Ezerötszáz kilométer széles, óriási tornádó-tölcséreket fedeztek fel a Napon. Ezeknek a monumentális, mágneses „búgócsigáknak” köszönhető, hogy a Nap külső légköre, a napkorona egymillió fokos.
Egy mágneses tornádó fantáziarajza, alul a Nap felszínével
A tudósok eddig nem találtak rá magyarázatot, hogy hevülhet egymillió fokra a Nap külső rétege, a napkorona. Az Oslói Egyetem most teljesen új jelenségeket fedeztek fel központi csillagunkon. A kutatók először azonosították azokat a gigantikus mágneses örvényeket, amelyek hevesen pörgetik az általuk befogott anyagot.
Az 1500 kilométer átmérőjű tölcsérek általában 12-13 perc után elenyésznek, ám folyamatosan keletkeznek is. A kutatók szerint egyszerre vagy 10 ezer ilyen örvény keringhet a Napon, amelyek mindegyike a csillag felszínéről a külső rétegbe sodorja az energiát, hatalmas „mágneses szivattyúként” folyamatosan fűtve a napkoronát.
A mágneses tornádók nem veszélyesek a Földre, sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a tornádóktól független heves robbanások. Ugyan a mostani napfoltciklus nem tartozik a legerősebbek közé, a földi műszerek mára olyan finomakká váltak, hogy a kevésbé heves naptevékenység is komoly kárt tehet bennük.
A Nap most megfigyelt rétegei: alul a felszín (a fotoszféra), majd felfelé haladva a kis képeken a kék hátterű, sötét spirális forma egy mágneses tornádó sziluettje. felülről nézve
Bolygónk mágneses tere általában megvéd ezek ellen a részecskék ellen. Ám egy-egy nagyobb robbanásnál a napszél bejut a pajzsba, és ott sarki fényt okoz. Emellett zavarja a távközlést, a műholdakat, a repülőgépeket és az űrhajósokat.
A „naptornádók” vizsgálata segíthet abban, hogy a Földet fenyegető káros naptevékenység ellen hatékonyabban tudjunk védekezni.
A cikk szerzői között szerepel a magyar Erdélyi Róbert is, aki az ELTE Csillagászati Tanszékén dolgozott korábban.
Aktív jelenségek a Napon, köztük egy forgószélhez hasonló alakzat mozgása (NASA)
