IMG_9926k
100 éves a Wekerle
A Wekerletelepen a századelő legmodernebb házai épültek fel beépített tűzhelyekkel, bevezetett folyóvízzel és annyian éltek itt, mint a korabeli Kecskeméten. De vajon kik lakták az egyedi tervezésű házakat?
Dömötör Niki cikke Kardos Ildikó fotóival
2013. június 16.

A Budapest 100 rendezvényén egy kis nosztalgiaséta keretében idéztük fel, milyen lehetett az 1900-as évek elején kiépült Wekerletelep, ami hajdan közel annyi lakost számlálhatott, mint a korabeli Kecskemét. Az eredeti tervek alapján kifejezetten a vidékről a fővárosba érkezett és ott dolgozó munkásoknak és tisztviselőknek akartak így otthon biztosítani, méghozzá az Angliából indult kertváros-modell meghonosításával.

A korábban kihasználatlanul maradt, Kispest határában húzódó 472 ezer négyszögölnyi területet szemelték ki a hatalmas volumenű állami beruházás célpontjaként. Mivel az építési munkálatok koordinálója Wekerle Sándor pénzügyminiszter volt, az újdonsült telep róla kapta a nevét. Wekerle tizenkét millió koronából gazdálkodhatott és nagy erővel látott neki a városfejlesztésnek. 1908 őszén meg is kezdődött a telek parcellázása.

IMG_0024k

IMG_0031-2k

Az épülettervezéssel csupa olyan szakembert bíztak meg, akiknek munkájában a legtöbb eredetiséget vélték felfedezni, hiszen az volt a cél, hogy a modern Wekerletelep minél színesebb városképet mutasson, a házak ne egyszerű, szürke kockaházak legyenek, hanem falusi otthont idézők hatalmas kerttel és jelenjenek meg a főleg vidéken jellemző formák. Ennek az lett az eredménye, hogy a telepen pontosan 48-féle különböző típusú lakást húztak fel!

A megbízott építészek között ott volt Kós Károly is, akiről a központi teret is elnevezték-itt, egy jellegzetes építésű fehér házban „élnek” egyébként a Barátok közt sorozatának szereplői-. A ma is gyönyörű épületekkel körülvett, gyerekzsivajtól hangos tér és több ház is az ő érdeme.

IMG_9927k

IMG_9965k

A Kós által tervezett házakon leginkább az erdélyi építészetre jellemző elemek fedezhetők fel, különösen közel állt hozzá a kalotaszegi formavilág. Érdekesség, hogy személyes jó barátja volt Móricz Zsigmondnak, egyszer meg is hívta az írót az erdélyi Sztánán rendezett farsangi bálra. A mulatság úgy megihlette „Zsiga bácsit”, hogy rögtön meg is írta a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című regényét.

Visszakanyarodva a Wekerlére – az építkezések egészen 1926-ig húzódtak (hiszen közbeszólt az első világháború is), de még a hetvenes években is maradt beépítetlen-befejezetlen terület. A hatvanas években majdnem befellegzett a hajdan olyan szépreményű telepnek, ugyanis majdnem lebontották. Szerencse, hogy nem volt rá elég pénz.

IMG_9936k

IMG_9939k

A Wekerle, bár hajdan nagyobb fénnyel tündökölt, mint az új évezredben, gondoljunk csak arra, egy ideig mekkora luxusnak számított a vízöblítéses vécé, egyedi stílusú házai ma is egyfajta mese-hangulatot árasztanak. Talán a színesre festett ablaktáblák vagy a kis tornyocskák miatt. Pedig nem mézeskalácsból, hanem hanem homokmészkő téglából épültek.

IMG_9953k

IMG_9954k

IMG_9949k

IMG_9973k

Ha szereted a Wekerletelepet, akkor nyomj egy lájkot!


KÖVESS MINKET:




Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!