Végre nőstény tapír született a Szegedi Vadasparkban, ahol évek óta csak hímek születtek. Az utolsó nőstény tapír 2002-ben látta meg a napvilágot, majd 6 hím követte. Augusztus 11-én „érkezett” az újszülött, akinek még nincs neve. Ez
Jenny, az anya egy német állatkertből jött, majd 2001-ben követte Sámson, az apa, amely bár szintén Németországban született, a Fővárosi Állat és Növénykerten keresztül jutott Szegedre. Azóta számos európai, köztük hazai állatkertbe kerültek szegedi születésű tapírok. Többnyire egy év alatt kell megfelelő helyet találni nekik, hiszen a tapíroknál a két születés között többnyire 13 hónap telik el (az ellést követően párzanak).
A tapírok a legnagyobb termetű dél-amerikai emlősök, de az Óvilágban is él egy fajuk, a nyerges mintázatú ázsiai tapír. A páratlanujjú patások közé tartoznak, így a lovak és az orrszarvúk rokonai, azok ősi formáira emlékeztetnek.
Bár lomha mozgásúnak tűnnek, nagyon gyorsan futnak, képesek nagyot ugrani, és nemcsak szeretik a vizet, hanem gyakran búvárkodnak annak felszíne alatt. Emiatt kiválóan érzik maguk a Vadaspark hatalmas Pantanal-kifutójában, amely természetes élőhelyéhez hasonlóan erdős, nádas-mocsaras és tavi résszel egyaránt bővelkedik.
Anyával
A hajdan hatalmas területen elterjedt tapírok folyamatosan vesztik el életterüket, és még mindig kedvelt zsákmányállatai az orvvadászoknak, akik elsősorban húsukért vadásszák őket. Sajnos a tapírok vadon viszonylag lassan szaporodnak, így a fokozott védelem mellett sem képes mindig helyreállni a populáció.
A szegedi kis tapírnak még nincs neve, ezért kérik - a hópárducokhoz hasonlóan - ismét a látogatók, az állatkert barátainak segítségét. A névpályázat nyertesének jutalma egy állatkertes ajándékcsomag lesz. A javasolt nevet erre a címre várják: info@zoo.szeged.hu, augusztus 22-ig.
