Pünkösd: az ünnep titkai
Jó ez a hosszú hétvége, lehet kirándulni, utazni, vagy csak egyszerűen pihenni. De vajon tudjátok-e mit ünneplünk pünkösdkor és minek köszönhetjük a hétfői szabadnapot?
Szeretlek Magyarország
2012. május 28.

Jó ez a hosszú hétvége, lehet kirándulni, utazni, vagy csak egyszerűen pihenni. De vajon tudjátok-e mit ünneplünk pünkösdkor és minek köszönhetjük a hétfői szabadnapot?

A pünkösd keresztény ünnep, amikor az emberek a Szentlélek kiáradását ünneplik és mindig a húsvétot követő 7. vasárnapra esik. A Szentlélek az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontja, ami ezen a napon áradt szét az Apostolok, Jézus tanítványai felé.

Az ünnep eredete az Ószövetségig vezethető vissza, amikor az Úr három fő ünnepet jelölt ki a zsidóknak. Pünkösd a középső ünnep, ami pontosan a húsvétot követő 50. napra esik minden évben.

"Számoljatok a szombatra következő naptól, tehát attól a naptól, amelyen elviszitek a felmutatásra szánt kévét, hét teljes hetet. Ötven napot számoljatok a hetedik szombat utáni napig, és akkor mutassatok be új ételáldozatot az Úrnak!" (Mózes 23:15-16)

Hasonlóan a húsvéthoz, egész héten át tart, de csak két nap nyilvános ünnep. Bár pünkösdöt ünnepként csak a II. században említik ókori keresztény írók, ünneplése egyidős az egyházzal, tehát az apostolok idejéből való. A bérmálás szentségét hagyományosan pünkösd ünnepétől kezdve szokás kiszolgáltatni a római katolikus egyházban. Az ünnepről május hónapot pünkösd havának is nevezik.

A pünkösdhöz nagyon sok szokás is köthető. Ezek főként a virággal, virágzással kapcsolatosak, hiszen eredetük a kereszténység előtti korba is visszavezethető. Az ókori Rómában Flora istennő tiszteletére úgynevezett floráliákat, vagyis virágünnepeket tartottak, amikor a tavaszt köszöntötték.

A középkorban terjedt el a pünkösdi király megválasztásának szokása. Az a fiatalember aki a különböző ügyességi versenyeken a legjobbnak bizonyult, pünkösdi királysága alatt az összes lakodalomba, mulatságba és ünnepségre meghívást kapott. Ezenkívül ingyen ihatott a helyi kocsmákban, amit a helyiek fizettek ki. A pünkösdi királyság időtartama általában egy hét volt, de néhány helyen a következő pünkösdig tartott.

Fotó: Szénási Orsolya

Magyarországon sok helyen a május elején állított májusfákat - melyek a megújulás, a tavasz jelképei - pünkösd napján bontották le, ünnepség vagy táncmulatság kíséretében. Pünkösd reggelén pedig mindenki tavaszi virágot, leggyakrabban pünkösdi rózsát, tesz az ablakába vagy a kerítés lécei közé, hogy ne csapjon a házba a villám.

A pünkösdi királyné járás a lányok szokása. Négy lány kísér körbe a faluban egy ötödiket, a legkisebbet és legszebbet. Bemennek a házak udvarába, énekelnek, mondókákat mondanak és magasba emelik a a királynét. Cserébe a házigazdáktól ajándékot kapnak.

Ezeken kívül nagyon sok szokást tartanak számon szerte az országban: pünkösdölés, törökbasázás, és a rabjárás. Ezek tájegységenként változhatnak, de mindegyik szokás az újjászületésről és a termékenységről szól.

Talán a legismertebb hagyománya a pünkösdi ünnepkörnek a csíksomlyói búcsú. Eredete a 15. századba vezethető vissza az írásos emlékek alapján. Pünkösd szombatjára érkeztek meg a katolikus hívők Csíksomlyóra és a szentmise után együtt mentek fel a Somlyó-hegyre. Ez a szokás máig élő hagyomány és több tízezer magyar zarándokol Csíksomlyóra pünkösdkor.

Ha érdekesnek találtad a cikket, nyomj egy lájkot!

Reklámvideó, KATT:

Tetszett? Nézd meg a többi új cikkünket is! :)

www.szeretlekmagyarorszag.hu - Értékek és élmények


KÖVESS MINKET:




Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!