hirdetés
telthaz.jpg

10 év – a 10 legjobb est: Történelmi kávéházban indult, idén jubilál Juhász Anna irodalmi szalonja

Legendás találkozások színhelye volt a szalon. November 18-án a Karinthy Színházban lesz a gálaest, olyan vendégekkel, mint Bereményi Géza, Grecsó Krisztián, Nyáry Krisztián, Szalóki Ági és Tóth Krisztina.
Juhász Anna írása - szmo.hu
2020. október 13.


hirdetés

10 év, 115 est, több száz fellépő, több mint húszezer vendég, felejthetetlen estek. És könyvek, könyvek, könyvek. Az Irodalmi Szalon első estéjét 2010. november 17-én tartottuk a legendás Hadik Kávéházban, ami századfordulós nyitása után, a '20-as években lett az írók, alkotók kedvenc törzshelye. Déry Tibor, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Németh Andor, Devecseriné Guthy Erzsébet, Böhm Aranka - örökség, talán porosnak tűnik ma már, de tudtam, hogy a jelent és a jövőt akkor tudom megérteni, ha ismerem a múltat, ezért tartottam fontosnak, hogy egy történelmi kávéházban induljon a Szalon.

Az volt a kezdeti célom, hogy a mindannyiunk által ismert, nyugatos szerzők öröksége mentén a mai világot mutassuk be – a mai kulturális életet, írókat, költőket, művészeket – és széles közönséget ültessek le előadások és beszélgetések okán.

Bonta Gáspár építész a kezdetektől elkísért ezen az úton, mint a Szalon arculatának tervezője és támasza – amiért hálás vagyok. A 10 év estjeiből most következzen 10 kedvenc.

1. Karinthy Márton nyitása

Ki mással nyílt volna meg az Irodalmi Szalon, mint Karinthy Frigyes unokájával, a "színházcsinálóval", Karinthy Mártonnal. Amikor 2010-ben a Hadik újranyitásakor megkerestük, hogy azonnal irodalmi műhellyel indulnánk, rögvest mellénk állt és az első este tele lett anekdotával, történettel, zenével – hisz Gyarmati István zongorázott, míg Fesztbaum Béla kuplékat énekelt. "Csak így tovább egy új irodalmi aranykorig!" - írta Marci az emlékkönyvünkbe. Furcsa keretezése az életnek, hogy 2019. októberében, amikor a Hadiktól mint helyszíntől búcsúznunk kellett, utolsó vágyunk még az volt, hogy hetvenedik születésnapján köszönthessük Karinthyt. Ez már nem valósult meg, Marci meghalt, mi pedig búcsúztunk a kávéháztól. A történet, amit Marci indított nekünk, akkor, ott lezárult.

hirdetés

2. Térey János a Szalonban

Térey János több alkalommal volt vendégünk 2010 óta, bemutatta nálunk a Moll kötetét és az Átkelés Budapesten-t, mesélt Verlaine fordításairól és ült a közönség soraiban is, amikor felesége, Harmath Artemisz könyvéről volt szó.

Felejthetetlen Harcsa Veronikával közös estje 2013-ban, amikor arról mesélt, mit jelent számára a zene, és a Moll kötetében "bekövetkezett tragédiák számbavételét kísérlem meg, nem csupán magyar sorsokról beszélek, hanem európai vagy egyetemes érvényű történetekről is."

3. Nyáry Krisztián és a második születésnap

2012. novemberében ünnepeltük második születésnapunkat, amikor először hívtunk meg egy különleges előadást a sorozatba. Nyáry Krisztián kiváló írókhoz kapcsolódó, szerelmi történeteivel akkor robbant be a köztudatba, posztjait sok ezren nézték és osztották meg, és megjelent könyve, az Így szerettek ők. Az előadást feleségével, Bártfai Andreával (Zsömével) és testvérével állították össze, beszélgettünk is és bennem elindult egy tisztelet övezte barátság – ami azóta is tart.

4. Grecsó Krisztián és Szabó Balázs találkozása

Legendás, hogy az Irodalmi Szalonban micsoda nagy találkozások történtek egy évtized alatt, mint például 2012 tavaszán, az Ecce homo esten Krisztiáné és Balázsé.

A programra általam tisztelt alkotókat hívtam meg különböző művészeti ágakból, s egy kedves barátom jelezte, Szabó Balázs irodalmi, verses feldolgozásokat is játszik, nagyon tetszene sokaknak, legyen ő a zenész vendég.

Feljött az este kedvéért Budapestre, Pilinszky Jánost zenélt és énekelt, és úgy lenyűgözött bennünket, hogy Krisztián pár hét múlva szólt, olyan hatással volt rá az este, hogy Balázst jelöli Aegon-társdíjra, amivel nemcsak megjutalmazták a zenészt, hanem egy azóta is tartó munka-és baráti kapcsolat indult köztük. Ilyen találkozásoknak jó a részesének lenni.

5. Flamenco zene, tánc és Szabó T. Anna

Szabó T. Anna többször volt vendégünk a Szalonban, az egyik legkülönlegesebb élmény 2014. nyarán a Flamenco nuovo est lett. Spanyolos dallammal és tánccal, kultúrák párbeszédével, egy gitárvirtuóz különleges játékával – varázslatos fellépők előadásával zártuk akkor a szezont a nyári szünet előtt, Anna mellett velünk volt Tóth Evelin énekesnő, Keck Mária ének-és táncművész és Leandro Bianchi gitárvirtuóz. „Az a jó a boldogságban,  / hogy figyelni enged:  / észrevenni a világban  / ritmusát, a rendet.” Ez a pár sor jut eszembe máig az este kapcsán, hisz Annát nézni, látni, figyelni kellett – mellettem, a terem egy sarkában ült, a zene, tánc alatt az ő lába, keze is jár, csukott szemmel adta át magát a flamenco ritmusának, az est hangulatának.

6. Csészényi verssorok Závada Péterrel és Hitka Vikivel

2015. őszén arra gondoltuk, megmutatjuk, miképp hat egymásra két ember, két alkotó, két művészeti ág. Vendégünk volt Závada Péter költő, aki frissen megjelent Mész című kötetét hozta az estre – ami egyszerre a gyász, az elengedés és az új hang kötete - és Hitka Viktória képzőművész, akit sokan festett tányérjairól ismerhetnek. Vikinek az est előtt elküldtük a verseskötetet, és kértük, válasszon bármit, ami megérinti őt, és ha lehet, legyen belőle tányér. Kiderült, miközben Viki a könyvet olvasta, számtalan párhuzamot talált a költővel. Nemcsak egyéni sorsuk, de a veszteségre, az élet-történésekre adott reakciójuk is azonos, saját, korábbi munkáin szinte megegyező mondatokat talált a Mész kötetbeliekkel. Az est egyik legmeghatóbb pillanata volt, amikor Hitka Viki átadta Závada Péternek a megfestett tárgyakat, a tányér és az asztalra letett teáscsészék mutatták – egy jövőbeli diskurzus most kezdődhetett el.

7. Búcsú Papától

A Szalon tíz éve alatt életem nagyon fontos szakaszát éltem meg, ekkor lettem felnőtt.

2016. januárjában édesapámtól Juhász Ferenctől búcsúztunk esttel és virrasztással – velünk volt többek között Melocco Miklós, Fehér László, Hámori Gabriella, Trill Zsolt és Száraz Miklós György is. Papa szinte minden esten ott volt a Szalonban a kezdetektől – vendégként vagy fellépőként -, szívén viselte a kávéházi beszélgetések sorsát és jelenléte sokat emelt a diskurzuson – sokszor témát és hátteret adva pluszban a beszélgetésekhez.

Az est első szavai összefoglalóak voltak - „A költő nem tesz mást: csak tűzliliomot ültet a lét szívébe. Elmondja a világot és meg akarja változtatni a világot. A jóság küldötte ő. Az élet énekese és társa a halálnak. Énekel, amíg száját be nem tömi a föld. És mindenkinél jobban vágyódik a szabadságra és a szeretetre.” (Juhász Ferenc: Mit tehet a költő, előszó)

8. Petri György jelenléte

„Mikor nem írok verset: nem vagyok. / Illetve úgy, mint hulla körme és haja, / valami nő tovább, de nincsen valaki, / nincs centrum, én, nincs »szervező közép«"

2018. tavaszán, a Valami ismeretlen esten Petri György költészetét tettük fókuszba. A Szalonban kezdetektől fontos, hogy az irodalomi múlttal – akár közelmúlttal – foglalkozzunk, így volt estje Szabó Magdának, Márainak, Borbély Szilárdnak, József Attilának és Petri Györgynek is.

Simon Márton költő mellett Forgách András is vendég volt, aki felidézte első találkozását kamaszként a költővel, Petri söralátéteit is magával hozta és Petriről, a szemlélődő költőről mesélt, Keresztury Tibor egy izgalmas részletet olvasott Petri élete utolsó interjújából, amit ő készített vele.

Ahogy megszólaltak a versek Kaszás Gergő és Galkó Balázs tolmácsolásában, felejthetetlen élmény.

9. Járai Márk és Bereményi Géza találkozása

2019. októberében tartottuk utolsó estünket a Hadikban, utána mennünk kellett, de ez a búcsú gyönyörű volt. Járai Márk keresett meg bennünket, hogy készülő Cseh Tamás-estjét az Irodalmi Szalonban szeretné bemutatni, mi pedig boldogan fogadtuk az ötletet. Az estre meglepetés vendégként meghívtuk Bereményi Gézát, aki korábban járt már nálunk, de úgy éreztük, mindkettejüknek szép pillanat lehet Cseh Tamás lakásától pár méterre azokat a dalokat szövegeket hallani, amit Gézával korábban közösen jegyeztek. Ez ismét egy nagy találkozás lett – Géza és Márk az este után összebarátkoztak, azóta estjük és dalaik vannak. Nekünk a fájdalmas búcsút könnyítette ez az értékes program és tudtuk, mindazt, amiért én anno a Hadikot választottam, az irodalmi múltat, a hitet a művészet erejében és a közösséget – az új helyszínre is visszük magunkkal, mert az bennünk van már.

10. Kilencedik születésnap Simonnal, Benivel és Dáviddal

Kilencedik születésnapunkat már a szintén a Bartók Béla úton lévő kávézóban, a Mitziben ünnepeltük nagyon kedves barátainkkal: Szabó Simonnal, Marsalkó Dáviddal és Bánki Benivel. A kezdetektől fontos számunkra, hogy minden korosztályt, így a fiatalokat is megszólítsuk az irodalom értékeivel, ez az este egy csodás ünnep volt tele versekkel, Pilvakerrel, közös történetekkel, ahol megértettük, a vers szeretete és az irodalom mindannyiunk életében jelen van, csak fel kell fedezni, le kell nyúlni érte a szívünk mélyére.

Az Irodalmi Szalon a karantén alatt is működött és további programokkal gazdagodott, lett olvasóklub és netes élő bejelentkezések, de talán a legjellemzőbb az volt, hogy egyre bővülő táborral igyekeztünk megmutatni, hogy mit jelent nekünk olvasni és milyen sokat ad egy-egy könyv az életünkhöz. A tízéves gálánkat november 18-án tartjuk a kerület azon helyszínén, ami ma leginkább kötődik a Karinthy-örökséghez és szellemiséghez – ez a Bartók Béla úti, volt Haladás mozi helyén működő Karinthy Színház.

A gálaesten tervezetten fellép Prieger Zsolt és Törőcsik Franciska, akik Térey Jánost idézik meg, velünk lesz Bereményi Géza és Járai Márk, Vecsei H. Miklós, Grecsó Krisztián, Tóth Krisztina, Nyáry Krisztián, Pajor Tamás, Szalóki Ági és Háy János is. A család nevében köszönt minket Karinthy Vera.

Köszönjük ezt a tíz évet mindenkinek, aki velünk volt, aki támogatott minket, aki figyelt ránk és elmondta a véleményét és mindenkinek, aki velünk olvasott és megmutatta, #azirodalomvilágnézet!


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
cimlap.jpeg

Rácz Jenő és Gyuricza Dóri nyerték a Nyerő Párost, Dér Heniék egy szavazatot sem kaptak

Rácz Jenőék és Járai Mátéék elképesztő küzdelmével és egy meglepő szavazással ért véget a show.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. október 16.


hirdetés

Soha nem volt még ennyire kemény feladat műsorban - mondta Balázs, és valószínűleg igaza volt. A döntőbe jutásért ugyanis majdnem két órát álltak Rácz Jenőék és Járai Mátéék a zuhogó, jéghideg esőben, miközben egy szélgép kavart körülöttük hatalmas szélvihart.

Itt már teljesen egyértelmű volt, hogy bármelyik páros is nyeri meg ezt a fordulót, az megérdemli a teljes győzelmet is.

VIDEÓ: a nagy küzdelem

Járai Máté énekléssel próbálta Kírában tartani a lelket, miközben Jenő és Dóri inkább azt mondogatták egymásnak, mennyire kemények. Közben mindkét lány remegett a fogvacogtató esőben. Az utolsó pillanatig nyitott kérdés volt, melyik pár adja fel.

Végül Máté volt az, aki azt mondta, hagyják abba. Utána mindannyian összeborultak.

hirdetés

Ehhez képest maga a döntő már jóval kevesebb izgalmat tartogatott, bár az azért eléggé meglepte még Balázst is, hogy

a végig taktikázó Dér Heniék egyetlen szavazatot sem kaptak.

VIDEÓ: a szavazás

Mind a hat pár Jenőékre adta a voksát, még Máté és Kíra is. A séf mindenáron győzni akarása, és az, ahogy időnként Dórival bánt, sokakat irritált a versenyzők közül, de azt mindenki elismerte, hogy óriásit küzdöttek, és végül meghajoltak a közös teljesítményük előtt.

hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
bika.jpg

Álarcos énekes: A Bika lepleződött le

A nyomozók megint tévúton jártak, egyikük tippje sem volt jó, sőt korábban sem merült fel az álarc mögött megbújó énekes neve.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. október 18.


hirdetés

Nagy Zsolt, Kovács Koko Istán, Növényi Norbert, Mészáros Árpád Zsolt neve is felmerült a Bikával kapcsolatban. Ám a végén

Kozsó bújt ki az álarc alól.

VIDEÓ: A Bika produkciója

VIDEÓ: Leleplezve! Ő volt a Bika álarc alatt


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
to-the-lake-netflix-series-review.jpg

Remek posztapokaliptikus-járványos sorozattal rúgta be a Netflix ajtaját Oroszország

Ha egy orosz sorozatot nézel meg életedben, a To The Lake legyen az!
Szerző: Polák Zsóka, fotó: Netflix - szmo.hu
2020. október 15.


hirdetés

Ideje elhinni, hogy Oroszországban sem csak a Csernobil oroszosított változata az egyetlen sorozat. Évek óta készülnek meglehetősen színvonalas darabok, csak felfedezésre várnak. Mindez most megtörtént, Oroszország bejelentkezett, és kéri a figyelmet egyből egy sajnos túlságosan is aktuális témával: egy járvánnyal. Mondhatnánk hogy ja, persze, el is jött az idő, amikor megindul a bőr nagyüzemi lecincálása a járványos témáról, ám a To The Lake még jóval a koronavírus-járvány előtt, 2019 áprilisában debütált Oroszországban, a Netflix szokás szerint remek érzékkel emelte be éppen most a kínálatába. A To The Lake október hetedikén jelent meg a streamingszolgáltatónál, és az biztos, hogy a magyarok már szeretik, ott virít ugyanis a hazai tízes toplistán.

A nyolcrészes sorozat alaphelyzete egyszerű: egy köhögős vírus üti fel a fejét Moszkvában, mégpedig abból a típusból, amire nincsen gyógymód, márpedig aki elkapja, az néhány napon belül fehér szemű, vért köhögő szerencsétlenné változik, hogy aztán nagyon rövid időn belül bele is haljon a fertőzésbe. Egyszerre három család életébe is betekintést nyerünk: Szergej gazdag feleségével és annak Asperger-szindrómás fiával él, hozzájuk toppan be a férfi ezer éve nem látott alkoholista apja. Közben exfelesége, Ira közös fiukat neveli, és továbbra is forrong, amiért a férfi lelépett a pszichológussal, aki a terapeutájuk volt.

Szergejék szomszédja Lyonya, aki megtestesíti a tipikus gazdag hímsoviniszta tahót, terhes sztriptíztáncosnő barátnőjével és nagyon balhés tinilányával a másik család szomszédságában élnek. Hiszen ez egy orosz szappanopera – mondhatnánk, csak közben beüt a vírus, és ugyan a szereplők közti szövevényes kapcsolat rengeteg intrikát és érzelmet szít, fő feladatuk mégis az, hogy túléljenek. Ahogy a sorozat címe is mutatja, ez a díszes kompánia együtt menekül a vírus elől, fő céljuk, hogy eljussanak ahhoz a bizonyos tóhoz, ahol biztonságot remélnek. Ahogy menekülnek a fagyott vidéken keresztül, hatalmas mennyiségű mellékszereplő csapódik hozzájuk, ki csak egy epizód, ki az egész sorozat erejéig.

A To The Lake érdekes egyveleg: egy kicsit Walking Dead, egy kicsit Az út, egy kicsit zombis, kicsit posztapokaliptikus, egy kicsit skandináv krimi, kicsit családi dráma. Szerencsére a zombivonalat nagyon hamar maga mögött hagyja a sorozat, és

hirdetés

egy idő után már nem a hófehér szemmel támolygó emberek lesznek az igazán rémisztőek, hanem az egészségesek, akik a túlélésért sutba dobnak mindent.

Nyilvánvalóan nagyon nehéz a sorozat nézése közben elvonatkoztatni a jelenlegi helyzettől. Az alaptörténet megszületésekor még bőven fogalma sem volt senkinek, hogy Vuhant eszik-e, vagy isszák, az alapanyag ugyanis a cseh-orosz írónő, Yana Vagner elég sikeres Vongozero című regénye, amely 2011-ben jelent meg, mégis kísértetiesen rezonál a valóságra. A sorozat nagyon erősen a szélsőségekre megy rá – nyilván mondjuk abból nehezen lehet sorozatot csinálni, hogy egymás kezéből tépik ki az emberek a vécépapírt a boltban -, azért elég nyugtalanító képet fest így a vírus árnyékában arról a világról, amilyenné válhatott volna minden a járvány kitörésekor a valóságban. A vírus Moszkvában ijesztően hamar elharapózik, és szinte napok alatt alakul ki az anarchia az önálló pályára álló katonai erőkkel, fosztogató bandákkal és pánikoló civilekkel a fedélzeten.

És mivel az epidémia mindenkiből egy kicsit kanapéepidemiológust csinált, már egyáltalán nem hangzik idegennek sem az antitest, sem a karantén, sem a kontaktszemély, a maszkviselés meg pláne.

A sorozat azonban nem ragad le itt, amint kijut a kis banda a városból, az ő szemszögükön keresztül látjuk csak a vírust, ami remek rendezői döntés: nem tudjuk, mennyire pusztította ki az országot, továbbterjedt-e, mi lett Moszkvával, hogy áll az ellenszer felfedezése. Hőseink csak mennek, és azt hinnénk, hogy kint a vadonban aztán egy fokkal könnyebb, de nem: az igazán borzasztó részek csak ezután kezdődnek.

A zombiinvázióból itt átcsap a sorozat egy apokaliptikus roadmovie-ba, ahogy főhőseink épségben próbálják elérni az áhított tavat és az azon található szigetet. Közben csak úgy ömlik rájuk minden irányból az akadály, amely hol kívülről jön, hol viszont a csapat saját rossz döntéseik és még rosszabb tulajdonságaik áldozatává válik. A To The Lake ebben nagyon jó: hihetetlenül izgalmas a csapatdinamika, és hiába mozgat rengeteg szereplőt, mégis mindegyik elég teret kap. Nincsenek kimondott hősök és patyolattiszta emberek: mindannyian gyarlók, akiknek a múltjából is előkerül aztán a szennyes, mégis felvillantja mindannyiukban a sorozat az emberséget. Az pedig már csak hab a tortán, hogy tényleg nagyon nagy mennyiségű mellékszereplő keresztezi útjukat, de nem amolyan izzadtságszagúan kötelező módon, hogy a narratív feladatát ellássa és annyi: sokan például egyáltalán nem lendítik előre a cselekményt, csupán percekre-másodpercekre látjuk őket, sokszor meg se tudjuk, kik ők, mégis színesítik a történetet: ilyen például a néma hókotró, a pap vagy az öngyilkosságra készülő katonatiszt.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
előadás4-scaled.jpg

„Konjunktúrát egy hulláért!” – megnéztük Az öreg hölgy látogatását a Vígszínházban

Dürrenmatt darabja a színház első bemutatója az idényben. A Rudolf Péter által rendezett előadás főszereplői Hegyi Barbara és Hegedűs D. Géza.
Kövesdi Miklós Gábor - szmo.hu
2020. október 16.


hirdetés

Fotók: Gordon Eszter és Dömölky Dániel

A CIKK SPOILEREKET TARTALMAZ!

Fingen városára rossz idők járnak. Miközben az egész ország, sőt, egész Európa gazdagodik, fejlődik, Fingenben megállt az idő. A gyár, az üdülőtelep, minden, ami pénzt hozott a településre, bezárt. Már a gyorsvonatok sem állnak meg. A lakosság segélyen tengődik. Utolsó reményük a város szülöttje, a dúsgazdag Clara Zachanassian, aki 40 éve távozott Fingenből.

Most visszatér, és a város lakói mind azt remélik, hogy millióival kihúzza Fingent a szegénység posványából. Az asszony megpuhítása Alfred Illre vár, a szatócsra, akit fiatalon gyöngéd szálak fűztek Clarához.

A milliárdos nő meg is érkezik, és hajlandó egymilliárdot adományozni a városnak.

hirdetés

Egyetlen dolgot kér cserébe: Alfred Ill hulláját.

Kiderül ugyanis, hogy Alfred és Clara szerelme koránt sem ért idilli véget. Az akkor 17 éves lány teherbe esett. Alfred viszont, aki akkor már a helyi gazdag kereskedő lánya felé kacsingatott, megtagadta a gyermeket.

Clara apasági pert indított, ahol Ill egy liter pálinkával lefizette két cimboráját, hogy vallják azt: ők is együtt háltak Clarával. Alfredet felmentették, Clara pedig szó szerint az utcára került. Első dúsgazdag férje is egy bordélyházban talált rá, onnan emelte ki.

Clara most ezért az ellene elkövetett bűnért vár elégtételt. A polgármester és a lakosság egy emberként utasítja vissza a kétes üzletet. De vajon mi az erősebb? Az erkölcsi érzék, vagy a nyomor? Clara mint dúsgazdag üzletasszony tudni véli a választ ezért annyit mond a visszautasításra:

Én várhatok.

Akkor Jól tudja, mekkora az esélye, hogy egy városban ne akadjon senki, aki szívesen beáldoz egyetlen embert a gazdagságért, a gondtalan életért cserébe.

Az öreg hölgy látogatása Friedrich Dürrenmatt talán legtöbbet játszott műve. Nálunk is számtalanszor színpada állították már. A Vígszínház tehát nem vállalt nagy kockázatot azzal, hogy ezt választotta a vezetőváltás utáni első bemutatónak.

Ugyanakkor a színházban közelmúltban lezajlott események ismeretében mégis csak felébred az emberben a gyanú, hogy többről van szó, mint rutinos darabválasztásról. Hisz Az öreg hölgy látogatása főszereplője a drámairodalom egyik legerőteljesebb női karaktere. Egy határozott, a szándékát minden eszközzel keresztülvivő, mindenkin átgázoló hölgy.

Pontosan olyan tulajdonságai vannak, amelyek miatt a színház társulata fellázadt volt igazgatónője, Eszenyi Enikő ellen.

A darabot az új direktor, Rudolf Péter rendezte, aki annak idején az 1986-os, ugyancsak Vígszínházban bemutatott változatban Lobyt, az egyik megvakított heréltet, illetve a Sajtótudósítót játszotta. Most Kurdi Imre fordítása alapján ő készítette a vígszínházi változatot, Hársing Hilda segítségével.

Szerencsére Rudolfék nem erőszakolták meg a darabot, annyi aktualizálást megengedtek maguknak, hogy a darabban már euró a pénznem, és a történet helyszínéül szolgáló lepukkant, szenvedő település az Európai Unióban helyezkedik el.

De miután egy napjainkban is minden tekintetben friss, modern darabról van szó, ennyit igazán elbír, talán kicsit közelebb is hozza a történetet.

Az előadás körüli érdekesség, hogy a főszerepet eredetileg Börcsök Enikő játszotta volna, akinek sajnálatos egészségügyi problémái miatt le kellett mondania a szerepeit. Így Hegyi Barbara ugrott be a helyére, Börcsök visszatérése után pedig kettőzve játsszák majd a darabot. Biztos vagyok benne, hogy Börcsök is csodálatos lesz.

Mindenképp öröm az ürömben, hogy a feladat Hegyi Barbarára szállt, aki élt is a lehetőséggel, hogy megmutassa színészi kvalitásait ebben a jutalom szerepben. Nem lehet könnyű olyan elődök nyomdokaiba lépni, mint Sulyok Mária, Rutkai Éva, Psota Irén vagy Molnár Piroska.

Hegyi Barbara véleményem szerint nem hoz szégyent rájuk.

Az ő öreghölgyében klasszikus értelemben nincs semmi öreges. Első ránézésre talán zavaró is lehet, amikor bejön a dominákra hajazó öltözékében, fiatalos női energiákkal, szándékosan erotikus felhangokkal. Különösen nagy a kontraszt az ifjúkori szerelmét alakító Hegedűs D. Géza mellett.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!