mag2
Varázslatos 100 éves budapesti házak
Ezeket a százéves épületeket ti is bebarangolhatjátok a Budapest100 alkalmából!
Szöveg: Dömötör Niki, fotó: Nagy Szabolcs
2015. április 09.

Április 18-án és 19-én, immár ötödszörre ismét lesz Budapest100 és ismét bebarangolhatjátok a századik születésnapjukat ünneplő épületeket, számos helyszínen a háztörténeti séták mellett pedig igazán izgalmas programok várnak benneteket. Tettünk egy kis kedvcsináló sétát.

Kis körutunkat a Március 15. tér 6-7-es szám alatt álló Mátyás Pincénél kezdtük, amelyet 1904 januárjában nyitott meg Baldauf Mátyás. Csakhamar a főváros közismert-közkedvelt sörözője lett, repertoárja később a kiválóan elkészített halételekről híresült el. Magát az épületet Schütz Rezső tervezte, megrendelője után sokáig Barabás-házként emlegették a pestiek. Az eredeti kovácsoltvas liftet sajnos már nem láthatjuk, de a növénymotívumokkal díszített gyönyörű kovácsoltvas korlátokat igen, ahogy a Zsolnay-csempéket is, bár magukon viselik az idő vasfogának nyomait.

Mi a Budapest100?

A Budapest100 egy rendhagyó, az egész várost megmozgató civil esemény, amely 2011-ben hagyományteremtő szándékkal indult az OSA Archívum és a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) kezdeményezésére. Elsődleges célja, hogy felhívja a figyelmet a körülöttünk lévő épületekre, valamint az ott élők történeteire, épített környezetünk értékeire.

1914-ben a Pince zeneteremmel és konyhával bővült, ekkoriban kezdett kialakulni a törzsgárda és a kisebb-nagyobb asztaltársaságok is. Az alapítás huszonötödik évfordulójának megünnepléséről fennmaradt egy megmosolyogtató anekdota: a tulajdonos, Baldauf Mátyás azon a napon az 1904-ben érvényes árakon kínálta ízletes fogásait. Ajánlata olyan népszerű volt, hogy rendőri segítséget kellett bevetni a tömegoszlatáshoz, annyian rohanták meg az éttermet.

gg

1937-ben Dávid Károly építész tervei alapján nagyszabású felújításon esett át az épület, ablakait ekkor cserélték színes mozaiküvegre és a Mátyás királyt ábrázoló freskók is ekkor kerültek a falakra. (Egyébként máig vitatott, hogy a Pince vajon a tulajdonosról vagy az uralkodóról kapta-e a nevét.) A Mátyás Pince második aranykorát élte, amikor közbeszólt a háború. Az ostrom ideje alatt zárva tartott, óvóhelyként működött, később egy ideig népi konyha üzemelt a helyén. 1949-ben államosították is, majd az ötvenes években végre megkezdődhetett restaurációja, már a Mátyás király korát megidéző hangulat jegyében.

A helyszínen többek között Mihályi Balázs hadtörténész tart majd előadást április 18-án és 19-én Budapest ostromához kapcsolódóan, amelyről néhány kulisszatitkot nekünk is elárult. Az ostrom idején rengeteg óvóhely-térkép készült, ezek nemcsak a védelmi hálózatot mutatták, de azt is, hogy hol bontották át a falakat az egyes épületekben menekülőutakként – a föld alatti rendszert ugyanis a németek és a szovjetek is használták. Egy másik kuriózum az amerikai bombázógépek pilótáinak vízálló selyemből készült térképe, amely a fő magyarországi közlekedési útvonalakat, vasútvonalakat ábrázolja. Sálként is lehetett viselni, később a Vöröskereszten keresztül csempészték a német hadifogolytáborba került pilótáknak, akik közül sokan így tudtak egérutat nyerni.

A Mátyás téri Magda-udvarnak egészen különleges hangulata van, sajnos nem csak a homlokzat egyedi építészeti megoldása, a gyönyörű, üvegezett, bár jócskán tatarozásra szoruló téli erkélyek és a domborművek miatt. (Mint egy lakótól megtudtuk, a felújítás hatalmas költségeket emésztene fel, az épület pedig semmiféle műemléki védettséget nem élvez.) A házat már csak az elnevezés tisztázatlansága miatt is titokzatosság lengi körül, hiszen arra, hogy miért lett Magda-udvar, több verzió létezik a városi legendáriumban.

_NSZ1484

Lehetséges, hogy azért, mert egykor szegény sorsú anyáknak nyújtott szállást és menedéket, vagy mert a Magdolna-negyedben található. Egy kissé hátborzongató magyarázat szerint pedig a néhai tulajdonos öngyilkos, Magda nevű lányának állít emléket, aki levetette magát az ötemeletes bérház tetejéről. Több korabeli újságcikkből rekonstruálható egyébként, hogy az épület, mivel sokáig a környék legmagasabbja volt, sajnos gyakran vált célpontjává az öngyilkosságra készülőknek.

_NSZ1521

_NSZ1517

_NSZ1505

Az 1912-ben épült, a Löffler-fivérek által jegyzett ház másik érdekessége, hogy a húszas évekig itt működött a Mátyás mozi. És még egy kis aktualitás: itt forgatták nemrég a Liza, a rókatündér című magyar film néhány jelenetét is.

A Bródy Sándor utca 17-es szám előtt elhaladva senki nem gondolná, hogy az itt magasodó bérház belső tere nem is egy, de három, valóságos oázisnak tűnő díszkertet rejt. Az eredeti, 1885-ben klasszicista stílusban épített ház csak kétemeletes volt, Podmaniczky László császári-királyi kamarás tulajdonában állt, akkor még hosszan benyúló, gyönyörű díszkertjének városszerte csodájára jártak.

_NSZ1531

1908 környékén Szávozd Richárd gazdasági főtanácsosé lett a már akkoriban is előkelőnek számító környéken található ingatlan, aki ekkor nagyléptékű vállalkozásba kezdett. A bérpalota bérházzá alakult, két emelettel bővült. Szávozd Schannen Ernő műépítészt – aki számos palotát, például a Blaha Lujza téren épült Nemzeti Szállót is jegyezte, többször dolgozott együtt Ybl Miklóssal és Hauszmann Alajossal is – bízta meg a kivitelezéssel. A homlokzat különleges, táncoló kisfiúkat-kislányokat ábrázoló dekorációs elemei is hozzá köthetőek. A Bródy utca mellett a Szentkirályi utca is a Palotanegyed egyik legrégibb utcája, ahol a Budapest100 hétvégéjén szerveznek helytörténeti sétát is, meglátogatva a környék – zömében Ybl által tervezett – híres bérpalotáit a Múzeumkerttől kezdve a Gutenberg-térig.

_NSZ1542

_NSZ1538

A Ráday utcán járva belestünk még a 14-es szám alatt álló Mellinger-házba, amelynek belső falai máig őrzik az eredeti, 1910-es években rákerült mintákat. A házban – a kor szokásainak megfelelően – élesen elkülönült egymástól a nagypolgári családok és cselédjeik lakrésze. Az „urak” mindig a főlépcsőházban közlekedtek, ahova a cselédeknek nem volt engedélyezett a bejárás. Eredeti főliftjüknek ma már csak az ajtaja maradt meg, de tudjuk, hogy a háromszög alaprajzú utasteret egykor bársony borította, még egy kis ülést is kialakítottak benne a komfort kedvéért (természetesen ezzel a cselédek egyáltalán nem közlekedhettek, csak a melléklépcsőn, amely a másik udvarral köti össze az elülső épületrészt). A gazdag családok százötven négyzetméteres (vagy akár még nagyobb) otthonainak nagy részét széttagolták a háború után, a cselédlakások bejáratait kisebb ajtók rejtették.

_NSZ1571

_NSZ1576

A háborúban jelentős kárt nem szenvedett a ház, ami csak az isteni gondviselésnek köszönhető: ugyan bezuhant a pincébe egy bomba, de csodával határos módon nem robbant fel. A föld alatt egyébként egy hatalmas, 400 négyzetméter alapterületű légópincét alakítottak ki, az alagútrendszeren keresztül pedig akár a szomszéd házba is át lehet jutni. Az április 19-ére szervezett épülettörténeti sétán részt vesz majd Kádár Béla festőművész unokája is, aki 1956-ig élt itt, és rengeteg alkotása született a falai között. Emellett zsonglőrködés, hastánc-előadás, koncertek és kreatív írás workshop is vár benneteket, ha ellátogattok a Ráday utcába.

_NSZ1560

_NSZ1558

A Budapest100 részletes programjait itt, a születésnapos házak térképét pedig itt tudjátok böngészni. Fontos, hogy néhány eseményen csak előzetes regisztrációval tudtok részt venni, ezért tanácsos észben tartani a határidőt, nehogy lecsússzatok egy-egy kuriózumról!

Ha szerinted is izgalmasak a százéves házak, nyomj egy lájkot!


KÖVESS MINKET:




Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!