ooo
Bezárult a magyar társadalom: se felfelé, se lefelé nem mozdulunk
Vagyis akik rossz sorba kerültek, azoknak képtelenség javítani a helyzetükön, akik pedig tehetősek, azok be is vannak betonozva oda. Nulla a társadalmi mobilitás.
Népszava
2017. július 17.

Befagyott társadalmat emleget a Népszava. Szakszerűbb kifejezéssel nem nyitott, hanem zárt társadalmunk van, ami azt jelenti, hogy amilyen szintre kerültünk, nagyjából meg is ragadunk ott. Függetlenül attól, hogy nem magunknak köszönhetjük, ha nagyon sanyarú sorsú, vagy épp ellenkezőleg, nagyon tehetős réteg tagját képviseljük.

Jó példa erre Mikszáth Kálmán novellájából a "Noszty fiú", azaz Noszty Feri, aki csupán beleszületett a jólétbe, az ellenkező pólusra pedig Móricz Zsigmond Árvácskája vagy Kosztolányi Dezső Édes Annája. Mint a Népszava újságírója fogalmaz: "egy ideális, nyitott társadalomban Noszty Feri mellékvágányra kerül, Árvácskát a gyermekvédelmi rendszer megóvja a keserű tapasztalatoktól, Édes Anna pedig tanulással és munkával igenis kitörhet a cselédsorból."

Néhány hónapja nyilvánossá váltak az Eurofound nagyszabású kutatásának eredményei. A vizsgálat az Európai Unió tagállamainak mobilitási folyamatait hasonlította össze a 2002 és 2010 között felvett adatok alapján. A kutatás ránk vonatkozó tapasztalatai pedig tragikusak: a magyar társadalom a legeslegzártabb az EU-ban.

Azok az intézmények, amelyek a társadalmi felemelkedést segítenék, teljesen hiányoznak, vagy nagyon gyengék. Ezért nálunk a legnagyobb az esély arra, hogy olyan szinten éljük az életünket, amilyen szinten a szüleink élték.

A férfiak mobilitási mutatói még elkeserítőbbek, mint a nőké.

Magyarország egyike azon öt országnak (Csehország, Lengyelország, Litvánia és Észtország mellett), ahol az egyes férfiak társadalmi lecsúszásának (jelentős helyzetromlásának) aránya nagyobb, mint a férfiak közötti társadalmi emelkedés (jelentős helyzetjavulás) aránya.

szofi06

Az immobilitás nem az egyének, hanem a politikai berendezkedésünk és a rendkívül szelektív oktatási rendszerünk számlájára írható. Azért sok az alacsonyan képzett, csekély kilátásokkal bíró állampolgár Magyarországon, mert a jól képzettséghez is pénz kell, tehát a magas szaktudásúak is a tehetős családokból kerülnek ki.

A belső különbségek természetesen itt is nagyon fontosak. A nagyvárosokban és különösen a fővárosban, illetve az ország északnyugati régióiban élő fiatalabb, képzettebb férfiak és nők remek mobilitási esélyekkel rendelkezhetnek.

Különösen akkor, ha gazdagon el vannak látva az ehhez szükséges erőforrásokkal (tudással, vagyonnal, kapcsolatokkal, nyelvismerettel, képességekkel és jártasságokkal). Csak hát az ő eredményeik ellenére is utolsó helyen áll az országunk nyitottság tekintetében.

book-1845356_1280

Kép: Pixabay

Hogy mi változtathatna ezen? Természetesen a jól ismert dolgok: esélyteremtő jóléti újraelosztásra, szakszerű beavatkozásra, erős és támogató intézményrendszerekre, erős köz- és felsőoktatásra, egészségügyre, közösségi közlekedésre, gyermekvédelemre, felnőttképzésre és átképzési programokra, a közpénzek offshore- és a korrupciós csatornákon történő elfolyásának megállítására lenne szükség.

Reménykedjünk, hogy a 2010 utáni időszakról készülő felmérés javulást mutat majd.

Fotók: Hajdú D. András (Abcúg)


KÖVESS MINKET: