Mit keres az amerikai a Szabadság-szobor a New York-palota tetején?
Ti is jártatok már úgy, hogy láttatok valamit, kiszúrtatok egy részletet valahol, olvastatok egy cikket, megnéztetek egy fotót, és csak évekkel később esett le a tantusz, hogy mit is láttatok valójában? Mert én nemrég így jártam a New York-palota egyik ikonikus szobrával. Láttam, gyönyörködtem az egyik róla készült fotóban, amit Bódis Krisztián készített a Szeretlek Magyarországnak. Megcsodáltam a New York-palotát kívül és belül a megnyitása után, majd a róla készült képeket.
És csak akkor jöttem rá, mit láttam, amikor Instagramon megláttam Vincze Miklós posztját.
A New York-palota homlokzatát ugyanis a New York-i Szabadság-szobor egyik változata díszíti: a nőalak jobbjában ott a magasba emelt fáklya, a fején pedig a hétágú korona.
És még valami.
A Szabadság-szobor nem csak az épület homlokzatát díszíti: a kávéház egyik freskóján is látható a New York-i Szabadság-szobor,
ráadásul erről az a legenda terjedt el, hogy előbb került a falfestményre, minthogy az amerikai szobrot felállították volna.
Menjünk végig sorra, és mire a végére jutunk, nem csak az derül ki, mit keres a Szabadság-szobor a Nagykörúton, hanem az is, miért nem szúrhatta ki senki a homlokzaton már évtizedekkel ezelőtt.
Bódis Krisztián 2012-es fotója, amit a New York-palota tetején készített
És így néz ki most, 2019-ben a "Szabadság-szobor" a New York-palotán
A kor ünnepelt építészét, Hauszmann Alajost kérték fel, hogy tervezzen számukra egy reprezentatív székházat Budapesten. Az olasz reneszánszból kiinduló, ám összességében eklektikus stílusú épületet 1894-ban adták át, kávéháza is ekkor nyitott ki.
A New York Kávéház a XX. századra lett az irodalmi, kulturális és társasági élet egyik központja, amikor a Harsányi-fivérek odavonzották az írókat, 1908-tól pedig itt működött a Nyugat szerkesztősége. A kávéházban alapították meg az impresszionista festők is a csoportjukat, Szinyei-Merse Pál vezetésével.
A New York Kávéház, mint arról Saly Noémi beszélt nekünk korábban egy interjúban, a háború után is kivételes hely volt: „majdnem az összes újság szerkesztőségét és rengeteg kiadót beraktak az épület felső szintjeire. Sajtópalotának is hívták. A teljes interjút erre a linkre kattintva olvashatjátok el.
Sokan a Szabadság-szobor hasonmásának nevezik a New York-palota díszét, ám valójában nem egy az egyben másolja. A neve pedig: a Szabadság géniusza. „Az épület leghangsúlyosabb eleme a körúti főhomlokzat. A bejáratok tengelyében kiemelt, erőteljes kiugrású rizalitok vertikálisan tagolják a főhomlokzatot, minden részletük hangsúlyos, díszítésük gazdagon megformált.
A középtengelyeket díszítő allegorikus szobrok a New York Biztosítótársaságra utalnak
(az emberi élet teljességét szimbolizáló négy különböző életkorú atlant, a gazdagság és takarékosság, Amerika és Magyarország szimbolikus figurái, a sarokrizalit csúcsán a szabadság géniusza, a tornyok csúcsán a kiterjesztett szárnyú szimbolikus sas). A köztes visszahúzott felületek nyugodt hátteret adnak, bár a díszítés innen sem hiányzik. Az épületszobrok Senyei Károly, az ornamensek Köllő Miklós és Szabó Antal munkái” - írják az épület helyreállításáról szóló dokumentumban.
Senyei Károly 1854-ben született Budapesten, és tanulmányai után gyakorlatilag "teleszobrozta" a várost. Az ő munkái voltak a budavári királyi palota főhomlokzati timpanonjának a szobrai - ezek sajnos az ostrom alatt megsemmisültek. Ő készítette többek közt az Oroszlános udvarban, a Történeti Múzeum bejáratánál látható Béke és Háború szobrokat, a halászó gyerekek kútját a Nemzeti Galéria épületénél, a Vigadó előtt látható szökőkút szobrait az ürgét öntő srácokkal, és Szent István szobrát a Hősök terén álló emlékműhöz. De az ő munkája a Kossuth téren álló volt Kúria, illetve volt Néprajzi Múzeum oromzatán is a triga, a háromlovas diadalszekér a géniusz figurájával.
Engem egyébként a trigán álló géniuszra és a Budai Vigadó oromzatán látható nőalakra emlékeztet a „Szabadság szobor budapesti mása”.
Nézzétek csak meg az alábbi képeket: ez a géniusz is (szintén Senyei alkotása, 1896, az 1990-es években Madarassy István szobrászművész állította helyre) fáklyát emel a magasba, a Budai Vigadó dísze pedig (eredetileg Árkay Aladár alkotása) bár a bal kezében tartja a fáklyát, hasonló pózban ül a sason, mint a New York palota géniusza.
Olyanok, mintha a New York-palota szobrának a testvérei lennének. Mint ahogyan a Rezső téri katolikus templom is az esztergomi bazilika kistestvérének tűnik.
A Szabadság géniuszának a sorsa egyébként viszontagságos volt. A BudapestCity.org hívta fel rá a figyelmet, hogy 1903. február 4-én tűz ütött ki a padlástérben, és megsemmisítette a tetőzetet. A sors fintora, hogy pont egy biztosítótársaság épületében… Mire a tűzőrök megérkeztek, a tető lángokban állt, és a palota párkányzatának részei, a vasrácsos erkélyek darabjai és a homlokzat díszítőelemei egymás után estek le. A Szabadság géniuszának a sasmadara is megsérült, és egyik szárnya a járdára zuhant.
Budapest ostroma és az 1956-os utcai harcok alatt is súlyos károkat szenvedett el az épület. Az 56-os események után készült fotókon még látszik a szobor a homlokzaton,
de később lekerült róla, a Fortepanon találtam is ezt igazoló fotókat. Azért nem szúrhatták ki a járókelők a szobrot hosszú, hosszú évekig, mert már nem volt palota oromzatán.
A palota a rendszerváltás után üresen állt, és akkor esett át teljes körű felújításon, amikor a 2000-es évek elején megvásárolta a Boscolo-csoport, hogy szállodává alakítsa át. Mint azt a Köztérképen Dénes Ildikó írja,
a New York Palota homlokzatán Senyei Károly szobrainak rekonstrukciós pótlását Szűcs László Szűcs László kőszobrász, restaurátor végezte el.
A New York-palota 1956-ban - A "Szabadság-szobor" még a helyén
A New York-palota 1957-ben- a szobor még mindig az épületen
A New York-palota a Dohány utca felől, 1960-ban - a Szabadság géniusza már nem látható a homlokzaton. Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU_BFL_XV_19_c_11
Na, és mi a helyzet a freskón látható Szabadság-szoborral és a legendával? A Szabadság-szobor kicsinyített modellje 1870-ben készült, a szobrot Amerikában 1886-ban állították fel, míg a New York Café csak 1894-ben nyitott, tehát nem a szobor felállítását megelőzve készült a freskó.
Fotó: Draskovics Ádám
