, és mivel nem volt előzetes helyismeretünk, csak találgattuk, hogy melyik résznek, mi lehetett a funkciója.

hirdetés

A főépület tele van falfestésekkel, de legalább felismerhető még, ahogy a nagy úszómedence is. A büféket és a kismedencét azonban annyira benőtték már a növények, hogy alig találhatóak meg, és valószínűleg visszafordíthatatlanul tönkrementek.

A régebbi állapotról és a régi hangulatról ITT egy cikk, összehasonlítás végett.

És akkor jöjjön a mostani helyzet, képekben:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
droszt_ck.jpg

Miért nevezik Pesten drosztnak a taxiállomást?

Már ha így hívják még egyáltalán. Az Uber és a GreenGo (elektromos autó megosztó rendszer) nemzedéke számára talán már magában a kérdésben is új ismeret rejlik.
A FSzEK Budapest Gyűjteményének engedélyével - szmo.hu
2020. október 04.


hirdetés

Hétről hétre Budapest

2014-ben volt száz éve, hogy létrehozták a Budapest Gyűjteményt, a főváros könyvtárának várostörténeti különgyűjteményét, ahol a főváros helyismereti, helytörténeti anyagait találjátok meg. Folyamatosan gyarapodó gyűjteményükben százezer kötetnyi könyvet, kéziratot, hírlapot és folyóiratot, köztük számos régi, ritka dokumentumot tanulmányozhat bárki.

A fotótárban pedig mintegy százhetvenezer fényképet őriznek, amelyek bemutatják a városkép, az infrastruktúra változásait, a hétköznapok és történelmi fordulatok jeleneteit, a hírességek és mára elfeledett városlakók arcvonásait. Facebook-oldalukon ezeket mutatják be olyan történetekkel, amikről csak nagyon ritkán hallani.

A budapesti autótaxizás kezdetének hivatalos dátuma 1913. június 1. A géperejű bérkocsik, akárcsak lassan kiszoruló elődeik, a fiákerek és a konflisok, kijelölt helyen várakoztak.

A taximegállók közvetlenül hívható telefonokkal voltak ellátva. Sok bosszúságot okozott azonban, hogy gyakran sorra fel kellett hívni a számokat, míg végül felvették valahol – esetleg épp a város túlfelén.

A gond orvoslásához külföldi példák után néztek az első taxivállalat, a Budapest Automobil Közlekedési Részvénytársaság, közönséges nevén a „szürketaxi” szakemberei.

hirdetés

Végül 1914-ben Hamburgból vették át a megoldást. Ott Theodor Drost német mérnök találmányát alkalmazták, ami biztosította, hogy a cég központjában mindig látható legyen, hány autó is van éppen az egyes várakozóhelyeken, azaz ahogy nálunk idővel emlegetni kezdték, a „drosztokon”.

Ezután már a központot hívva is le lehetett adni a rendelést, innen pedig szabályozni a kocsik egyenletes eloszlását.

Az eredeti szabadalom, aminek rajzát mutatjuk is, egy kis jegyautomata szerű készülék volt, amit minden állomáson a telefon mellé felszereltek. Ennek nyílásába az épp beérkező sofőr berakott egy tantuszt, azaz érmét. Az egymás fölött gyűlő tantuszok egyre lejjebb nyomtak egy rugós kapcsolószerkezetet, ami elektromos jelzést adott egy központi helyen, ahol aztán egy óra mutatta a kocsik számát. Induláskor a taxis kulccsal állított egy forgattyún, és az érmét visszakapta szekrényből.

Hírek szerint azonban egyesek mindenféle egyebet dugva a nyílásba, puszta csibészségből rendszeresen „meghekkelték” a rendszert. Talán ezért is volt, hogy nálunk inkább az a megoldás állandósult, hogy a sofőrök egy kar mozgatásával állítottak be a megfelelő számot, ami az áramerősség váltakozásával jelzett a telefonközpontosnak.

Az első időkben, ha üres volt droszt, akkor onnan az utas maga is telefonkapcsolatba léphetett a kezelővel. Egy koronát kellett bedobnia. A kiérkező gépkocsivezető a pénzt kivette és az út végén beszámította a fuvardíjba.A drosztokért már akkor és azóta is öldöklő konkurenciaharc folyt.

De erről talán majd egy másik posztban...

Theodor Dost eredeti szabadalma a taxiállomásokon várakozó gépkocsik számának távoli nyilvántartására, 1912. Forrás: Google Patent

Taxiállomás MARTA-gyártmányú taxiban ülő sofőrökkel, 1920 körül. A helyszínt nem tudtuk megállapítani, megfejtéseket örömmel várunk!

Telefonos taxiállomás a Köröndön, 1927. Megjelent: Drasche-Lázár Alfréd (1875-1949): Make a trip to Hungary! Kommen Sie nach Ungarn! Visitez la Hongrie! Jöjjön Magyarországra! Budapest , Tolnai, 1927. p. 81.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!