vekerdy2
Vekerdy Tamás: Abnormális, hogy mindenkinek jó tanulónak kell lennie
Szerinte nem abból lesz később topmenedzser, akit már 4-5 évesen idegen nyelvre, teniszre, úszásra tanítottak. Meg is indokolta, miért.
Láng Dávid
2017. május 17.

Május 17-én tartották a Future Work fesztivált az Akvárium Klubban, ahol három teremben, egész nap váltották egymást az előadók. A fő témák a jövő munkahelyei és munkalehetőségei voltak, de nagy hangsúlyt helyeztek az oktatásra is.

Ennek keretében hívták meg Vekerdy Tamást, aki "Az egyetem az óvodában kezdődik?" címmel mondta el gondolatait. Az alábbiakban a legérdekesebb megállapításokat foglaltuk össze.

Az óvoda előtti 3 évben a gyerek véghezviszi egész élete valószínűleg legnagyobb teljesítményét: elsajátít egy teljes anyanyelvi struktúrát. Ráadásul olyan fordulatokat is tud használni, amit soha nem hallott, mivel magát a nyelv szellemét és struktúráját szívja magába.

Ahhoz, hogy ez megtörténjen, két dolgot kell mindenképp elkerülni: nem szabad sem tanítani, sem javítgatni a gyereket.

Mindkét esetben sokkal később és valószínűleg rosszabbul alakul ki a beszédkészség. Ezért nem szabad közbeavatkozni, hagyni kell, hogy kizárólag a spontán utánzásra hagyatkozzanak. Fontos, hogy még óvodás korban se kötelezzük őket semmire: hadd vegyenek részt önszántukból abban, ami felkelti az érdeklődésüket.

Vekerdy szerint nem úgy tanul a gyerek, hogy

"
édesanyám azt mondja négylábú barnára: asztal, tehát akkor most alaposan bevésem én is, hogy ASZTAL, ASZTAL, ASZTAL.

Ha így tanulná az anyanyelvét, annak nagyjából olyan hatásfoka lenne, mint amikor felnőttként egy idegen nyelvet próbálunk elsajátítani heti 1-2 órában.

Az óvodában a két legfontosabb tevékenység a szabad játék és a mindennapos mese. Utóbbi azért fontos, mivel több kutatás kimutatta, hogy aki rendszeresen hallgat mesét, az iskolás korára másfél évvel is megelőzheti anyanyelvi fejlettség terén a többieket.

vekerdy3

Komoly probléma, hogy a magyar gyerek soha nincs ott, ahol elvileg van. Az óvodában az iskolára készül, alsó tagozatban a felsőre, felsőben a gimnáziumra, azalatt pedig az egyetemre. "Ez a diktatúrák tipikus szerkezete: fent megmondják, hol mit várnak el" – fogalmazott Vekerdy.

Szerinte az óvoda biztosan nem arra való, hogy felkészítsen az iskolára. Egyetlen feladata, hogy biztosítsa az óvodás korú gyerekek megfelelő testi-lelki gondozását, az érzelmi biztonságot és a mindennapos szabad játéklehetőséget. Így élhetik ki leginkább a kreativitásukat.

Nem abból lesz később topmenedzser, akit már 4-5 évesen idegen nyelvre, teniszre, úszásra tanítottak. Sokkal inkább abból, akinek az ovis évei felhőtlen, teljes értékű játékkal teltek.

Freund Tamás, az elismert agykutató egyik kedvenc mondása, hogy öröm és élmény nélkül nincs hatékony tanulás. Vekerdy viszont úgy látja, a mi iskoláinkban ehelyett a szorongás és az unalom a jellemző.

"
Nézzék csak meg bármelyik ma forgalomban lévő fizikakönyvet. Garantálom, hogy már az első fejezetet sem fogják érteni

– jelentette ki.

Meglepő a válasz arra a kérdésre, ki adta ki Magyarországon az első élménypedagógiai tankönyvet pedagógusok részére. Nem egyetem, főiskola, vagy tankönyvkiadó volt: a Szegedi Rendőrkapitányság. Ugyanis eljutott hozzájuk a hír, hogy ahol élménypedagógiát alkalmaznak, bizonyíthatóan csökken a fiatalkorú bűnözés aránya.

Vekerdy szerint a legtöbb iskolában nem veszik figyelembe, hogy a gyerekek még óvodásként érkeznek hozzájuk az első osztályba, és hatalmas a szórás azon a téren, ki mikor válik iskolaéretté. Erre elsőtől harmadikig bármikor sor kerülhet.

Emiatt azt sem lehet elvárni tőlük, hogy az első év végére mindannyian tudjanak írni-olvasni.

Van aki már eleve úgy kezdi, mivel az idősebb testvérei tanítónéniset játszottak vele, másnak viszont sokkal nehezebben megy: jó, ha harmadik osztályos korára stabil tudása lesz.

Ebből viszont egyáltalán nem következik, hogy az előbbi gyerek zseni, utóbbi pedig hülye. Sőt, inkább pont a fordítottja az igaz. Például Stephen Hawking és Pablo Picasso sem tudott időben megtanulni írni és olvasni. Ez a gondolat, hogy "mindenki egyformán ugyanakkor", a halála minden tudásnak Vekerdy szerint. A gyerekek előbb-utóbb belebetegszenek a követelményrendszerbe.

vekerdy4

Az egyetem tehát nem abban az értelemben kezdődik az óvodában, hogy már ott is tanulunk. Amiatt viszont igen, hogy már ott is meg kell adni a választás szabadságát. Enélkül nincs se művészet, se tudomány.

Az ideális állapot, ha mindenki azzal foglalkozik az életében, ami igazán érdekli. Van akiből matematikus lesz, más kiválóan fog táncolni. Mindkettő egyforma érték. Erre vonatkozik a modern pedagógia egyik alapszava is, a differenciálás. Tehát óriási őrültség, hogy egy adott területen mindenkinek ugyanúgy kell teljesítenie.

Hiába létezik többféle (legalább nyolc) intelligencia,

a mai oktatási rendszer csak egyet ismer el, az értelmi intelligenciát.

Ráadásul ennek is csak két faktorát osztályozzák a tízből: a szóbeli memóriát és a matematikai készséget. Emiatt Vekerdy szerint nem csoda, ha sok gyerek úgy érzi, hülyére veszik őt.

Ráadásul figyelembe kell venni az olyan életkori sajátosságokat is, mint például a kamaszok lustasága. Bizonyított tény, hogy ez fiziológiai eredetű. A mai iskolarendszer viszont pont hetedik-nyolcadik osztályban várja el tőlük, hogy a maximumot nyújtsák, hiszen ezen múlik a továbbtanulásuk. Ez teljesen abnormális szempont, ahogyan az is, hogy általánosságban jó tanulónak kell lenni.

vekerdy1

A végtelenségig lehetne sorolni azokat a nagy embereket, akik nem tanultak jól. Ilyen volt például Petőfi és Edison is. Előbbi több verset is írt erről, utóbbit pedig kilencévesen hazaküldték, mondván: képezhetetlen, legalább írni és olvasni tanítsa meg az édesanyja.

"
Végül 11 évesen elolvasott egy fizikakönyvet, és most nem égnének a lámpák, illetve nem működne a hangosítás, ha nem lett volna 1628 találmánya

– tette hozzá Vekerdy. A lényeg: teljes tévedés, amit az iskola gondol, hogy csak a jó tanulók képesek kreatív és kritikus módon gondolkodni. A kreatív és kritikus gondolkodás mondjuk a mai iskolarendszerben eleve bűnnek számít: deviáns és öntörvényű dolognak tartják. Ha egy újítást mégis elfogadnak, azt többnyire azonnal kötelezővé is teszik, ami ugyanannyira megöli, mintha tiltanák. Ebben a két végletben semmi nem tud működni.

A kreatív gondolkodók a mi oktatási rendszerünkben veszélyben vannak.

És katasztrófa, amikor ezt már az óvodában megpróbáljuk előidézni. Erre egy személyes példát is mondott Vekerdy: egyszer jelen volt, amikor egy csapat gyereket megkérdeztek, mi a hajó. Egyikük azt felelte, "a hajó az, ami a vízen megy". Reakció: "jó, jó, de azért nem az igazi." Mire egy másik gyerek: "a hajó egy vízi jármű."

"Ez egy baromság. Nincs élő ember, aki ezt mondaná, mégis ez a jó megoldás. Ezt szeretjük a mi oktatási rendszerünkben, és ezért fog előbb-utóbb összeomlani. Reméljük, hogy minél hamarabb..." – zárta előadását, zajos sikert aratva.


KÖVESS MINKET:



Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!