00146-him_4306-edit
Zsidai Roy a Várról: vagány pékséget a sok gagyi szuvenír helyett
Zsidai Roy 13 étterméből 7 a Budai Várban van, ahol ő is lakik, és amiről évek óta komoly viták zajlanak, mit is kellene kezdeni vele. Neki is megvan a véleménye, erről beszélgettünk.
Berei Dániel
2016. december 12.

Zsidai Roy 13 étterméből 7 a Budai Várban van, ahol ő is lakik, és amiről évek óta komoly viták zajlanak, mit is kellene kezdeni vele.

- A Jamie’s Italian a 7. étterem, amit a Várban nyitottál meg. Miért olyan fontos neked a Budai Vár?

Nézd, én 6 éves korom óta ott élek, némi megszakítással. Amikor a szüleim az egykori pékség-zöldségüzletet kinézték, ahol később nyílt a család első étterme, a Pierrot, én már ott sürögtem körülöttük. Ott építkeztünk, ott nyitottunk üzletet, ott bandáztam a gyerekekkel. Mondhatni, van gyerekkori emocionális kötődésem a Várhoz. 


- Mint lakos és mint étterem-tulajdonos is látod a Várnegyedet. Szerinted milyen funkciókat kell(ene) betölteni ennek a területnek? 


Ez a világ egyik legjobb és legszebb helye. Közben az a szint, ahová az elmúlt évtizedek során lebutult a Vár - ami egyébként teljes összhangban van a turizmusunk és a gasztrokultúránk korábbi lesüllyedésével -, teljesen érthetetlen. Ha egy külföldi, városi polgár eljön hozzánk, akkor neki az a furcsa, hogy a Vár miért egy benyugtatózott, mesterséges kómában tartott terület a város közepén, miközben fantasztikus lehetőségek rejtőznek benne. Egy ilyen típusú óvárosnak külföldön egész más funkciója van. 

Röviden: meg kellene találni a valódi funkciókat. Okosan, intelligensen végiggondolva azt, hogy miként válhat a vár egy 21. századi, minőségi, fantasztikus hellyé, mert ez nem csak a turizmust, hanem egyben a lakókat is szolgálná. 


- Nem minden helyi rajong azért, hogy a Vár turizmusa fejlődni kezdett. Te hogy kezeled, ha az éttermeid miatt panaszkodnak? 


- Mint egy étterem feletti lakos, azt hiszem, hogy nincs a “bort iszom és vizet prédikálok” helyzet. Az egyik legpörgősebb éttermünk felett lakunk, ott a hálószobánk és a gyerekeink szobája is. Nem a negyediken, közvetlenül az étterem felett. Így aztán tudom, hogy milyen hangterheléssel jár egy étterem és annak terasza, és erre azt mondom, hogy ez abszolút velejárója a városi létnek. 

A Vár jelenlegi lakosságának összetételére nagy hatással volt az, hogy a kommunizmusban mesterségesen nyúltak bele, sok várit kitelepítettek és gyakran olyanok kaptak itt lakást, akikről az elvtársak úgy gondolták, érdemes rá, például munkásőrök.

zsidai-zoltan-roy-hivatalos-portre

Eközben a Várnak van egy organikus, polgári lakossága, ami egy fantasztikus közösség, ők nagy egyetértésben, nyugat-európai polgári értékrenddel élnek. Mivel a gyerekeim oda járnak iskolába, óvodába, rajtuk keresztül a lakosság nagy részét személyesen ismerjük, tehát első kézből beszélhetek ezekről az emberekről. Ők nagyon élvezik, hogy sok előremutató fejlődésen ment keresztül a Vár, a sörkerttől az olasz éttermen át, egészen elegáns étteremig. Sokan közülük inkább azt nem értik, hogy-hogy ennyire féllábú ez a fejlődés. Miért csak a gasztronómia fejlődik? Hol van a vagány pékség? Van végre szuper kézműves fagyizó és design bolt, miért nincs mégtöbb? Miért nincs BP-Shop, WAMP-os kézműves termékek boltja, miért sok a gagyi szuvenír? 


- Mi hiányzik még, amivel a helyiek jól járnának? 


Üzletek. Sok olyan szolgáltatás van, amiért le kell menni a Várból. Kellene egy jó zöldséges, egy delikát üzlet, egy valódi, jó hentes, egy pékség, egy cipész, egy borszaküzlet, kézműves üzletek, magyar ruhatervezők üzletei. Hol van legalább hétvégente termelői piac? Nincs bolhapiac, nincsenek galériák, amiből a valódi művészek megélnének. 


- A kultúra nem hiányzik?


Szerintem a Mátyás templom nagyon jól teljesít, az Evangélikus templomban nagyon jó koncertek vannak, de persze van egy csomó tér, ahol még lehetne fejlődni. Ehhez viszont előbb a fent említett infrastruktúrán kellene fejleszteni. 


- L. Simon László államtitkár szerint 3,2 millió turista érkezett a Várba 2014-ben. Kell még ennél több turista vagy más irányt kellene venni? 


- Sok nagy szám legenda. Emiatt és a Várban zajló infrastrukturális építkezések miatt (például a mélygarázsra vagy a Miniszterelnökség Palotájára gondolok), az MTÜ Zrt. (Magyar Turisztikai Ügynökség) kidolgozott egy rendszert a buszok regisztrált be- és kiléptetésére. Ez egyébként egy tök jó rendszer, minden korábbi káosz megszűnt, pedig volt bőven. De ez a rendszer megmutatta azt is, hogy maximum 200-250 busz ment fel naponta, általában inkább 100 körül. Ha 150-el számolunk átlagban, kijön, hogy legfeljebb 6-700 ezer turistát visznek fel busszal évente. 

De ennél sem kell több látogatót buszoztatni.

Inkább mást kell promotálni, mást kell támogatni, előtérbe helyezni és ezzel más típusú embereket kell idehozni. Ha például nem csak fapados járatokkal lehetne Budapestre jönni, akkor becsatlakoznánk az olyan népszerű üzleti útvonalakba, amik idehoznának egy egészen más réteget. Akik nem üvöltve hánynának a romkocsmák mellett, hanem tehetősebbek, ezért koncertre, vacsorázni, bárba, hotelbe, múzeumba járnának. Drágább, minőségibb időt töltenek itt, több pénzt itthagyva. Így kevesebb ember több pénzt hagyna itt, miközben kevésbé zavarja a lakosságot, kevésbé terheli a környezetet.


00029-him_3107-edit

Zsidai Roy és Gennaro Contardo, Jamie Oliver mentora

- Milyen típusú programokra lenne szükség a Várban? A gasztro-fesztiválok kellenek?


- Szerintem az a nagy szám Budapestben, hogy már most egy kész termék. Bír annyi földrajzi- és épített szépséggel, gasztro- és szállásinfrastruktúrával, művészeti kínálattal, ami ugyan már most zseniális, de nem tudjuk eladni. Azaz, ha nem csinálunk mást, mint jó programokkal idehozunk embereket és megtöltjük a szállásainkat, már előrébb vagyunk. De erre van még hová fejlődni: több minőségi program kell. 


- De milyen a minőségi program?


Magyarország az őrületspirálok országa. Ha valaki csinál valami jópofát, akkor rögtön hárman lemásolják és a nyakára ülnek, ezzel kiszúrva mindenkivel. Ilyenek a fesztiválok is, minden bokorban van már egy. Értelmetlen, gagyi, buta fesztiválokra nincs szükség. Van viszont egy csomó jó, minőségi programunk: a Sziget mellett például a fantasztikus tavaszi és őszi fesztivál. Működik? Költsünk rá még! Legyen még jobb, és ne még több. 

A Várban pedig legyenek tematikus fesztiválok, amik rétegeket szólítanak meg, de azokat minőségibb módon. Nem kellenek gigafesztiválok 30-40 ezer emberrel, 1-2 ezer emberrel is lehet valami működőképes. Legyen karácsonyi vásár, de a minőségi fajtából. Nagyon izzadságszagú programok oda nem valók. 


- Rendben, hogy a külföldieknek a Vár egy kötelező kör. De mivel lehetne bevonzani a magyarokat, budapestieket is? 


Minőségi tartalommal, amit mi is csinálunk 34 éve. Ez látszik a Jamie-n is: a minőségi éttermekkel, amik a vendégek világszínvonalú élményekkel gazdagítják, sikert lehet elérni. Itt a vendégek 70-80%-a magyar. A polgári szórakozásra vágyóknak lehet a törzshelye a Budai Vár: családoknak, baráti társaságoknak, üzletembereknek, akik élvezik a vár épített szépségeit és értékelik az ehhez illő minőségi kínálatot. Egy normális polgári országban kötelező helye van egy ilyen negyednek. 


- A kormány három minisztériumot is a Várba költöztet a jövőben. Szerinted megfér az említett funkciók mellett az államigazgatás, vagy semmi keresnivalójuk a Várnegyedben?


- Ha engem megkérdeztek volna, hogy milyen funkciókat szánok azoknak az épületeknek, ahová a minisztériumok költöznek, akkor más funkciót mondtam volna. Hiszen én a gazdaság irányából jövök, nem az államigazgatás jár a fejemben. Őszintén nem tudom, hogy mit hoz majd ez. 

Ha abból indulok ki, hogy mi van Bécs belvárosában, tök érthető a dolog. A bécsi első kerületben, ahol az igazi, minőségi turizmus van, tehát nem a mainstream helyeken, sok államigazgatási szerv székhelyét is megtaláljuk. Nyilván több életet hozna a Várba, ha nem délután 4-kor kiürülő irodák költöznének be, ugyanakkor napközben akár nagyobb is lehet a pezsgés a minisztériumok miatt. 


- Nyitnál nekik kifőzdét a munkanapokra? 


- Régóta izgat, hogy lehet üzemeltetni egy kiemelkedő színvonalú, klasszikus, népi ételekre épülő, de nagy volumenű éttermet. Olyat, amiből a háború előtt a belvárosban volt több is. Olyat, amiben nem lisztes főzelékeket főzünk, amiből kispóroljuk a zöldséget, és mellé nem szójából készült műfasírtot adunk. Nem vagyok biztos benne, hogy mi alkalmasak vagyunk erre, de “szakmailag csiklandoz” az ötlet. 


27129091545_c58793ee85_o

- A Karmelita kolostorba költöző Miniszterelnökség oldalában is lesz egy új, modern irodaház. Sok olyan véleményt is olvasni, hogy egyre több a csúnya, modern épület a Várnegyedben. Mi erről a véleményed? 


- A minőségi modern építkezést pártolom, támogatom. Ha 2016-ban építünk egy új épületet, az legyen 21. századi épület. A svájciak csinálják azt zseniálisan, hogy megragadnak egy totálisan tradicionális, bizonyos környékre jellemző építészeti stílust, és abban a stílusban építkeznek, de modern módon. Ámulok csak rajtuk.

Az más kérdés, hogy nagyon sok mai (60-70-80-as években épült) épület esetében ez nem sikerült a Várban. Ebből nem az a tanulság, hogy ne építsünk több modern épületet, hanem hogy mindezt átgondolt módon kellene csinálni. 


- Mi a következő projekt a Zsidai Groupnál? 


- Jövőre jó lenne egy kicsit befelé fordulni és a belső folyamatokat megerősíteni. Egy elég intenzív növekedésen vagyunk túl és bár azt mondtam, hogy az idei év pihisebb lesz, hát nem sikerült (a Zsidai Group idén nyitotta meg a Várban az év egyik legnagyobb gasztrodurranását, Jamie Oliver olasz éttermét - a szerk). Ez pedig nagyon kellene, hogy egy nyugodtabb, fenntartható ritmusra tudjunk beállni.

Ha tetszett az interjú, oszd meg ismerőseiddel!


KÖVESS MINKET:




Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!