nyito
Több évszázados kincseket találsz Szécsényben, a fejedelmi városban
II. Rákóczi Ferenc ide hívta össze 1705-ben az országgyűlést, itt látható Magyarország ferde tornya, és egy valódi tömlöcből kialakított szabadulószoba is.
Szöveg és fotók: Söptei Zsuzsanna
2017. május 12.

A Darázsdói-patak mentén fekvő Szécsény Nógrád megyében található, a szlovák határhoz közel, Hollókőtől egy ugrásra. A településhez 1962-től hozzácsatolták Pösténypusztát, 1963-tól pedig az egykori Dolányt, mai nevén Benczúrfalvát.

A hatezres lélekszámú város több látványosságot és programot is kínál, érdemes hát errefelé indulni egy nógrádi kiránduláson.

szecseny_kastely (1)

Szécsény büszke arra, hogy két történelmi emlékhelye is van: szinte egymás mellett található a Forgách-kastély és a ferences kolostor. A hangulatos városban minden megtalálható, régi kastély, retró múzeum, modern kávézó vagy éppen egy régi tömlöcbástyából kialakított, frissen átadott szabadulószoba.

Sétánk során ki sem mozdultunk a város központjából, hiszen itt egymástól pár lépésre találhatóak a régmúlt idők emlékei.

Forgách-kastély

Uralja a Vár teret az itt álló kastély, mely a magyar vidéki barokk építészet egyik fontos emléke.

A kastély előtt egy várkastély állt itt, melyet még a 14. században építettek a Kacsics nemzetségből származó Szécsényi Tamás, vagy fiai. A Forgách család 1753-1763 táján építtette fel jelenlegi formájában. Több tulajdonosa is volt, az utolsó Lipthay Béla egy jelképes összegért adta el az államnak.

szecseny_kastely (7)

Az épület ma a 19. századi politikus, régész, természettudós Kubinyi Ferenc nevét viseli és múzeumként Nógrád megye régészeti, történeti emlékeit gyűjti és mutatja be.

Angolparkját az 1800-as években létesítették, és 1975 óta természetvédelmi terület.

A múzeumban jelenleg több állandó tárlat is látható

A tárgyakba zárt múlt című kiállítás az őskorba kalauzol vissza, berendezett jeleneteken keresztül mutatja meg az ősök életét.

A Rituálék és hitvilág a bronzkorban című kiállításon a temetkezési szokásokat lehet megismerni.

A Vár állott című tárlat a középkori nógrádi várakat mutatja be. Maketten látható például a török hódoltsági időszak is.

szecseny_kastely (2)
Szécsény vára

Egy 15. századi oklevél már említést tett egy itt létesített várról. Az Ipoly-völgy szélén épült erődítmény a ferences templomot és a kolostort is magába foglalta. A gótikus várból néhány falmaradvány és bástya máig megmaradt. A régi vár köveit elhordták, többek között a Forgách-kastély építéséhez is felhasználták.

Látható egy Rákóczi kiállítás és a Szécsényi országgyűlésről szóló tárlat, melyek az 1700-as évek elejét mutatják be. Többek között látható az országgyűlési sátortábor, és terepasztalon pedig a romhányi ütközet is megnézhető.

szecseny_kastely (5)szecseny_kastely (6)

Szécsényi országgyűlés

1705. szeptember 12. - október 3. között a kuruc rendek első magyarországi gyűlését a Rákóczi-szabadságharc idején itt tartották. II. Rákóczi Ferenc szeptember 1-jére, a középkori országgyűlések hagyományos helyszínére, a Rákos mezejére hívta össze az országgyűlést, ám a kedvezőtlen hadi események miatt inkább a Szécsény melletti Borjúpást mezőre tett át a helyszínt.

Néhány szobában a 19. század végi kastélybelsőt rendeztek be, ahol női lakosztályt, olvasószobát, és hálószobát lehet megnézni.

A múzeumot hamarosan felújítják, új kiállítások, látogatóközpont is kerül ide.

Információk ITT

szecseny_kastely (3)szecseny_kastely (4)
Várkert

A Forgách-kastély alatti völgyben található a hangulatos Várkert, amelyben két tó és kellemes hangulatú sétányok találhatók.

A kastélyból kilépve a tér egyik sarkán áll a régi várból megmaradt tömlöcbástya, amelyben májustól meglepő új programot kínálnak. A helyhez nagyon is passzoló játékra érdemes időt szánni.

Tömlöcbástya

A megmaradt 600 éves tömlöcbástya májusban új funkciót kapott. Az országban egyedülálló módon eredeti cellákban rendeztek be több szabadulószobát is. Az egyikben történelmi jellegű, a másikban bűbájhoz kapcsolódó témával kell megbirkózni a kiszabadulni vágyóknak. Mi a nagyobb társaságot befogadó történelmi szobát választottuk. Annyit elárulhatok, hogy bő fél óra alatt jutottunk ki, és igen jól szórakoztunk. Sajnos többet erről nem mondhatok…

szecseny_tomloc (2)

Ha pedig már ott jártok, és elég bátrak vagytok, akkor nézzétek meg a földalatti cellákat is, mert idegborzoló látványokkal várnak. Azt azért jó tudni, hogy itt pincehideg van. A hely szelleme is hátborzongató, hiszen a falak között valóban raboskodtak és szenvedtek emberek a régi időkben.

Információ ITT

szecseny_tomloc (3)

Kézműves bolt

A tömlöcből kiszabadulva utunkat a várkapu másik oldalán egy helyi kézművesek és termelők termékeit árusító boltban folytattuk. A Házi Bolt – Helyi termékek boltjának kínálatában mézeskalácsok, tökmagolajok, lekvárok, szörpök, ékszerek, kézműves ajándéktárgyak is találhatók. Jó itt megpihenni pár percre és persze kipróbálni pár finomságot.

szecseny_tomloc (1)

Sétánkat a Városháza felé folytattuk, ahol az épület mellett áll a város egyik jelképe, amely már messziről is jól látható.

szecseny_varoshaza

Tűztorony

A város jelképe lett a 18. században épült, mára megdőlt, ferde torony. Az első építmény 1718-ban fából készült, majd 1820-ban kőből megépítették az utódját. A mai tűztorony alsó szintjei 1893-ban készültek el.

szecseny_tuztorony (1)

1929-ben megmagasították, egy harmadik emeletet építettek rá, ekkor kapta jelenlegi bádogfedelű sisakját. Bár sokan azt tartják, hogy a 2. világháborúban mellette felrobbant bomba miatt süllyedt meg az egyik oldala, de a hozzáértők szerint valószínűbb, hogy az agyagréteg csúszása okozza, hogy a mai napig évente pár millimétert dől.

A toronyban tűzoltó kiállítást rendeztek be, de jelenleg zárva van.

szecseny_tuztorony

A belváros szélén, pár perc sétával érhető el a régi korok tárgyi emlékeit bemutató érdekes gyűjtemény.

Nosztalgia Múzeum

A kiállítás 2014-ben nyílt meg, az alapját Jászberényi Pál magángyűjteménye adta. A volt telefonszerelő éveken át gyűjtötte saját házában a tárgyakat, és mikor jött a felkérés, hogy mindezt új helyen mutassa be, örömmel rendezte be a most látható kiállítást.

szecseny_nosztalgia (1)szecseny_nosztalgia (2)szecseny_nosztalgia (3)

A múzeumban a 20. század elejétől követhető nyomon a technika, a hétköznapi városi és paraszti élet tárgykultúrája. Láthatók katonai, rendőrségi ruhák, berendezések, kisdobos és úttörő felszerelés, különleges szódásszifon gyűjtemény, kisiparosok szerszámai. Emellett érméket, igazolványokat, okleveleket, cselédkönyveket is megnézhettek.

Különös élmény a még működő régi gramofon, lemezjátszó, a sokféle rádió.

Ha Szécsényben járunk, akkor kihagyhatatlan hely a ferencesek egyik különösen fontos, ma is működő temploma és kolostora.

Ferences templom

A műemlék templomot 1332-ben pápai engedéllyel építették. Több különlegesség is látható a felújítás előtt álló épületben. Ez a legrégebben működő magyar ferences kolostor.

A legenda szerint II. Rákóczi Ferenc is megszállt itt az országgyűlés idején. Nevét ma egy terem őrzi.

szecseny_kolostor (5)szecseny_kolostor (6)

Arról pedig, hogy milyen a kolostor kertje, étkezője, mitől értékes a sekrestyéje, és milyen érdekességeket láttunk még, hamarosan mesélek.

Információ ITT

szecseny_kolostor (1)szecseny_kolostor (3)
A város története

Már az őskorban is lakott volt a hely. Az első írásos említése 1229-ből való, egy oklevélben a Kacsics nemzetség birtokaként említik. 1229-ben a Gertrúd meggyilkolásában való részvételük miatt a birtokot elvették és Pósának adományozták. Ám a család egy cserével visszaszerezte birtokát, majd később megvette Szécsénynek azt a részét, amely a nógrádi várhoz tartozott. Az akkor élő Tamás vajda így nevezte el magát Szécsényinek.

A 14. században Szécsény kiváltságokat kapott, várat építhetett. Az utódok később, a 15. században egy másik várat építettek, és 1453-ban már a vármegye is itt tartotta közgyűléseit.

A törökök miatt az 1546 évi országgyűlés határozata alapján a vár akkori birtokosa és kapitánya, Losonczi István, palánkkal és sáncárokkal is megerősítette Szécsényt. A törökök többször is megtámadták a helyet, végül 1552. szeptember 6-án elfoglalták. Felszabadulásuk után a császári seregektől szenvedett a lakosság.

Miután 1605-ben meghódolt Bocskai Istvánnak, a várat többször is megerősítették. Koháry I. István a török támadások miatt 1663. november 9-én kénytelen volt felgyújtani a várat, majd a romokat az ellenségnek átadta.

Később 1705-ben II. Rákóczi Ferenc itt tartotta meg a szabad ég alatt az országgyűlést, ahol fejedelemmé választották és kimondták Erdély unióját az anyaországgal.

A további harcokban a vár egyre pusztult, végül csak egy kerek torony és egy bástyafal maradt meg.

1770-től birtokos volt itt többek között báró Haller Samu tábornok, gróf Forgách Miklós és János és Kamocsay András, a Losonczy, Szemere és a Vattay családok, később pedig a Pulszkyak, majd a 20. század elején Lászlófalvi Velics Antal és Lajos, Vancsó Béla Krivács Antal és Gross Jenő dr.

Információk a városról ITT


KÖVESS MINKET:




Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!