cm
Mérgező növény terjed Magyarországon
A kaukázusi medvetalp esetében kis túlzással az érintés halálos: vakságot, de akár bőrrákot is okozhat. Szinte lehetetlen kiirtani.
Szeretlek Magyarország
2014. június 23.

„Vigyázat, veszélyes! Vakságot és kiütéseket okozhat!" – ilyen feliratú táblákkal figyelmeztetik a lakosokat a Tisza-menti Gergelyiugornyán. A szabolcsi üdülőfaluban 200 négyzetméternyi területen jelent meg az elmúlt hetekben a kaukázusi medvetalp – írja a hirado.hu. A növényt Bodnár Zsolt, a haromhatar.hu főszerkesztője véletlenül fedezte fel, amikor kérészeket fotózott a folyó partján.

Ha valaki megsérül a növény miatt, célszerű orvosi segítségért folyamodnia - mondta az eset kapcsán Balogh Lajos botanikus a Híradónak. „A növény nedvének a bőrre kerülésével, vagy egyáltalán a növény érintésével okoz heves bőrgyulladást, hólyagosodást, égési sérüléseket, amelyeket ha megtapasztalunk, mindenképpen orvoshoz kell fordulnunk. Eredménnyel gyógyítható, de oda kell rá figyelni” – tette hozzá a szakember.

tabla

Képek: haromhatar.hu és a híroldal Facebook-oldala

tavol

kozep

levelek

kozel

A növény nedve súlyosabb esetben vakságot, sőt vannak olyan vélemények, hogy akár bőrrákot is okozhat a hirado.hu szerint. A kaukázusi medvetalp azért is veszélyes, mert nagyon gyorsan szaporodik. Magyarországra valószínűleg Kárpátaljáról került, a Tisza sodorhatta idáig a magvait. Rendkívül igénytelen növény, ezért bárhol megtelepszik, viszont csak nehezen lehet kiirtani.

Bodnár Zsolt szerencsére azonnal felismerte a növényt, és jelentette is az önkormányzatnak. Ám hiába kaszálták le azonnal, a növény pár nap múlva már újra kihajtott. Ekkor a területet körbekerítették, a Vízügy munkatársai pedig gyökerestül szedték fel az előtalált agresszív és mérgező növényeket a gergelyiugornyai üdülőterületen. Akadt olyan üdülő, aki tövet akart hazavinni ebből a külsőre tetszetős növényből - írták a haromhatar.hu Facebook-oldalán.

eltavketten

eltavkozel

eltavmunkas

eltav1

Mit kell tudni a kaukázusi medvetalpról?

A kaukázusi medvetalp a zellerfélék családjába tartozik - írja a Wikipédia. A Kaukázus vidékén, illetve Közép-Ázsiában őshonos. Európába a 19. században telepítették be dísznövényként. Figyelemreméltó szaporodóképességének és igénytelenségének köszönhetően gyorsan kiszabadult a kertekből, és mára szinte az egész kontinensen elterjedt. Hazánkat többé-kevésbé elkerülte, bár a Tisza egyes szakaszain, illetve Keszthely környékén már tömegesen előfordul.

Általában 2–5 méter magasra nő meg, ritkán a 7 métert is elérheti. Évelő növény, késő tavasztól nyár végéig virágzik, a sok kicsi, fehér virág csomókban helyezkedik el a 80 cm átmérőjű ernyős virágzaton. A termése 1 cm hosszú, ovális alakú, lapos. A magvak ősszel érnek meg, egy növény több százezer termést hozhat. Erősen invazív faj, az összes többi növényt kiszorítja az adott területről.

Egy korábbi híradás a kaukázusi medvetalpról és veszélyeiről:

Mérgezési veszély

A kaukázusi medvetalp a zellerfélékre jellemzően furanokumarinokat tartalmaz, de a többi növényhez képest sokkal nagyobb mennyiségben. Ez az anyag azon felül, hogy rákkeltő, a bőrt erősen fényérzékennyé teszi. Ehhez a növény puszta megérintése is elegendő, a finom szőröknek köszönhetően.

Ha az érintett bőrfelületet UV-sugárzás éri, a bőr kipirosodik, viszketni kezd, és 16–48 órán belül égési sérülésekre emlékeztető hólyagok jelennek meg rajta. Ezek helyén feketés, lilás bőrelszíneződések és hegek maradnak vissza. Szembe kerülve átmeneti, vagy akár végleges vakságot okoz. Németországban 2003-ban 16 ezer balesetet regisztráltak. 2008-ban az év mérgező növényének választották.

terkep

A kaukázusi medvetalp elterjedése

Védekezés

A kaukázusi medvetalp igazi túlélőművész: ha kivágják, azonnal újrahajt, és 4–6 hét alatt gyakorlatilag teljesen regenerálódik. Ezt mélyre nyúló karógyökerei teszik lehetővé. A szabadon megvásárolható gyomirtók csak a hajtásokat pusztítják el, a gyökerek ellen hatástalanok. A gyökerek kiásásán kívül hatásos a bennük tárolt tápanyagkészlet rendszeres vágással történő kimerítése.

Ha a gyökér fölé egy nagy, nehéz kőlapot helyezünk, az két éven belül elpusztul. A magvak azonban hét (de egyes források szerint akár 15) évig is csíraképesek maradnak, ezért a területet még sokáig rendszeresen ellenőrizni kell. A növény közelében csak teljesen zárt ruházatban és védőszemüvegben szabad dolgozni! Németország évente majdnem 13 millió eurót költ a veszélyes jövevény kordában tartására.

Ha hasznos volt ez az infó, oszd meg a cikket!


KÖVESS MINKET:




Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!