Karddal oltották ki az akkor már fegyvertelen és holtfáradt költő életét. Ez is szerepel Szűcs Gábor Petőfi halála – Fehéregyháza, 1849. július 31. című könyvében, amelyben a szerző a költő sírjának lehetséges helyét is meghatározza.
MTI
“A Petőfi Sándor halála körüli bizonytalanságnak számos oka van, ezek közül az egyik, hogy a költőn kívül még egy Petőfi nevű honvéd is részt vett a csatában. Ezzel magyarázható, miért látták egyszerre több helyen is” – mondja Szűcs Gábor.
Nem segítette a történtek megismerését, hogy az utókor nem kezelte helyén a tanúvallomásokat, bizonyos emberekét, például Heydte osztrák ezredes csaknem 80 évvel későbbi emlékezését túlbecsülték. Másokéval, többek közt bizonyos Kurka Mihály 48-as honvédhuszár vallomásával nem foglalkoztak, pedig valószínűleg ő volt az, aki utoljára látta élve a költőt. Szűcs Gábor szerint Heydtéről gyanítható, hogy sem életében, sem holtában nem látta Petőfit.
A kutató arról is beszélt, a honvédek maguk sem tudták, Petőfi a táborban van-e, sőt valószínűleg azt sem, hogy néz ki a költő. “Verseit valószínűleg nem olvasták, ám valószínűleg hallottak már róla” – jegyezte meg Szűcs Gábor. Hozzáfűzte, hogy az “ellenség” ugyan körözést adott ki a személyleírással, de ennek általánosságain maga Petőfi is mosolygott.
“Megpróbáltam rekonstruálni, mit tett, merre járt Petőfi az ütközet napján, majd a halálával kapcsolatos különféle elméleteket ismertetem” – magyarázta.
Szűcs Gábor a költő elestének legvalószínűbb helyszínét is kikövetkeztette. A kötet szerint a menekülő Petőfi a fehéregyházi csata fő helyszínétől “egy öreg ágyú lövésnyire, a Szöllöhegy nyugati lábánál” elterülő kukoricásban lelte halálát. Az is szerepel a könyvben, hogy nem dzsidával, hanem karddal oltották ki az akkor már fegyvertelen és holtfáradt költő életét.
Szűcs Gábort a könyv megjelenése óta már többen is megkeresték egy lehetséges expedíció ötletével.
A kutató szerint Magyarországnak egyetlen “nemzeti költője” van, az ő sírhelyét megtalálni az utókor kötelessége. “Valószínűleg egy hevenyészett tömegsírba temették akár több száz honvéddel együtt. Ezt nem tekinthetjük nyughelynek” – magyarázta, miért kellene felkutatni Petőfi Sándor holttestét.
“Általában tőle csak azt a sort idézik, hogy “Ott essem el én, A harc mezején”, holott néhány sorral később úgy folytatja, “Ott szedjék össze elszórt csontomat” – idézte a költőt a kutató.
Ha szereted Petőfi verseit, nyomj egy lájkot!
Reklámvideó, katt:
Tetszett? Nézd meg a többi új cikkünket is! 
www.szeretlekmagyarorszag.hu – Értékek és élmények
