lo
107 éve történt az ajkai bányaszerencsétlenség
55 ember lelte halálát a balesetben. Elmondjuk mi vezeteztt a tragédiához.
Horváth Emese cikke, fotók: TV Ajka
2016. január 14.

1909 január 14-én, csütörtökön a reggeli műszakban 259 bányász szállt alá a Csingervölgyi szénbánya Ármin aknájában. Közülük azonban 55-en többé már nem látták élve a felszínt. Életüket vesztették a háború előtti legnagyobb bányászszerencsétlenségben.

Ezen a napon 107 éve, 1909 január 14-én történt az ajkai bányaszerencsétlenség.

10861_rmin_akna

Ármin-akna

Ajka várossá fejlődésében kulcsszerepe volt a Csingervölgy területén feltárt barnaszénnek. Számos bánya működött a völgyben és környékén, például a Riethmüller Ármin bányafelügyelőről és igazgatóról elnevezett Ármin-akna is. A 128 méter mély Ármin-aknát 1900-ban kezdték mélyíteni, négy évvel később pedig üzembe is helyezték. Innentől kezdve 56 éven keresztül 1960-ig szolgált egyhuzamban. 1909-ben azonban innen jegyezték fel az első világháború előtti évek legnagyobb hazai bányaszerencsétlenségét.

Névtelen 4

Névtelen 3

Mentés a halál-tárnából és az áldozatok

A szerencsétlenség 1909. január 14- én történt, amikor a bánya szellőztetését szolgáló 80 méter mély légaknában olajozás közben kigyulladt a szellőztetőgep. Kezelője ekkor hirtelen leállította a gépet, mert azt hitte, ezzel elolthatja a tüzet. Ám erre hatalmas füst csapott ki a szívónyílásból, megfordult a légkeringés, az Ármin-akna bányamezeje pedig lassan megtelt füsttel.

Az ott dolgozók eleinte nem ismerték fel a veszélyt, így csak lassan menekültek az akna felé a felvonóhoz. Kezdetben rendben ment a személyszállítás, azonban hamarosan az egyre elviselhetetlenebb füst miatt nagy lett a tolongás. Az emberek elgyengültek, az összes lámpa kialudt.

Névtelen 5

Névtelen 8

Névtelen 9

Az ajkai áldozatok temetése

Az igazi katasztrófa akkor tört ki, amikor a fejetlenségben a felvonó is elromlott. A nyolc ember befogadására méretezett kasba ugyanis tizenegy kétségbeesett ember préselődött be. Közülük ketten fejjel, egy pedig karjával a szállítókas és az ácsolat közé került, s így szerencsétlen módon

saját testükkel ékelték ki a kast elmozdíthatatlanul harminc méteres magasságban.

Hogy a szerencsétlenség teljes legyen a megszorult kas egy kötélen volt a másik kassal, így aztán ezzel sem lehetett a szállítást folytatni. A lent rekedt 55 bányász közt kitört a pánik. Az eredménytelen tülekedésben, sötétségben és füstben, szinte egymást taposva vesztették életüket.

Nevüket, mint a munka hőseinek nevét, az aknaház bejáratának falán örökítették meg márványba vésve. Ezt a mai napig láthatjátok ti is, ha ellátogattok az Ármin-aknai Bányászati Múzeumba.

Névtelen 11

Névtelen 12

Az Ármin szállítóakna 1960-ra fejezte be működését. Azonban a bányakatasztrófa áldozataira való emlékezés indokolttá tette, hogy múzeumként működjön tovább. Az ajkai szénbányászat kezdetének századik évfordulóján, 1965. augusztus 6-án avatták fel az Ajkai Bányászati Múzeumot. Épületeit és a Shlick aknaszállító gőzgépet 1983-ban műemlékké is nyilvánították.

foto10

IMG_0048

IMG_0057

Ajkai Bányászati Múzeum

Ha ellátogattok ide, megismerkedhettek a korabeli gépparkkal, bemehettek az 55 méter hosszú bemutató táróba, és egy külön épületben, múzeum Őslény- és Kőzettárát is megcsodálhatjátok.

Források: uni-miskolc.hu, veol.hu, TV Ajka

Ha érdekesnek találtad a cikket, oszd meg barátaiddal is!


KÖVESS MINKET:




Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!