behodolascim
Egy botránykönyv magyar borítójáról ír a világsajtó
Michel Houellebecq új regényének címoldalán Mona Lisa látható nikábban. A Magvető kiadó szerint szó sincs iszlámellenességről.
Szeretlek Magyarország
2015. április 15.

Michel Houellebecq az egyik legsajátosabb stílusú kortárs író, akinek regényei többször is komoly vitákat gerjesztettek már. Különösen igaz ez legújabb művére, a Behódolásra, amelyben Franciaország élére muszlim vezető kerül.

A történet röviden

2022-t írunk, Franciaország elnököt készül választani. A szélsőjobboldali Nemzeti Front vezére (Marine Le Pen) toronymagasan vezet, mögötte fej-fej mellett lohol a Szocialista Párt jelöltje (Manuel Valls - napjaink francia miniszterelnöke) és a Muzulmán Testvériség vezetője (Mohammed Ben Abbes - legjobb tudomásunk szerint kitalált karakter). A második fordulóba csak az első két jelölt jut be.

A Nemzeti Front "Európa bennszülötteit" akarja megvédeni, a Muzulmán Testvériség pedig felszámolni a laikus állam jogi kereteit, elsorvasztani a világi oktatást, megszüntetni a nemek egyenlőségének elvét, engedélyezni a többnejűséget - mindezt nem véres radikalizmussal és tébolyult hőbörgéssel, hanem geopolitikai-birodalmi törekvéseket dédelgetve, józan hidegvérrel. A verseny kiélezett, Franciaország feszülten figyel, a változás elkerülhetetlen.

houll

Michel Houellebecq - forrás: Wikipédia

A könyv főhőse a 44 éves irodalmár François, még csak rezignált, de nemsokára teljesen kiég. Élete sivár, egyhangú, olyan mint egy igazi Houellebecq-hős. Kedvtelenül tanít az egyetemen, egyre ritkábban vannak nála fiatalabb szeretői, egyre gyakrabban olvassa kedvenc régi szerzőjét, Huysmanst, és egyre intenzívebben figyeli az őt körülvevő világot, kivált a belpolitikai fejleményeket.

A könyv előbb Franciaországban, majd egész Európában fontos közéleti vitákat generált: politikusok, értelmiségiek, művészek szólaltak meg Houellebecq regénye kapcsán. Olyan kérdések merültek fel, mint például milyen lesz a holnapután Franciaországa és ekképpen Európája, mit tud kezdeni a vallási radikalizmussal, a fundamentalizmussal egy jóléti demokrácia, vagy hogyan reagáljon a felvilágosodás kultúrájával szembeni radikális türelmetlenségre egy felvilágosult értelmiségi.

Magyarországon a Behódolás a Magvető gondozásában jelenik meg április 22-én, de már most is magára vonta a nemzetközi sajtó figyelmét. Borítóján ugyanis a kiadó saját ötleteként Mona Lisa látható nikábban (csak a szemet szabadon hagyó viselet a nőknek). A formabontó megoldás nem éppen barátságos reakciókat váltott ki: a baloldali Le Nouvel Observateur például azt írja, a címlap biztosan nagyon tetszhet a nacionalista Orbán Viktor híveinek.

behodolas

Láng István, a könyv magyar szerkesztője elmondta nekünk, természetesen szó sincs arról, hogy iszlámellenesek lennének, vagy hogy bárkit meg akartak volna sérteni. Azért esett erre a kiadó választása, mert míg a Mona Lisa a nyugati világ egyik legismertebb szimbóluma, addig a nikábbal vagy a burkával (a szemet, az arcot egy hálós rész fedi) a muszlimokat azonosítja gyakorlatilag mindenki. Ennek a két szimbólumnak az együttes ábrázolása pedig tökéletesen kifejezi azt, amiről a könyv is szól, tehát a kultúrák ütközését.

KIEMELT AJÁNLATUNK

hirdetés

Véleménye szerint a francia sajtó egy része teljesen félreértette a történetet: arról írnak, hogy a Magvető nagyon veszélyes játékot űz, mivel egy ilyen lépéssel egyértelműen a szélsőjobboldal szekerét tolja. Annak viszont nem néztek utána, hogy míg Franciaországban (illetve általában Nyugat-Európában) a szélsőséges pártok valóban iszlámellenesek, nálunk a Jobbik politikája éppen fordítottja ennek: ők inkább harcos Izrael-ellenességükről és az arab országokhoz való közeledésükről híresek.

Aki pedig figyelemmel követi a Magvető által kiadott könyveket, illetve ismeri a hozzájuk tartozó szerzők világnézetét, az pontosan tudja, hogy bármivel előbb lehetne megvádolni őket, mint radikális nacionalizmussal.

soumission

Az eredeti borító

Fontos, hogy nemcsak a szóban forgó borító, de maga a regény sem az iszlámot figurázza ki vagy állítja pellengérre: sokkal inkább a megalkuvó és első szóra behódoló értelmiség elé tart görbe tükröt, akik bármit hajlandóak megtenni a hatalomért és jólétért cserébe.

Nyáry Krisztiánt is megkérdeztük

A borítót jó ötletnek tartja, a francia sajtó egy részében megjelent cikkeket pedig inkább félreértésnek Nyáry Krisztián, a Magvető igazgatója. Szerinte a borító kevésbé provokatív, mint Houellebecq bármelyik regénye, ugyanis az író szeret provokálni, de nem foglal állást, különösen nem valamelyik szélsőséges nézet mellett. Ebben a regényében egy utópisztikus keretet adva teszi fel a baloldali értelmiségnek a kérdést, hogy meddig hajlandó elmenni a behódolásban. Nem csinál mást, mint felhívja a figyelmet egy problémára, amely ráadásul Európa talán legnagyobb kihívása: mit kezdjen a radikális iszlámmal. Hogy viszonyuljon ehhez az értelmiség?

De ugyanilyen nagy kérdés, hogy miként viszonyuljon a szélsőjobboldalhoz. Magyarországon elhanyagolható az iszlám radikalizmus jelentette veszély, így nálunk nem provokáció egy ilyen borító megjelenése. Fontosabb lehet viszont az az olvasat - mondja Nyáry -, hogy az értelmiség előtt állhatnak hasonló választások, hiszen 30-40 évvel ezelőtt épp ilyen dilemma előtt állt egy magyar értelmiségi: hogy viszonyuljon az állampárthoz? Ez Nyugat-Európában fel sem merül narratívaként, nálunk viszont nagyon is erős emlékeket idéz.

A könyv megjelenésének apropóján a Magvető és a Republikon Intézet jövő szerdán konferenciát rendez Budapesten "Iszlám és Európa: Behódolás?" címmel. Az ünnepélyes bemutató után kerekasztal-beszélgetéseket tartanak a két kultúra viszonyáról és a bevándorlás okozta társadalmi problémákról. Részletekért KATT IDE.

Ha érdekes volt a cikk, oszd meg!